Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-10 / 211. szám

Profit 2002. szeptember 10., kedd MONETÁRIS UNIÓTAGSÁG 2007-BEN? Élére állítják a forintot i HGATkAltfBff EKTfTTÍSI W • QŐEICQDQQE3QQ 6720 Szeged. TiSZ* l. krt. 58 TeUav. $2*548-48$ $25484$$ 1024 Budapest, Retek u. 10. 1065 Budapest, Podmaniczky u. 4. 7621 Péca, Kazinczy u. 3. 9400 Sopron, Ötvös u. 6. 9022 Győr, Schweidel u. 15. 9700 Szombathely, Aréna u. 4 8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 2. 3525 Miskolc, Szentpáli u. 11. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 14. 4024 Debrecen, Szent A. u. 55. Nyitva: hétfőtől csütörtökig 8.30-16.30 óráig pénteken 8.30-13 óráig www.pllis-invest.hu AJANLATA TAGJAI SZAMARA FUTAMIDŐ ÖSSZEG 4-7 hónap j 8-11 hónap | 12 hónap 50 000-1 999 000 EVI NETT0 12%-15% 2 000 000-4 999 000 EVI NETT0 12%-15% 5 000 000 felett HOZAM 1 000 000 felett "jhavi kamatozás szeretettel varjuk irodáinkban! Egyszeri díjas biztosítások Munkatársunktól Várhatóan a jövő év közepén dönt a kormány és a Magyar Nemzeti Bank arról, hogy Magyarország mikor kíván csatlakozni az eurózónához — mondta László Csaba pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter kifejtette: az előkészületek már folynak, és a kormány úgy állította össze négyéves gazdasági programját, hogy abban 2004-es uniós csatlakozással számol, és elképzelhetőnek tartja, hogy az ország 2007-ben tagja lehet az Európai Monetáris és Gazdasági Uniónak. Ahhoz, hogy a csatlakozás megtörténhessen, a magyar gazdaságot ismét gyors növekedési pályára kell állítani — hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben történtek e tekintetben „nem voltak szerencsések". Jelentősen lelassult a gazdaság, akkor lazult a jövedelempolitika - a versenyképesség kárára -, amikor a nemzetközi konjunktúra romlott. Ennek hatása egyaránt érződik a költségvetési és a folyó fizetési mérlegben. A költségvetés egyenlege másfél-két éve folyamatosan romlik, és bár az államháztartási törvény szigorú, az előző kormány azt megkerülve az MFB-n és az APV Rt.-n keresztül jelentősen költekezett. László Csaba elmondta, hogy a GDP-arányos hiány így az idén elérheti az 5,5-6 százalékot, miközben a külső egyensúly is romlik, a folyó fizetési mérleg deficitje a GDP-hez viszonyítva 3-4 százalék között alakul. A kormány az elmúlt három hónap során új stratégiát dolgozott ki, amelynek alapelvei a teljesítmények növelése, az esélyek javítása, a kiszámíthatóság, a versenyképesség, az átláthatóság. Hozzátette: az uniós csatlakozás érdekében a költségvetés hiányát 6 százalékról jövőre 4,5, azt követően 3 százalékra kell csökkenteni. Ugyanakkor a gazdaság idei 3,5-4 százalékos növekedése a következő években 4-4,5 százalék között alakulhat, a 2004-es uniós taggá válást követően pedig 5 százalék fölé is kerülhet. László Csaba hangsúlyozta: nem megszorításokat terveznek, hanem takarékosabb gazdálkodást. A kamatok várhatóan tovább csökkennek, s ez is lehetővé teszi a költségvetési egyensúly javítását. Az óvatosabb jövedelempolitika azt jelenti, hogy a keresetek növekedését összhangba hozzák a gazdaság bővülésével. A miniszter kifejtette: mivel az adóterhelés csökken, így a bruttó bérek lassabban fognak nőni, mint a nettó bérek. Ugyanakkor a lakosság jövedelme — az alacsonyabb elvonások miatt — továbbra is viszonylag gyorsan nő. Az életbiztosítások közül a bankbetéthez leginkább hasonlító forma az egyszeri díjas biztosítás, amely már 50 ezer forint befektetésével elindítható. Az egyszeri díj megegyezik a biztosítási összeggel, általában hosszabb időre (2-20 év, amely szabadon választható) szól a tartama, de mégis rugalmas, ugyanis akár az első hónap után hozzáférhető; visszavásárlás esetén pedig csupán az első 3 hónapban kell minimális veszteséggel számolni. A biztosító havonta-negyedévente tőkésíti a befizetett összeget, a kamatszámítás napi, a hozam mindig garantált. A biztosító általában egy negyedévre előre hirdeti ki a hozamot, amelyet országos napilapokban tesz közzé, nyilvános helyen (posta, biztosító ügyfélszolgálata) függeszt ki. Az egyszeri díjas biztosítás hozama versenyképes a bankbetétekkel: cégenként változó, 7,01-8,65 százalék között mozog (a rendelkezésre álló adatok alapján) a negyedévre garantált hozam. Mivel biztosításról van szó, ugyanúgy van szerződő, biztosított és kedvezményezett, mint a hagyományos életbiztosítások esetében. Az időtartam végén az elérési kedvezményezettnek (aki lehet a biztosított vagy más természetes személy) a biztosító kifizeti a biztosítási összeget, azaz az egyszeri díjat és az azon képződött hozamot. A biztosított halála (természetes, vagy baleseti halál) esetén a haláleseti kedvezményezett(ek)nek fizeti ki a biztosító a biztosítási összeget, azqz az egyszeri díjat és az azon képződött hozamot; a kifizetés független a hagyatéki tárgyalástól, nem képezi annak tárgyát. A kifizetett összeg adóés illetékmentes. Egyes biztosítóknál lehetőség nyílik arra, hogy az egyszeri díjas biztosításhoz baleseti halálra szóló kiegészítő biztosítást kössenek; van olyan cég, amely egy minimális biztosítási összeget díjmentesen „ad" a főbiztosításhoz, de nagyobb összeg válasz. tása esetén (ami több millió forint is lehet) már éves díjat számolnak fel. Baleseti halál esetén így a befizetett összeg többszörösét is kifizetheti a biztosító. Tízéves vagy annál hoszszabb tartamú szerződésre adókedvezmény jár, amely a befizetett egyszeri díj 20 százaléka, maximum 50 ezer forint, legfeljebb az éves adó összege. Mint a legtöbb biztosítási formának, az egyszeri dijasnak sincs olyan költsége, amely az ügyfelet terhelné (kivétel ez alól az Allianz Hungária HOZAM PLUSZ biztosítása: az első biztosítási évben az előző havi jóváírásnál megállapított biztosítási összegnek és az adott hónapra garantált hozamnak a 0,34 százalékát vonják le havonta). Az egyszeri díjas biztosítás előnye, hogy életkortól (van, ahol 97 éves korig köthető) és egészségi állapottól függetlenül (nem kell hozzá egészségi nyilatkozat) bárki lehet a biztosítottja (idős, beteg emberek is, akik hagyományos életbiztosítást már nem köthetnek). A biztosító ugyanis nem vállal valódi haláleseti kockázatot, hiszen halál esetén a kifizetés az egyszeri díj, valamint a hozam. M . DL Életbiztosítási kisszótár BIZTOSÍTÁS: kollektív pénztakarékosság meghatározott, illetve véletlen károk fedezetére. ÉLETBIZTOSÍTÁS: egy természetes személy életére vagy egészségi állapotára kockázatot vállaló biztosítás. KOCKAZAT: a kár esélye, amely pénzbeli szükségletet eredményez. BIZTOSÍTÁSI ESEMENY: olyan esemény, amikor a biztosítónak a szerződésben vállalt feltételek szerint fizetési kötelezettsége keletkezik. BIZTOSÍTÁSI DÍJ: a biztosítási védelem ára, amelyet a szerződő fizet; lehet egyszeri díj, amikor a szerződő a biztosítás teljes díját a biztosítás megkötésekor fizeti ki; lehet folyamatos, amikor a tartam során a szerződő folyamatosan fizeti a díjakat (éves, feléves, negyedéves vagy havi gyakorisággal). BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG: az a biztosítási szerződésben meghatározott összeg, amelyet a biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésekor fizet a kedvezményezettnek. DÍJTARTALÉK: a biztosítási díj azon része, amelyet a biztosító a későbbi szolgáltatásokra tartalékol (vagyis a szerződő által befizetett díj költségekkel csökkentett része). BIZTOSÍTOTT: az a természetes személy, akinek életére, egészségi állapotára vonatkozik a biztosítás. SZERZŐDŐ: az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződés megkötésére a biztosítónak ajánlatot tesz és a biztosítási díjat fizeti; a szerződésben bármilyen módosítás kezdeményezése a szerződő joga. KEDVEZMENYEZETT: az a természetes vagy jogi személy, akinek a biztosító a szolgáltatást nyújtja a biztosítási esemény bekövetkezésekor; több kedvezményezett megnevezésekor meg kell adni a kedvezményezés arányát is, melynek összege 100 százalék. BIZTOSÍTÁS HATÁLYBA LÉPÉSE = KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE: a szerződés aláírását követő nap 0. órája, amenynyiben a szerződő a biztosítás díját a biztosító számlájára átutalta, illetve pénztárába befizette TECHNIKAI KEZDET = DÍJFIZETÉS KEZDETE: a biztosítási szerződés aláírását követő hónap 1. napja, a szerződés évfordulós dátuma KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉG: a biztosítottnak a szerződés megkötésekor a valóságnak megfelelően kell tájékoztatnia a biztosítót minden olyan lényeges körülményről, amely befolyásolhatja a szerződés létrejöttét (pl. egészségi állapot, életkor, betegségek stb.), illetve amelyekre a biztosító kérdést tett fel (pl. személyes adatok: név, lakcím stb.); a közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a szolgáltatás alól, kivéve, ha az elhallgatott körülményt a biztosított nem ismerte, vagy nem játszott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, vagy már 5 év eltelt a biztosítás megkötése óta. MARADÉKJOGOK: a szerződőnek a díjtartalékhoz és az azzal történő elszámoláshoz fűződő joga, amellyel a tartam 1/10-ének, de legalább 2 év elteltével élhet.VISSZAVÁSÁRLÁS: a szerződő nem fizeti tovább a biztosítást, és kéri a visszavásárlási összeg kifizetését (a díjtartalék bizonyos százaléka, melyet a biztosítás feltételrendszere tartalmaz. DÍJMENTESÍTÉS (díjmentes leszállítás): a szerződő nem fizeti tovább a díjat, de nem kéri a kifizetést; a tartam végéig a biztosító kezeli tovább az egyszeri díjas biztosításra átdolgozott szerződést; a tartam végén a biztosító a nyereséggel növelt összeget fizeti ki. AZ ELSŐ FRANKFURTI BANK TÖRTÉNETE Diófaasztalon váltották a pénzt Munkatársunktól Németország bankmetropoliszinak története hatszáz évvel ezelőtt kezdődött, amikor a Miklós-templom előtt két diófaasztalt állítottak fel. A városi tanács 1402 augusztus végén, az őszi vásár idején kérte Ruprecht királytól a pénzváltás engedélyezését. Az engedély értelmében attól fogva a vásáron folytatott arany- és ezüstkereskedést csak a templom előtt felállított ezüstmérlegen lehetett lebonyolítani. A város pedig magának követelte a monopóliumot, történetesen azt, hogy a korábban magán pénzváltók zsebébe befolyt bevétel attól fogva a város kasszájába áramoljon. Annak idején 14 személyt - főleg patríciusokat és tapasztalt pénzváltókat — esketett fel a város vezetése a vásáron lebonyolítandó pénzügyletek intézésére. A fennmaradt okmányokban megtalálható az akkor ehhez szükségesnek vélt és beszerzendő eszközök teljes listája: egy aranymérleg, több mérleg ezüst pénzérmék és nem vert ezüstnemű mérésére, három pénzesláda, négy ernyő és két diófából készült nagy asztal. A pénzváltás színhelye az akkori Itáliában meghonosodott „banco" szóból kapta a máig használatos bank elnevezést. A pénzváltói tevékenység bejelentett alaptőkéje 900 gulden volt, amelyhez további magánbetétek járultak. Ebből a XV. században több jó állapotban lévő lakóházat lehetett vásárolni Frankfurtban. Ennek az összegnek napjainkban egymillió euró felel meg. Három hónappal az alapítás után az elszámolás 90 gulden nyereséget mutatott ki. A rákövetkező években erősen ingadoztak a nyereségek. Vásáronként - amelyek abban az időben általában két hétig tartottak - 3000 gulden összegű alaptőke 100 és 874 gulden közötti nyereséget hozott. Nem maradt fenn utalás arra, hogy szabályozott számvitelt folytattak, vagy készpénz nélküli átutalások történtek volna. Történészek magánszemélyektől származó, kamatozó letétek nyomára bukkantak. Mindössze 15 éven át tartott azonban az állami pénzváltás a Samstagbergen, a Römerplatz déli oldalán. Tüske volt ugyanis a városi magán pénzváltók szemében és azok élesen támadták is egészen bezárásáig. Csak több mint 400 évvel később, 1854-ben alakult ismét bankjegy-kibocsátási privilégiummal felruházott bank Frankfurtban. Ez a pénzintézet, a Frankfurter Bank 1970-ben fuzionált a Berliner Handelsgesellschafttal és lett BHFBank, amely ma a holland ING tulajdonát képezi. Napjainkra 200 méter magas banképületek sorakoznak Frankfurt utcáin. 2004-ben megnyílik a Történeti Múzeumban a frankfurti pénzváltás történetét a középkortól az euró bevezetéséig eltelt időszakban bemutató kiállítás, amelyen megtekinthetők lesznek az első állami pénzváltás idejéből fennmaradt pénzérmék és dokumentumok is.