Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-22 / 169. szám

SZERDA, 2002. JÚLIUS 24. "AKTUÁLIS" 3 Fesztiválálmok HOLLÓSI ZSOLT Mostanra valóságos fesztiválláz lett úrrá az országon. Erejéhez, rangjához méltón szinte minden jelentősebb város igyekszik valamilyen nyári kulturális programsorozatot szervezni. Ahogyan a színházi produkciók is egyre inkább eladandó termékké válnak, úgy élesedik a verseny a kulturális piacon. Meglepetésre Pécs szerezte meg a országos színházi találkozót, Mskolcé lett a nemzetközi operafesztivál, Győrben film- és táncfesztivált rendeznek. A tradicionális szabadtéri színházak, a szegedi, a margitszigeti és a gyulai mellé egyre újabbak sorakoznak fel. Ideje lenne elgondolkodni azon, hogy a Szegedi Szabadtéri játékok a jövőben milyen stratégiát kövessen. Egyike maradjon az egymással versengő és többnyire hasonló produkciókat kínáló hazai nyári színházaknak, vagy inkább az Európai Unióhoz való csatlakozás küszöbén megpróbáljon visszatérni az alapítók nagyra törő álmaihoz? Európa legnevesebb nyári színházai, a példaként emlegetett Salzburg és a többiek, Bregenz, Bayreuth, Verona, Aix-en-Provence, Glyndebourne, Savonlinna azzal szereztek nevet és rangot, hogy programsorozatuk - és az egyes produkcióik is - nemzetközi színvonalat képviselnek. A nyugati fesztiválcentrumoknál jóval kevesebb pénzből gazdálkodó szegedi egyik évről a másikra nem rukkolhat elő csupa világsztárt felvonultató, a külföld érdeklődésére is számot tartó előadással. Ám a rendelkezésre álló összegből is lehetne a jelenleginél izgalmasabb, egyedibb és vonzóbb kínálatot nyújtani. Szerencsére akadnak biztató jelek is, tavaly fosé Cura, idén Ennio Morricone fellépése kelt nagyobb figyelmet. A harmincas, sőt még a hatvanas években is a legnagyobb magyar énekeseket hívták meg a Dóm térre. Később már hiába tartották számon Marton Évát a világ egyik legjobb szopránjaként, hiába ünnepelték világszerte Sass Sylviát, pályájuk csúcsán nem láthattuk őket Szegeden. Jó lenne, ha a mai legkeresettebb énekeseinkkel, például Rost Andreával és Lukács Gyöngyivel nem ismétlődne meg ugyanez. Ennek érdekében személyre szabott produkciókat kellene kitalálnia a szabadtérinek. És ez csak egyetlen példa arra, merre lehetne elindulni. Úgy tűnik, a város vezetésének egyelőre nincs a nyári fesztivállal kapcsolatos hosszú távú stratégiája. Elégedettek azzal, hogy Szeged már most is és így is a legszínesebb nyári programsorozatot kínálja. Az alpolgármester „világhírű szegedi játékokról" beszélt az idei megnyitón. Valóban jó esély lenne rá, hogy a Dóm téri rendezvénysorozattal kapcsolatban ne hasson túlzónak és ne fakasszon mosolyra ez a jelző. Sertések, marhák a mórahalmi állatvásáron - Ahogy jön föl a Nap, úgy emelkednek az árak is - jegyezte meg egy férfi vasárnap hajnali öt órakor a mórahalmi vásártéren. Minden hónap harmadik vasárnapján tartják itt ugyanis a megye talán legnagyobb állat- és kirakodóvásárát. Az utániutókon és a teherautók platóján többnyire sertések, szarvasmarhák álldogáltak, miközben gazdáik lángossal, szendviccsel a kezükben várták a vevőt. - Eladóként vagy vevőként kérdezi-e az árat? - tudakolta egy idősebb asszony az érdeklődőtől. Mivel igen sokan választják azt a taktikát, hogy először fölmérik a konkurencia árait és csak azután határozzák meg a magukét. Az ásotthalmi Szűcs István egy három hónapos üszőt akart eladni. - A család húsz éve foglalkozik állattartással, sertéseket és marhákat tartunk - vette át a szót felesége. Szerintük nagyon nem érdemes ezzel foglalkozni, mert a befektetett pénz nem térül meg. A jószág ára nem függ az évszaktól. - Mindegy, hogy tél van vagy nyár, sehogy se jó az ára - panaszolta a hölgy. Az üszőt 65 ezerre tartották. Egy idősebb úr 50 ezerért meg is vette volna. Az ajánlata előtt még tréfásan megjegyezte: „Feléért, mint amit ki fog mondani, ideadná-e?" A szép sorba állított ketrecek, utánfutók között több volt a néEnnek a birkának már akadt gazdája. zelődő, mint a vevő. A gazdáknak így bőven jutott idő a beszélgetésre is. - Kézit csókolom, szépasszony! Jöjjön közelebb, ezek valódi reformmalacok ajánlotta állatait Nagy Márton. Hogy mitől reformmalac a kiskunmajsai gazda jószága? Hát csak annyitól, hogy kizárólag növényi eledelt esznek és rengeteget mozognak. - Kihajtom őket a kert végébe, aztán egyenek azt, amit találnak - nevetett a nyugdíjas férfi. A sok disznó és marha között szinte elveszett az a pár kecske és birka. Az egyik utánfutón három kecske álldogált. A hatalmas bak négyéves és gazdája 20 ezret kért érte. A bak mellett az egyéves hasas kecskét 12 ezer forintra, a kis gidát meg 5 ezerre tartotta. Azért akadt szerencsés eladó is. A sikeresen megkötött üzlet után áldomást ment inni az újdonsült a tulajjal. A büfékocsiknál és a lacikonyhásoknál volt a legtöbb vevő. Fotó: Gyenes Kálmán A két gazda is az egyikhez igyekezett. - Ezt nem is mertem még álmodni se. Öt előtt jöttem, aztán hatra a három üszőből kettőn már túl is adtam - mesélte Gombos Pál. Még egyszer vevője tenyerébe csapott, aztán felhajtották a kupica pálinkát. - Ittasan nem vezetek, de részegen nincs jobb sofőr nálam - nevetett Katona fenő, az üsző boldog tulajdonosa. Majd újabb kört rendelt. kormos tamás A jószág ára nem évszakfüggő Elsősorban sertésre és marhára alkudhatott az, aki vasárnap hajnalban felkereste a mórahalmi vásárteret. A megye egyik legnagyobb állatvásárán a gazdák úgy vélekedtek: a jószágnak most nem nagyon van ára. Sorban állás nélkül nincsenek okmányok Aláírásgyűjtés az igazolványokért A magyarigazolványok kiadásával kapcsolatos tarthatatlan állapotok miatt gyűjtött aláírásokat Nagy Judit szegedi egyetemista. Az ívet összesen huszonötén írták alá. Gyakran órákat kell várakozni a délvidéki és az erdélyi magyarok számára kiállított igazolványokért a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatalban. Sokan már hajnali 4 órakor oda állnak a hivatal elé, hogy - délelőtt fél 9-kor - sorszámot kapjanak. A sorban állók szerint már vannak „hivatásos" sorszámigénylők is, akik némi ellenszolgáltatás fejében szívesen várakoznak, sőt ha meghatalmazást kapnak a külföldiektől, az okmányokat is átveszik. Nagy Judit szegedi egyetemista - aki két héttel ezelőtt erdélyi rokonai számára kívánta felvenni az okmányokat - tűrhetetlennek tartotta a hivatalban uralkodó állapotokat, ezért aláírásgyűjtésbe kezdett, hogy így hívja fel a közvélemény és a hivatal illetékeseinek figyelmét a problémára. Nagy Judit arról tájékoztatott bennünket, hogy összesen huszonötén írták alá az ívet, s ezt ajánlott levélben el is küldte a hivatalnak. Vass Márton, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta: a problémát ismerik, ám azon addig nem tudnak segíteni, amíg nem bővíthetik személyi és műszaki állományukat. Közölte: a Belügyminisztériumtól kapott ígéret szerint augusztus 1 -jétől két státust és három számítógépet kapnak annak érdékében, hogy gyorsabbá tegyék a magyarigazolványok kiadását. Megtudtuk, hogy a korábban beígért információs pultot július 25-én állítják fel a hivatalban. k.f. Hitel és földvásárlás Bár a földvásárlásra készülő gazdák hiteligénye meghaladja a százmilliárd forintot is, a kormány biztosítani akarja ezt a pénzt. Biztosítja-e a kormány a családi gazdaságok földvásárlásához szükséges hiteleket? - kérdezte a múlt hétren a Parlamentben Martonosi György makói országgyűlési képviselő az agrárminisztertől. A fideszes képviselő szerint az érintettek aggódnak, vajon folyósítják-e számukra a megkötött szerződésekben foglalt határidőig a már megítélt hiteleket, illetve benyújthatnak-e új kérelmeket. Németh Imre földművelésügyi miniszter a kérdésre egyértelmű igennel válaszolt, de megjegyezte, hogy a leköszönt kormány nem biztosított elegendő költségvetési forrást az állami szerepvállaláshoz, miközben a gazdák hiteligénye a várt százmilliárd helyett már most meghaladja a százharminc milliárdot. Ezért a Medgyessy-kormány pénzt csoportosított át erre a célra. A földet ténylegesen használó családi gazdaságokat továbbra sem éri hátrány a földszerzés szempontjából. A makói parlamenti képviselő a választ nem fogadta el, mert tudomása szerint az ezzel foglalkozó bank leállította a hitelkérelmek befogadását és a kölcsönök átutalását. Egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy a folytatáshoz további források bevonására lenne szükség. Bár a miniszteri választ a képviselő elutasította, a parlamenti többség elfogadta. SZ. I. M. Az expó, mint a gazdaság húzóereje Szeged is végre vásárváros lehet A Hangár Expó- és Konferenciaközpont megépülésével, a Kamara Expo Kft. megalakulásával Szeged kitörési lehetőséget kapott. Amennyiben az önkormányzatnak is az a szándéka, vásárvárossá válhat. A vásárszervezés iparággá válhat Szegeden - állapították meg a szakemberek azt követően, hogy július 3-7. között megrendezték az első Szeged Expót az új helyszínen, a Hangár Expó- és Kiállítási Központban. A Kereskedő közben felújított csarnokok és az azokat övező szabad területek, parkolók óriási lehetőségeket rejtenek magukban - főleg azt követően, hogy a jelenlegi, közel 4 ezer négyzetméternyi fedett terület további hajókkal bővül. Ebben a pillanatban ugyanis Szeged az egyetlen olyan vidéki város, amely egy tervszerűen kialakított, bővíthető, tágas, kulturált, európai mércével mért vásárközponttal rendelkezik. Budapestet leszámítva, valamennyi vidéki városban sportcsarnokok, iskolák, szabadidőközpontok adnak helyet a kiállításoknak. 50-100 ezer látogató Mint ahogy azt Gellért Ákos, a Hangár tulajdonosa, a Gellért és Fiai Consulting Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, Szeged immáron alkalmassá vált arra, hogy két országhatárhoz közel régiós nagyrendezvények, országos és nemzetközi kiállítások, konferenciák egyetlen lebonyolítója lehessen. A nemrégiben bezárt Szeged Expó - tette hozzá Rill Ágnes, a Kamara Expo Kft. ügyvezető igazgatója - még a Mars téri vásárok „utánzata" volt vegyes profiljával, ám a jövő már nem ez. Olyan szakkiállításokat kell rendezni, amelyek teljes szakmákat mozgatnak meg, s amelyek a kiállítás idejére Szegedre és a város szállodáiba vonzzák az összes potenciális kiállítót, azok partnereit és az Gellért Ákos (középen) Pál Béla államtitkárnak mutatja be az expót. érdeklődőket. A bezárt Szeged Expó látogatóinak száma meghaladta a 10 ezret, ám már fél-egy év alatt elérhető, hogy egyszerre 50-100 ezren is a Tisza-parti vásárba látogassanak. Itt az ideje, hogy a célok érdekében Szeged lépéselőnyhöz jusson - tette hozzá a magánberuházó, Gellért Ákos, hiszen látnivaló, hogy más városok sem tétlenkednek. Ha nálunk iparrá válhat a vásárszervezés, cégek, szolgáltatók kapacitását lekötve, akkor ez a tevékenység a gazdaság húzóerejévé válhat. Kell a támogatás Mindez azonban elképzelhetetlen az önkormányzat támogatása, reklámköltségekhez és területbérleti díjakhoz való hozzájárulása nélkül. Igaz, hogy a város tulajdonostárs a Kamara Expo Kft.-ben, de egyelőre még nem jelezte szándékait a jövőt illetően. Holott azzal, hogy magánberuházásként megépült a Hangár, 1,2 milliárdnyi kiadást vette le a város nyakából (ennyibe került volna a Sancer-tavaknál a tervezett kiállítási központ). Érthetetlennek tartják a Kamara Expo Kft.-nél, hogy a belgiumi Liege-ben megrendezendő szeptemberi szegedi bemutatkozás, vásári jelenlét megszervezésére miért nem a Kamara Expo Kft. kapott megbízást. Azt is kifogásolták, saját rendezvényét miért nem segítette azzal, hogy a Mars téri sörfesztivált ne a Szeged Expó idején tartsák meg. Bartha László, Szeged polgármestere a felvetésekre azt válaszolta, a város szerepet kíván vállalni abban, hogy a Hangár a régió egyetlen kiállítási központjává válhasson. Erre bizonyíték, hogy az utak és a parkolók megépítésére 124 millió forintot áldozott, a költségvetés módosításával. A Kamara Expo Kft.-nek pedig 30 millió forintos támogatást szavazott meg a közgyűlés 2002-re. Az önkormányzat tervei között szerepel, hogy a Kamara Expo Kft. - ebben a cégben társtulajdonos az önkormányzat - vételi ajánlatot tegyen a Hangár megvásárlására. Azért, hogy Fotó: Káinok Csaba a kiállításszervezőnek ne kelljen bérleti díjat fizetnie a tulajdonosnak. Az önkormányzat továbbá valamennyi pályázati lehetőséget tanulmányozza, amelyeken a vásár érdekében pénzt nyerhet. Jöjjenek Belgiumból is A belgiumi szerepléssel kapcsolatban azt a választ kaptuk, hogy a szervezés idején még nem alakult meg a Kamara Expo Kft., így a Városkép - amely szintén tulajdonostárs - állította össze a szereplő vállalatok listáját. Szeged 300 négyzetméteren kapott bemutatkozási lehetőséget. Remélhetően a Városkép Kft. tulajdonostárshoz méltón gondoskodni fog arról, hogy a jövő évi Szeged Expón már a belgiumi kiállítók is itt lehessenek. A sörfesztivál és az Expo egybeesésében nem érzi magát felelősnek, mint mondta, nem állíthatta le egy engedély megadását. Szerinte a két kft. vezetőinek kellett volna megegyeznie az időpontról. FEKETE KLÁRA