Délmagyarország, 2002. augusztus (92. évfolyam, 178-203. szám)

2002-08-19 / 193. szám

8 HÉTFŐ, 2002. AUGUSZTUS 19. Költők fesztiválja Csongrádon, Opusztaszeren és Szegeden A csongrádi városháza dísztermében tegnap délután ünnepélycsen megnyitották a költők nemzetközi fesztiválját, mely része a csongrádi napok eseménysorozatának. Az első alkalommal megrendezett irodalmi találkozó résztvevői hat ország szórványmagyarságának alkotóműhelyeiből, a Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégióhoz tartozó román és magyar megyékből, a jugoszláviai Vajdaságból érkeztek, de jelen vannak a hazai kortárs költészet jeles művelői is. A találkozó fő helyszíne Csongrád, de a versszerzők egy-egy napot Ópusztaszeren és Szegeden töltenek. A globalizáció és lokalizáció a költészetben címmel meghirdetett költötalálkozó résztvevőit Molnár József, Csongrád polgármestere és Góg fános, a Magyar írók Nemzetközi Szervezete délmagyarországi szervezetének és a csongrádi Alföld Egyesület elnöke köszöntötte. Csongrád polgármestere beszédében azt emelte ki, hogy a képzőművészeti élet mellett az évek során kialakult egy olyan irodalmi műhely, melyet helybeli irodalompártoló közönség vesz körül. Az évente megjelenő helyi irodalmi antológiák mellett vállalkoztak tavaly a Tiszáról költészeti pályázat meghirdetésére, majd ennek kötetben való kiadására is. Ez a találkozó egy újabb vállalkozás kezdete, mely akkor lesz sikeres, ha mind több csongrádi és itt-tartózkodó vendég érdeklődését kelti föl. Ma délelőtt a csongrádi Magyar Királyban a Globalizáció és lokalizáció a költészetben témakörhöz Mezei András, Géczi fános és Barcs János költő mond vitaindítót. • Délután pedig a Nemzet és nemzetköziség a kortárs irodalomhoz témáról Kányáéi Sándor, Pintér Lajos és Bárányi Ferenc költő mondanak véleményt. Este 8-kor a részt vevő költők műveiből Sándor fános rendezésében irodalmi estet tartanak. A költők kedden Ópusztaszeren vesznek részt a Szent István-napi ünnepségen, délután Csongrádon a régiók irodalmi folyóiratainak szerkesztői tanácskoznak, majd megjelennek a csongrádi napok záróünnepségén. Szerdán Szegeden folytatódik a program, mely este a csongrádi művésztelepen fejeződik be. B. GY. GY. Hajnalig fesztiváloztak Zákányszéken Paprika és pálinka Falulagzi Csanádpalotán Hagyományteremtő szándékkal rendeztek Zákányszéken paprikafesztivált. A környéken szinte az összes gyümölcs elfagyott, a gazdák ezért a fűszerpaprikából pótolták a kiesett bevételüket. Zákányszéken mintegy 20 hektáron termelnek fűszerpaprikát, a fóliák alatt pedig több tízezer tő étkezési paprika bújt ki a föld alól. Egyébként a helyi gazdák főleg őszibarackkal és szőlővel foglalkoznak, de kényszerből paprikára váltottak, ugyanis a gyümölcsösökben a téli és a tavaszi fagyok szinte az összes hajtást tönkretették. Innen már csak egy lépés volt, hogy a településen paprikafesztivált rendezzenek. - Szőlővel és gyümölccsel foglalkozom, ami teljesen elfagyott, így nagyon ráértem a programok megszervezésére - jegyezte meg tréfásan az egyesület elnöke, Matuszka Antal. A művelődési házban szombaton termelők állították ki növényeiket, a cégek pedig a különböző vetőmagjaikat. Dóczi Csaba öt éve foglalkozik paprikával. Családi vállalkozásából a paprika egy része Kalocsára, míg másik része Hajósra kerül. Míg az előbbi helyen őrlemény készül a zákányszéki paprikából, addig a boráról is híres Hajóson pépesítik a terményt. - Ahogy elvetjük a magot, azonnal a növény parancsol - mondta nevetve a gazda. Az egész Dóczi família kiveszi a részét a munkából. Testvér, após, anyós együtt dolgozik a földeken. Egyedül a két legkisebb, a négyéves fiúcska és a két hónapos lányka kapott „felmentést". Azért választották a paprikát, mert jól kiegészíti a barackot. Ugyanis akkor kezdik el szedni a fűszernek valót, amikor a barackét befejezik. így mindig van olyan terményük, ami piacképes. Zákányszék környékén nincs szárító, a gazdák emiatt „egészben" adják el a paprikát. Egy szárító felépítése pedig csak akkor lenne gazdaságos, ha egyben gyümölcsaszalóként is működhetne. Az első paprikafesztiválon persze nemcsak a szakemberek találtak maguknak kellemes elfoglaltságot. Elsőként halászléfőzésben jeleskedtek a helyiek. A legjobb levet Vass Ferenc készítette. Második Császár Péter, a harmadik pedig Kovács Zsoltné lett. Szombaton az is kiderült, kinek van a legjobb és a legszebb paprikaőrleménye. Kazi János végzett az első helyen, de a második Dóczi Csabának és a harmadik Soós Jánosnak sem kellett panaszkodnia. A délutáni programokat kiválóan megalapozta a méregerős paprikapálinka. - Csak két napig ázott a hegyes a pálinkában, aztán most meg köpni-nyelni se tud, csak könnyezni, aki megkóstolja - nevetett az igazán emberes itóka készítője. Az Edda egykori frontembere is belenyalhatott ebbe a „méregbe", mert igazán cifrázta a színpadon. A kör és A hűtlen után Pataki Attila most cigánynótákkal próbálkozott. A színes kendős rocker után echte cigányok is színre léptek. Bánder Béla és bandája megmutatta, milyen is az, ha igazi roma mulat. A zákányszékiek hajnalig ropták a táncot. K.T. Mutatós és színes paprikák. Fotó: Gyenes Kálmán Semmi sem hiányzott a jó hangulathoz Palotán. Fotó: Miskolczi Róbert Lassanként igazi turistacsalogató látványossággá válik a jó hangulatú csanádpalotai falulakodalmas. A régi nászvigasságok hagyományait és hangulatát felidéző, kora délutántól másnap hajnalig tartó vidám eseményt szombaton rendezték meg. A csanádpalotaiak először három évvel ezelőtt tartottak falulakodalmat. A szervezők akkor elsősorban a község lakóinak szórakoztatására gondoltak: mivel az életkörülmények változása miatt egyre ritkábbak a nagy létszámú, hangulatos lakodalmak, jó ötletnek tűnt - egy, az ifjú pár szerepét egy napra, játékból vállaló fiatal pár és a falu szinte teljes lakosságából verbuvált násznép közreműködésével - megrendezni egy ilyen hagyományápoló programot. Azóta az is kiderült, hogy a vidám rendezvényre nem csak a helybéliek kíváncsiak. A múlt szombati falulakodalomra autóbuszokkal, csoportokban is jöttek az érdeklődők, többek között Makóról, Marosleléről és Nagylakról. Adok István, a helyi művelődési ház vezetője szerint talán nem is olyan soká ez lehet Csanádpalota egyik turistacsalogató specialitása, mely akár külföldieket is vonzhat a faluba. Idén több mint négyszázan szórakoztak, mulattak együtt a régi palotai lakodalmak hangulatát megidéző rendezvényen. A menyasszony, később új asszony szerepére Szekeres Erika vállalkozott, míg a vőlegény, majd férj - egyetlen napra - Csomor Sándor lett. A korhű ruhát öltött ifjú párt hat héttel a lakodalom előtt választották ki azok közül a fiatal fiúk és lányok közül, akik a felhívásra jelentkeztek; ezúttal öt párra való akadt belőlük. A vőfély tisztét Horváth Csabáné látta el, aki lelkesen, szorgalmasan sorolta a tréfás, pattogó rigmusokat. Ezeket annak idején a faluban jól ismert, sajnos már évtizedekkel ezelőtt elhunyt vőfély, Kodrán Jani bácsi diktálta le, aki ezzel századokon átívelő hagyományt őrzött meg napjainkra. Fiús háznak a művelődési otthont, a lányos háznak a nemrégiben szépen felújított Fényes vendéglőt nevezték ki erre az alkalomra. Mindkét helyen - sőt a kettő között, útközben is - óriási hangulat, sok móka és hagyományos vendégszeretet fogadta az érkezőket. Az ifjú pár és a lakodalmas menet persze végigvonult a falu utcáin is, gyalogosan és hintón egyaránt láthatták őket a palotaiak. A boldogító igen kimondására a házasságkötő térré átalakított parkban került sor, ahol aztán hajnalig szólt a zene, folyt a mulatozás. A vidám rendezvény sikeréből kiindulva aligha kétséges: jövőre is lesz falulakodalom Palotán! SZABÓ IMRE Belami karambolozott Akkor most egy enyhe ívű kanyar jobbra, s már ott is leszünk a fodrásznál - magyarázta Belami fiának, Kisrambónak a Panel Pál lakótelep legszélén, ahol kertes házakból is integetnek vidám asszonyságok a betonpalotákban csótányt kergetőknek. A tervvel nem is volt baj, a kocsi be is cammogott a kereszteződésbe, sót mi több, már a zebra hátán gurultak, amikor balról becsapott a mennykő. Eme bizonyos égi áldás nagyon is a földről érkezett, mégpedig egy alig húszévesnek látszó motorkerékpár képében, amin morcos arcú férfiú lovagolt. Mitagadás. a csattanás hangját ahgha vethették öszsze a környéken sétálók Pavarotti magas céjével, de azért a karambolt látva lett akkora a gyülekezés, hogy néhány lelkesebb alkoholista a közeli kiskocsmában arra gondolt, talán nem ártana jegyet szedni erre a rendezvényre. - Magának, mint az egyik főszereplőnek, természetesen ingyen lesz a cirkusz - vigasztalta Belamit a helyszínre érkező Smúz apu, amikor a külváros nyugalmazott szépfiúja kikászálódott gépesített jármüvéből, s azon gondolkodott - vajon a hat hete éheztetett oroszlán hangján szólaljon meg, vagy úgy üvöltsöti, mint akinek ÁFA-kulccsal verik az összes csuklóját. - Tarkóján hordja a szemét, ember, hogy ennyire nem lát ? - érdeklődött Belami a motorostól, aki előbb sisakját, később motorját, legvégül maradék bátorságát szedte össze az aszfaltról. Majd együttes erővel megszemlélték a kárt, ama bizonyos behorpadt kocsilemezt, s irtózatosan sajnálkoztak a történetek miatt. - Nyomjon be egy nagy kék szilvát a szeme alá - javasolta Belaminak egy közelben várakozó teherautó sofőrje. - Ezért a sérülésért kifizethet egy rakás pénzt, úgyhogy jobb, ha már most elkezd jajveszékelni - érkeztek vigasztaló szavak az egyik biciklistől. - Még az a szerencse, hogy senki nem sérült meg - magyarázta Belaminé született Görcs Jolán, kinek arca csak annyira volt sá- : padt, mint akit három és fél évig hintőporral etettek. Majd ahogy az már kis magyar ütközéseknél lenni szokott, kezdetét vette az eljárás. Belami és a motoros vidám üvöltözések kö- ; zepette megállapodott abban, hogy majd a rendőr megmondja, ki is a bűnös, és éppenséggel mit érdemel. Rendőr jött, motorosnak elmagyarázta: a kerékpárút sok mindenre jó a hatályos KRESZ szerint, csak éppen arra alkalmatlan, hogy motorral száguldozzanak rajta. S miközben a jegyzőkönyv el-, Belami pedig kikészült, Jolán azt javasolta, jobb lesz a jövőre gondolni. Mert hogy az autót meg is kell ám javíttatni. Németh György rajza Hogy ez mennyire nem egyszerű hadművelet a piacgazdaságra igencsak berendezkedett magyar Alföldön, már másnap reggel kiderült. Szerelő Egon, teljességgel kisiparos, és sok mindenre vállalkozó bejelentette: - Ekkora iszonyatos károsodást a jelenleg érvényben levő árak mellett kettőszázezernél olcsóbban megreparálni kifejezetten lehetetlen. Jolán, ki Görcs, s az ügyek intézését magára vállalta, akkor már tudta: amíg a hivatalos eljárás le nem bonyolódik, a biztosító bizony egy árva kanyit sem fizet, tehát a nem éppen gazdagságáról híres Belami famíliának kell megelőlegeznie a javíttatás költségeit. - Kettőszázezret mondott 1 De hát annyi pénzt egy rakáson a mi családunkban még senki nem látott - ájult el Jolán, mind a két szemére létbizonytalankodva. Majd úgy döntött a Belami család, jó cimborájától. Búvár Barnától kéri ki a tanácsot, mégis, hogyan vészeljék át eme helyzetet. Válasz jött, másik szerelő címe érkezett, s Jolán nyakába vehette a sálját és a várost. - Jaj, asszonyom, ez a kocsiműtét legalább ötvenezrébe kerül majd - kapta Belaminé az újabb árajánlatot. Mert hogy így megy ez Magyarországon. Vagyis hurrá! - repesett az örömtől Belami is, neje is. Majd röpke félóra alatt kiszámolták, hány óra, perc és másodperc, mennyi kiló bosszúság, magyarázkodás, düh és harag, no és mennyi pénz is szükségeltetik ahhoz, hogy egy koccanást elboronáljanak. - Akkor most pedig azt adjuk össze, mi pénzt költ egy olyan ország, mint mondjuk a miénk, efféle ügyekre, ahol lassan már annyi a karambol, hogy fejszámoló művészeket szerződtet a rendőrség minden statisztikai lap mellé - javasolta Snájdig Pepi, midőn látta, Belami megnyugodni látszik. A Zsibbadt brigádvezetőben ülők belementek a játékba, ám valamelyik milliárdnál fózsi csapos egy Zárva vagyunk táblával addig ütlegelte Minek Dönci homlokát, amíg haza nem ballagtak a legények. BÁTYI ZOLTÁN