Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-24 / 171. szám

HÉTFŐ. 2002. JÚLIUS 22. • MEGYEI TÜKÖR" 7 Derekegyház. Kossuth u. 26/A alatti hűtőház és szociális épület. Irányár: 25 (HM) OOO Ft + áfa A HATÁRŐRSÉG felvételt hirdet SZEGEDI határvadászszázadához, HATÁRVADÁSZ beosztásokba. Feltélelek: •18 és 35 év közötti életkor • érettségi bizonyítvány • büntetlen előélet • magyar állampolgárság • pszichikai és egészségügyi alkalmasság • letöltött sorkatonai szolgálat Juttatások: • 5 év nyugdíjkedvezmény • bruttó 88 000 Ft kezdő fizetés, amely kiegészülhet pótlékokkal • ruházati alapfelszerelés, később ruházati utánpótlás • szociális juttatások (munkáltatói, családalapítási kölcsön, albérleti hozzájárulás, utazási támogatás) Jelentkezés: Kiskunhalasi Hőr Igazgatóság - humánosztály Kiskunhalas, Mártírok útja 25. Tel.: 77/522-945 A Délprodukt Kft. (6722 Szeged, Attila u. 11.), °14™525 mint a MEZŐTREND-94 KFT. „FA" (Ópusztaszer) felszámoló szervezete nyilvános pályázat útján kívánja értékesíteni az adós cég vagyonát: A pályázati kiírás tételesen a Cégközlöny 2002. július U-i számában jelent meg. A pályázatok leadási határideje: 2002. július 26., 12.00 óra. Érdeklődni lehet: Jakab Árpád, 62/426-375-ös telefonszámon. Elnőiesedik az orvosi pálya Diplomák patikamérlegen Ötven esztendő Domaszék homokján A fejbe húzott anyós Egy kedves arcú fiatalasszony, aki anyósa ügyében jött az or­vosi rendelőbe, várakozás köz­ben bosszúságairól mesél is­merősének. Anyósa nem az előírás szerint szedi a gyógy­szereket, és most „csodálko­zik, hogy rosszul van"; ráadá­sul állandóan a kertben „gá­lyázik." Mivel a szép szó nem használ, az asszonyka időn­ként legszívesebben „jól fejbe húzná" anyósát. Ilyen harcias hangulatban talán arra kellene gondolnia, hogy anyósa az ó férjének édesanyja is, s már csak emiatt meg kellene próbálnia egy ki­csit jobban szeretni őt. Segítsé­gül hívhatja Pál apostolt is, aki arra emlékeztet, hogy szeretet nélkül pengő cimbalmok va­gyunk csupán, viszont útmu­tatásában a fejbe húzást egyál­talán nem említi. NY. P. Míg az orvosi hivatást választók száma évek óta stagnál, addig egyre népszerűbb a gyógy­tornász és a gyógyszerész szak. Ezt mu­tatják az idei felvételi eredmények is. Az egészségügyben az elmúlt tíz évben vál­toztak a viszonyok. Az egyes szakmák anyagi és erkölcsi megbecsülésének, presztízsének módosulása évek óta érezteti hatását a felső­oktatásban is. Szeged elitgimnáziumának legjobb tanulmányi eredményt elért 35 fős negyedik osztályából senki sem jelentkezett az orvoskarra. Jellemző, hogy főleg az orvos szülők motiválták más pályák felé gyerme­küket, s a diákok sem akarták szüleik szak­máját folytatni. A szegedi orvoskar dékáni hivatalának ve­zetője, Lednitzky András azt mondja: torz képet kapunk, ha a jelentkezők számából in­dulunk ki, mert 1996 óta egyszerre több helyre, több hazai karra is beadhatja jelent­kezési lapját a felvételiző. A dékáni hivatal vezetője szerint három éve stagnál az orvos­karra jelentkezők száma. Lednitzky András inkább az orvosi pálya elnőiesedésére hívja fel a figyelmet. A számadatok ugyanis egyér­telműen ezt mutatják. Az idén az általános ovroskarra felvett 149 hallgató közül 100 nő. Megjegyezzük: a nő-férfi arányok beszéde­sek abból a szempontból, hogy a családfenn­tartói szerepre készülő férfiak nem az orvosi hivatást tartják erre megfelelőnek. Lednitzky András a pálya vonzásával kap­csolatban inkább azt hangsúlyozza: az itt megszerzett tudás korántsem oly gyorsan konvertálható, mint például a jogi vagy a közgazdász szakmáké. A diploma megszer­zése után az orvosok ötéves rezidensképzés után szakvizsgázhatnak, majd az ezt követő továbbképzések állnak a mérleg egyik olda­lán, míg a másikon a köztudottan alacsony bérek, az ügyeleti díjak körüli/évek óta tartó feszültségek, a nagy fizikai és pszichés terhe­lés, a műhibaperek, s ezek sajtóvisszhangja. A '90-es évek közepén megindult patikapri­vatizációnak köszönhetően nőtt a gyógysze­részet iránti érdeklődés. Ettől kezdve főleg a patikus családok számára értékelődött fel szakmájuk, hiszen a gyerekek átvehetik és tovább vihetik a szülők saját patikáját. Fon­tos csábító erő a külföldi nagy gyógyszercégek hazai megjelenése is - sorolta tovább a gyógy­szerészkar növekvő népszerűségének okát Zsoldos Ferencné, a kar dékáni hivatalának vezetője. - A gyógyszercégek ugyanis sok vég­zőst csábítanak el orvoslátogatónak - jó fize­tésért és egyéb anyagi kedvezményekért. Egyre kisebb viszont az érdeklődés a diplo­más ápoló szak iránt - a szegedi egyetem egészségügyi főiskolai karának főigazgatója, Boda Márta ezt nemcsak az anyagiakkal ma­gyarázza, hanem az ápolási munka elavult fel­tételei okozta nehézségekkel, a jelenlegi egész­ségügyi struktúrával. A diplomás ápolókkal az orvosok általában nem mellérendeltségi vi­szonyban vannak, hanem egy szinten kezebk őket a középfokú végzettségűekkel. A főiskolai kar gyógytornász szakára idén közel ötszörös volt a túljelentkezés. A rend­kívüli türelmet igénylő hivatás népszerűsé­gét a főigazgatónő annak tulajdonítja, hogy a gyógytornászokat az ápolóknál nagyobb er­kölcsi megbecsülés övezi, az orvosok part­nerként kezelik őket. KALOCSAI KATALIN Ha a nemzeti park engedélyez­né a körtvélyesi holtág menti szállásadást és vendégfogadást, olyan folyamat indulhatna be, melynek végeredménye egy üdülőterület-jellegű, termé­szetvédelmileg eljelentéktele­nedő „második Mártély" lehet­A hódmezővásárhelyi önkor­mányzat és a Kiskunsági Nemze­ti Park nemsokára tárgyaláson egyezteti elképzeléseit a körtvé­lyesi holtágról. Mint korában megírtuk, a nemzeti park nem kívánja engedélyezni a körtvélye­si holtágnál a vendégfogadást, szállásadást. Somodi Istvántól, a nemzeti park természetvédelmi tájegységvezetőjétől megtudtuk: a mártélyi holtág, a strand és környéke elsősorban üdülési zó­na; míg Körtvélyes, a holtággal, a Körtvélyes-szigettel, a Barci-rét­tel s a Solti-lapossal, amelyen mindenekelőtt a természetvéde­lem szempontjai érvényesülnek. E hármas felosztás jelenleg is ér­vényes. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a körtvélyesi holtág és környéke ne lenne látogatható, bizonyos formák és keretek kö­zött. A vendéglátás, szállásadás en­gedélyezése azonban előbb­utóbb a terület látogatottságának fokozódásával járna, ezzel pár­huzamosan egyre kevésbé élhet­ne zavartalanul a veszélyeztetett élővilág, gyakorlatilag „második Mártély" alakulna ki - hívja föl a figyelmet a természetvédelmi tájegységvezető. Mi indokolja a terület védel­mét? Csak egy példát említsünk: itt számlálták össze egyszer az ország legnagyobb feketegó­lya-csapatát - 260 madár alkot­ta. A tiszai nehézfém- és cianid­mérgezés óta az is kiderült: a Körtvélyes-jellegű holtágaknak s a környékükben található hul­lámtereknek óriási szerepük van a halak ívó- és ivadéknevelő lehetőségeinek biztosításában. Bármilyen szennyezés vonul vé­gig a Tiszán, e holtágakból még megújulhat a halállomány. F.CS. A FLORIN VEGYIPARI ES KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG beszerzési előadót keres. Az alkalmazás feltételei: - közgazdasági érettségi - angol- és németnyelv-tudás - a felvétel elbírálásánál külkereskedelmi szakon végzettség előnyt jelent. Jelentkezést a Florin Rt. 6725 Szeged, Kenyérgyári út 5. címre, ill. 62/473-522 telefonszámon kérjük. A szegedi tanyavilágból 1952. január elsején vált ki Doma­szék. A község lakói a hét végén zenével, tánccal és sörfesztivál­lal ünneplik ötvenéves önálló­ságukat. Egykoron Szegedhez tartozott Alsótanya. Ezen a több mint öt­ezer hektárnyi területen elszórt tanyákon éltek az emberek. A la­kók már igen sokat foglalkoztak az önállósággal. Az álmuk 1952. január elsején vált valóra: elsza­kadtak Szegedtől és önálló tele­pülést alapítottak. A tanácsháza helyének kijelölé­se igen sok vitát kavart. Néhá­nyan azt akarták, hogy a Zöldfás iskola mellé építsék fel, mások pedig a község földrajzi központ­jában szerették volna látni a ta­nácsházát. Végül a „centrumo­sok" nyertek. Az új épület nem sokáig szolgálhatta a domaszéki­eket, mivel az 1956-os forradalom során felgyújtották. Egy évvel ké­sőbb aztán újjáépítették. Az első telkeket jelképes összegért, négy­szögölenként 2-4 forintért vették meg tulajdonosaik. A legelső há­zat Benkő József építette, majd a többi „gombamód nőtt ki a föld­ből". 1970-ben már több mint nyolcvan kertes ház állt a község­ben. Egy XVI. század eleji gazdag család, a Doma família után kap­ta a nevét Domaszék. Napjaink­ban a Homokháton fekvő telepü­lés lakói elsősorban mezőgazda­ságból élnek. Szőlőt, gyümölcsöt és zöldséget, legfőképp sárgaré­pát termesztenek. A levesbevaló annyira jellemző növénye lett a községnek, hogy évente megren­dezik a répafesztivált. A több mint négyezer lelkes te­lepülésen az elmúlt években 500 millió forintot költöttek beruhá­zásokra. - Elkészült a szennyvíz­hálózat első üteme, felépült a sportcsarnok, az óvoda és a tele­ház, három kilométernyi belte­rületi utcát aszfaltoztunk le, il­letve nyolc kilométernyi járdát is átadtunk - tudtuk meg Börcsök Lajos polgármestertől. Emellett a külterületen lévő tanyákra beve­zették a telefont, a község köz­pontjában pedig parkosítottak. Domaszéken pár év óta ifjúsági önkormányzat is működik. A helyi önkormányzatot az idén Arany Titán-díjjal jutalmazták, mivel igen sokat tett a fiatalo­kért, segítette a „kisönkormány­zat" munkáját. A községben 320 iskolás korú gyermek él. Eddig kétszer adtak be sikertelen pályá­zatot egy nyolc tantermes iskola felépítésére. Az idén ismét meg­próbálják. Ha sikerül, akkor jö­vőre hozzáfoghatnak a 350 mil­lió forintos beruházás megvaló­sításához. K.T. Családi események HÁZASSÁGOT KÖTÖTT Soós Kálmán és Popov Gyöngyi Aranka, Salamon Sándor és Már­ta Mária, Raj tik Tamás és Bán Ju­dit, Aradi Zsolt és Szabó Ágnes, Vetró László és Fodor Mária, Pata­Iá Lőrinc és Varga Szilvia, Szalma Ferenc János és Csamangó Kata­lin, Özvegy György és Czakó Bri­gitta, Radnai László és Péter Er­zsébet, Csizmadia Botond György és Wilhelm Adél, Szűcs Zsolt és Börcsök Mebnda, Kovács Gábor és Orbán Rita, Orvos László Krisz­tián és Ritz Edit, Bakó Róbert és Ficsor Gabriella, Kovács Péter és Dobó Mónika Anett, Gugliva László és Miidós Judit, Nedelko­vics László és Fülöp Ágnes Kata­lin, Tomsek Tibor és Borbola Ág­nes. SZÜLETETT Sutus Mihálynak és Négyökrű Zsuzsanna Gizellának Bettina, Farkas Imrének és Puskás Viktóri­ának Dániel, Juhász Rolandnak és Fülöp Krisztinának Andrea, Papp Istvánnak és Szőgyi Ildikónak Ist­ván, Molnár Györgynek és Top­pantó Katalinnak György Mózes, Batki Zsoltnak és Radics Gabriel­lának Míra Judit, Sebestyén And­rásnak és Krám Editnek Borbála, Pápai Gábornak és Ősz Juditnak Zsófia, Németh Domonkosnak és Piri Ildikónak Imola, Haász Ist­vánnak és Vajda Tünde Erikának Réka, Gincsai Istvánnak és Gé­mes Krisztinának Dóra, Kiss Gyu­la Pálnak és Sánta Ágnesnek Kitti, Gáspár Róbert Zsoltnak és Búza Juditnak Eszter, Börcsök lózsefnek és Mityók Erikának Szintia, Jenei Andrásnak és Mucsi Máriának Ta­más András, Lakatos Andrásnak Kovács Zsuzsannának Lolita, Be­senyői Róbert Lászlónak és Egri Ju­ditnak Ákos Bendegúz, Volford Jó­zsefnek és Gyovai Évának Márkó, Sándor Tamásnak és Lévai Ildikó­nak Péter, Szalai Ismre Józsefnek és Papós Gyöngyinek Gergő Ben­ce, Derelcas László Péternek és Farkas Gabriellának Ambrus, Bácskai Attilának és Priska And­rea Csillának Kornél Richárd, Ber­ki Istvánnak és Vlasics Margitnak Ádám Botond, Danszky Jenőnek és Viczián Máriának Enikő, Le­hocki Andrásnak és Balog Andreá­nak Dávid, dr. Kovács Istvánnak és Kneip Edinának Marcell, Lázár Ta­más Gyulának és Lajkó Renátának Romina Kimberli, Lajos Jánosnak és Joszt Anikónak Dominik, Mándli Józsefnek és Sipos Klárá­nak Helga, Nagy Mihálynak és Kő­kuti Bernadettnek Ármin Henrik, Dobróka Csaba Jánosnak és Tóth Olga Teréznek Dávid, Rabi Csabá­nak és Fekete Erzsébet Beátának Szabolcs, Tasnádi Tamás Miklós­nak és Gábor Szilvia Katalinnak Tamás, Kelemen Zsoltnak és Bá­lint Katalinnak Dorina, Pataki Györgynek és Andó Andreának Ágnes, Kurai Attilának és Rácz Ág­nesnek Soma, Papp Andrásnak és Vén Veronika Ritának, Veronika Rita, Felnagy Lászlónak és Kovács Miléna Margitnak László nevű gyermeke. MEGHALT Domonkos Gergely, Zsótér La­jos, Kántor Etel, Nagy Attila, Ge­dai Mihály, Tánczos Sándor János, Halmi Gyuláné Rácz Mária, Vas Károlyné Ambrus Rozália, Lud­man Sándor, Császár István, Od­robina Miklósné Biró Mária, Bó­zsó Istvánná Hebők Erzsébet, Oláh Zsolt, Korom Józseíné Sánta Piroska, Oláh Lajosné Fischer Ilo­na, Pethő Sándor Gábor, Szepesi Endre Lászlóné Bacsa Juhanna, Mátyás Mihályné Varga Veronika, Bakró Dániel Pál, Gazdag István János, Körösi István György, Né­meth Ferencné Sallai Mária, Hege­dűs Istvánná Urbán Rozália, Papp György, Németh György, Pomázi Lajos Dezső, Varga Lászlóné Heve­si Veronika, Hegedűs Imréné Gás­pár Judit, Nyári István, Majoros Klára, Izsó Jánosné Rostás Julian­na, Magony Gáspár Menyhért, Lé­vai Jánosné Kocsmár Ilona, Gyuris István Tibor, Kéri Szilveszter Já­nos, Tóth Vilmos, dr. Mérei Gyu­la, Herpai Mihály, Igaz Istvánná Szél Eszter, Szalai Gyula, Kiss Já­nosné Csipak Erzsébet, Gál Sán­dorné Somi Margit, Fazekas Imre, Kurucsai Lászlóné Kerekes Erzsé­bet, Terhes László, Simon Rozália, Andra Péterné Szilágyi Juhanna, Pap Istvánná Csóti Matild, Dóczi Zoltán, Patocskai Mihályné Ko­vács-Dunai Margit Viktória, Haj­dú Jánosné Horváth Magda. A körtvélyesi partszakaszt látogatni ezután is szabad, megszállni nem A „szentély-holtág" A körtvélyesi holtág látogatható, de a „forgalomnövekedés" nem kívánatos. Fotó: Tésik Attila Bába Karola ifjúsági referens és Börcsök Lajos polgármester az Arany Titán-díjjal. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents