Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-26 / 173. szám

PENTEK, 2002. JULIUS 26. • AKTUÁLIS" 3 Engedetlen az egykori „ajtónálló"? Géczi a múltban turkálókról Sokat szerepel mostanában a politikai sajtóban Géczi József Alajos szegedi szocialista kép­viselő, a mentelmi bizottság el­nöke. Ügyei vannak. -Mi a helyzet a miniszterelnöki vagyonnyilatkozatokkal 1 - Hogy az elején kezdjem: a kampány utórezgéseként jöttek a hírek, hogy vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményez a Fidesz Medgyessy Péterrel szemben. A szocialisták sem voltak restek, vagyonnyilatkozati eljárást kez­deményeztek Orbán Viktorral szemben. Én pedig olyan hely­zetbe kerültem, hogy két minisz­terelnök, a volt és a jelenlegi va­gyonnyilatkozati eljárásáról kell döntenem, mert úgy szól a jog­szabály, hogy erről a bizottsági elnök dönt. A Medgyessy-vagyon ügyében könnyű dolgom volt, mert a Fidesz olyasmit hiányolt, amiről nem kell nyilatkozni. Or­bán Viktort megkértem, hogy dolgozzon még egy kicsit a nyi­latkozatán, ezt meg is tette, de felületes választ adott. El kellett döntenem, hogy megindítom az eljárást vagy lezárom az ügyet, de egyikféle döntéshez sem volt elég információm. Úgyhogy megállí­tottam az órát és ismét megkér­tem a volt miniszterelnököt, pontosítsa nyilatkozatát. - Igaz, hogy egy szocialista képviselő nem szavazta meg a Medgyessy-bizottság felállítá­sát és személyi összetételét ? - Igaz. Rosszkedvem nyarán én bátorkodtam nemmel szavazni. -Miért? Géczi József Alajos: Annyira nem lehettem renitens, hogy a koalí­ciós partner javaslatát se szavazzam meg. Fotó: Miskolczi Róbert - Nem hittem volna, hogy a magyar politikai elit 13 év után újra akarja írni a történelmet. Itt 1989-ben mindenki megkötötte a maga kompromisszumát - utó­lag meg finnyáskodnak? - Tetszettek volna forradal­mat csinálni? - A kompromisszumok szük­ségszerűek voltak és akkor úgy tűnt, ennek mindenki a tudatá­ban is van. Mi, az akkori reform­körösök, szívesen alakítottunk volna „tiszta" pártot. Ha - Kiss János szavával - ajtónállók is voltunk, azért befelé engedtük a friss levegőt! De nem maradt számunkra reálpolitikai esély, ezért az október 8-i kongresszu­son megkötöttük a magunk kompromisszumát és létrejött az „utódpárt". -Az SZDSZ-bizottságra és az ügynöktörvényre viszont igent mondott. - Kényszerhelyzetben. De nem szeretem ezt a helyzetet. A frak­cióban most nagy a fegyelem, az előző esetben felmentést kap­tam, mert ismerték a korábbi vé­leményemet. Annyira azonban már nem lehettem renitens, hogy a koalíciós partner javasla­tát se szavazzam meg. Pedig meggyőződésem, hogy ebből a múltban turkálásból semmi jó nem fog kisülni. Csak megaláz­nak szerencsétlen embereket. A német példát nem tartom jónak. Nemrég voltam Berlinben,- há­rom-négy napig arról szólt a saj­tó, hogy egy berlini „városanya" 13, azaz tizenhárom éves korá­ban aláírt a rendőrségnek... Ez lesz majd nálunk is. Legalább tíz évig fogunk turkálni. Pedig aki nem tudja megemészteni, hogy mi történt 1989-ben, az hiába al­kot a múlt bolygatására törvé­nyeket, attól nem lesz jobb az emésztése és nem lesz tisztább a látása. Ha csak átfestjük a múl­tat, akkor nem értjük meg a je­lent és a jövőt sem tudjuk megra­gadni. SULYOK ERZSÉBET Mázsánként hatezer forint körüli lehet az átvételi ár Bőséges és szép lesz a napraforgótermés Mosolygós hazai fajták. Fotó: Schmidt Andrea A tavalyi rossz év után most elegendő termésre és tisztes be­vételre számíthatnak a napra­forgó-termesztők - hangzott el tegnap a Gabonakutató Köz­hasznú Társaság fajtabemuta­tóval egybekötött országos nap­raforgó szakmai napján Kiszomboron. A napraforgó termesztése az el­múlt egy-két év mélypontját kö­vetően ismét fellendülőben van Magyarországon és Csongrád megyében. Ami a hazai viszo­nyokat illeti, a vetésterület ta­valyhoz képest megduplázódott és a növény fénykorát idéző négyszázhúszezer hektár fölé kú­szott. Ez - figyelembe véve a ter­mesztéstechnika szabta korláto­kat - a maximum közelében van. Csongrád megyében ugyancsak nőtt a termőterület, immár eléri a tizenöt- húszezer hektárt. Ezzel nálunk a kalászosok és a kukori­ca után a harmadik a népszerű­ségi listán, de várható termésát­lagai ezúttal jobbak, mint a két „vetélytársnak". A szakmai na­pot megrendező Gabonakutató Kht. igazgatója, Frank fózsef el­mondta: az aszályos időjárás ugyan nem teljesen felel meg a növénv igénveinek, de a száraz­ság a kórokozóknak sem kedvez, ezért a termés minősége is bizto­san jobb lesz, mint korábban. Székely Bertalan, a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium főosztályvezetője úgy vélte, a napraforgó hosszú távon biztonsággal termeszthető, mert hazai és exportpiaca egyaránt van. A mintegy hat-hétszázezer tonnányi össztermés feléből ét­olaj készül hazai fogyasztásra, a többi külföldre kerül magként, vagy ugyancsak olaj formájában. A minisztérium főosztályveze­tője, illetve a kutatóintézet igaz­gatója egyaránt úgy vélte, idén jobb évet könyvelhetnek el a napraforgóval foglalkozó gazdák. Ahhoz, hogy gazdaságos legyen a termesztés, hektáronként átla­gosan legalább két tonnát kell te­remniük a tábláknak, és úgy tű­nik, ez a várakozás most teljesül­ni fog. Bár a legnagyobb hazai fel­vásárlócég képviselője várható árat nem mondott, a termelők hatezer forint körüli átvételi ösz­szegre számítanak mázsánként. További jó hír, hogy az Európai Unió idén behozatalra szorul napraforgómagból. Ez bővíti a ki­váló minőségű hazai mag export­jának lehetőségeit. SZABÓ IMRE Lemondások a Pick igazgatóságából A Pick Szeged Rt. szerdai, Budapesten megtartott közgyűlésén - mint ahogy arról tegnap lapunkban beszámoltunk - az igazgatóság tagja lett Édes István, az ÁPV Rt. jelöltje. Megbízatása a 2004. évi rendes közgyűlés napjáig, legkésőbb 2004. április 30-ig tart. Az aranyrész­vénnyel rendelkező Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. jelöltjé­nek áprilisban két ízben nem szavazott bizalmat a közgyűlés. Édes István információink szerint Szanyi Tibor jelenlegi FVM-államtitkár korábbi munkatársa volt. Ugyanakkor lemondott a Pick Szeged Rt. igazgatósági tagságáról Csáki György (őt július elején megválasztották a Magyar Posta Rt. el­nökévé), Csikós Csaba és Oláh Lajos, helyükre nem választottak új tagokat. Vértes András a Pick felügyelőbizottságának elnöki tisztségé­től vált meg. A tisztségviselők július 24-i hatállyal mondtak fel. A Pick alaptőkéjét 260 millió 861 ezer forinttal leszállították a tör­vényben előírt egyéves határidő alatt nem értékesített saját részvé­nyek bevonása miatt. A társaság új alaptőkéje 3 milliárd 267 millió 875 ezer forint. A részvényesek határoztak arról is, hogy a társaság legkésőbb 2003. június 30-ig az alaptőke legfeljebb 10 százalékának megfelelő össznévértékben vásárolhat saját részvényeket. Élesztésre varva KALOCSAI KATALIN A szentesi kórházban van olyan altatógép, amely 1966 óta üze­mel. Az persze fó, hogy még mindig bírja, de kérdés, mennyire le­het biztonságos egy közel 40 éves masina, ami a négy évtized alatt nyilván nagy igénybevételnek volt kitéve. Szentes nem az egyedüli gyógyító intézmény a megyében, az országban, ahol el­öregedett altatógéppel küszködnek az egyik legnehezebb orvosi szakág művelői. Példálózhatnánk más kórházakkal is, amelyek­ben a legfeljebb 12 évig működtethető altatóberendezést 18 év után sem tudják lecserélni. S nemcsak az altatógépek rozogák, el­használódott, elöregedett a hazai egészségügyi intézmények egész műszerparkja. Érvényes ez a kórházakra, de még inkább az orvosegyetemi klinikákra. A szegedi orvoskar új klinikai intenzív osztályán is kritikus a műszerhelyzet, a betegfigyelő monitoro­kat, a lélegeztetőgépeket, az újraélesztő műszereket gyakorta szervizelni kell. Van olyan berendezés, amelyhez már nem kap­hatóalkatrész. Ha jelzőt keresek, akkor a félelmetes tetszik a legtalálóbbnak a beteg és a potenciális beteg szemszögéből. Merthogy félelmetes tudni azt, hogy egy „kis" géphibának milyen következményei le­hetnek. Ilyenkor feltolul az emberben az indulat, s megfogalma­zódik a demagógnak tűnő kérdés: Hol a pénz ? Mért nincs arra, amire elsősorban lenni kellene, s miért jut másra, ami sokadren­dű, netán felesleges ? Négy évvel ezelőtt országos programot hirdettek az enyhén szólva korszerűtlen hazai röntgengéppark felújítására. Eredetileg 20 milliárd forint körüli összeget szántak a folyamatos cserére. Az évente felhasználható összeg azonban egyszer sem érte el az idő­arányos mértéket, s az utolsó esztendőre néhány száz millióra zsugorodott. Az altatógépek megkezdett cseréjét is abbahagyták. Jövőre újrakezdik, de hogy be is fejezik, arra nincs garancia. Az orvosoknak köszönhető, hogy nem történt tragédia Lestrapált műszerek az intenzív osztályon Folytatás az 1. oldalról Az újraélesztő berendezések kor­szerűtlenek - cseréjüket már ta­valy javasolta a szervizelő cég. A betegfigyelő monitorok, ame­lyekkel a szívműködés és más életfunkciók figyelhetők, elöre­gedtek - hol egyik, hol másik szorul javításra. - Jóllehet tisztában vagyunk azzal, hogy nem fogjuk megven­ni, mégis kérünk kipróbálásra monitorokat a műszercégektől, s ezekkel próbáljuk átvészelni azo­kat az időket, amikor egy időben több monitorunk is meghibáso­dik. A 7 lélegeztető gép közül 3 berendezéshez koruk miatt nincs alkatrész. Hiányoznak az automata vér­nyomásmérők, a baleseti ambu­lancián elhelyezett altatógépek múzeumba valók, az intenzív osztály kórtermeiben nem mű­ködik a légkondicionálás, a be­tegágyaknál 33 Celsius-fokot mérünk a kánikulai napokon ­sorolta a hiányosságokat Pető Zoltán. - Mindennapos gond, hogy a sűrűn hibát jelző műszerekről „le kell venni" a betegeket, s azonnal gondoskodni kell a hibás műszer pótlásáról. Mindez plusz feszültséget jelent az orvosok­nak, ápolóknak egyaránt, s ener­giát von el az érdemi, önmagá­ban is nehéz és nagy koncentrá­ciót igénylő intenzív ellátástól ­fogalmazott Pető Zoltán, aki utolsó levelét idén júniusban küldte el az orvoskar vezetőségé­nek, hogy a kritikus helyzetre harmadszor is felhívja a figyel­met. Információink szerint az új kli­nika intenzív osztályának mű­szerfelújítására - nagyon sürgő­sen - legkevesebb 50 millió fo­rintra lenne szükség. K.K. A Csongrád megyeiek nem vonulnak a minisztérium elé Még nincs vége a sertésválságnak Lázadnak a tenyésztők az alacsony ser­tésfelvásárlási árak miatt. A Békés me­gyeiek a Pénzügyminisztérium előtt de­monstrálnak jövő pénteken. Jövő pénteken disznókkal vonulnak a Pénz­ügyminisztérium elé a Békés megyei sertés­tenyésztők, azért, mert elégedetlenek a felvá­sárlási árakkal. Demonstrációjukat figye­lemfelkeltésnek szánják, a tervek szerint há­rom malacot és két hízót adnak át László Csaba pénzügyminiszternek. Sipos Sándor, az Országos Mezőgazdasági Demonstrációs Bizottság Békés megyei elnöke szerint ugyan­is a pénzügyminiszter felelős azért, hogy a kormány ígérete ellenére még mindig nem folyósították a Földművelésügyi és Vidékfej­lesztési Minisztérium által megígért támoga­tást. A termelők főként azt sérelmezik, hogy a felvásárlási árak kilónként 70-80 forinttal maradnak el az önköltségtől, mivel csak 220-230 forintot fizetnek a felvásárlók. A Csongrád megyei termelők nem csatla­koznak a Békés megyeiekhez - erről Stadler Ferenc, a helyi mezőgazdasági demonstrá­ciós bizottság elnöke tájékoztatta lapunkat. Ennek az az oka, hogy nem indult országos demonstráció, a Békés megyeiek spontán ak­ciónak, figyelmeztetésnek szániák a meg­mozdulást. Stadler Ferenc egyetért a törekvé­sekkel, szerinte is nagyon gyorsan kellene Magasabb a sertésfelvásárlási árnál az ön­költség. Fotó: Gyenes Kálmán lépnie a kormányzatnak, mivel nem lehet to­vább tartani a disznókat: azok túlsúlyosakká válnak. - Most már minden hét számít - tet­te hozzá. A sertésválság hátterével kapcsolatban Szilágyi Gábor, a Hód-Mezőgazda Rt. állatte­nyésztési osztályának helyettes vezetője tájé­koztatta lapunkat. Mint mondotta, az a fő probléma, hogy jelenleg az országban 20 ezer tonnánál is több húst halmoztak fel a húsfel­dolgozó vállalatok, s hogy ezt a mennyiséget eladják, 2 milliárd forintos állami támoga­tásra lenne szükségük. ígéret van rá, ám pénzt még nem látott senki. A másik oldalon az élősertés kivitelét is tá­mogatnia kellene az agrártárcának, azért, hogy az országban a felvásárlást ösztönző „hiány" alakuljon ki és az árak is feljebb ka­paszkodjanak. Az élőállat exporttámogatását azonban a 290 forintos felvásárlási árhoz kö­tötte a minisztérium, vagyis akkor kapja meg az exportőr az állami pénzt, ha a termelőnek kifizeti a közel 300 forintot. Az export tehát nem működik, ugyanakkor érvényes nem­zetközi szerződések következtében legalább 20 ezer tonna importhús érkezik az országba - olcsón, mivel az EU-ban nagyon nyomot­tak az árak. Németh Imre agrárminiszter eközben már azt nyilatkozta, jövő péntekig okaíogyottá válhat a demonstráció. Lehet, hogy még ma a kormány elé kerül az a javaslat, miszerint az élőállat exportja kilónként 37 forintos támo­gatást kapna a korábbi 27 forint helyett, ezt azonban ugyanúgy a 290 forintos felvásárlási minimálárhoz kötnék. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents