Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-21 / 194. szám

4 •AKTUÁLISSZERDA, 2002. AUGUSZTUS 21. Látványosnak bizonyult a vásárhelyi népkertben rendezett lovagi viadal. Fotó: Gyenes Kálmán Élménygazdag öt napra emlékezhetnek vissza mindazok, akik ellátogattak a CsodAlföld rendezvényeire. A művészeti fesztivál önkormányzati támogatással Vásárhelyen, Óföldeákon és Mártélyon megvalósult programfolyama az augusztus 20-i ünnepséget is méltó keretbe foglalta. A vásárhelyi Népkertben tartott Károly Róbert korabeli lovagi bemutatót a szentesi Zcnthus János Középkori Hagyományőrző Egyesület, megtévesztésig korhű harci eszközök felvonultatásával. „Az egyetlen különbség: a korabeli harci eszközök élesek voltak, ezek pedig tompák, mert nem levágni akarjuk egymás fejét, hanem bemutatni a lovagi tornát" - mondja Sebők János, a csoport vezetője. Lássuk, mi volt Mártélyon! Az egyik legsikeresebb programnak a Tanács István vezette Hóra Táncszínházé bizonyult. „ír népzenétől a szomszédunkban élő népek táncain át a távol-keleti mozgáskultúrán alapuló táncokig mindent láthatott a közönség, modernizálva, világzenésítve. Óföldeákon, ahová a Honvédelmi Minisztériumból is érkeztek vezetők a CsodAlföld keretében, a XIV-XV. századi, gótikus stílusban helyreállított erődtemplom volt az egyik legfőbb színhely,- a Corvinus Kórus, illetve a Carmina Hungarica Orff Együttes előadta kórusművek fölhangzásakor lélegzetelálb'tó élményben részesült a közönség. A sok ezer embernek élményt biztosító, ötnapos CsodAlföld tegnap késő este Vásárhelyen operett gálával, tűzijátékkal zárult. F.CS. Ha az emberek sorba állnak szép holmiért, különleges dolgokért, szükségből, vagy mert valami olcsó, az érthető. De hogy azért várakozzanak, mert adnának, ráadásul saját vérüket, az ritka. Pedig tegnap Szegeden ez történt. Kis zöld textilpavilon a Várkertben, fehér ruhás, mosolygós nővérek, előttük az asztalon gondosan kiporciózott uzsonnák. Az augusztus 20-i rakparti rendezvénysorozat résztvevői ők is, bár furcsán hatnak a vurstli dübörgő forgatagában, fehérben, véradókra várva. - Nem ez a természetes közegünk, de otthon vagyunk a tömegrendezvényeken is mondja Augusz jánosné, a Szegedi Vérellátó Állomás vezető asszisztense. Igaza van, a rutin a parkban is rutin: gyakorlott mozdulattal gyűrnek itt fel ingujjat, céloznak vénát. Ki kell jönniük a vérért, mert abból soha sincs elég. Csepeg a testnedv, indul a cscvej arról, ki mit csinál majd, ha innen feláll. Program akad bőven, van, akit kint a barátja, barátnője, kisgyermeke, családja vár, s többször elhangzik az „apátok nagy sört kap majd ezért" mondat is. Van, aki azért jön, mert korábban nagyvállalatnál dolgozott és megszokta már a háromhavonkénti véradást, van, akinek családtagját baleset után vérrel mentették meg, van, aki kollégája műtétje óta érzi úgy, kötelessége adni, valamint sokan vannak, akiket a családi hagyomány hoz ide. Akad köztük nyugodt „hatvanszor megcsapolt" kétkezi munkás, elfoglalt vállalkozó, aki 1984 óta háromhavonta időt szakít erre, gyeses anyuka, aki izgul, hiszen életében először ad most vért, örülnek is ritka AB Rh-negatív vércsoportjának. Tavalyelőtt 81-en, tavaly 61-en tértek be egy kis véradásra a Stefánián felállított pavilonba, most is hatvan-hetven között lesz a vége - jósolják a nővérek. Csongrád megye és Szeged egyébként az ország legjobb helye, már ami a véradók számát és aktivitását jelenti. Férfiak jönnek zömmel, ők erősebbek, bátrabbak. Az aszszonyok is adnának, de törékenyek, no meg a terhesség, a szülés, a szoptatás, a változó kor egyébként is kizárja a véradást, a nő teste, ismerjük, másféle áldozatokat hoz a társadalomért magyarázza a szakember. Délután fél hatkor, a véradás vége előtt fél órával még álldogálnak az emberek a pavilonnál. Fiatal fiúk viccelődnek a „zöld lomb, fehér arc, piros vér" színeiből összeálló ünnepi háttéren, mint mondják, ők itt koszorúznak. Kérdezem, büszkék-e, öszszenéznek, nem nagyon értik, mit akarok ezzel. Szerények a véradók - mondja Augusz Jánosné -, a hétköznapi hősök között járunk. O.K.K. Egyelőre nincs magyarázat a családon belüli kutyatámadásra Kétéves kislányra támadt egy rotweiler Folytatás az 1. oldalról A hatéves rotweiler engedelmes, kutyaiskolát is végzett, a hétfői esetet megelőzően soha nem támadt senkire. - A nővérem unokája a dédnagymamával volt otthon. Bizonyára tudja, hogy milyenek a kisgyerekek, az embernek állandóan rajtuk kell tartania a szemét. A kislány csak fél másodpercre szaladt ki az udvarra. Az édesanyját várta, neki akart kaput nyitni, amikor a baleset megtörtént mesélte a tulajdonos, aki szerint a kutya valószínűleg a területét védte. A rotweiler gazdája arra a kérdésünkre, hogy megválik-e a kutyától, nemmel válaszolt. A kétéves gyermeket a fején harapta meg a rotweiler. Az egyik harapásnyom a kicsi szeméhez közeli. A dédnagymama a történtek hatására sokkos állapotba került, még beszélni is alig tudott. A kislányt a Szegedi Tudományegyetem gyermekklinikájára szállították. A rendőrség sajtószóvivője, Tuczakov Szilvána még azt is elmondta, hogy a kisgyermek sérülései nyolc napon belül gyógyulnak, ezért nem indult eljárás a kutya gazdája ellen. ARANYT. JÁNOS „Aki a bort nem kedveli, az csak félig él!" Hírvivővé lett Vasi Csaba Mintegy háromezer kilométeres kerékpáros túra és majdnem 100 borospince felkeresése után tegnap visszatért Szegedre Vasi Csaba, akit az esemény alkalmából a Szent Vince Borrend hírvivőjévé avattak a Rakparti-partyn. Augusztus 20-án, kedden, viszszatért Szegedre Vasi Csaba, aki 16 nap alatt 15 megyét érintve háromezer kilométert kerekezve kereste fel Magyarország nevesebb borvidékeit. A kerekes túra, vagyis a Bor dö Franc, mindössze néhány száz kilométerrel rövidebb, mint a Tour de Francé. Vasi Csaba mindig is vonzódott a különleges erőpróbákhoz. A 31 éves férfi aki a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Karán szerzett diplomát, s jelenleg Oroszlányban él -, több mint tízszer futotta már le a maratoni távot, valamint triatlonban is szép eredményeket ért el. - Borkővel a hasában küzdött meg ezért a szép teljesítményért - üdvözölte a bortúra résztvevőit a szervező, Polonkay Sándor, aki külön köszönetet mondott Vasi Csaba feleségének, aki legalább 1500 szendvicset készített, valamint kísérőjének, Katona Zsoltnak. A Bor dö Francos kerékpárosnak ezután a Szent Vince Borrend elméleti és gyakorlati próbatételén kellett megfelelnie. A borrend nagymestere és ceremóniamestere különböző keresztkérdésekkel tette próbára Vasi tudását, aki a válaszokkal minden kétséget kizáróan bebizonyította, nemcsak szereti a borokat, hanem ért is hozzájuk, és valóban megtette a majd háromezer kilométeres távot. Az ünnepélyes eskütétel után amelyen kiderült, hogy aki a bort nem kedveli, az csak félig él - Vasi Csabát a Szent Vince Borrend hírvivőjévé avatták. A. T. 1. Eladni vagy megtartani a százmilliókért fölújítbató belvárosi házakat ? Cégek pénzén szépülő paloták Hétköznapi hősök a vurstli dübörgő forgatagában Véradás a Várkertben így is lehet ünnepelni: két műsorszám között, önzetlenséggel. Fotó.Karnok Csaba KÖLTŐK FESZTIVÁLJA A költők nemzetközi fesztiválja - mely Csongrádon kezdődött és Ópusztaszeren folytatódott - ma Szegeden a megyeházán és a városházán tartja vitafórumát. Kevés a pénz a szegcdi önkormányzati épületek fülújítására, ezért fölmerült a házak esetleges eladása is. A szegedi lakásalapban csupán néhány épület fölújítására elegendő pénz maradt, így egyelőre nem tudni, hogyan és milyen forrásból folytatódhat a helyreállítás. A Belvárosban épületek sora vár sürgős és teljes rekonstrukcióra, ezért fölmerült az értékesítés lehetősége: eladás után a tulajdonos költségén újítanák föl a házakat. Soós Ferenc, a Szegedi Ingatlankezelő és Vagyongazdálkodó Rt. kezelési igazgatója szerint a gyakorlat azt mutatja, hogy a fölújított belvárosi palotákban lévő lakások bérleti jogának pályáztatásából csupán részben térülnek meg a költségek. „Meg lehetne fontolni a Belváros önkormányzati épületeire vonatkozó értékesítési tilalom föloldását. A rekonstrukció költségeit a befektető vállalná, s tőkéje az épület üzleti célú hasznosításával térülne vissza" - mondta az igazgató. Megtudtuk, hogy a Széchenyi tér 3. számú épület (a Tisza Szálló szomszédságában) már magánkézbe került. A lakókat évekkel korábban kiköltöztették, mert az épületet életveszélyesnek nyilvánították. A kezelési igazgató szerint a házból legföljebb a négy fal maradhatna meg: a födémek repedezettek, leszakaSZEGED VÁROSFEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEIRŐL „Amit nem sikerült megoldani" címmel ma este 6 órakor az MTESZ nagytermében a Közéleti Kávéház Szeged városrendezési és -fejlesztési elképzeléseivel foglalkozik. Vásárhely, Óföldeák, Mártély Nagy siker volt a CsodAlföld dással fenyegetnek. A teljes fölújítást nem sokáig halaszthatják már. A ház ügyét még érdekesebbé teszi, hogy homlokzata a XIX. század végét idéző városkép része: az egységes, eklektikus épületsor, a bíróságtól, a Tisza Szállón át a Nagypostáig, az 1879-es árvíz után készült, a kor uralkodó építészeti stílusában - megbontása tönkretenné a Széchenyi tér arculatát. Az életveszélyesnek mondott Széchenyi tér 3. tulajdonosa a Baucont Építőipari Rt., amelynek szegedi kirendeltségén hiába érdeklödtünk a ház sorsa felől: a budapesti központba irányítottak bennünket, ott viszont nem értük el a sajtónyilatkozatra jogosult vezetőt. Nóvák István városi főépítész csak erős fenntartásokkal javasolná az önkormányzati épületek további értékesítését. Mint mondta, csak kivételes esetben, és garantáltan tökeerős vevőnek adhatnának el rekonstrukcióra szoruló épületeket. A fölújítás feltételei között meg kell szabni a hasznosítás célját, valamint azt, hogy az épületnek harmonikusan bele kell illeszkednie a védett városképbe. NY. P. A Széchenyi tér 3. életveszélyes, tulajdonosa nem kezdte meg a rekonstrukciót. Fotó: Gyenes Kálmán