Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-06 / 182. szám

KEDD, 2002. AUGUSZTUS 6. * A K T U A L I S * 3 Későn jött égi áldás Az elmúlt napok esőzése már nem sokat segített megyénk ha­szonnövényein. Szinte csak azok a fajták maradtak meg, amelyeket trágyázott és öntö­zött talajra ültettek. A téli és a tavaszi fagy után az aszály is megkeseríti Csongrád megye gazdáinak életét. Az el­múlt napok esőzései inkább csak arra voltak jók, hogy lehútsék a levegőt és elmossák a port. A ha­szonnövények nagy részének már későn jött az égi áldás. A megyében területenként, sőt táblánként is változó, hogy hol száradtak el a növények. - A leg­nagyobb gond a Homokháton van - tudtuk meg Szakáll Sán­dortól, a Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium Csongrád megyei hivatalának vezetőhelyettesétől. A homokhá­ti növények csak ott álltak ellen a hatalmas szárazságnak, ahol mélyen művelt, trágyázott és ön­tözött talajra ültették őket. A kukorica- és napraforgótáb­lák többsége megadta magát az aszálynak. Megyeszerte látni olyan fiatal növényeket, ame­lyek teljesen kiszáradtak. Egye­dül azok a szántóföldi növények maradtak meg, amelyekben még működik a tápanyagforga­lom. Egy-egy nagyobb eső hatá­sára így ismét beindult az élet a gyökerekben, szárakban és leve­lekben. A megye gyümölcsöseiben, szőlőültetvényeiben az aszály ad­ta meg a kegyelemdöfést. Amit megkímélt a téli és a tavaszi fagy, azt elpusztította a hetekig tartó forróság. A Csongrád megyei gazdák az idén a szőlőtermés 15-20 százalékát szüretelhetik le, a többi elfagyott. A gyümölcsösökben sem jobb a helyzet. A barack, a meggy, a cse­resznye és a szilva nagy része szintén elfagyott. Az idősebb fák azonban ellen tudtak állni a szá­razságnak. Ugyanis a lefagyott rügyek, hajtások miatt nem kell vízzel ellátni a terméseket. Az új telepítésű gyümölcsösöket azon­ban nem kímélte az aszály. Azok a gazdák, akik nem öntözték eléggé fiatal ültetvényeiket, mára már vághatják ki az elpusztult, száraz fáikat. K.T. Operett­finálé i 7 SULYOK ERZSEBET Szerencsésebb országokban megadatik az embereknek, hogy ad­janak a méltóságukra. Mondhatjuk úgy is: öntudatos polgárok­ként élhetnek. Mi még mindig ott tartunk, hogy - amiként az tó megírta - élünk, ahogy lehet. Mélyen megértem nemcsak a kübekházi embereket, hanem mindenkit, aki beszállt az operettfesztivál szervezésébe, segített a lebonyolításban. Nyilvánvalóan szolgálatot teljesítettek, így tud­ták, így érezték. Mert nincs az a település, amelynek a lakosai ­egyenként és együtt - ne azon törnék a fejüket minálunk, hogyan is kéne boldogulni. Mivel kevés az a falu. amelynek főterére sült galambok potyognak az égből, elegyesen mannával. Ha Kübekházán úgy akar segíteni magas posztra került szülöt­te, „az elnök embere", hogy ott operettfesztivált szervez, akkor bizonya falunak nincs választása. Lássuk a medvét, mondhatták a kübekiek, még talán azok is, akiknek borsózik a háta a műfaj­tól. Az ízlés és a megélhetés ugyanis két merőben különböző do­log. Ha jönnek a népek, az jó a kübekháziaknak, még akkor is, ha az operettért jönnek. Hiszen ha más értelme sincs a dolognak, mint az, hogy az ország megismeri a falu nevét - már nyereséges az ügy. Vegyük, hogy adódik egy pályázat, amelyen pénzt lehet nyerni, fejlesztésre, erre, meg arra; gondoljuk meg, micsoda előny, ha nem azt kérdik a népek, hogy mi az a Felsómocsolád ? Hanem nagyot bólintanak, akárcsak a kurátorok: hogyne tud­nánk, ismerjük, Kühekháza az operett Woodstockja! Bizonnyal látszott más előnye is az operettfalulét felé lépdelésnek. mert kü­lönben nem nyugodtak volna bele a kübekiek, hogy az idén már negyedszer gázoljanak át rajtuk állítólag tízszer annyian, mint amennyien ők rendesen vannak. Csakhogy most: légy a levesben. A már-már bécsiesen szárnya­ló dallamokat meg a petárdaszólókat megrontotta a főszervezők perpatvara. Arról van szó, ami nincs, vagyis a pénzről. A támoga­tások elapadtak, a jegyeket sokkal kevesebben vették meg, mint azt a szervezők szerették volna. A veszekedés meg árt a vétlen nagyalföldi woodstockiak jó hírének, sajnos. Az ember azt sem tudja, sírjon vagy nevessen. Rokkantigazolvány, csak látható helyen A rokkantigazolványokat jól lát- - A legnagyobb probléma, ha ható helyre kell tenni a gépko- úgy teszik ki az igazolványt, hogy csíkban, különben büntetés jár. nem látszik rendesen a sorszám - tudtuk meg Radics Jánostól, a MUNKATÁRSUNKTÓL Szepark Kft. marketingvezetőjé­tői. Ha az ellenőr nem tudja leol­A mozgáskorlátozottak díjmente- vásni a sorszámot, akkor ez any­sen parkolhatnak, ha gépkocsiju- nyit tesz, mintha szabálytalanul kon jól látható helyre kiteszik a parkolna a kártya tulajdonosa, rokkantigazolványukat. Szegeden Ilyenkor a gépkocsit levideózzák a fizetőparkolókat ellenőrző cég, a és rákerül a „Mikulás-csomag". Szepark Kft. munkatársainál van A tisztázás érdekében a moz­egy lista, mely tartalmazza a vá- gáskorlátozottnak be kell mutat­rosban kiadott valamennyi rok- nia igazolványát a kft. úgyfél­kantigazolvány sorszámát. szolgálatán (Mérey utca 6.). A Csongrád megyei rendőrök hétfőn új ruhába bújtak. A civil szemnek először azt tűnt fel, hogy a a megszokott tányérsapka helyett baseballsapkát viseltek. Budapest és több vidéki nagyvá­ros után tegnaptól új ruhába búj­tak a Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányság egyenruhavise­lésre kötelezett munkatársai is. A rendőrség által rendszeresített új egyenruha sok mindenben kü­lönbözik az előzőtől. Például nyáron tányérsapka helyett base­ballsapkát viselnek a rendőrök, a közrendvédelmi osztály munka­társainak eddigi szürke inge vilá­goskék színű. A nadrágból „el­tűnt" a kék színű csík, a megszo­kott szürke dzseki helyett pedig sötétkék felsőbe bújtak a zsaruk. A közlekedésrendészet egyen­ruhás munkatársai a megyei fő­kapitány döntése alapján tovább­ra is fehér ingben és tányérsapká­ban ügyelnek az utak rendjére. Ami nem változik az a „név­tábla", azaz az azonosító jelvény, valamint a megyei karjelvény. A rendőrök új ruhája egyéb­ként így hasonlít a határőröké­hez, csak a jelvényben és a váll-lapok színében lesz eltérés. Ha a napokban valaki szabály­talankodik, s ezért egy régi egyenruhában lévő rendőr állítja meg, ne aggódjon, mivel az átál­lás folyamatos. A járőrök közül egyébként nem mindenki elégedett az új külső­vel. Voltak, akik azt kifogásolták, hogy úgy néznek ki a megújult uniformisban, mint a vagyon­őrök. A baseballsapka minősége sem aratott osztatlan sikert, bár azt elismerték, hogy nyáron, a hő­ségben sokkal kényelmesebb, mint a régi tányérsapka. - Nincs benne nedvszívó felület, az árnyé­koló rész pedig puha anyagból ké­szült, így esőben nem sok védel­met nyújt - mondta egyikük. A. T. J. Nyáron tányérsapka helyett baseballsapka Uj ruha a rendőröknek Fiatal rendőrök az új egyenruha nyári változatában. Fotó: Miskolczi Róbert Kátyús aszfalton száguldó autók Utazók, halálos veszélyben jelentősen nőtt a balesetek szá­ma egy év alatt Csongrád me­gyében. Mit tehet a rendőrség azért, hogy ne érezze magát életveszélyben az, aki útra kel? Minden baleseti statisztika arra figyelmeztet, hogy különösen ve­szélyes terepre merészkedik, aki kihajt kocsijával a magyar utak­ra. A múlt héten hazánkban 366 személyi sérüléssel járó közúti baleset történt, s huszonötén ve­szítették életüket. Csongrád me­gyében az idén július 30-áig 409-en sérültek meg útjainkon, közülük 32 személyen már nem tudtak segíteni az orvosok. Közúti tragédiákkal kezdődött augusztus is, az elmúlt hét végén kilenc balesetnél helyszíneltek régiónk rendőrei. Egy ember meghalt, nyolcan súlyos, kilen­cen pedig könnyebb sérülést szenvedtek. Tavaly korántsem volt ennyire aggasztó a helyzet. Vajon miért történik ebben az esztendőben több baleset, mint 2001-ben? ­kérdeztük Kovács Mihály alezre­dest. A Csongrád Megyei Rend­őr-főkapitányág közlekedésren­dészeti osztályának vezetője el­mondta: 2001 baleseti szem­pontból az utóbbi harminc év legnyugodtabb időszaka volt. En­nél pedig már csak rosszabb le­het a helyzet. - Több tényező együttes hatá­saként romlanak a baleseti sta­tisztikák Csongrád megyében is. A KRESZ tavalyi módosítás óta már 90 kilométeres sebességgel roboghatnak lakott területen kí­vül a személygépkocsik, ám ta­pasztalataink szerint a mindig siető vezetők inkább százzal sze­retnek haladni. Eközben a teher­járművek változatlanul csak het­vennel gurulhatnak, így a szúk utakon gyakoriak a torlódások, mind türelmetlenebbek a sofő­rök, s felelőtlenül előznek. Már­pedig ennél veszélyesebb manő­verbe nem is kezdhetnek mife­lénk, hiszen Csongrád megye út­jainak 300 kilométerén közel sem tekinthető megfelelő minő­ségűnek az aszfalt, ezen belül 100 kilométer az a szakasz, ami kifejezetten rossz állapotban van - mondta Kovács Mihály. A rendőrtiszt hozzátette: - Ez azonban legkevésbé sem érdekli a rohanókat. A rendőri ellenőrzé­sek során az is kiderül, nem csu­pán a gyorshajtás miatt kerülnek az utazók mind nagyobb veszély­be. A kocsiba ülőknek mindösz­sze 15-20 százaléka használja a biztonsági övet, pedig ha ezt be­kapcsolnák, lényegesen kevesebb halálos baleset áldozatát kellene a hozzátartozóknak gyászolniuk. A helyzet tehát valóban elkese­rítő - derült ki Kovács alezredes szavaiból. De vajon mit tehet a rendőrség, hogy békésebb viszo­nyok uralkodjanak útjainkon? Kovács Mihály elmondta: a rend­őrség igyekszik minden erőt a legforgalmasabb, legveszélyesebb útszakaszokra koncentrálni, a vétkeseket szigorúan büntetik. Csak éppen nem valami könnyű felügyelni úgy a kocsirohamot, hogy évente közel húsz százalék­kal nő a gépjárműpark, ugyanak­kor egy járőrnek egy szolgálatban 250 kilométernyi aszfaltozott utat kellene szemmel tartania. - Kérjük hát a gépkocsit veze­tőket, gondoljanak arra, hogy ha 10 kilométerrel gyorsabban ha­ladnak, 22 méterrel nő meg a fékút. Ennyi bőven elég egy halá­los karambolhoz. BÁTYI ZOLTÁN Balesetek Csongrád megyében 2002. január 1. és augusztus 1. között Könnyű Súlyos Halálos Balesetek száma 171 34 Sérültek száma 333 Békalencseszőnyeg úszik Sze­gednél a Tiszán. A mostani idő­járás kedvező a vízinövény sza­porodására. MUNKATÁRSUNKTÓL . Pár napja kisebb-nagyobb mére­tű zöld foltok úsznak Szegednél a Tiszán. Nem kell attól tartani, hogy szennyezőanyag került a fo­lyóba, a víz felszínén békalencse látható. Kedvező időjárás esetén a béka­lencseként ismert aprócska vízi­növény hatalmas tömegben jele­nik meg az élő vizek felszínén. Az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazga­tóság munkatársa szerint a hóna­pok óta tartó szárazság, a kevés vízhozam, a lassú vízfolyás és a folyó felmelegedése mind-mind kedvezően hat a békalencse bur­jánzására. Az úszó „zöld szigetektől" nem kell tartani, mert ez nem szeny­nyeződés. Sőt: a megjelent béka­lencse épp azt mutatja, hogy él a folyó és magas a tápanyagtartal­ma. Ezzel szemben a Marosban nem lehet békalencsét találni, mert a folyóban sok a toxikus, va­gyis a mérgező anyag. Békalencseszőnyeg a Tiszán Hosszú, zöld csíkokban úszik a békalencse Szegednél. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents