Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)
2002-08-08 / 184. szám
CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 8. - A K T U A L I S 3 Kilenc gyermek nevelése mellett a város irányítását is felvállalná A program sarokpontjai Nem csupán a jobboldal polgármesterjelöltje kíván lenni Balogh Elemér. A 43 éves jogászprofesszor hivatalosan még nem tud a Fidesz-MPP támogatásáról, programját pedig a szegediekkel együtt akarja megalkotni. - Egyetemi emberként milyen erök hatására döntött úgy, hogy megpróbálkozik a politikával? - Egy kakaslépést sem tettem azért, hogy politikai pályára léphessek. Elsősorban a Professzorok Batthyány Körében, professzor barátaim unszoltak, hogy induljak a polgármesterségért. Később több civil szervezet is támogatásáról biztosított. A politikai pártok közül hivatalosan eddig az MKDSZ nevezett meg jelöltjeként, és úgy tudom, az MDF is támogat. - A Fidesz-MPP szegedi szervezetével való kapcsolata viszont legalábbis bonyolultnaknevezhető... - Szeretném leszögezni: egyetlen politikai pártnak sem vagyok tagja, független jelöltként indulok. Hallottam arról, hogy a Fidesz szegedi szervezete kedden úgy döntött, az én jelölésemet támogatja. Erről azonban hivatalos tájékoztatást még nem kaptam. - A választásokig két hónap van hátra. Elegendő lesz-e ez az idő, hogy a jelenlegi összetett helyzetben egységet teremtsen a jobboldalon ? - Nem álszent módon gondolom úgy, hogy nem csupán a jobboldal jelöltje vagyok. A világnézetem azonban valóban olyan, amelyet általában a jobboldali elkötelezettségű pártok támogatói éreznek magukhoz közelinek. Úgy képzelem, engem nem csupán jobboldali gondolkodású szegediek fogadnak majd el a választáson. - Kész van már a polgármesteri programja, vagy most, rövid idő alatt kell kidolgoznia! - Nem egyedül akarom megalkotni a programomat, a munkába szeretném bevonni a város lakosságát. Természetesen a sarokpontok adottak. A rendszerváltás óta működő önkormányzatokkal szemben én szeretném a gyakorlatban is megvalósítani a város terBalogh Elemér új családpolitikai koncepcióban is gondolkodik. Fotó: Schmidt Andrea meló gazdasági szférájának fejlesztését, amely a szolgáltató ágazathoz képest jelentősen visszamaradt. Már öt gyermekem volt, amikor még mindig lakótelepen éltünk. Ismerem a panelben lakók problémáit, ezért azután minden erőmmel támogatnám a felújítási programot, Phare- és kormányzati pénzek bevonásával. Kilenc gyermek apjaként természetesen új családpolitikai koncepciót is kidolgoznék. - Ellentmondásosak az információk a város gazdasági helyzetéről. Nem tart attól, hogy ha nyer, kiürített kasszát talál? - Ha nem is annyira rózsás a helyzet, mint azt a város vezetői állítják, valószínűleg nem is tragikus. Az általam megvalósítani kívánt program pedig az első években legalábbis nem kíván jelentős forrásokat. - Tervez együttműködést a jelenlegi városvezetéssel? - A folyamatosság híve vagyok, polgármesterként minden, most zajló értékes, vállalható programot folytatni fogok. Ehhez természetesen szükségem van információkra. Szoros, személyes együttműködést azonban sem a jelenlegi, sem a korábbi városvezetés tagjaival nem tervezek. - Jogászprofesszorként dolgozik a Szegedi Tudományegyetemen, és kilenc gyermeket nevel. Hogyan egyezteti majd össze teendőit esetleges polgármesterré választását követően ? - A nagy család nekem sohasem terhet, hanem stabil hátteret, bázist jelentett. És megtanultam, hogyan kell szervezni az életemet. Másként eddig sem tudtam volna ellátni a teendőimet. Természetesen ettől még sok feladatot ró rám a családfői szerep, de ez összeegyeztethető a polgármesteri munkával. Az egyetemi állásomat pedig felfüggesztem, bár terveim szerint azért óraadóként nem szakadnék el teljesen a katedrától. KÉRI BARNABÁS A Medgyessy-bizottság szegedi elnöke nem akarta megfejteni az „üzenetet" Pisztolygolyó a képviselő székén A Medgyessy-bizottság elnöke, Balogh László szegedi képviselő pisztolygolyót talált a képviselői irodaházban lévő szobájának székén. Az MDF-es politikust két hete már életveszélyesen megfenyegették. - Tegnap délelőtt fél 10-re sajtótájékoztatót hirdettünk meg a Medgyessy-bizottság munkájával kapcsolatosan, ezért már fél 9-kor találkoztam a bizottság szakértőivel a képviselői irodámban - emlékezik vissza az eseményekre Balogh László.- Amikor megérkeztem, egy szakértő már várt az ajtó előtt, de az iroda ajtaja még zárva volt, én nyitottam ki. Néhány perc múlva megjött a másik két szakértő is. Ezután csaknem egy órán át tárgyaltunk. A miniszterelnök múltját vizsgáló bizottság elnöke elmondta, hogy a tárgyalás végeztével elhagyták a szobát, ám neki eszébe jutott, hogy még valamiről beszélni kellene, s kérte a társait, hogy menjenek viszsza. - Akkor egy olyan székre ült le egyik kollégánk, amelyet különben nem használunk, mert közvetlenül az ajtó mellett van. Amikor felállt, észrevettem egy apró tárgyat, s azonnal odakaptam, megfogtam, hogy odaadjam neki. Azt gondoltam, az ö zsebéből esett ki. Akkor láttam, hogy golyó. Kiderült, hogy nem az övé. De az is bebizonyosodott, hogy nem vehette észre, mert a széknek a fa és a bőr része között volt a golyó, így, aki leült, nem is érzékelhette. Balogh elmondta: azonnal értesítették a kormányőrséget, s mire visszajött a bizottsági ülésről, már várták a rendőrök, akik hozzáláttak a helyszíneléshez. Elvitték a zárat, a kulcsokat, a tárgyakat megvizsgálják, többek között ujjlenyomatokat vesznek róluk. A vizsgálat tegnap esti beszélgetésünkkor még tartott. A szegedi képviselő nem kívánt találgatásokba bocsátkozni, vagy, mint mondta, kombinálni, hogyan és miért került a pisztolygolyó a szobájába. A parlamenti vizsgálóbizottság szegedi elnökét és családját július 23-án telefonon megfenyegették. Erről Balogh azt mondta, hogy a történteket jelentette a rendőrségen, ahol felvették az adatokat és megindították az eljárást. - Tájékoztattak, hogy az illetékes telefonszolgáltató cég nem adja ki a híváslistát csak akkor, ha bírói engedélyük van. Nekem tehát a bíróságon is meg kellene tennem a szükséges lépéseket. Én viszont azóta nem jártam otthon, Szegeden. Haza kellene tehát mennem egy hétköznap, hogy felkeressem az illetékes bíróságot, viszont elfoglaltságom miatt most erre nincs időm - nyilatkozta lapunknak Balogh László. KISIMRE FERENC Etnobiznisz UJSZASZI ILONA A pohtika: üzlet. A megállapítást különösen választások ideién érezzük igaznak. A konyhaasztal melletti okoskodás alaptétele, hogy ilyentájt nem a köz jgvára szerveződnek, inkább a közös és más kasszák megcsapolásának reményében szaporodnak gombamód a pártok. Ám a politika és a kisebbségi ügy összemosása még a pártalakításnál is nagyobb üzlet lehet. Kell a hagyományőrzés. Fontos a nemzeti azonosságtudat erősítése. Társadalmi és gazdasági érdek a cigányság helyzetének rendezése, továbbá hogy az itteni nemzeti kisebbségek saját anyaországukhoz a magyarság egésze számára is használható hidat verjenek. A Trianonban megcsonkított Magyarországon, a határokon túl rekedtek száma és megmaradása miatt is muszáj a legeslegkisebbségbarátabbnak lenni. Mégsem csupán e nemes célok megvalósítási vágya, de a pénz is mozgatója a kisebbségi önkormányzat-alakítási kedv hazai élénkülésének. Egy-egy ilyen testület tagjának megválasztásához nem kell sok: a képviselő-jelöltséghez elegendő öt személy ajánlása és a népcsoporttal fölvállalt szimpatizálás, a politikussá váláshoz pedig ötszáz polgár voksa. A megalakuló kisebbségi önkormányzat meg a település erejéhez mérten a több százezertől a néhány millió forintig önálló költségvetési keretet kap. Ennek a közpénznek az elköltését azonban senki nem ellenőrzi. Az ilyenfajta etnobiznisz létezésére az Állami Számvevőszék is fölhívta a figyelmet, mikor kimondta, hogy megoldatlan a kisebbségi önkormányzatok törvényességi felügyelete, lehetetlen nyomon követni, hogy például mennyit költenek saját hivataluk működtetésére. Ráadásul gyakori, hogy a csordogáló pénzt a tűzhöz közel ülő kisebbségi eht fölszippantja. Az etnobiznisz táptalaja a szabályozatlanság, oka a törvényalkotók rosszul értelmezett nagyvonalúsága és késedelmeskedése. Mert a kisebbségi önkormányzatokat érintő jogszabályok hiányosságairól a törvény születésének pillanatától szó esik, de tizenkét év kevésnek bizonyult a megoldásra. Több önkormányzat alakul Választ a kisebbség A mai nagyjából ezerháromszázzal szemben ősztől közel kétezer kisebbségi önkormányzat működhet Magyarországon. Csongrád megyében tíz kisebbség tizenkilenc településen harminchat testületet alakítana. A helyhatósági választásoknak kisebbségi önkormányzati voksolással való kiegészítését nemzetiségenként legalább öt embernek kellett kezdeményeznie a nemrégen lejárt törvényességi határidőig. Az önkormányzat-alakítási kedv az előző évekhez képest jelentősen nőtt. Míg 1994-ben 622, 1998-ban 1302 kisebbségi testületet választottak, addig most 1987 kisebbségi választást kezdeményeztek hazánkban. Az országos tendencia megyénket is jellemzi. Nyolc éve 4, négy esztendeje 9, idén 10 kisebbség kezdeményezte saját önkormányzat alakítását régiónkban: e jogukkal legrégebben a cigányok, a szerbek, a szlovákok, a románok élnek, hozzájuk csatlakoztak „1998-tól a németek, a görögök, az örmények, az ukránok és a lengyelek, idén pedig új szereplőként a horvátok. Nálunk nem, de az ország más régióiban a bolgárok, a szlovének és a ruszinok is alakítanak önkormányzatot. Csongrádban 1994-ben 9 településen 12 testület, 1998-ban 10 helyen 21, idén viszont - a közvetlen választás sikeressége esetén - összesen 19 településen 36 kisebbségi önkormányzat működhet. Itt most a cigányok 16, a románok 5, a szerbek és a szlovákok 4-4, a németek 2, továbbá a görögök, a horvátok, a lengyelek, az örmények és az ukránok l-l testületet alakítanának. A kisebbségi és települési önkormányzati választásokat az idén is egy és ugyanazon napon rendezik. Csongrád megye 60 települése közül 19 helyen voksolhatnak a polgárok a helyi és a kisebbségi önkormányzat tagjaira is. Idén Szegeden 10; Nagylakon és Magyarcsanádon 3-3; Apátfalván, Hódmezővásárhelyen, Makón és Újszentivánon 2-2; Ambrózfalván, Bakson, Csanyteleken, Csongrádon, Deszken, Kiszomboron, Kisteleken, Mindszenten, Pitvaroson, Szegváron, Szentesen, Tiszaszigeten l-l kisebbségi önkormányzat alakítását kezdeményezték. Ú. I. Buszozó menekültek Huszonhat, többségében afgán nemzetiségű határsértőt fogtak el a szegedi és mórahalmi határőrök keddről szerdára virradó éjszaka. Csongrád megyében az elmúlt hetekben számos alkalommal lépték át Ázsiából érkező menekültek az országhatárt. Röszke térségében kedd éjjel ismét határsértőket fogtak el a járőrök. Az öt iraki - két férfi, egy nő és két gyerek - érkezését hőérzékélő kamerák „jelezték". A feltartóztatott irakiak elmondták: az embercsempészek a határ jugoszláv oldaláig kísérték őket, s 2 ezer dollárt kértek fejenként. A mórahalmi határőrök nem sokkal kedd éjfél előtt 12 afgán férfit, egy-egy afgán nőt és gyereket, valamint 4 szudáni férfit fogtak el, mintegy két kilométernyire az államhatártól, Ásotthalom külterületén, az úgynevezett tőzegbánya közelében. A menekültek mozgását lépésérzékelők jelezték a járőröknek. Szerda hajnalban három iraki állampolgárt is előállítottak a mórahalmi határőrök. Az ázsiaiak az Ásotthalmot Mórahalommal összekötő műút egyik buszmegállójában álldogáltak. A menetrend szerint közlekedő autóbusz fel is vette őket, s miközben az irakiak csak annyit ismételgettek, Budapest, Budapest, a sofőr becsukta az ajtót, továbbhajtott, s értesítette a határőrséget. A járőrök a bejelentést követően nem sokkal a 55-ös úton, az ásotthalmi benzinkút mellett fogták el a határsértőket. Kiderült róluk: az éjfél előtt elfogott csoporthoz tartoznak. A Mórahalom körzetében előállított menekültek kíséret nélkül lépték át a határt, fejenként 1500-2000 dollárt fizettek az embercsempészeknek. B.Z. Falunapok Röszkén Tizenkettedik alkalommal rendeznek Röszkén falunapokat. Az érdeklődőket augusztus 9-e és 1 l-e között várják a határközségben. Pénteken délután 5 órától táncházzal nyitják meg a rendezvénysorozatot, melyen a franciaországi testvértelepülésről, St. Pierre de Trivisyből érkező vendégek is részt vesznek. Szombaton zenészek ébresztik a röszkeieket. A Rákóczi utcában átadják a családsegítő, gyermekjóléti és védőnői szolgálat új intézményét. Felavatják a művelődési ház felújított parkját és játszóterét, majd utána átadják az új bölcsődét is. Vasárnap az ünnepi szentmise után amatőr fogathajtó verseny lesz a Rózsa és a Hunyadi utca kereszteződésében lévő parkban. A falunapokat focitorna zárja. Tények és hazugságok a vásárhelyi fedett uszodáról Mennyi az annyi, ha Vásárhelyen számolnak? Folytatás az 1. oldalról A helyi önkormányzat vezetői és a szocialista képviselők közt komoly vita forrása a minisztériumi támogatás és annak fedezete. A vásárhelyi városvezetés egyébként nem négyszáz-, hanem nyolcszázmillió forintos támogatásról tud. Ennek fele a kormány által garantált, a beruházó Hód-Strand Kft. által felvehető bankhitel, ami azt jelenti, hogy amennyiben a cég a jövő évben nem tudja a pénzt visszafizetni, a központi költségvetésből rendezik a tartozást. - Többször kértem a helyi szocialistákat - mondta Lázár János, a város és környéke országgyűlési képviselője -, hogy segítsenek e másik négyszázmillió érdekében lobbizni. Azonban úgy tűnik, az ő érdekük úgy kívánja, hogy a beruházás ne kezdődjön el, s ennek érdekében mindent meg is tesznek. Az MSZP helyi képviselői visszautasítják Lázár állítását, s azt mondják: Szakács Imre, az ISM előző kabinet alatti, fideszes politikai államtitkára is úgy nyilatkozott, csupán egyszeri négyszáz millióról van szó, mégpedig a kormány által garantált hitelt veheti fel a Hód-Strand Kft. Ez utóbbi kezességvállalással kívánt ugyanis az állam fedezetet biztosítani a miniszter által tavaly augusztusban kötött szerződéshez. Az országgyűlési képviselő viszont a szocialistákat okolja, amiért az egyszeri négyszázmillió mellé a város hatszázmilliós fejlesztési hitelt kényszerül felvenni, és ezt egészíti ki 250 milliós önerővel - ez utóbbi létét az MSZP képviselői kétségbe vonják, szerintük Vásárhely vezetői a város négyszázmillió forintos tartalékát ugyanis már túl sok helyre elígérték. Mindeközben pedig a város és környékének lakói arra várnak, hogy felépüljön végre a nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas fedett uszoda. . SZÖGI ANDREA