Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-29 / 201. szám

CSÜTÖRTÖK. 2002. AUGUSZTUS 29. • A K T U A L I S • 3 Medgyessy Péter: Szegedet érdemes támogatni, segíteni Száz napok ígéretes távlata Folytatás az 1. oldalról Az igazi tanya Folytatódott a közgazdászvándorgyűlés Szekcióülésekkel folytatódott tegnap a kedden elkezdődött háromnapos közgazdász-vándorgyűlés Szegeden. Szlovákiában vásárolt a Sole MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi székhelyű, Magyarország második legnagyobb tejipari cégeként számon tartott Sole Hungária Rt. nemrégiben újabb két szlovákiai céget vásárolt meg - tájékoztatta lapunkat Nagygyörgy Éva kommunikációs igazgató. Ezzel immáron négy tejfeldolgozó vállalatban rendelkezik többségi tulajdonnal északi szomszédunknál. A 2001 végén megalakult Sole Slovakia alkalmazottainak száma eléri a 650 főt. Éves forgalma 2,7 milliárd koronára várható, a feldolgozott tej mennyisége pedig mintegy 180 millió liter évente. A Sole Slovakia tervei között szerepel új termékek fejlesztése, piaci bevezetése, a meglévő kapacitás modernizálása és folyamatos bővítése. Szántani tudni kell: ágyekével, fogatos ekével Területi döntő a Kutasi út mellett Az országos szántóverseny területi döntőjét tartják szombaton reggel nyolctól a vásárhelyi Hód-Mezőgazda Rt. Kutasi úti búzatábláján, a volt ifjúsági tábor mögött. MUNKATÁRSUNKTÓL Az rt. és a Gazdasági Egyesület közös rendezvényére immár negyedik alkalommal várják az érdeklődőket. Az ügyes gazdák négy kategóriában mérik össze tudásukat: 2 és 3 testű ágyekékkel, 4-5-6 testű ágyekékkel, váltvaforgató, valamint fogatos ekékkel szállnak majd versenybe. A bírák az összkép mellett a szántás minőségét, egyenességét, a nyitó- és záróbarázda tökéletességét is pontozzák majd. A legjobbak a szeptember 28-án Vépen lezajló országos döntőbe jutnak. Az egész napos rendezvényen a családok minden tagja találhat elfoglaltságot, hiszen - szakmai programok mellett - mezőgazdasági kiállítást és gépbemutatót is szerveznek a helyszínen. Ugyanakkor elvárom, hogy átlátható legyen a közpénzek felhasználása, mint ahogy azt is, hogy a helyi vezetés minden esetben -zamot tudjon adni arról, mit mire használt, illetve használ fel. Ebben az esetben számíthat a város fejlesztési pénzekre. Olyan táblát viszont nem szeretnék látni a városban, amin az áll, hogy a beruházás az önkormányzat ajándéka a szegedieknek. Azért nem, mert az a város lakóinak pénzéből épült, így az önkormányzat csak hálás lehet a szegedieknek. Ugyanez a helyzet a kormány esetében is. A kormány is az adófizetők pénzével gazdálkodik. Kötelessége, hogy ezt tiszta, átlátható és ellenőrizhető módon tegye. - Ha már a közpénzek felhasználását említette, meddig kell még a személyi és büntetőjogi konzekvenciákra várni azokban az ügyekben, amelyekben vélhetően közpénzeket herdáltakel1 - Gyakran felteszik nekem ezt a kérdést, amire csak egyetlen válaszom van: a jogállamiságnak szabályai vannak, és én ezeket a szabályokat betartom és betartatom. így nem lehet csak gyanú vagy hirtelen jött ötlet, ráérzés alapján dönteni. Az ügyeket alaposan kivizsgálják a hatóságok. Ezeknek a vizsgálatoknak hamarosan eredményük lesz, és akkor nem késlekedhetünk a konzekvenciák levonásával. - Az ön szt tiszti múltjával robbant ki az ügynökügy, amelynek beláthatatlan a vége. Nem érzi-e nevetségesnek az egész ügynökügyet, és a körülötte kialakult demagóg és didaktikus helyzetet 1 - De, annak érzem. És nemcsak én, de a társadalom nyugodt többsége is. Szerintem az ügynökügy elcsépelt, unalmas és érdektelen. Itt az ideje, hogy a múltbafordulás helyett a jövővel Medgyessy szerint a kormánynak azért szavaz bizalmat a polgárok többsége, mert úgy cselekszik, ahogyan megígérte. Fotó: Miskolczi Róbert foglalkozzunk. Kormányomnak ez a célja. Érzem, és a legfrissebb közvélemény-kutatási adatok alapján tudom is, hogy a magyar társadalom támogatja ezt a célt. A kormánynak azért szavaz bizalmat a polgárok többsége, mert úgy cselekszik, ahogy megígérte. Tartjuk a szavunkat. Erre bizonyíték a száz százalékban végrehajtott első száznapos program, és ezt erősíti majd a második száz nap programja is. - Ezzel kapcsolatos a kérdésem: távlatokban is tud gondolkodni a kormány, vagy csak száz napokban 1 - A száznapos programok távlatos célokat szolgálnak, az esélyteremtést a társadalompolitikában és a teljesítmény növelését a gazdaságpolitikában. Ez az év azonban még két kormányé volt. A választások megnyerése után készíthettünk volna új költségvetést is, de annak nem lett volna értelme. Mi húztunk egy határvonalat, s azt mondtuk: olyan programot adunk, ami száz nap alatt teljesíthető és számon kérhető. A száznapos programok ezért az év végéig tartanak. Jövő évtől rátérünk a normál rendre, így egyéves költségvetésről döntünk majd. - Szükség lesz-e megszorító intézkedésekre az elkövetkező egy évben ahhoz, hogy a gazdasági egyensúly fennmaradjon ? - Nem lesz szükség megszorító intézkedésekre. A jövő esztendő két dologról fog szólni: egyrészt megőrizzük az elért eredményeket, értékeket, másrészt a teljesítmények növelésére fektetjük a hangsúlyt. így valósulhat meg tízmillió ember egyénenként megélt célja, hogy a Magyarországon született gyermekeknek ugyanolyan esélyük legyen a boldogulásra, mint európai társaiknak. SZABÓ C. SZILÁRD Amikor annak ideién a tanyák között bóklásztam, gyűjtvén az i anyagot készülő könyvemhez, gyönyörűségekben fürödtem. Akármilyen nagy munkában voltak is a háziak, abbahagyták, hogy beszélgethessenek legalább. Gyanakodva fogadnak mostanában, azt vizslatják', ki küldött, hogy földerítsem körülményeiket, és éjszaka kiraboljam őket. Igazuk van, eget szakajtó latrok is járnak a tanyák között. És én a latrokat betűben is másokra hagynám. Akkora tanyák épülnek, bevallom őszintén, amikor még az építési tilalom ellen hadakoztam, nem gondoltam, hogy ilyen is lesz még. Akinek ilyenekre van szüksége, és pénze is van rá, bízik is benne, visszacsorog a pénz majd valahogy, hadd építsen. Divatba jöttek a pihenőtanyák is. Erdő szélén, hűs lomb árnyán. Kiugranak a városiak hétvégeken, nyaranként, jót pihennek, jó levegőt szívnak, és hazamennek. Közben olyasmit is művelnek, ami az évszázados tanyai nagy nyugalmat fenekestül forgatja föl. Puffogtatnak például. Vadkacsát nevelnek, hogy lelőhessék. Nem igazi tanya ez már, mondja a virtigli tanyai ember. Zavarja a kitüremkedők erkölcsi fölfogása is. Azelőtt a máséhoz hozzányúlni ? Mostanában ? Nincsen ember, akit ártó szándékkal meg nem látogattak volna. Kéj tanyák is nyíinak ott, ahol azelőtt az emberi tisztesség élte dögnehéz napjait. A fotósok is a fehér falú, gémeskutas tanyákat keresik. Olyat, ahol se villanyvezeték, se lavórantenna nem zavarja a képet. Pedig tessék elképzelni a mai embert pisla esti fénynél, hűtőszekrény nélkül, szenes vasalóval, kézi darálókkal, tévé nélkül. Harminc évvel ezelőtt is ósdi volt már. Most megint beszélnek tanyavillamosításról. Azokon a területeken, amelyek akkoriban kimaradtak. Most két kézzel vinné az áramszolgáltató is. Nem ideiglenesnek szánt akácfa karókon. Csak legyen, aki megfizesse. A napkollektorok nem nagyon terjednek, a szélkerék is csak itt-ott bukkan föl, pedig áramot is adhatna, és vizet is szivatytyúzhatna, ahogy fejlett nyugati országokban megteszi. Távolság ide, távolság oda, a legdrágább megoldásból a legnagyobb a kínálat. Majd kiforogja ezt is az idő. Ha támogató is lesz hozzá. Mert az öregedő igazi tanyai nem nagyon tud már annyit összerakosgatni. HORVÁTH DEZSŐ Önkormányzati támogatás kell a hálózatépítéshez és a vezetékek felújításához Tanyavillamosítás Hódmezővásárhelyen v h wml i••• mm t a A hódmezővásárhelyi tanyavilág nagyobbik felét még nem villamosították. illusztráció: Tésik Attila A közgazdászok augusztus 27-én elkezdődött negyvenedik vándorgyűlése tegnap két helyszínen, a Forrás Szállóban és a Biológiai Kutatóközpontban folytatta munkáját. Az első napon újabb jelentkezőkkel bővült az érdeklődők tábora, immáron 550-en hallgattak előadásokat öt szekcióban. Ezek egyike az állam gazdasági szerepvállalását elemezte, s többek között azt is felvetette, vajon helyes volt-e, hogy a politika az elmúlt négy évben mesterségesen alacsonyan tartotta a földgáz árát. A kérdésre egyértelmű nemmel válaszolt két előadó is, Miklós Gábor, a Mol Rt. szabályozási igazgatója, valamint Hegedűs Miklós, a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyvezetője. A gazdaságnövekedési kilátásokról, a felzárkózási távlatokról, az egyensúlyi helyzetről, a versenyképességről, az EU-csatlakozás által felvetett problémákról országos hírű szaktekintélyek, volt kormányzati szereplők - például Varga Mihály expénzügyminiszter - tartottak tájékoztatókat. Ma záró plenáris üléssel fejeződik be a vándorgyűlés a Forrásban. Járai Zsigmond, a Magyar Nemzeti Bank elnöke az euró bevezetésének várható hasznáról, László Csaba pénzügyminiszter pedig az EU-csatlakozás gazdaságpolitikájáról tart előadást. F.K. A Csongrád megyei tanyák 5 százalékában nincs még villany. Ezek közül csaknem száz Hódmezővásárhely környéki tanya ezirányú igényét tartja számon a városi önkormányzat. A villamosítás nem olcsó, a tulajdonosok önmaguk képtelenek lennének kifizetni, ezért a város és az áramszolgáltató támogatja őket bizonyos mértékig. A Vásárhely-környéki tanyáknak mintegy harminc-negyven százalékába van bekötve az áram. Az önkormányzat nem mond le arról, hogy a tanyákon élőknek is biztosítsa az elektromosság nyújtotta előnyöket. Éppen ezért folyamatosan figyelemmel kíséri az ezt elősegítő pályázati lehetőségeket, melyek a lakossági önerővel együtt fedezhetik a kivitelező Démász Rt. igényelte pénzmennyiséget tudtuk meg Alácsi Máriától, a műszaki iroda munkatársától. De a Démász is beszáll a támogatásba. Korponai István, a Démász főmérnöke elmondta: a villamosítandó tanyák két csoportra oszthatók. Egyik kategóriában a tanyák valóban nincsenek bekötve az elektromos hálózatba, ez esetben maguknak a hálózatoknak a kiépítése is feladat. A város, illetve az áramszolgáltató kidolgozta a költségkalkulációt, a pénzöszszegek 70 százalékát az érintett fogyasztó, illetve az önkormányzat állja, a Démász a további 30-at biztosítja. Ez azonban - fűzi hozzá Alácsi Mária - az említettnél kevesebb költséget jelent a tanyatulajdonosnak: a már 70 százalékon belül a költségek 25 százalékát az önkormányzat biztosítja a tulajdonos számára, vissza nem térítendő támogatásként, ha a fönnmaradó részt be tudja fizetni. Eddig két tanya esetében készitették elő a forrásátadási megállapodást, azaz a tulajdonos biztosítja a szükséges önerőt. Tizenhárom tanya esetében lehetőség nyílhat a költségek további csökkentésére - folytatja Alácsi Mária. Ezt biztosítaná az FVM vidékfejlesztési célelőirányzatban meghirdetett pályázata. Ha e pályázaton nyer a város, az említett tanyák esetében a költségek 75 százalékát biztosítja a minisztérium, vissza nem térítendő támogatásként, és csak 25 százalékot kell befizetnie a tulajdonosnak. Azért éppen tizenhárom tanya esetében vehető igénybe ez a pályázat, mert az FVM akkora összeget biztosít erre évenként, hogy ebbe ennyi ingatlan „fért be". Másik tanyakategória is létezik. Voltaképp villamosítva vannak, helyzetük mégis felemás. E tanyák mint alfogyasztók áramellátását megszűnt téeszek majorjaiban lévő transzformátorállomások biztosították. A szövetkezetek megszűntével e - meglehetősen lerobbant - trafóállomások és az onnan induló kisfeszültségű hálózatok tulajdonosi helyzete jórészt rendezetlenné vált, ahol nem, ott is meg akar szabadulni a tulajdonos a hálózattól. A Démásznak ezekben az esetekben állapotfölújító rekonstrukciót kell végeznie, csak ezután veszi a hálózatot tulajdonba, és vállalhatja az üzemeltetést. A költségeknek itt 75 százalékát állja a Démász, a maradék 25-öt kell a tulajdonosnak, illetve az önkormányzatnak fizetnie. Alácsi Máriától azt is megtudtuk: a tanyákon kívül 120 zártkerti ingatlan is villamosításra vár, közülük 81 tulajdonos jelezte erre vonatkozó igényét. Jelenleg 60 ezer forintra becsülhető a kivitelezési költség, ha kevesebben vesznek részt a villamosítási akcióban, ez az összeg emelkedhet. Alácsi Mária fölhívja a figyelmet: Lázár fános országgyűlési képviselő interpellálni fog az országgyűlésben, hogy nagyobb mértékű állami támogatás jusson tanyavillamosításra. ECS.