Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-01 / 178. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. AUGUSZTUS 1. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Magyar dalok az Alpokalján Rokkant ország? Belerokkant ez az ország a rendszerváltozásba, bár meglehet, hogy már jóval előtte lappangott sok emberben az alattomos kór, csak nem vette észre. Ott van például az első blikkre jó ötvenesnek tűnő férfi, aki nemrégiben lett rokkantnyugdíjas. Panelházban lakik, nincsenek megtakarított milliói betétkönyvben, mert míg egészséges volt, addig sem keresett annyit, hogy tartalékoljon a szűkebb napokra. Nem kérdezem meg tőle, mennyi most a jövedelem a családjában, de aligha bütykölné az elromlott kisgépeket, amúgy mellékesen, közkívánatra, ha elegendő pénz lenne a família kasszájában. Azt ellenben firtatnám, hogy az emberek miért reparáltatják az ósdi gépeket, amikor a világ fejlettebb részén ez nem dívik. Azt mondja, belőle egy szót sem szedek ki, mert ha írnék róla, felfigyelnének rá. S bizony megkérdeznék tőle az ő leszázalékolását javasoló orvosok, hogy miért szimulált, ha tud dolgozni. Akkor pedig nem csak azt a pár száz forintot veszítené el, amit a masinák javításáért kap, hanem a rokkantnyugdíját is. A negyvenes férfi viszont már régóta nyugdíjas. Papírforma szerint. Amúgy kutya baja, majd kicsattan az egészségtől, annyit dolgozik, hogy négy embernek is sok lenne. Ám 6 nem lelkizik. Miért is termé, hiszen minden hónapban megkapja a tuti fixet, a pecsétes irattal dokumentált betegsége fájdalomdíjaként, amelynek k tudja hányszorosát megkeresi napi 8-10 órás munkával, főállású alkalmazottként. Ehhez jön még a feketemelóért járó fizetség. Hogy is vagyunk hát ezzel? A középgeneráció tényleg belerokkant a rendszerváltásba ? Szerintem nem. Csak mint az utóbbi történet bizonyítja, az élelmesebbeknek sikerült megtalálniuk a leszázalékoltatásukhoz vezető kskapukat. Bizonyára tisztában van ezzel az új kormány egészségügyi minisztere is, ak a kampány időszakában kilátásba is helyezte a rokkantnyugdíjak felülvizsgálatát. Főorvos ismerősöm mindenesetre azt mondaná e tarthatatlan helyzetre, amit mindig ismételget: nem pénzügyi válság van az egészségügyben, hanem erkölcsi természetű a kór. Manapság igaznak tűnik ez az élet szinte minden területére... BALÁZSI IRÉN Olvasókörök és sajtó Az aesch-i Bacchanal kórus és a szegedi Lassus énekegyüttes a vendéglátók katolikus templomában. Hogy Hódmezővásárhely az olvasókörök városa, mindenki tudja - de azt talán mégsem tudja mindenki, hogy az olvasóköri mozgalomnak számos lapra kiterjedő sajtója is volt, nem is. Mindez Hajdú Gézának az Az olvasókörök városa című, a közelmúltban megjelent kötetében olvasható (alcíme: Vásárhelyi körök, 1945-2000), mely a lehető legteljesebb összefoglalása mindannak, ami a „legvásárhelyibb" civil szerveződési formáról tudható - köztük például az olvasóköri sajtó megteremtésére tett kísérletekről. A Csongrád Megyei Könyvtáros című szakmai-módszertani folyóirat a nyolcvanas évek végétől minden számában közölt olvasóköri témájú cikkeket - értesülhetünk a könyvből. Szenti András például öt olvasókör sóshalmi találkozójáról tudósítja a lapot, Nagyné Korell Erika a vásárhelyi körök 1944-1950 közti időszakát ismerteti, és az Olvasókörök Szövetsége 1990-es megalakulásáról is szól írás. Nyolcvannyolc áprilisától új korszak indult: Egyesületi Elet címmel külön olvasóköri lap jelent meg. - Semmiféle kiadási engedéllyel nem rendelkeztünk, ezért az első számokon óvatosságból a Körlevélként megnevezés is szerepelt a fejlécen - írja Hajdú Géza a rendszerváltozás előtti „hőskorról". Az orgánumot országosan terjesztették, de az írások zöme vásárhelyi eseményekkel foglalkozott, különösen sokat szerepelt a Sóshalmi Olvasókör. Ilyen előzmények után jelent meg az újabb lap, az Olvasóköri Krónika, első számát 1995-ben vehették kézbe az érdeklődők. A Mátyás Utcai Olvasókörről megtudhatjuk, sikerrel gyakorol vonzó hatást a fiatalokra - ez fontos, mert az olvasókörök „törzsközönség" jórészt idősebb és középkorú emberekből áll -, elsősorban tánctanulás okán. Később, 1996 áprilisától Vásárhelyi Krónika néven látott napvilágot az újság - már nemcsak az olvasókörök, hanem a város egyéb civil szervezeteinek lapjaként is -, innentől csökkent az olvasóköri témájú írások száma, majd - anyagi ellehetetlenülés miatt - megszűnt létezni az orgánum. A jelen pedig? Olvasóköri lap nincs, olvasókörök viszont annál inkább vannak, s biztató: a vásárhelyi önkormányzat támogatja őket (ezt a Lőkös Györgyi művészeti előadó által kigyűjtött, a kötetben közreadott önkormányzati támogatás összegei is jelzik). F. CS. A napokban érkezett haza ötnapos svájci vendégszerepléséről a szegedi Lassus Énekegyüttes. A női kar, Géczi Szilvia vezetésével, Aeschben, Bázelben, Küsnachtban, Herrlibergben és Kaiseraugstban lépett a közönség elé. Két svájci kórus meghívására utazott Svájcba június végén a Lassus Énekegyüttes. Az aeschi és kaiseraugsti vendéglátókkal a kapcsolat tulajdonképpen az együttes egyik alapítója és karnagya, Géczi Szilvia révén jött létre. Az ifjú szegedi hölgy néhány éve Bázelben tanul a zeneakadémián, kapcsolatot teremtett több ottani kórussal és karnaggyal is, akik szívélyesen invitálták a magyar női énekegyüttest erre a turnéra. * A szegedi együttes tagjait családoknál helyezték el, akik így nemcsak az ottani kórusmuzsikáról szerezhettek első kézből információkat, hanem a svájciak életéről is. A szegedi együttes először az aeschi Bacchanal vegyes karral léptek fel a zsúfolásig megtelt helyi katolikus templomban. A közönség felállva, szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a Kodály, Bartók, Bárdos, Lassus, J.Chr. Bach, Schütz, valamint több más német és olasz szerző művének előadását. E templomi fellépés érdekessége volt, hogy a helyiek vendégeikkel együtt magyarul énekelték el Bárdos Szellő zúg távol című dalát. A kórus Bázelben, a híres Münster katedrálisban is énekelt, majd, egyetlen külföldi együttesként, részt vett a küsnachti hagyományos, 1891 óta három évenként sorra kerülő kórusfesztiválon, majd fellépett Herrlibergben, az idősek otthonában, végül pedig a kaiseraugsti katolikus templomban a szentmise alatt, majd után énekeltek. A turné végén Géczi Szilvia karnagy lapunknak elmondta, megható volt a szívélyes fogadtatás, a koncerteken való tömeges Képeslapsorozatot adott ki Régi mindszenti fényképek címmel a Mecénások a Kultúráért Egyesület, Mindszent újjátelepítésének 300. évfordulójára. A Keller Lajos Városi Könyvtár olvasói és munkatársai által alapított egyesület 500 példányban adta ki a 10 képeslapból álló sorozatot. A múlt század első harmadában készült fotókon jól felismerhető az azóta lerombolt zsinagóga és az akkoriban vármegyei jelentőségű hengermalom, amely - az izraelita templomhoz hasonlóan - szintén csak képeslapon látható. Érdekes szembesülni azzal, hogyan nézett ki a vasútállomás, a mindszenti strand, a Kurca torkolata egy évszázaddal ezelőtt, mint ahogy a főtéren álló bankpalota is feltűnik az egyik képeslapon. A változatos fotókon találkozunk még piactéri zsúfoltsággal, részvétel, s az a törődés, amelyet egész ottlétük alatt tapasztaltak. - Szakmailag számomra megnyugtató volt, hogy az együttes tagjai otthon milyen jól kidolgozták a műveket. Nekem különben ez volt az utolsó fellépésem a kórussal, mert itt van az iskolám, az élet most már ide köt Svájchoz. Alapító és karnagy társam, Éderné Erk Kornélia viszi tovább az együttest - mondta Géczi Szilvia, aki tanulmányait a bázeli egyetemen folytatja. A dicsérő jelzőkkel nem fukarkodik Angelica Hirsch, az aeschi a valamikori leventeotthonnal, a fiúiskola épületével, amely ma általános iskolának ad otthont, a plébániatemplommal. A sorozat külön kuriózuma, hogy látható a mindszenti községháza korabeli látványterve is. A fotók egykori kiadványokból származnak. Mindszent a századelőn élte utolsó fénykorát, ekkor saját nyomdája is volt a néhai Horváth Antal vezetésével. Az itt kiadott képeslapok, albumok kötetek képanyaga szolgáltatott bőséges forrást a válogatáshoz. - Múltidézőnek szántuk őket mondta a képeslapokról Bénák Katalin, a városi könyvtár igazgatója. Szeretnék, ha a régi fotókon * keresztül a fiatalabbak is megismerkedhetnének a szülővárosuk múltjával. Bénák Katalin szerint a képek üzenete az, hogy vigyázzunk megmaradt értékeinkre. SZALONTAI ATTILA vegyes kar karnagya sem. Szerinte a magyar kórusmuzsika színvonalát bizonyítja, hogy egy amatőr együttes milyen kiváló produkciót tud nyújtani. A karnagy bízik abban, hogy a két kórus további együttműködése töretlen lesz. Theo Haefhger, az aeschi 55 tagú vegyes kórus művészeti vezetője, hasonlóképpen vélekedett. Szerinte a magyar zenekultúra magas színvonalát mutatták be a fellépésükön a szegedi lányok, asszonyok. K.F. Polgárőrnap Balástyán A Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége polgárőrnapot szervez Balástyán. A szombati rendezvény 9 órakor ünnepélyes megnyitóval kezdődik. Délelőtt 10 órától a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság Boszorkány beavatkozó alosztálya, a katasztrófavédelmi igazgatóság vészhelyzeti felderítő csoportja, a Szegedi Tűzoltóság, a határőrség kutyás és beavatkozó csoportja, a felsővárosi polgárőrök, végül a mindszenti íjászklub bemutatója szórakoztatja az érdeklődőket. A rendezvényen a polgárőrök egyebek mellett bemutatják a lopott autók felderítésében segítséget nyújtó, nemrégiben beszerzett Mátrix-Police rendszert, a Vöröskereszttel közösen pedig véradást szerveznek a balástyai rendezvény házban. Az államtitkár szakmai egyetértést akar Bizalmi ajánlat a tanároknak Az új kormány oktatáspolitikai terveiről tartott előadást a szegedi pedagógiai nyári egyetemen Hiller István államtitkár. - Pszichikai helyzet van az oktatásügyben ? - Azért használtam az előadásomban ezt a kifejezést, mert arról vagyok meggyőződve, hogy mindenféle elképzelést, változtatást akkor lehet realizálni, ha nemcsak a változtatás tartalmi részét nézzük, hanem a befogadó közeget is. Az oktatás esetében a valamivel több mint másfél százezres magyar pedagógustársadalmat, amelyet én a magyar értelmiség legnagyobb lélekszámú csoportjának tartok. Az elmúlt másfél évtizedben rengeteg változás, reform érte ezt az értelmiségi csoportot, nem egyszer egymással ellentétes tartalmúak. Azt állítom, hogy akkor van esélye változásnak az oktatásban, ha velük, a szakmával egyetértésre tudunk jutni ezekről. - Ezért járják az országot még nyáron is ? - Ezért. Legyen bármilyen tartalmú a változtatás, ha valaki erre utasít, „leosztja" a Szalay utcából, törvényt, rendeletet alkot, anélkül hogy megszerezte volna a szakmai egyetértést hozzá - meg fog bukni. Amennyiben ez a szakmával való együttműködésben történik, sokkal nagyobb az esély a változtatás sikerére és eredményességére. Ennek a folyamatnak három fázisát látom: először is világosan meg kell egyezni abban, hogy mi a kihívás. Sok ezer tanárral való beszélgetés után most úgy látom, mindannyian világosan érzékeljük, hogy a magyar közoktatás előtt álló legjelentősebb kihívás az alapkészségek fejlesztése. írás, olvasás, szövegértés, elemi számtani műveletek biztos elsajátítása. Mert akkor lehet használható tudásra, versenyképes diplomára szert tenni, ha a fundamentum szilárd. - A biztos alapozáshoz jó tanárok kellenek, tehát az elemi iskolai változáshoz a tanárképzésen is kellene javítani. Ördögi kör ? - Csak kör. Nem ördögi. A rendszert nem lehet egy helyen megbontani, nincs olyan, hogy először csak a felsőoktatást reformáljuk és aztán majd a közoktatást, vagy fordítva. Hanem egyszerre kell változtatni, egymással harmonizáló lépéseket kell tenni az egymásra épülő, egymástól függő elemek egész rendszerében. - Megint sokkot kapnak a tanárok. - Attól biztosan nem, hogy méltó anyagi helyzetbe kerülnek, hogy vonzó lesz a pálya, hogy a legjobb szakmai tudásuk szerint működhetnek és az történik az oktatásban, amit ennek a szakmai tudásnak az igénylésével közösen elhatározunk. - Miért gondolja, hogy a kélezett politikai helyzetben, amelyben a tanárok is megosztottak, szakmai megegyezésre lehet jutni ? - Nem tapasztalom, hogy ezt a tudatos érRégi idők lenyomatai Mindszenten telmiségi csoportot, a tanárokat meggátolná a szakmai véleményük kifejtésében a politikai irányultságuk. A párbeszéd igényét látom, függetlenül a politikai kötődéstől. Ez pedig alapfeltétel ahhoz, hogy a szakmában közös nevezőre jussunk. Vagyis a tanárok különféle politikai irányultsága nem gátja a szakmai megegyezésnek, viszont ha nem akar beszélni velük a bármilyen irányultságú politika, akkor meg tudnak buktatni bármilyen tartalmú változtatási szándékot. - Szép dolog a pszichológia, de az oktatás reformjához pénz kell, amit eddig minden kormány csak ígért. - De ez a kormány nem csak ígérte. Öt hete tettük le az esküt, a közoktatási és a költségvetési törvény módosítása a következő többletet eredményezi a magyar oktatásügyben,ebben a félévben: 40 milliárd plusz forintot a közoktatásban, 10,8 milliárd plusz forintot a felsőoktatásban, amely utóbbiból 0,8 plusz milliárdot a Széchenyi-ösztöndíjasok számára. És említsük meg az augusztusi kéthavi családi pótlékot, amely azért kéthavi, hogy a szeptemberi iskolakezdést segítsük - ez 19 milliárd plusz. Mindez együttesen bizonyítja a kormány egészének az elkötelezettségét arra, hogy az oktatás kapjon elsőséget, és a politika bizalmi ajánlatát jelenti a tanárokkal való szakmai együttműködésre. S. E. Mindszentiek a strandon - pillanatkép a régmúltból. Fotó: Tésik Attila