Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-29 / 175. szám

HÉTFŐ, 2002. JÚLIUS 29. Sokan megspórolják az utazási biztosítás árát Nyáron olcsóbb a napos tengerpart Romlott a Tisza vízlevezető-képessége Bármikor rekordot dönthet A világhírű magyar zongoravirtuóz, zeneszerző és karmester, Dohnányi Ernő 125 évvel ezelőtt, 1877. július 27-én született. Ebből az alkalomból készített érmet róla a kiváló szegedi szob­rászművész, Fritz Mihály, aki már több jeles muzsikus emléke előtt tisztelgett remekművű érmeivel. Ványai Toledóban járt Idén az Ohio állambeli Tbledo volt a testvérvárosok világkonfe­renciájának házigazdája. Ma­gyarországot egyedül Szeged képviselte az összejövetelen. Mintegy hatszáz résztvevője volt az idei testvérvárosi világkonfe­renciának. A meghívott polgár­mesterek és alpolgármesterek kö­zül azonban csak tizennyolcan mentek el a találkozóra, a többiek vélhetően „tartottak" a tavaly szeptember 11 -i események eset­leges megismétlődésétől. A konferencián Magyarorszá­got egyedül Szeged, a várost pe­dig Ványai Eva képviselte. Az al­polgármester hazaérkezése után lapunknak elmondta: az összejö­vetelen előadást tartott a ma­gyarországi ifjúsági egyesületek életéről, bemutatta a kongresz­szus résztvevőinek a Tisza-parti várost, s külön felkérésre beszé­det mondott egy ökumenikus bé­keszertartáson is. Ványai talál­kozott Jack Ford toledói polgár­mesterrel, a magyar származású Peter Újvágival, a városi tanács elnökével, Judy Baloghal, a Sze­ged-Toledo bizottság elnökével és Al Baldwinnal, a Great Lakes Consortium vezetőjével. A felso­roltak mindannyian elismeréssel szóltak a két város eddigi együtt­működéséről. S hogy a szegedieket minél job­ban megismerjék és emlékeze­tükbe véssék a konferencia részt­vevői, a város nemcsak a világhí­rű szegedi paprikát állította ki a találkozón, de bemutatta nép­művészeti termékeit és az Első Magyar Kenderfonó Rt. minta­kollekcióját is. A két város közötti kapcsolat fejlesztéséről, azon belül a média kiemelkedő szerepéről is szót ej­tettek a találkozón. Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a helyi sajtó ­mint ahogy Szegeden, úgy Toledó­ban is - rendszeresen beszámol a két város együttműködésének fontosabb állomásairól, a cserelá­togatásokról, valamint a gazdasá­gi és művészeti kapcsolatokról. Ványai Éva a város díszokleve­lét adományozta Peter Újvági­nak, Bálint Erzsébetnek és And­rew Rakaynak. Mindhárman ki­emelkedő szerepet játszottak a testvérvárosi kapcsolatok létre­jöttében és erősítésében. Jelhnek Márta, a szegedi alkotóház igaz­gatója, a Dél-alföldi Népművé­szeti Egyesület aranygyűrűjét ad­ta át fudy Baloghnak a magyar népművészet népszerűsítése te­rén az elmúlt 10 évben kifejtett sikeres tevékenységéért. K.F. Évente találkoznak az 1955-ösök Legendás tanárok oktatták a Szegedi Egyetemen 1955-ben végzett magyar szakos hallgatókat, az összetartó diá­kok minden évben viszontlátják egy­mást. - Negyvenhét éve rendszeresen találko­egy évtizede pedig minden évben összejövünk. Figyelünk egymásra, aho­gyan annak idején. Évfolyamunk baráti társaság volt és maradt - mondja Várhídi László nyugalmazott középiskolai tanár, aki szívesen vállalja a szervező szerepét, s amint mondja: évről-évre összeszedi a tár­saságot. Az évfolyam diákjai 1951-55-ig lártak a Szegedi Egyetem bölcsészettudo­mányi karának magyar szakára. Az egyszakos tudósképzés tanári gárdá­jának tagja volt például Tettamanti Béla, a neveléstörténet előadója, aki a makói gimnáziumban még József Attilát is taní­totta. Klemm Imre szerzetesből lett kivá­ló nyelvész,- Koltay-Kastner Jenő régi ma­gyar irodalmat tanított, korábban a ró­mai magyar intézetet igazgatta; a szótá­rairól ismert Halász Előd magyar irodal­mat és esztétikát adott elő; Nacsády Jó­zsef ugyancsak irodalmat tanított - a föl­sorolás korántsem teljes. A tanárok nem csak tudásukkal, de em­beri magatartásukkal is oktattak. Kol­tay-Kastner Jenőt senki sem tudta meg­előzni a köszönésben,- amikor távozott az egyetemről, búcsúzóul s tiszteletük kifeje­zéseképpen az évfolyam minden diákja je­lesre vizsgázott. Klemm Imre magától ér­tetődően adott kölcsön a házasodni ké­szülő növendéknek. De az egyetemisták sem maradtak el ta­náraik mögött. Wallinger Endre újságíró (Dunántúli Napló), Kovács Lajos, a szom­bathelyi főiskola igazgatóhelyettese, Sza­bó Nikolin Éva rádiós-televíziós szerkesz­tő-riporter mellett az évfolyamra járt Gá­bor Pál filmrendező, aki később Budapes­ten fejezte be tanulmányait. Többségük a tanári pályát választotta. Várhídi László a szegedi vasútforgalmi szakközépiskolában vezette be diákjait az irodalom tündérkertjébe. Tragikus sorsokban sem volt hiány... A tehetséges költőként is számon tartott Farkas András a második évben öngyilkos lett; Borka Gizella néhány évvel később szülés közben elvérzett, mert a kórházban nem volt elegendő tartalék vér; egy évfo­lyamtársuk szívműtét közben kapott AIDS-fertőzést, s mint a betegség első ha­lálos áldozatát tartják számon. Nikolin Éva 1956 után évekig nem taníthatott, Hering Bélát be is börtönözték. Az évek szaporodásával csökken az „osztálylétszám": az évfolyam harminc­hat-harmincnyolc (a létszám változott) diákja közül tizenhattól már örök búcsút vettek. A találkozókat piknik-alapon szervezik: süteményt, italt hoznak otthonról. Az összejövetelek helyszíne körforgásszerűen változik: így az országban szétszóródott évfolyamtársaknak arányosan, ugyanany­nyit kell utazniuk. Baja, Esztergom, Buda­pest és Gyula mellett Szeged ötévente ke­rül sorra,- idén júniusban Gyula volt a so­ros házigazda. NY. P. A VONAT ELE FEKÜDT A KISTELEKI LÁNY A sínekre feküdt egy húszéves kisteleki lány péntek éjszaka a kisteleki vasútállomás közelé­ben. A Budapestről Szegedre tar­tó gyorsvonat elütötte a nőt, aki a helyszínen meghalt. A rendőr­ség államigazgatási eljárás kere­tében vizsgálja az ügyet. LEONARDO BOTTI ESTJE Puccini és Verdi megszólaltatója Petőfi pusztáján címmel Leonar­do Botti tenorista estjét rendezik meg ma 18 órától a szegedi Ifjú­sági Házban a Közéleti Kávéház programsorozatában. A házigaz­da: Baróti Tibor egyetemi ad­junktus, zongorán közreműkö­dik: Kovács Zsuzsa művészta­ZENES KABARÉ A FÜRDŐUDVARBAN Ez is nászéj szaka címmel zenés kabarét adnak ma este fél 9-től a fürdőudvarban Mikó István, Rá­tonyi Hajni, Győri Péter, Szabó Anikó és Suha Kálmán közremű­ködésével többek között Rejtő Je­nő, Nóti Károly és László Miklós műveiből. A rendező: Mikó Ist­MUZSIKAS A SZEGEDI VÁROSHÁZÁN A Kossuth-díjjal is kitüntetett Muzsikás együttes ad koncertet ma este fél 9-től a szegedi város­háza Muzsikáló Udvarán. A ha­gyományos magyar népzenét ját­szó csapat a gyűjtőútjain tanult tradicionális zenélési módot al­kalmazza improvizatív elemek­kel kiegészítve. A Muzsikás nap­jainkban világszerte a legismer­tebb magyar együttes, amelynek egyenrangú koncertműfajként sikerült elfogadtatnia a hagyo­mányos magyar népzenét. Szege­di fellépésükön is a Kárpát-me­dence gazdag népzenei kincséből adnak ízelítőt. Európa egyik legszebb tenger­partja, Horvátország a szegedi nyaralók legkedveltebb úti cél­ja. A dél-tengeri szigetek helyett nyáron közelebbi országokban keresünk felüdülést. Rendkívül kelendőek a last minit utak a főszezonban, ahogy az or­szágban mindenki, így a szegedi­ek is vadásznak a kedvezmé­nyekre. A napos szigetekre, Sri Lankára, a Maldívokra a téli hó­napokban indulnak a legtöbben, Dubaiban forróság van, Ázsiá­ban a monszun idején érthetően kevesebb a turista - tájékoztatott Kovács Lilla idegenforgalmi ügy­intéző. Ugyanazt a meleget köze­lebb és olcsóbban is meg lehet vásárolni nyáron. Addig uta­zunk, ameddig a pénztárca enge­di: a 30 ezer forintos egyhetes ki­rándulás a legolcsóbbak közé tar­tozik, de egy kéthetes, repülős korfui nyaralásért egy ötcsillagos szállodában teljes ellátással már 300 ezer forintot kérnek. Átlago­san 80 ezer forintot adunk ki egy egyhetes vakációzásért. Isztria csábítóan közel van hozzánk autóval is, Dalmáciába már inkább szervezett csoporttal utazunk - mondta Hegedűs Ma­riann idegenforgalmi referens a szegediek nyaralási szokásaival kapcsolatosan. A főszezonban, június vége és augusztus eleje között kapják meg legtöbben a szabadságukat, ilyenkor kelnek útra a legtöbben, s az árak is ek­kor a legmagasabbak. Horvátor­szágban kavicsos, sziklás, homo­kos öblök, fekete kagylóból ké­szült finomságok, hajókirándu­lások várják^ szegedieket, egy hétre átlagosan 40-45 ezer forin­tért fejenként. Az útiköltség, akár autóval, akár vonattal vagy menetrendszerinti busszal indu­lunk, 17 ezer forint körül mozog. Nem érdemes azonban itthonról hozott konzerveken és szalámin élnünk: az árak csak hajszálnyi­val magasabbak, mint nálunk. Spanyolországba, a Costa Bra­vára már 60 ezer forintért is el­juthatunk, ennyiért már teljes ellátás jár kétcsillagos szállodá­ban. A gaspaccio, a hideg paradi­csomleves, a paiella és a sangria megkóstolható Malagán is, itt félpanzióval 130 ezer forint egy hét. Görögország, az ouzo, a meta­xa és a gyros hazája továbbra is népszerű úti cél, csakúgy, mint Olaszország. Újdonság, hogy Tö­rökországot is egyre többen vá­lasztják vakációzásuk színhelyé­ül. A távolság miatt azonban ki­csit magasabb áron, fejenként heti 103 ezer forint körüli áron szállhatúnk meg a baklava és a raki hazájába. Egy színvonala­sabb utazás az utolsó pillanatban 211 ezer forint helyett 190 ezer­be kerül. Jellemző, hogy az utazás kifize­tése után nem marad már pénz a biztosítás megkötésére, ami egy váratlan baleset esetén bizony anyagilag romba dönthet csalá­dokat. Hegedűs Mariann pedig még arra hívná fel az utazók fi­gyelmét, hogy nagy értékű mű­szaki cikkeik eltűnésekor csak akkor számíthatnak a biztosító kárpótlására, ha a határon kiállí­tott kiviteli engedélyt tud bemu­tatni a károsult. W.A. Fritz-érem Dohnányiról Motorcsónak a vizén. A tanulmány szerint a folyó középső szakaszán mélyült a meder. Fotó: Tésik Attila A vízügyi szakemberek szerint az elmúlt négy évben különböző hatások miatt rom­lott a Tisza vízlevezető-képessége. Kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén a re­kordnak számító, 2000-ben tapasztalt ár­hullámot meghaladó vízszint is kialakulhat a Tiszán. A folyó adottságai az utóbbi né­hány évben megváltoztak, különösen a fo­lyó középső szakaszán mélyült a főmeder, gyarapodott növényzetben a hullámtér és fogyatkoztak az erdők a vízgyűjtőterülete­ken. Lényegében ezt tartalmazza a Kö­zép-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság tanul­mánya. Ezek a jelenségek a Tisza alsó sza­kaszán is éreztethetik hatásukat - véli Öt­vös Mihály, az Ativizig szentesi szakaszmér­nöke. A szakember szerint a szolnoki tisza­ligeti sportcentrum kiépítettsége miatt ke­letkezett vízszintemelkedés jól mutatja, hogy a „társadalmi környezet" is képes ká­rosan befolyásolni a természetes folyamato­kat. A Közép-Tisza vidékén jelentkező, az árhullám levonulását akadályozó tényezők hatása elsősorbán a csongrádi Körös-torok­ban figyelhető meg. Ötvös Mihály észrevé­tele szerint a Tisza az utóbbi években egyes partszakaszokon 10-20 méterrel többet fog­lal el, szerinte az ár levonulásának gyorsítá­sában nem bír különösebben nagy jelentő­séggel a meder mélyülése. A vízgyűjtő terü­leteken elvégzett erdőirtások is károsan hat­nak a folyó életére. Szociológiai felmérések szerint a magyar polgárok 82 százaléka gondolja úgy, hogy az ország költségvetésében első helyen kell sze­repelnie az árvízvédelemnek. A Tisza új sza­bályozásának terve, a Vásárhelyi-terv többek között éppen a taglalt jelenségek megszünte­tését és a problémák kezelését szolgálja. A terv szerint a Tisza felső és középső szaka­szain több, míg Csongrád megyében egy táro­zó megépítésére mindenképp szükség lesz az árvizek elkerülése érdekében. B. G. Szegediek a testvérvárosok világkonferenciáján

Next

/
Thumbnails
Contents