Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-08 / 157. szám

HETFO. 2002. JULIUS 8. « A K T U A L I S • 3 Benzin és cukor a slágeráru Romániában Útlevéllel járnak tankolni Folytatás az 1. oldalról Ha valaki Szegedről utazik ki Nagylakra, vagyis száz kilométert furikázik, üzemanya­got is pazarol oda meg vissza, benzines kocsi esetén átlagosan 4500-4600 forintot, dízeles autónál pedig 6800-6900-at takaríthat meg. Nem árultam én el ezzel hadititkot, csem­pészésre sem buzdítok senki. - A kocsi tankiában behozott üzemanyag legális árucikknek számít - mondta Wentzel Ágoston nagylaki vámparancsnok -, ám azt már jogszabályaink nem engedik, hogy egy autó kétszer-háromszor is megforduljon a határon. Aki ugyanis már másodszor kezel­teti útlevelét 24 órán belül, annak bizonyíta­nia kell, hogy kocsiiának tankjában magyar földön vásárolt benzin lötyög. A „Ki fordult többet?" versenyt tehát ma­napság nem lehet rendezni a határon (pedig mily nagy becsülete is volt egy ilyen vetélke­dő győztesének a jugoszláviai embargó ide­jén!), de azért túl szomorú arcú benzinezők­kel nem találkoztunk határszemlénk idején. Az a fiatal pár, akinek kocsijából kereken száz kiló cukrot pakolt ki egy ifjú finánc, még mosolygott is a határkapu hűvösében. - Dehogy veszik el az árut a vámosok. A mi üzletünknek nincs gyenge pontja, betartunk minden törvényt - közölte a páros férfi tagja. Egy-egy árucikkből ötven egységnyi még nem számít kereskedelmi mennyiségnek. Én is hoztam ötven zacskó cukrot, a társamnál sincs több. Ennyit pedig átengednek - taní­tott határ menti seftelésre a férfi. Majd meg­tudtam azt is: a napi ár szerint egy kiló cuk­ron akár 80-100 forintot is tud fogni. Mivel a kocsi tankja sem szomjas már a romániai tankolás óta, no meg azért kifele se üres cso­magtartóval araszoltak, a napi tiszta bevétel elérheti a 18-20 ezer forintot is. Kérdem én: hát kell ennél több? Wentzel Ágoston szerint bizony vannak olyanok, akik nem elégednek meg ennyi haszonnal. A ciga­retta változatlanul slágercikk. Mivel egy karton füstölnivalón 2002. júliu­sában ezer forintot lehet keresni, sokan do­hányárut rejtegetnek a kocsiban. Ilyen csem­pészekkel szemben viszont nincs pardon: a megtalált nikotinrudak azonnali lefoglalás után meg sem állnak a legközelebbi vámrak­tárig. Miközben a vámparancsnok szavait jegyez­hettem füzetembe, a cukros „néni és bácsi" már be is pattant autójába, hogy - mint mondták - meg se álljanak Kiskunmajsáig. Ők ugyanis onnan érkeztek Nagylakra. BÁTYI ZOLTÁN Benzinárak lejben, a határ túloldalán: csá­bítóan olcsó! Fotó: Karnok Csaba Géczi József: Répássy csak üzent a kormányfő vagyonbevallása miatt Orbán ügyében nem indult vizsgálat Egyelőre nem indul vizsgálat Orbán Viktor volt miniszter­elnök vagyonnyilatkozata ügyé­ben. Az eljárást kezdeményező MSZP-s honatyák kérelme ugyanis néhány pontban nem felelt meg a törvényi előírások­nak. Feltűnően nagy vagyoni gyarapo­dást vélt felfedezni két MSZP-s országgyűlési képviselő, Arató Gergely és Török Zsolt a volt mi­niszterelnök, Orbán Viktor va­gyonbevallását olvasva. Ezért úgy döntöttek, vagyonnyilatko­zat-eljárást kezdeményeznek a parlament mentelmi, összefér­hetetlenségi és mandátumvizs­gáló bizottságánál. Mint Géczi Józseftől, a bizottság szegedi el­nökétől megtudtuk, a két hon­atya el is juttatta kérelmét hoz­zá, ám ennek tartalma bizonyos pontokban nem felelt meg a tör­vényi előírásoknak. Az elnök, Géczi József Alajos most a kére­lem pontosítását kéri a képvise­lőktől. Amennyiben a kért kiigazítá­soknak megfelelően ismét meg­kapja az indítványt a bizottság elnöke, öt napon belül nyilatko­zatra kéri fel Orbán Viktort - vi­tatja-e a kérelemben foglaltakat, netán pontos magyarázattal szolgál arról, miként nőhetett vagyona ekkora mértékben a leg­utóbbi vagyonnyilatkozata óta. - Ha Orbán Viktor elfogadható érvekkel szolgál, bizottságunk­nak nincs több tennivalója. Ám ha vitába bocsátkozik a volt mi­niszterelnök, eljárást indít a mentelmi bizottság - mondta Géczi József. - Ekkor bonthatjuk fel zárt ülésen a családtagok va­gyonnyilatkozatait tartalmazó borítékot. Minden adat birtoká­ban vizsgálódhat tehát tovább a bizottság, szakértőket hallgathat meg, majd 30 napon belül te­szünk jelentést a Országgyűlés elnökének, aki a vizsgálat ered­ményét a parlament ülésén is­merteti. Amennyiben bűncse­lekmény gyanúja merülne fel, az illetékes hatóságok kapcsolód­hatnak be az ügybe - vázolta a vagyonnyilatkozat-eljárás mene­tét Géczi József, aki megjegyezte: Répássy Róbert fideszes ország­gyűlési képviselő a sajtón keresz­tül üzent a mentelmi bizottság­nak, hogy Medgyessy Péter mi­niszterelnök vagyonnyilatkoza­tának ügyében kér vizsgálatot. Répássy azt kifogásolta: a kor­mányfő a vagyonnyilatkozatá­ban nem tüntette fel, hogy egy nagy értékű ingatlanon haszon­élvezeti joga van. - Ilyet nem is írhatott be nyi­latkozatába a miniszterelnök, mert hogy efféle rovatot nem is tartalmaz a vagyonnyilatkozat. Vélhetően erre jöhetett rá Ré­pássy Róbert is, mert hivatalos kérelem eddig még nem érkezett a bizottságunkhoz a Med­gyessy-vagyonnyilatkozat ügyé­ben - tájékoztatta lapunkat Géc­zi József. B. Z. Eredményesen debütált a Hangár kiállítási központ Telt ház Szeged expóhétvégéjén Ahogy a szervezők megjósolták, szombaton és vasárnap csúcsra járatták az érdeklődők a Szeged Expót. Megteltek a Hangár Expó és Kiál­lítási Központ parkolói a hét vé­gén, s kihasználták a szegediek az ingyenes expójáratokat is. Ki­derült, mégsem akkora város ez a Szeged, hogy ne lehetett volna megtalálni az új kiállítási köz­pontot. Erről az eladott jegyek mennyisége is árulkodott, teg­nap délután, órákkal a zárás előtt már megközelítette a tízezret a megvásárolt belépők száma. A legtöbb látogatót az építő­anyagok, bútorok, egyéb lakbe­rendezési kellékek vonzottak ­nem csoda, a lakás- és házépítés­sel, valamint a meglévő ottho­nok felújításának idejét éljük. Pólós Ferenc, a Modul-Bau Építőipari és Kereskedelmi Kft. ügyvezető igazgatója is kényel­mesen hátradőlhet, jól sikerült a cég bemutatkozása a Szeged Ex­pón. Mint mondta, feleanny: problémájuk adódott, mint a Mars téren régen, bőven volt he lyük, kulturált környezetben ál­líthattak ki. Míg korábban hetekig tartott a stand felépítése, most két nap alatt végeztek, mert például a burkolatot készen kapták. Sike­rült üzletet kötniük, valamint ta­lálkozni az összes partnerrel, de eljöttek a gyártók is, hogy megte­kintsék a standjukat. A bámész­kodóknál többen voltak azok, akik célirányosan az ő termékei­ket keresték. A lakberendezés érdekelte a legtöbb látogatót. Fotó: Karnok Csaba Ilyen „célirányos" vásárlónak tekinthető a Perlaki család, hi­szen építkezés előtt állnak. - A Mars téren egyszer sem voltunk - jegyezte meg László, a férj -, de ide el kellett jönnünk. Kocsival érkeztek, s nagyon kulturáltnak találták a környezetet, sehol egy eldobott papír, vagy csikk. Gyer­mekük, Dorka rálelt a Tekergő nevet viselő játszóhelyre, így tar­tottak egy kis szünetet a nézelő­désben. Az anvukát érdekelte az úszómécsesek készítése is, amel­lett, hogy tájékozódott, mi a fel­hozatal műanyag ablakokban, külső hőszigetelő anyagokban. - Egészen más ez a vásár, mint a Mars téri, mert tágasabb, és bár nehezebben találom föl magam, nagyon jó - mondta Ferenczi Te­réz, akinek a Demkónál éppen a próbaágyat ajánlották szíves fi­gyelmébe. Hozzátette, minden évben megveszi a belépőjét a sze­gedi vásárokon, mert egyrészt minden érdekli, ami a lakberen­dezéssel kapcsolatos, valamint fogékony az újdonságokra is. A telt ház táblát csak azért nem rakták ki a szervezők, mert a hatalmas területnek köszönhe­tően nem tapostak egymás sar­kára az emberek. De azt a követ­keztetést máris levonta magának a szervező Kamara Expo Kft.: jö­vőre újabb hajókkal kell bővíteni a csarnokot. F. K. Határ és haszon BÁTYI ZOLTÁN Milyen jót nevetnének a határállomáson átkelésre várók, ha vala­kit 2002 nyarán orkánkabát csempészése miatt vonnák kérdőre a fináncok. Annak is jutna a nevetésből, aki kvarcórából remélné a hasznot, s körbeszaladná a kacaj a bakelit hanglemezekkel sefte­lőket is. fa, kérem, nagyot változott a világ, az előbb említett hanglemezekkel inkább már csak múzeumokban ismerkedhet meg a világhálós, CD-lerpezes nemzedék. Pedig hát a határ kör­nyékén élő idősebbek még jól emlékezhetnek az ABBA-dalokkal pesti piacokig rohanó suhancokra éppen úgy, mint azokra, akik ama susogás orkánokat tekerték a derekukra. De mondhatná áldott emlékű zenebohócunk. Ötvös úr: van másik. Mármint olyan árucikk, ami ma forgatható haszonnal a kis (és nagyobb) határ menti forgalomban. A szesz, legyen tiszta vagy pancsolt, ugyebár, örök sláger itt a déli végeken. A cigaretta-. csempészek is joggal reménykedhetnek biztos haszonban. Lám, kurrens cikk lett immár a cukor, s újfent integethetünk a benzin­fuvarosoknak is. Idén nyáron ugyan nem Jugóba utazik a benzin, mint az ENSZ-embargó idején, de azért útra kel. Mert hogy a leg­utóbbi magyarországi áremelésnek köszönhetően igencsak meg­éri a határ romániai oldalán (pardon: minden oldalán, hiszen ná­lunk drágábban a környéken senki nem forgalmaz naftát) tankol­ni. Már pedig ha van haszon a bolton, a leleményes magyart két­szer sem kell nógatni. S miért is maradna otthon ? Mondjuk azért, mert már válogatni sem tud az állásajánlatok közül? Netán visz­szatartaná a rendkívül magas, teljesen legális körülmények kö­zött megkereshető fizetés ? Efféle indokok aligha riasztják el a „benzinkedéstóP. Mert hát nézzünk csak körbe Dél-Magyaror­szágon. Abban a világban, ahol már a minimálbéres munkának is ezrek örülnének. Ahol egy eldobott kővel három kényszervállal­kozót is homlokon lehet ütni. Ahonnan a frissen végzett diplomá­sok jó része Pestre, Dunántúlra vándorol, mert esélye sincs arra, hogy képzettségének megfelelő munkát kapjon. Igen, itt kellene ejnyebejnyés főcsóválással elítélni a határjárókat, csak éppen nem tesszük. Mert tudjuk: a kényszer megoldásokat szül, a határ, az árkülönbözet meg lehetőséget kínál. Ha a törvény is tűri, s a jogszabály korlátain sem ugranak át az üzletelők, mondhatnánk: rendben mennek a dolgok. Már ha rendnek lehet nevezni, hogy két-három fuvaron többet nyer az utolsó tanévére készülő tanár­jelölt, mint amennyiért majd diplomaosztás után egy hónapon át magyarázhatja az algebrát a katedráról. Aláírásgyűjtésbe kezdett egy szegedi egyetemista Magyarigazolvány: kész kálvária Órákat kell várni a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal­ban a magyarigazolványokra. Nagy Judit és Vojislav Gabric felháborodva mesélték, hogy már egy hete próbálkoznak és nem jutnak be az ügyfélfogadó irodába. Nagy Judit szegedi egyetemista, magyar állampolgár, a Tápéi ut­cában lakik. Erdélyben élő roko­nai adtak neki felhatalmazást, hogy vegye át a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban az ál­taluk igényelt magyarigazolvá­nyokat. Egy hete próbálkozik, tudja, hogy már hajnali 4-kor is megjelennek az emberek ser­számért. A hivatal fél 9-kor nyit, akkor osztja a sorszámokat, mégpedig annak alapján, aho­gyan a várakozó ügyfelek felírták az érkezők sorrendjét. Neki ed­dig egyszer sem sikerült olyan sorszámot kapnia, amellyel be­juthatott volna az irodába. - Úgy érzem, emberhez nem méltó kö­rülmények várják azokat, akik a magyarigazolványtól megbecsü­lést, örömöt, netán valamilyen előnyt várnak. S én szegediként visszamehetek holnap is, de azok, akik a Délvidékről és Er­délyből jönnek, ők sokkal nehe­zebb, mondhatnám, kilátástalan helyzetben vannak - vélekedik az ifjú hölgy. Ezt támasztja alá másik beszél­getőtársam, a szabadkai Vojislav Gabric is. Ő jugoszláv-horvát ál­lampolgár, de anyai ágán az egész családja megkapta a magyariga­zolványt. Eddig neki sem sike­rült átvennie a dokumentumo­kat. Őt azonban nemcsak ez bántja, hanem az az információ, amely szerint egyesek kiválóan jövedelmező „iparágként" hasz­nosítják a szerencsétlen emberek ügyét: reggel korán sorba állnak, sorszámot vesznek, azután pénzt kérnek az ügyfelektől. - Megdöb­bentő, hogy vállalkozást csinál­nak a kiszolgáltatott emberek gondjaiból - mondja Gabric, aki egyébként kiválóan beszél ma­gyarul. A másik probléma, teszi hozzá a szabadkai panaszos, hogy Délvidéken csak azt tudják megmondani, hogy elkészült az igazolvány, azt azonban nem, hogy mikor mehet érte. Nagy Judit aláírásgyűjtésije kezdett. Vojislav Gabric volt a második aláíró, s eddig 15-en lát­ták el kézjegyükkel az ívet. Hogy mi a célja ezzel az akcióval? Egy­szerűen fel akarja hívni a hivatal és a közvélemény figyelmét az ál­datlan állapotokra, s azok orvos­lásának szükségességére. Mind­ketten javasolják, hogy kapjanak sorszámot azok, akik előző nap nem jutottak be az ügyfélfogadó irodába. Ezzel megkönnyítenék a messziről érkezettek gondját és a felesleges feszültséget is oldanák. Vass Márton, a közigazgatási hivatal vezetője előtt nem isme­retlenek ezek a problémák. Egy hónappal ezelőtt lapunknak nyi­latkozta, hogy kevés a személyzet és a technikai háttér az ügyfelek zavartalan fogadására. Most arról tájékoztat, hogy a napokban volt egy összejövetel a Határon Túli Magyarok Hivatalában, ahol szó esett erről a problémáról. Anyagi támogatást is kaptak két polgári szolgálatos fiatalember alkalma­zására, akik közül az egyik már ma jelentkezik munkára. Ez nagy segítséget jelent a dokumentu­mok előkészítésében. A Belügy­minisztérium is élő probléma­ként kezeb a magyarigazolvá­nyok ügyét, annál is inkább, mert Budapesten a szegedinél is súlyo­sabb a helyzet. Vass Márton la­punknak elmondta, hogy a na­pokban kialakítanak egy infor­mációs pultot a bejáratnál, amelynél már tájékoztatják az ügyfeleket arról, hogy egyáltalán megérkezett-e az okmányuk, s érdemes-e várakozniuk. KISIMRE FERENC

Next

/
Thumbnails
Contents