Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-30 / 176. szám

KEDD, 2002. JÚLIUS 30. • AKTUÁLIS3 Medgyesegyházi áru Szegeden Már csak 30-40 forint kilója a görögdinnyének, a sárga ára pedig 40 és 100 forint között mozog. A legjobb dinnyéket Békés megyéből, Medgyesegyháza térségéből hozzák Szegedre. A szegedi Mars téri piacon még halomban áll a görög- és a sárgadinnye. A viszonteladók többsége elsősorban Békés megyéből, pontosabban Medgyesegyháza környékéről hozza a Tisza-parti városba a dinnyéket. - Ez a békési kisközség a dinnye fellegvára, augusztus 8-án még fesztivált is rendeznek ennek a terménynek - mondta el az egyik árus. A vevők az átlagos, vagyis a 6-8 kilós zöld gömböket keresik. A bordányi viszonteladó, Papdi János nagykamrási dinnyét árul. Az időtől függően olyan 15-20 mázsát hoz egyszerre. A görög kilójáért 40, míg a sárgáért 50-100 forintot kér. Ó is nagyon szereti a dinnyét, de cukorbetegsége miatt igen keveset ehet. A szatymazi Korda Erzsébet medgyesi rokonaitól szerzi be a dinnyéket. Tőle elsősorban a 10 kilósakat viszik. Ha kérik, akár fel is szeleteli és darabonként adja el. A kereslet mindig az időjárástól függ. Minél nagyobb a forróság, annál jobban viszik a dinynyét. Egy igen meleg hét végén akár 15-20 mázsát is eladhat egy-egy árus. Az idősek úgy tartják, hogy a dinnye augusztus 10-éig, vagyis Lőrinc napjáig a legjobb. Utána igen megvizesedik és már nem olyan édes. K-T. Zálogba adni nem szégyen A keresletnek megfelelően szaporodnak a zálogházak a megyében. A néhány tízezer forintos hitelre leginkább karácsonv és iskolakezdés előtt van szükség. - A gazdagabbak nem nagyon jönnek - mondta Dezső Imre, egy vásárhelyi zálogház üzletvezetője, aki ennek ellenére rendkívül vegyesnek látja ügyfelei szociális rétegződését. A zálogházak vezetői egyetértenek abban, hogy nem feltétlenül a szegények, a lecsúszottak veszik igénybe szolgáltatásukat. A záloghitel azok számára nyújt kiváló pénzszerzési lehetőséget, akik hirtelen kerülnek pénzzavarba. A bankok nem foglalkoznak 100-200 ezer forintnál kisebb értékű hitelekkel, míg a zálogházakban akár pár ezres tételekhez is hozzájuthat az ügyfél. Az egyik tulajdonos szerint a szegények nem a zálogháztól lesznek szegények, a záloghitel csupán lehetőség a sok közül. - Sok nyugdíjas jár nálunk, de akadnak pillanatnyi forgótőke-hiánnyal küszködő vállalkozók, vagy éppen árura beruházni szándékozó vásározók is - sorolták a csongrádi zálogháznál. Az utóbbi időben amúgy is növekedett a zálogházak iránti kereslet, a konjunktúrát pedig a zálogosok igyekeznek kielégíteni: az imént említett csongrádi vállalkozás fél éve indult, Makón és Vásárhelyen is működik egy-egy cég, Szegeden pedig nemrég nyílt meg az ötödik ilyen vállalkozás. Igencsak változó az is, hogy az év melv időszakában fordulnak legtöbben a zálogosokhoz. A forgalom általában hónap végén szokott tetőzni, hiszen addigra már elfogynak a múlt havi fizetések. Növekszik az ügyfelek száma február és szeptember környékén is, amikor az iskolai félévi beiratkozások költségei csapolják a családi pénztárcákat. A december hónapja pedig dömpingszerű forgalmat hoz, az ünnepi kiadások hirtelen jönnek, és nagy terhet rónak az emberekre. A beadott tárgyak listája rendkívül változatos: az arany-ezüst ékszerektől kezdve a régiségeken, festményeken keresztül a híradástechnikai cikkekig hosszú a lista. Csongrádon és Vásárhelyen csak ékszerre adnak hitelt, míg Makón és Szegeden bármit letétbe helyezhetnek az ügyfelek. Makón általában 5-10 ezer forint értékű tárgyakat visznek be, míg Szegeden átlagban 20-50 ezer forintra becsült ingóságokat hagynak a zálogház trezorjában. - Nagyon ritka az ennél nagyobb értékű tárgyunk - árulta el Simon János, az egyik szegedi zálogház üzletvezetője. Ritkaságnak számított, amikor egy 700 ezer forintos, másfél karátos briliánsgyűrűt tettek letétbe. A megkérdezett zálogházak egyébként a becsült érték 60-70 százalékának megfelelő összeget hiteleznek 1, 3, 6 hónapos futamidőre, amelyet pár száz forintért meghosszabbíthatnak az ügyfelek. Olyan eset pedig - a közhiedelemmel teljes ellentétben - nagyon kevés van, amikor letétbe helyezett tárgy a tulajdonos fizetésképtelensége miatt a zálogházon marad. Simon János szerint az úgynevezett kényszerértékesítésre kerülő ingóságok a teljes tárgyforgalomnak mindössze 3-4 százalékát teszik ki. SZALONTAI ATTILA Mónus Aron és a kegyeletsértés Felmentette a vásárhelyi Városi Bíróság hétfőn kora délután született végzésében Mónus Áront, aki ellen kegyeletsértés vétsége miatt indult eljárás. Rapcsák András özvegyének feljelentése azután született, hogy a néhai polgármesterrel évek óta haragban-perben álló Mónus lejelentette hitelezői és hagyatéki igényét, Rapcsák András polgármester, országgyűlési képviselő örökösének tartva magát. Mónus a hagyatéki eljárást folytató közjegyzőnek írt levelében azt közölte, igényt tart a néhai polgármester könyvtárára, a család tulajdonában álló Nitor Rt. vásárhelyi nyomdájára, s Rapcsák András kézirataira. Mónus arra hivatkozott, hogy azt a polgármester végrendeletében ráhagyta. Ilyen végrendeletről azonban a család nem tud. A bíróság végzését Mónus Áron tudomásul vette, míg a néhai polgármester özvegye megfellebbezte, így az nem jogerős. Aszfalt és henger BÁTYI ZOLTÁN Ha egyszer egy traktor beindul, akkor az kJ is fog gurulni a 47-es útra. Jól tudjuk ezt mi, Csongrád megyeiek, hiszen évtizedek óta jajongunk, ha csak szóba is kerül ez az aszfaltcsík. A Szeged és Hódmezővásárhely közötti szakaszt hívtuk mi már halálútnak, kezünkben remegett a kormány, amikor nyálkás őszi napokon az olajmezőt elhagyva, az algyői hídon átérve próbáltuk uralni a gépet. Aki pedig aratás idején araszolt már egy órácskát lustán cammogó kombájn mögött a 47-esen, alighanem belekiabálta a világba kérdését - biztos, hogy az autósztráda léte vagy nem léte a legnagyobb gondunk 7 Nos, én nem kiabáltam az elmúlt héten. Ám annál büszkébb lehetek nagy bravúromra: kétszer is végigautóztam ezen az úton, mi több, egész Kelet-Magyarországon Szegedtől Sátoraljaújhelyig, így aztán szembesülhettem ama nagy aszfaltos magyar valósággal. Be kellett látnom: a 47-es sehol sincs oly tetszetős (különösen, mióta Vásárhely határában már négysávosra is meghízott), mint éppen a mi vidékünkön. Az elmúlt néhány évben ugyan itt-ott kurtítottak kanyarulatain, Orosháza belvárosát már el is kerüh, ám ettől még tény: az ország keleti részének egyik legforgalmasabb útja többnyire elkeserítő látványt nyújt. Átgurultam kocsimmal olyan szakaszán, ahol a volánt szorongatva azt próbáltam megfejteni: melyik itt, kérem, az aszfalt, s melyik rajta a foltozott kátyú 7 Ami pedig ama bizonyos traktorokat illeti - higgyék el nekem, Debrecen mellett éppen úgy kikanyarodnak elénk, mint Kishomoknál. így aztán aki a déli végekről mondjuk Szlovákiába indul, úgy tervezzen - lehet bármilyen márkás is a feneke alá szorult járgány, hat, inkább hét óránál hamarabb nem fog ráköszönni a Sátoraljaújhelyen pecsételő határőr. Hogy ezt még ki lehet bírni 7 Nem vitatom, én is túléltem. De ez a tény vajon mennyire vigasztalja azokat, akik nap mint nap hallgatják az út mellett, hogyan dübörög át falujukon egy huszonnégy órán belül száz és száz kamion 7 No meg aztán szívesen megnézném annak a Lajtán túlról csalogatott tőkésnek is az arcát, akit a 47-es fuvarozva győzködünk arról, milyen jól is jár, ha a keletmagyar területeken építi új gyárát. Alighanem lukat is beszélhetünk a hasába, egyhamar nem indítja felénk a tőkehengert. íVliért is tenné 7 Ó is éppen úgy tudja, mint mi - előbb az úthengernek kéne vitézkednie. Csikós József csak élni akar Egy kiló gyümölcs mára olcsóbb, mint egy gombóc fagylalt Dinnyét eszik az ország Folytatás az 1. oldalról A sorozatos fenyegetések után Csikós József úgy érezte, betelt a pohár. - Sándor brutális zaklatásait a jövőben nem kivánom elviselni. Mindent el fogok követni, hogy ezeknek elejét vegyem. Ha a hatóságok részéről további tehetetlenséget tapasztalok, minden lehetséges fórumot megkeresek. Felkészültem arra, hogy ennek a tíz éve tartó ámokfutásnak a részleteit a nyilvánosság elé tárjam - fogalmazott a nevelőapa, aki tiltakozott a megszólítás ellen, hiszen, mint mondta, nem ő nevelte a fiút. Csikós úr a Szegedi Rendőrkapitányságon magánlaksértés, lopás, rongálás, garázdaság, zaklatás és életveszélyes fenyegetés miatt tett feljelentést. A rendőrségen a lopás és rongálás ügyében felvették a jegyzőkönyvet, a további bejelentésekkel kapcsolatban pedig a Szegedi Városi Bíróság panaszirodájához küldték. A szegedi villamosmérnök végül három feljelentést és magánindítványt nyújtott be a bíróságra, majd végül tegnap délelőtt személyesen találkozott Mucsi Gézával, a Szegedi Városi Bíróságalelnökével. - Van olyan ügy, amelyben a rendőrség folytat eljárást a fiatalember ellen, a bíróság pedig veszélyes fenyegetés miatt indított szabálysértési eljárást. Azt azonban tudni kell, hogy ez nem fogja megfékezni a fiatalembert - magyarázta az alelnök. - Egyetlen célom van: élni szeretnék. Senki nem hajlandó foglalkozni az ügyemmel. Azt kérem, hogy a hatóságok biztosítsák ezt a jogomat - tette hozzá Csikós József. Csikós József a fenyegetéseket követően a rendőrség után a szegedi bíróságon kért segítséget. Fotó: Schmidt Andrea Idén a megszokottnál korábban kezdett érni a közkedvelt gyümölcs, a nagy menynviség miatt ára csak fele a tavaly ilyenkorinak. Több fajta is összeért az aszály miatt, így elképzelhető, hogy augusztus közepére hiába keressük a hazai görögdinnyét a piacokon. Sárga vagy görög, narancsbélű vagy piros - a dinnye a legnépszerűbb nyári csemegék közé tartozik. Ebben az évben azonban meglehet, hogy az átlagosnál hamarabb, akár néhány héten belül búcsút inthetünk ennek a gyümölcsnek. - Az idén korábban kezdett érni a dinnye mondta el Marton Dezső családi gazdálkodó, aki közel három évtizede termeszti és árulja ezt a gyümölcsöt Vásárhelyen. Ó maga szerencsés helyzetben van, hiszen a később vetett görögdinnyét még akkor is a piacra tudja majd vinni, ha a konkurencia már mindent leszüretelt. Marton úr egyébként legalább hatféle görögdinnyét termeszt. Mostanában a Paladin nevű japán import fajta a legkelendőbb: vékony héja, nagy mérete és a szokásosnál édesebb íze miatt a vásárlók különösen kedvelik. A narancsbélű csemegét is sokan viszik, bár a termelő szerint ennek inkább a különleges szín, mintsem a minőség az oka. A gazdálkodó gondolkodott már azbn, hogy magnélküli fajtát vessen, de a gyümölcs anynyira sokba kerülne, amennyit ez a különlegesség valószínűleg nem ér meg a vásárlóknak. A japánok által kikísérletezett, hűtőben is praktikusan tárolható szögletes dinnyét sem tartja jó ötletnek. A hagyományos formájú gyümölcs két vége ugyanis világosabb színű és kevésbé édes, mint a belseje. Képzeljük el akkor, hány „selejtes" rész lenne egy nyolcszögletű darabban! - mondja Marton Dezső. Egyébként az árus tapasztalatai szerint a görögdinnyét akkor veszik, amikor a fagylaltot: kánikulában. A lédús gyümölcs ára azonban jóval alacsonyabb, kilójáért negyven forint körül kérnek, míg egyetlen gombóc jéghideg édesség hatvan-hetven forintba is belekerül. A sárgadinnye valamivel jobb üzletnek bizonyul mostanában, hiszen hatvan forintnál alacsonyabbra nem ment még az ára, és a kereslete sem annyira időjárásfüggő, mint görög testvéréé. A nyomott ár miatt a termelők örülnek, ha veszteség nélkül megússzák ezt az aszályos évet. Marton Dezső például idén annyit locsolt már, hogy bár a vízért nem kell fizetnie, de a motoros szivattyúba százezer forintért vásárolt benzint. Ráadásul a változékony időjárás sem kedvez a termésnek, sokkal jobb lenne az állandó kánikula. így aztán csak a munkadíj térül meg, profitra nem számítanak ebben az évben. SZÖGI ANDREA A termelők remélik, hamarosan emelkedik a görögdinnye ára. Fotó: Tésik Attila