Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-31 / 203. szám

SZOMBAT, 2002. AUGUSZTUS 24. • NAPOS OLDAL­II. • Fotó: Karnok Csaba elért tudományos eredményeket, képesek legyünk válaszolni a tu­dás társadalmában előkerülő szociológiai, közegészségügyi, közgazdasági, környezetvédelmi és más problémákra. Ez felké­szüléstkíván. - Mik az esélyeink: Verseny­képes lehet a magyar tudomá­nyosság1 - Meg vagyok győződve arról, hogy igen, versenyképes lehet. Erre garancia az eddigi kiváló tel­jesítménye és az, hogy jó iskolák vannak. Például Szegeden, akár az egyetem, akár a biológiai kuta­tóközpont. Ezekben és a többi egyetemen újratermelhető a ver­senyképes szürkeállomány. Pilla­natnyilag ott a baj, hogy a gazda­ság nem eléggé érzékeny az új gondolatok befogadására. - Csakhogy ez aligha elhatá­rozáson múlik, inkább pénz­függőnek tetszik. - De, igenis elhatározás kér­dése. És persze pénz is kell hoz­zá. Mondok példát. A rendszer­változás után a multik megtele­pedtek az országban. Örvende­tes, hogy a legnagyobbak nem egyszerűen az olcsó és színvona­las munkaerőt és az új piacot te­kintették, hanem az Audi, a Knorr-Bremse, a Siemens, a Ge­neral Electric, a Volkswagen, a Nokia kutató-fejlesztő részleget is telepített. Ez azt jelenti, hogy Elment Marton Frigyes Az Akadémia elnöke a kihívásokról A szúrkeailoman crtckc Életének 75. évében csütörtökön elhunyt Marton Frigyes, a Magyar Rádió kabarészínházának Jászai Mari-díjas rendezője, kiváló művész a Mikroszkóp Színpad egykori igazgatója. Marton Frigyes a Színház- és Filmművészeti Főiskola rendezői sza­kán diplomázott. 1954 és 1958 között a Pécsi Nemzeti Színház, azt követően a budapesti Vidám Színpad, majd 1959-től 1962-ig a veszp­rémi Petőfi Színház rendezője volt. 1962-től 1985-ig a Magyar Rádióban rendezőként, rovatvezető­ként, majd szerkesztőségvezetőként dolgozott, amikor is saját kérés­re nyugdíjba vonult. 1970-től tíz éven át a Mikroszkóp Színpad főren­dezője, 1980 és 1985 között a teátrum igazgatója volt. Marton Frigyes nevéhez fűződik a Rádiókabaré alapítása. Munkás­sága nyomán a közügyeket érintő, fanyar, ironikus, belülről bíráló ka­baré idővel egyfajta nemzeti sajátosság lett. Sokat tett azért, hogy a politikai légkör a hatvanas évek közepétől valamelyest szabadabb le­gyen. Munkásságát kétszer, 1968-ban és 1974-ben ismerték el Jászai Ma­ri-díjjal. Az érdemes művész kitüntető címet 1978-ban, a kiváló mű­vészi elismerést 1985-ben kapta meg. A Magyar Rádió vezetése által alapított Karinthy Frigyes-emlékgyűrűvel elsőként, 1975-ben Marton Frigyest tüntették ki. • Fotó: MTI archív, Kovács Attila vizi e. szilveszter, a magyar tudományos akadémia új elnö­ke (képünkön) nemcsak a poli­tikusokat, hanem az adófizető­ket is szeretné meggyőzni: a 21. században a szürkeállo­mány újratermelése a legjobb befektetés. - Mennyire függ az Akadémia elnökének személyétől, hogy merre halad a köztestület! - Mindegyik elnöknek elsősor­ban az a feladata, hogy a kor szel­lemének megfelelően, a nemzet­közi trend irányában kormá­nyozza a magyar tudományossá­got. Amikor elődöm, Glatz Fe­renc átvette Kosáry Domokostól a stafétabotot, Kosáry azt mond­ta, hogy ő nyugodt vizekre kor­mányozta az Akadémia hajóját, Glatz pedig azt, hogy ő most már szeretné fölszerelni a hajót. Én most azt mondom, hogy ki kell vezetni nemzetközi vizekre. Meg kell mérettetnünk. A 21. század a tudomány korszaka. A tudo­mány a fejlődést biztosító erő. Minden terméknek a társadalmi és a piaci értékét a hozzáadott szellemi érték határozza meg, sokkal nagyobb mértékben, mint eddig bármikor a történelemben. | Egy nemzet helyét és szerepét a globalizálódott világban az dönti el, hogy milyen mértékben hasz­nosítja az információt és a tu­dást, mint társadalmi és gazda­sági tőkét. Felértékelődött a szür­keállomány, az a nyersanyag, amelynek nem végesek a tartalé­; kai, hanem amely folyton újater­melhető. Mindez kihívást jelent. ! Nemcsak eredeti gondolatokra, í nagy felfedezésekre van szükség, ! hanem arra is, hogy képesek le­! gyünk befogadni a mások által a profit is idejött. A pénz oda megy, ahol a szellemi tőke össz­pontosul és ott keletkezik aztán az extraprofit is. Az a dolgunk, hogy a tudomány eredményeit minél közelebb vigyük a gazda­sághoz, az innovációs láncot időben is lerövidítsük. Arra van szükség, hogy ezt a gondolko­dásmódot mindenki elsajátítsa. A politikusokat is meg kell győznünk, de az összes adófize­tőt is, hogy lássák, jó helyre megy a pénzük, ha a szürkeállo­mány újratermelésére, tudomá­nyos kutatásra fordítódik. - Vannak-e kitüntetett, amo­lyan trendi tudományterületek1 - Az Európai Unióban az élet­minőség kutatása a legfontosabb téma, továbbá az informatika, a tudásalapú társadalom megte­remtése. Ezek olyan kutatási te­rületek, amelyekben Magyaror­szág jól áll nemzetközi összeha­sonlításban is, megvan hozzájuk a szellemi potenciálunk. - Mi az elnök legfontosabb dolga ezekben a betekben ? - A költségvetés előkészítése. Az a cél, hogy 2003-ban közelít­sük meg az európai átlagot, va­gyis a nemzeti jövedelem 1,8 százaléka fordítódjon a tudo­mányra. Ez az arány 1990-től zu­hant, 1997-ben már csak 0,7 százalék volt, az idén 1,1 száza­lék körül várható. A magyar tu­domány a nagyon-nagyon sze­rény körülmények, a szűkös anyagi ellátottság mellett erején felül teljesít és többé-kevésbé lé­pést tart a világ haladásával, fő­ként a kevésbé költségigényes tu­dományterületeken. De most már nem lehet halasztani tovább a befektetést, a tudomány éssze­rű finanszírozását. Az ország jö­vője a tét. SULYOK ERZSÉBET Első osztályosoknak Ezt az országot nem szabad megjavítani jön, de ne legyen tökéletes. Ha­ladjon egy adott, helyesen megje­lölt irányba, de érezzék mind­eközben, hogy gyorsabban és könnyedébben is haladhatna. Önök vegyenek példát a szüléik­ről, a nagyszüleikről, vagyis ró­lunk, hogy mi se javítottuk meg az országot. Mert mi is tiszteltük az ősöket. Ugyanakkor elvárjuk önöktől a mértéktartást. Mi ma­gunk, szülők és nagyszülők is rontottunk az országon. De nem sokat, és nem is jóvátehetetle­nül. Okosan, megfontoltan ron­tottunk. Amikor egy kicsit jobb lett volna, amikor, mondjuk, na­gyobb lélegzetet lehetett volna venni, akkor szépen becsuktuk az ablakot. Amikor őszinték le­hettünk volna, mert miért is ne, akkor megint hazudtunk kicsi­két. Vigyázzanak, önöknek lesznek majd ellenségeik. Akad néhány elvetemült, persze nem sok, akik majd meg akarják ezt az országot javítani. Jönnek majd mindenfé­le eszementek, képzelgők, rög­eszmések, fantaszták, háboro­dottak és kispróféták! Kérjük önöket, az ellenségeikkel kapcso­latban is kövessék az ősök ne­mes, és jól bevált példáit. Űzzék el a kisprófétákat, kényszerítsék őket más országokba, javítsák meg Brazíliát, ha annyira meg akarnak javítani valamit, vagy húzzanak rájuk kényszerzub­bonyt, taszítsák őket alkoholfüg­gésbe, esetleg rágalmazzák meg őket, mert Magyarország hosz­szabb távú érdeke ezt igényli. Ha Magyarországot megjavít­ják, összeomlik, elenyész, passz. Mindezek függvényében kívá­nunk eredményes és boldog ta­nulóéveket, önöknek, kedves gyerekek. SZÍV ERNŐ HÉTFŐN REGGEL NYOLC ÓRAKOR TÖBB EZER KISELSŐST LÖKDÖSNEK ÁL­TAL A MAGYAR OSZTÁLYTERMEK KÜSZÖBÉN. EZEK A DERÉK KISEMBEREK NEHÉZ, MIT NEHÉZ, ROPPANT BONYOLULT FELADATRA VÁLLALKOZNAK. HARMINC ÉV MÚLVA ŐK VEZETIK AZ ORSZÁGOT, NEKIK KELL ELSZÁMOLNI A MÚLTJUKKAL, NEKIK KELL NYUGDÍJAS SZÜLEIKET, AZAZ BENNÜNKET TÁ­MOGATNI. EBBEN A DOLGOZATUNKBAN AZT BOCSÁTJUK ELŐRE, Ml MIN­DEN VÁR RÁJUK. VÉR, VEREJTÉK, A MÚLT MEGANNYI KOLONCA. Önök már hétévesen is tapasz­talhatták, hogy nem akármilyen országban élnek. Iskolatáskájuk olyan súlyos, hogy Fekete László­nak is néminemű nehézséget okozna a cipelése. Gyengébbek kedvéért ő a legerősebb magyar. Nos, tehát. Már figyelmeztetjük önöket, nem árt naplót vezetni­ük, a többet beszél-e a tanító né­ni a tornatanár bácsival, padtár­suk szokásai, a felsőbb évfolya­mosok közül ki a gyanús, sok pénz, nők, férfiak, ki utazik gyakrabban külföldre, melyikük­nek van fekete szemüvege, stb. Önökre iszonyatosan komoly feladat vár. Nem akarjuk' elret­tenteni önöket. Csak őszinték vagyunk. Röpke harminc eszten­dő múlva önök lesznek ennek az országnak a letéteményesei, me­lyikük váltókezelő, melyikük bordélyház-tulajdonos, melyi­kük gátszakértő, melyikük mil­bomos vállalkozó lesz, és nyil­ván akad önök között majd olyan is, aki a tisztességben, becsület­ben megőszült Torgyán doktor ellenében kíván létrehozni új kisgazdapártot, vagy mit, to­vábbra is sikertelenül. Feltehető, hogy lesz önök között 1 db. mi-, niszterelnök. Annak jó lesz. Egy ideig mindenképpen. Önök között harminc év múl­va lesz gazdag és sikeres ember, de önök túlnyomó részben nem lesznek gazdagok, és nem sikere­sek. Harminc év múlva önök többnyire túl lesznek az első vá­láson, az első nagyműtéten, az első közúti baleseten, legjobb, szívbéli barátjuk pálfordulásán. Önöknek már most nem árt el­beszélgetniük a kedves szüleik­kel a múlttal kapcsolatban. Pél­dául nagy sikerre, népszerűségre és meredeken fölfelé ívelő karri­erre számíthat önök közül az, akinek az apukája, anyukája, nagymamája, nagypapája, eset­leg az ángyikája a magyar titkos­szolgálat valamelyik részlegénél is verejtékezett, afféle szigorúan titkos tiszti minőségben. De mondunk ennél többet is. Önök­nek már most be kellene lépni valamilyen titkos társaságba, mindegy milyenbe, lehet szabad­kőműves, revizionista, vagy hungarista, később ez a javukra fog válni, mert természetesen vagy kényszerítették önöket, en­nek következtében önök áldoza­tok, vagy azért léptek be, mert belülről kívánták a gonosz, nép­nyúzó erőket bomlasztani, ebből pedig az következik, hogy önök hősök, kürtös Lehel, Búvár Kund, Zotmund, Dugovics Ti­tusz, vagy éppen a galádul meg­erőszakolt Melinda törvényes és egyenes ági örökösei. Kérem, nagyon figyeljenek. Önök lesznek a letéteményesei annak, hogy az ország továbbra is az ősök hagyományai szerint működjön. Vagyis olyan ország legyen, amelyet rajongva lehet szeretni, de amelyben igazából semmi sincsen rendben. Talán hétévesen is tapasztalták, hogy ez az ország el van rontva. Ter­mészetesen nem most rontották el, nem is a kommunisták tették, a monarchisták, a szabadelvűek, a grófok, a jobbágyok vagy kisne­mesek, a honfoglalók, dehogyis. Amikor még ez az ország nem volt, amikor, mondjuk longobárd leányok csipcsipcsókáztak lon­gobárd ifjakkal a szőke Tisza partján, körülbelül azon a he­lyen, ahol most a szerkesztősé­günk üzemel, nos, ez az ország már akkor el volt rontva. Holott még nem is volt. Ügyes, nagyon ügyes. Önök nyilván rájöttek, hogy az életüket, a munkájukat, egyéni avagy társadalmi céljaikat úgy kell kialakítani, hogy az orszá­gunk ne javuljon meg. Működ­• Illusztrációnk Schmidt Andrea felvétele

Next

/
Thumbnails
Contents