Délmagyarország, 2002. szeptember (92. évfolyam, 204-228. szám)

2002-09-10 / 211. szám

A DÉLMAGYARORSZÁG ÉS A DÉLVILÁG GAZDASÁGI MELLÉKLETE • SZERKESZTI HEGEDŰS SZABOLCS Különbségek az európai bérekben Átlagos órabérek néhány európai országban, euróban, illetve euróra átszámítva Fonás Feőeration of Europsun Enwloyers LONDON (MTI) Németország Magyarország Olaszország Lengyelország Svédország Nagy-Britannia merőgazdasági munkás 8,74 -6,82 1,65 9,79 10,16 buszvezető 13,82 2,6 7,38 2,69 12,46 10,77 villanyszerelő 12,33 2,16 10,05 2,56 12,45 16,96 18,20 1,12 9,6 6,11 18,5 újságíró 17,46 2,86 16,44 6,26 19,86 23,95 8,77 12,2 5,77 22,69 24,26 körzeti (család>\ orvos" | 25,67 3,48 26,87 3,75 25,13 44,7 [" pnota J 62,74 18,44 37,54 19,16 59,46 Nagy különbségek vannak Európában az azonos munkát végző dolgozók bére között - ezt állapította meg az Európai Munkáltatószövetség (FEE) a nyilvánosságra hozott felmérése alapján. A négy EU-tagországban és két csatlakozásra váró országban elvégzett felmérés újabb adalék ahhoz, mennyi lemaradást kell behozni a tagjelölt országokban, míg az ottani bérek elérik a jelenlegi tagországokéit - írták a felmérés készítői. A felmérés jó néhány, eddig megválaszolatlan kérdést is fölvet, hogy vajon bizonyos szakmákat miért értékelnek többre az egyik országban, mint a másikban - írták. A SZITI EGYESÜLET ÉS A CSONGRÁD MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA (nyilvántartási szám: 06-0071 -02) SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐ, -HASZNÁLÓ ÉS ANGOL tanfolyamot indít 2002. szeptember közepén, 580 órában, a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ 100%-os támogatásával. A számítógép-kezelő bizonyítvány államilag elismert, Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakma (OKJ 33 46 41 01), a nyelvi blokk államilag elismert, alapfokú nyelvvizsga letételére készít fel. Jelentkezés feltétele: középfokú iskolai végzettség (érettségi) és minimum 8 hónapja regisztrált munkanélküliség. Jelentkezési határidő legkésőbb: 2002. szeptember 13. Felvilágosítás és jelentkezés: SZITI Ifjúsági Iroda, Szeged, Dózsa Gy. u. 5. Munkanapokon: 13.00-18.00 óra között. Telefon: 62/420-310 (délután 13-18-ig), 20/95-27-785 Szegeden száznegyvennégy éve gyártanak gyufát. A jelenlegi, hazánkban egyetlen üzem két éve tért át a reklámgyufák előállítására. A szállodákat, éttermeket, cégeket népszerűsítő termékek Európa szinte valamennyi országába eljutnak. Az ezredfordulóra az öngyújtó széles körű elterjedése, a modern, elektromos tűzhelyek használata, valamint a svédek által kifejlesztett, szájban szopogatható, filteres, füstmentes dohány bevezetése jelentősen csökkentette a hagyományos gyufa iránti keresletet. Ezt Magyarország jelenlegi egyetlen gyufagyára is megérezte. - Termelésünk 1999-ig folyamatosan növekedett, és akkor érte el csúcspontját. Abban az évben naponta kétmillió doboz gyufa készült nálunk, idén ennek csupán a fele mondta lapunknak Ambrus László gyárigazgató. A rendszerváltással a Magyar Általános Gyufaipari Vállalatból kft.-vé alakult üzemet 1993 májusában vásárolta meg a svéd Swedish Match, amely ma Magyarországon kívül Spanyolországban, Törökországban és Bulgáriában működtet gyárakat. Korábban más államokban is folytatott termelést, de az említett keresletcsökkenés miatt a multinacionális cég több üzemet is bezárt, és jelentős létszámcsökkentést hajtott végre. Megszüntették, majd lerombolták a budafoki gyufagyárat is. Szegeden a felére, kétszáz főre esett vissza a dolgozók létszáma, az üzem ugyanakkor megmenekült a bezárástól, ami az igazgató szerint az itt folyó munka minőségének köszönhető. A termelését Európa-szerte átszervező svéd cég a korábbihoz képest más feladatot bízott a szegedi gyárra. Két év óta a termelés kilencven százalékát a reklámgyufa előállítása teszi ki. Bármennyire közkedveltté vált az öngyújtó a cigarettázók körében, a műanyag tűzcsiholónál a papírdoboz ma is lényegesen jobb, színes képek és szövegek elhelyezésére egyaránt alkalmas reklámfelületet nyújt. A szállodák, az éttermek és a dohánygyárak, illetve különböző cégek és intézmények ezt szívesen ki is használják termékeik és szolgáltatásaik népszerűsítésére. így aztán a szegedi gyufagyárba naponta akár ötven megrendelés is érkezik. A Swedish Match bezárt belgiumi üzeméből ide telepített gépsorokon és az itteni, átalakított berendezéseken tízféle méretű reklámgyufa készül, amelyek azután Európa szinte valamenynyi országába eljutnak. A dobozok színes nyomatait a svédországi gyufagyár nyomdájában állítják elő, a papírra Szegeden festik fel a vörös dörzsmasszát, majd a gépek dobozokká formálják és gyufaszálakkal töltik fel a kartonlapokat. A reklámgyufán kívül itt készül még néhány boltokban is kapható termék, például a kandalló gyufa, a különböző levélgyufák és a vízálló vihargyufa. Ez utóbbiból Kanadába és Ausztráliába is szállítanak. A magyar háztartásokban régóta sűrűn használt Korona márkájú gyufa viszont meglepő módon nem itt készül, hanem a legnagyobb kapacitású svéd gyárban. Ugyanott, ahol a westernfilmekben látható laza mozdulattal akár a csizma sarkán - s persze számos más felületen - tüzet fogó gyúlékony fejű pálcika. A Szegeden gyártott gyufaszálakat hazai nyárfából faragják a gépek. Míg tíz évvel ezelőtt a fa kérgét kézzel vágták le, addig mára ezt a műveletet is gépesítették. Az ember feladata mostanra a berendezések kiszolgálása, vagyis az alapanyagok beadagolása, és a munkafolyamat ellenőrzése maradt. A gyufagyártás persze még nagyobb átalakuláson ment keresztül azóta, hogy Neubauer Josef 1858-ban engedélyt kapott Szeged elöljáróitól a város első gyufaüzemének beindítására. Ennek éppen szeptember 11-én lesz a 144. évfordulója. Nemcsak a gyártás, hanem a termék minősége is óriásit változott azóta. Napjaink környezetbarát gyufaszálai már semmiféle mérgező anyagot nem tartalmaznak, és Irinyi János 1836-os felfedezése óta zajtalanul, robbanásmentesen lobbannak lángra. HEGEDŰS SZABOLCS A három dél-alföldi megye, Bács-Kiskun, Békés és Csongrád statisztikai hivatalai közösen készítették el a régió turisztikai, idegenforgalmi elemzését. A júliusban megjelent, színes borítójú kiadvány megvásárolható és megrendelhető a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) helyi igazgatóságain. A statisztikai adatok alapján dolgozó elemzők és laikus érdeklődők egyaránt kincsesbányaként használhatják a könyvet, amelyből kiolvasható többek között: mekkora a régió részesedése a GDP-ből, hány külföldi foglalkozik szállóhely-szolgáltatással, vendéglátással, menynyit keresnek azok az emberek, akik az idegenforgalomból élnek. Találhatunk áttekintést arról is, milyen a régió infrastruktúrája, míg egy másik fejezetből az derül ki, hány műemlék, művésztelep, alkotóház mekkora látogatottsággal csalogatja az idegent a Dél-Alföld három megyéjébe. OKJ-s képzések indulnak a kamarában! A CSMKIK Délmagyarországi Gazdaságfejlesztő Kht. (felnőttképzési nyilvántartási szám: 06-0071-02) az alábbi képzéseket indítja a jövőben OKJ szerinti szakmai képesítéssel: pénzügyi és számviteli ügyintéző (középfokú) mérlegképes könyvelő (felsőfokú) Jelentkezés és bővebb információ: Szeged, Tisza L. krt. 2-4. Tel.: 62/486-987/122 m., 126 m. MUNKANÉLKÜLIEK FIGYELMÉBE! Egy százalék BUDAPEST (MTI) A Nemzetközi Bankárképző Intézet munkatársának tájékoztatása szerint a képzési programhoz a Phare 498 millió forintos, a magyar kormány 101 millió forintos támogatással, a részt vevő vállalkozók 280 millió forint önrésszel járulnak hozzá. Berendi Judit kiemelte, hogy a vállalkozók önrésze a szponzori támogatásokkal csökkenhet, amelyekből eddig mintegy 50 millió forint jött össze. Egy résztvevő költsége mintegy 670 ezer forintba kerül, aminek egyharmadát a vállalkozóknak kell kifizetni. A projektben az észak-magyarországi, az észak-alföldi, valamint a dél-alföldi régió 1300 kisés középvállalkozása kap üzlet-, export-, infrastruktúra- és idegenforgalmi fejlesztésből uniós ismereteket. A kis- és középvállalkozásokon kívül részt vehetnek a programban ipari parkok és inkubátorházak üzemeltetői, köztük önkormányzatok, turisztikai szervezetek is. A képzés az elméleti háttér mellett nagy hangsúlyt helyez a gyakorlati problémákra is, mint például a banki hitelkérelem vagy a sikeres pályázatírás kérdése. Az érdeklődő vállalkozások a regionális munkaügyi központoktól, a kamaráktól, a fejlesztési központoktól, valamint sajtóhirdetésekből kaphatnak információt a .részvétel lehetőségéről. A képzési program 2003 nyaráig tart. Ezalatt a kisvállalkozók négynapos alap- és kétnapos választható képzésben vesznek részt, tanulmányaikat 12 napos külföldi munkagyakorlat zárja mondta a projekt vezetője. Az EU-s tanulmányút lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozások üzleti kapcsolatokat alakítsanak ki, és elmélyíthessék szakmai tapasztalataikat a hasonló profilú külföldi cégeknél. Egész Európába eljutnak a Szegeden készült termékek Profilt váltott a gyufagyár Képzési program kisvállalkozásoknak Mintegy 880 millió forint összköltséggel magyar kis- és középvállalkozásokversenyképességét növelő képzési program indult el szeptember elején az Európai Unió Phare-programjának támogatásával - mondta Berendi Judit, a képzést koordináló Nemzetközi Bankárképző Intézet projektmenedzsere. Régen csak barna fejű gyufát gyártottak a szegedi üzemben, ma már számos szín közül választhatnak a megrendelők. Fotó: Schmidt Andrea A turizmus mérlege