Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-12 / 213. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. SZEPTEMBER 12. •AKTUÁLIS3 Első magyarországi élményeiket a kiskunhalasi táborban szerzik a menekültek. Fotó: Schmidt Andrea Az év első nyolc hónapjában ötször annyi határsértőt fogtak el a magyar-jugoszláv határon, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A határőrség a legkorszerűbb eszközöket is bevetik menekültek elfogására. A Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság adataiból kiderül, hogy a magyar-jugoszláv határszakaszon ebben az évben ötszáz százalékkal emelkedett a határsértők száma. Ez év első nyolc hónapjában ötször annyi, főleg valamelyik ázsiai országból érkezett és tiltott határátlépés miatt feltartóztatott személy ellen indult eljárás, mint 2001 januárja és szeptembere között. A több ezer kilométerről érkező menekülteket embercsempészek vezetik el a határig, s a gyakorta 10-20 fős, vagy még nagyobb csoportokban érkezők gyalog vágnak neki a legközelebbi magyar település irányába vezető útnak. Az idén nyolc hónap alatt 67 alkalommal összesen 1393 felnőttet és 98 gyereket fogtak el a határőrök. Az illegálisan Magyarország területére lépők többsége afgán, iraki, iráni állampolgár volt, de találkoztak a határőrök szudáni, szomáliai, pakisztáni menekültekkel is. A határőrség a legkorszerűbb technikai eszközeit is beveti, éjjel látó hőkamerákkal és mozgásérzékelőkkel fogták el a határsértők 94,8 százalékát. A legnagyobb mozgás egyébként a mórahalmi körzetben volt, huszonötször annyi meneHatársértők a DélHatárörizeti HÓK ossz. 381 Igazgatóság 142 kült lépett itt be az országba, mint egy esztendővel korábban. A Szegedi Határőrizeti Kirendeltség területén a tiltott határátlépők száma egy év alatt megduplázódott. Egyébként valamennyi határsértő menekültjogi státusért folyamodott, és majd mindannyian Magyarországot jelölték meg célországnak. Kovács Iván alezredes, a kiskunhalasi határőrség tisztje arra a kérdésre, meg lehet-e állítani a menekülthullámot, egyáltalán: élhet-e a magyar állam a kitoloncolás eszközével, azt válaszolta: csak akkor számíthatunk arra, hogy kevesebb afgán, iraki, iráni érkezik határunkhoz, ha ezekben az országokban normalizálódik a helyzet, s biztosítva lesz mindenki számára a megélhetés. - Igaz ugyan, hogy a hozzánk érkezők többsége vallási és politi1802 1708 91 80 kai üldöztetésre hivatkozik, amikor menekültjogi státust kér, de az igazság az, hogy legtöbbjük tulajdonképpen gazdasági menekült, aki nem tud boldogulni saját hazájában - fogalmazott Kovács Iván. - Ami pedig a kitoloncolást illeti: hazánknak jelenleg csupán Jugoszláviával nincs hatályos visszafogadási, azaz toloncegyezménye. A két ország vezetői ugyan már megegyeztek abban, hogy ez az egyezmény hatályba lép, ám a Jugoszláv Szövetségi Parlament még nem emelte jogerőre ezt a döntést. Ha ez megtörténik, minden olyan menekültet visszakísérünk majd jugoszláv területre, akiről bebizonyosodik, hogy dél felől közelítette meg a határt. Addig viszont nem téhetünk mást, mint az elfogást követően megpróbáljuk kideríteni a menekültek személyi adatait, étellel, itallal látjuk el mindannyiukat, majd átadjuk őket a menekültügyi hivatalnak mondta a lapunknak nyilatkozó Kovács Iván. BÁTYI ZOLTÁN kirendeltség összesen elfogás összesen elfogás Hercegszántó 49 44 78 75 Bácsbokod 11 9 15 15 Bácsalmás 133 126 709 673 Tompa 79 61 383 340 Mórahalom 21 21 520 516 Szeged 76 58 91 85 Tiszasziget 12 11 6 4 Nyolc hónap alatt 1500 határsértőt fogtak el a magyar-jugoszláv határon Menekülthullám délről Nagydíjat kapott a szentesi Kontavill MUNKATÁRSUNKTÓL A szentesi Kontavill Rt. egy új fejlesztésű csatlakozóaljzatával nyert a Magyar Termék Nagydíj-pályázaton. A felhívásra több mint kétszáz vállalkozás jelentkezett. Magyar Termék Nagydíjat 13 termék nyert el, 17 pályázat pedig elismerő oklevélben részesült. A Kontavill Rt. csatlakozóaljazata többek között az Audi Hungária Motor Kft. dízelmotorja mellett kapott nagydíjat. A magas dróthálóval körülvett udvarból vidáman integető ifjak mosolyogtak rám. Pár lépéssel arrébb, a folyosó félhomályában már közel sem volt ekkora a jókedv - gyűrött ruhájú, hetek óta nem mosdott férfiak ujjlenyomatvételre vártak. Ám a legmegdöbbentőbb látvány a két, ráccsal elzárt szobában fogadott. Menekültek, közöttük ifjú legények, korosabb apák, arcukat eltakaró aszszonyok és egy hatalmas szemű gyerkőc húzódott a fal mellé, ijedten kapva fel fejét minden ajtónyitásra. A kerítésen túl kiskunhalasiak siettek a piacra, motorját berregtette egy kamasz. Egy bisztró főnökasszonya sorolta panaszait, mondván, a városban bizony kevés a munka, míg a határőr-igazgatóság tömbjében (mert hol máshol is találkozhattam a menekültekkel) vagy harminc emberben élt azon a délelőttön a remény - Magyarország öleh magához őket. Nyarat idéz ez a történet, esővel permetező augusztust. Ám a helyzet azóta is változatlan. A Bács-Kiskun megyei város szélén lévő kaszárnyában nap mint nap arról faggatják határőrök a Mórahalom, Tompa, Kelebia, Szeged határában elfogottakat: honnan is érkeztek, mi a nevük, mennyiért hozták át őket hetedhét határon az embercsempészek. Eközben a menekülttáborokban, Békéscsabán, Debrecenben lassan kitehetik minden épületre a „Megtelt!" táblát, a határ menti kisebb településeken pedig már senki nem lepődik meg azon, ha egy afgán, iraki vagy iráni ücsörög az árok partján. Lehet, hogy néhány hét vagy hónap múlva, amikor a jugoszláv Szövetségi Parlament ratifikálja a toloncegyezményt, ezek a nyomor, háború, vallási fanatikusok elől világgá futó szerencsétlenek csak egy-két napig vendégeskednek majd nálunk. Hiába hajtogatják majd a hivatalban: ők pedig szeretik Magyarországot, mert hogy jó emberek lakják, tömött sorokban bandukolhatnak vissza Jugoszláviába, onnan végigfuvarozzák őket a Balkánon, majd egyszer csak Afganisztánban, Irakban, Iránban lökik le őket a teherautóról. Hazaérkeznek. Európa megnyugodhat, koszos ingű, borostás képű ázsiaiak nem hajolnak a fényképező kamerája elé, amikor a vidám turisták a csodaszép Nyugat tengernyi látványosságát fotózzák. A hatalmas szemű, anyjuk kezét markolászó, kitoloncolt gyerkőcök pedig felserdülnek - már ha éhen nem halnak, agyon nem lövik őket. És műholdas tévéadásból ismerkednek a Földnek azzal a részével, ahol többet költenek egy esztendőben jégkrémre, cigarettára, itaha, mint amennyiből a szegény (ugyan mitől is lenne fejlődő?) világ milliárdjai tengődnek, szebb holnapokban reménykedve. Jégkrém és nyomor BÁTYI ZOLTÁN Ifj. Rapcsák kontra Mónus-per a vásárhelyi bíróságon Rejtély a tuják takarásában Mozgásban a Pick-részvény Jól jártak azok, akik tartogatták Az Arago Befektetési Holding Rt., mint a Pick Szeged Rt. többségi tulajdonosa, darabonként 5 ezer 265 forintos vételi ajánlatott tett a Pick 1000 forintos névértékű, névre szóló törzsrészvényeire jelentette be tegnap Pick Rt. igazgatósága. MUNKATÁRSUNKTÓL Mint emlékezetes, a budapesti székhelyű Arago Rt. a Pick törzsrészvényei alapján gyakorolható szavazatok 87,65 százalékával rendelkezik, s kezdeményezte a részvények tőzsdei kivezetését, majd a tőzsdei kivezetéshez kapcsolódó vételi ajánlatot is tett. A törlés iránti kérelmet és a tőzsdei ajánlatot a Pick, mint kibocsátó a Budapesti Értéktőzsdére tegnap nyújtotta be. A Pick, mivel korábban nem ismerte a törlés iránti kérelem és a tőzsdei ajánlat benyújtásának MUNKATÁRSUNKTÓL Búzás Péter, Makó hivatalban lévő polgármestere is leadta ajánlócéduláit a helyi választási irodán tegnap délután. A Magyar Szocialista Párt és a Polgári Szövetség Makóért közös polgármesterjelöltje 3500 ajánlószelvénnvel jelentkezett. pontos idejét, hétfőn a szerdai kereskedési nap végéig kérte a Pick-részvények kereskedésének felfüggesztését. A társaság papírjának pénteki záró ára 4 ezer 315 forint volt, emiatt elemzők úgy vélték, hogy az Arago ajánlata nem megy 4 ezer 400 vagy 4 ezer 600 forint fölé részvényenként. Most már utólag látni, azok jártak jól, akik nem ijedtek meg a társaság körüli hírveréstől, nem szálltak ki a 3 ezer forint körüli árfolyamok idején és tovább „spájzolták" papírjaikat. Azokról persze ne beszéljünk, akik még 9 ezer körül vették. Búzás Péter az átadáskor elmondta: szerinte az októberi választás nem a politikáról, hanem a szakértelemről szól, és ebből a szempontból az őt támogató szervezetek képviselőjelöltjei is kitűnőek. Ő maga azt reméli, hogy ugyanúgy, mint négy éve, most is összegyűlik nála négy-ötezer kopogtatócédula. Veszélyes fenyegetés miatt indult eljárás Vásárhelyen ifj. Rapcsák András ellen, Mónus Áron bejelentése alapján. A tegnapi tárgyaláson a szembesítés nem hozott eredményt. Mi történt az idén májusban a vásárhelyi Zrínyi utcán? Valóban agyonütéssel fenyegette-e meg Mónus Áront lakása közelében a néhai polgármester fia? Ezekre a kérdésekre sem sikerül választ találni az ifj. Rapcsák András ellen indult eljárás első tárgyalási napján. A néhai polgármester fia szerint azon a napon ismerőseivel beszélgetett a Zrínyi utcai közben, majd elköszönt tőlük. Ebndul a járdán, s váratlanul szembetalálkozott Mónus Áronnal, akit korábban csak látásból ismert. Megszólította, bemutatkozott neki, s megkérdezte, mivel tudja bizonyítani, hogy örökölt édesapja után. Erre Mónus Áron megijedt, segítségért kiáltozott. A néhai polgármester fia ekkor odament az autójához s elhajtott. Azt azonban még látta, hogy Mónus Áron veri a házak kapuit és ablakait. A bírói kérdésre ifj. Rapcsák hangsúlyozta, nem ért hozzá Mónus Áronhoz, s nem is fenyegette meg. Szerinte azért ijedt meg tőle, mert alaptalanul nyújtotta be örökösödési igényét, s ezért is jelentette fel őt. Mónus Áron szerint azonban máshogy történt a dolog. A foglalkozását író és műfordítóként megnevező sértett állítja, a történteket azon frissiben feljegyezte. Arra azonban a bíróság kérdésére sem tudott rögtön válaszolni, hány órakor is találkozott Rapcsákkal. Mónus állította, ifj. Rapcsák a köz végén állt több fiatalemberrel, akik bementek a házba, ekkor indult el nagy léptekkel 10-15 méter távolságból felé. A ház előtt álló tuják takarásában találkoztak. A néhai polgármester fia fél méterre megállt előtte - állította Mónus -, megkérdezte mit akar örökölni az apjától, majd megfenyegette, hogy agyonüti. Közben megragadta a bal karját, Mónus nem tudott kiszabadulni, csak azután, hogy elkezdett rendőrségért és segítségért kiáltani. Állításait a szembesítés során egy fél sem változtatta meg. A bíróság kéréseire Mónus Áron elismerte, hogy nem volt felhőtlen a viszonya a néhai polgármesterrel, ám hangsúlyozta: mindezt nem terjesztette ki a Rapcsák család tagjaira. Ifj. Rapcsák András védője indítványozta, hogy igazságügyi szakértő vizsgálja meg, hogy a félelem hatására kialakulhatott-e hallucináció Mónusban. Aki viszont azt kérte, hallgassák meg tanúként az ifj. Rapcsákkal beszélgető fiatalembereket, s nézzék meg, hogy a helyszínre hívott rendőrjárőr mikor és mit is intézkedett. A bíróság az ügy tárgyalását októberben folytatja. B.K.A. Ifj. Rapcsák András tagadta, Mónus Áron fenntartotta vádjait. Fotó: Tésik Attila Búzás is leadta