Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-20 / 168. szám

SZOMBAT, 2002. JÚLIUS 20. • NAPOS OLDALII. Gyerünk a moziba be! Megint támadnak az űrlények Tatár Emese gyermekgyógyász és családanya Fejedelmi boldogságban A TENGERENTÚLON MÁRIS REKORDOT DÖNTŐ MEN IN BLACK MÁSODIK RÉSZE NEM CSUPÁN A TÖRTÉNET MEGISMÉTLÉSE MÁS KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT, ANNÁL JÓVAL TÖBB. A FILM RÉGI ISMERŐSÖKKEL, ÚJ LÉNYEKKEL, RENGETEG HUMORRAL ÉS SPÉCI FEGYVEREK ARZENÁLJÁVAL KÍVÁNJA MEGHÓDÍTANI A KÖZÖNSÉGET. A nyarat eddig uborkaszezonnak tekintették a mozifilmek gyártói, ám most úgy tűnik, ezekben a hónapokban is vetítenek nézettségi rekordot döntő alkotásokat. A Pókember és a Csillagok háborúja II. után nemrégiben mutatták be Amerikában a harmadik olyan idei filmet, amely kasszasikernek bizonyult. A Men in Black - magyarul Sötét zsaruk második részének premierjére ismét megnyitották zsebeiket az amerikaiak, és hogy mi, európaiak sem vagyunk biztonságban az űrlények áradatával szemben, azt bizonyítja az is, hogy az első rész összbevételének csupán fele származott a tengerentúlról. Amikor 1997-ben megjelent a mozikban a Men in Black első része, még maguk a gyártók sem számítottak akkora sikerre, amit a film elért. Már abban az időben gondolkodni kezdtek azon, hogy még egy bőrt le kellene húzni a sikersztoriról, de a forgatások megkezdéséig több mint négy évet kellett várni. Végül elkészült a második rész, amelyben Will Smith és Tommy Lee Jones ismét felveszi sötét öltönyét, és ezúttal egy rendkívül szexis gonosszal küzd meg, aki az eddigi legnagyobb kihívást jelenti a két ügynök számára. A sötét zsaruk feladata most is az, hogy megvédelmezzék a Földet a világűr gonosz söpredékével szemben. Öt év telt el azóta, hogy K és J megmentették a világot egy csillagközi katasztrófától. Időközben K visszatért a kényelmes civil életbe, J pedig átvette egykori társa szerepét a cégnél. Ő íett a Földön élő földön kívüliek tevékenységét felügyelő, egyébként hivatalosan nem is létező szervezet leghatékonyabb ügynöke. Az egész sötét ügylet úgy indul, hogy I egy rutinfeladatnak tűnő ügyben kezd el nyomozni. Am eközben fény derül egy ördögi bűntényre, amely mögött Sereena [Lara Flynn Boyle), a gonosz kylothiai lény áll, aki bombázó manökennek álcázza magát. Egyetlen ember van a Földön, aki tudja Sereena küldetésének titkát, és ez K, az egykori sötét zsaru. De K most épp egy másik nagy állami szervezet, a posta alkalmazottjaként dolgozik, vagy inkább pihenget, és semmire sem emlékszik az ügynökségnél eltöltött időből. A Sötét zsaruk második részében a néző sok-sok régi ismerőssel találkozik: a beszélő mopszszal vagy a lusta, hedonizmusban tobzódó gilisztaszerű lényekkel. Az inkább érdekességeket kedvelők pedig egy epizódszerep erejéig Michael Jacksont is láthatják, mint űrlényt, vagy J ügynök kocsiját, amely a Mercedes legújabb modellje, és csak 2003-tól forgalmazzák majd. Ha valakinek mindez még mindig nem elég, a Columbia Pictures képviselői nemrégiben bejelentették: elkezdik forgatni a Men in Black harmadik részét is. (A filmet csütörtöktől játsszák Szegeden a Belvárosi Miniplex moziban és a Szeged Plazában.) P. K. • Will Smith és Tommy Lee Jones másodszorra is megmenti a világot. SOKFÉLÉK VAGYUNK. ÉRDEMES MÉG RAGASZKODNUNK HIVATÁSUNKHOZ? AZ ÖREGÁTK0S KÖZEPÉN DIPLOMÁS EMBER DISSZIDÁLT. VALAKI LÁTTA BÉCSBEN, NADRÁGSZÍJAT ÁRULT. SOKAN VANNAK AZÓTA, AKIK ITTHON IS ÁRULNÁNAK AKÁR NADRÁGSZÍJAT IS, DIPLOMÁVAL. ERRE ELŐÁLLT ÉVEKKEL EZELŐTT A SZŐREGI EMESE, ELVÉGEZTE A NAPJAINKBAN TALÁN LEGFÉNYESEBB PÉNZES EGZISZTENCIÁT ÍGÉRŐ KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLÁT, ÉS AHELYETT, HOGY AKÁRMILYEN MENEDZSER LETT VOLNA, BEÍRATK0Z0TT AZ ORVOSEGYETEMRE, MERT MINDENÁRON GYEREKGYÓGYÁSZ AKART LENNI. AZÓTA ELVÉGEZTE AZ EGYETEMET, ÁLLÁST IS KAPOTT A GYERMEKKÓRHÁZBAN, ÉS MÁSODIK TÜNDÉRSZÉP GYERMEKÉVEL OTTHON GYAKOROLJA A GYEREKGYÓGYÁSZATOT. - Időtlenség pénzt emlegetni, amikor hivatással van megrakva a hátizsák 1 - Orvosi kezdő fizetésem, és egykori évfolyamtársaim mostani legális jövedelme között legalább tízszeres a különbség. A közülük is kiemelkedőkről most inkább hallgassunk. Csöppnyi irigység sincsen bennem mégse. Amikor állásért kilincseltem, és egymás után sajnálkozó elutasításokat kaptam, az egyik nagyon jóindulatú főorvos megkérdezte: „Kolléganő, nem lenne jobb inkább, ha valamelyik gyógyszergyár kereskedelmi dolgozója lenne?" Javára szólna az orvosi diploma, és a három idegen nyelv. - Látom, Négyökrűné dr. Tatár Emeseként írja a nevét. - Férjemmel gimnazista korunk óta ismerjük egymást. Ha ezt szeretném, ezt kell csinálnom, ez volt az ő véleménye is. - Négy évvel „kilógott" évfolyamtársai közül. - Ok se nagyon értették. A külkeren jó közösségben éltem, itt azonban le voltunk hajtva, mint a lovak. Kapcsolatunk, persze, itt is volt, jegyzeteket adtunk kölcsön egymásnak, de ez már egészen más volt. - Tehát házalnia kellett állásért. - Hálás lehetek érte, teljesen ismeretlenül fölvett a gyermekkórház igazgatója. Talán megérezte elszánt igyekezetemet, azt, hogy mindenáron gyermekorvos akarok lenni. Azt nem mondom, hogy hálátlanságnak vette bejelentésemet utána, hogy gyermeket várunk, de meglepődött. A kórháznak mindenképpen munkabíró orvosokra van szüksége, nekem pedig azt az időt kell kihasználnom, amikor még egészséges gyermekeknek adhatok életet. Megkérdezte jóságosan: és mikor akar visszajönni? Amikor aztán ismét bejelentettem, hogy második gyermekünket várjuk, megjegyezte, nagyon ambiciózus ember vagyok, de egyelőre semmire se megy velem. Talán szerencsém, hogy időközben életbe lépett a rezidensképzés rendszere, ami azt jelenti, hogy két évig egyetemi alkalmazottak vagyunk. - Két gyermekük van. Egyik kicsi, másik pici. - Rezidensként mentőztem, dolgoztam belgyógyászati és sebészeti ambulancián, intenzív osztályon, ultrahangon, és ügyeletes• Egyik kicsi, másik pici. Ez a boldogság mostanában. (Fotó: Schmidt Andrea) ként a Gyermekkórházban. Nem akarom - Gondolt már rá 1 Az esküvőn mindenki egyiket se párhuzamba állítani az anyasági sok boldogságot kívánt. föladatokkal, de mindegyik csöndesebb. Ej- - Ez a boldogság! Maga se értené? Úgy alaszaka kétszer-háromszor föl kell kelnem, kult az életem, ahogy terveztem. Gyerekormert megébred még Gergő is, és szopik Orsi- vos lettem, és gyönyörű családom lett. Ennél ka. Reggel háromnegyed hatkor ébreszt a ki- szebbet, ennél boldogabbat elképzelni se lecsi, megszoptatom, rendbe teszem. Szépen het. visszaalszik, egy órával később ébred Gergő. - Orvosoktól hallottam, egy-két év kiesés, Reggeli, fölöltöztetés, készülődés a játszótér- és búcsút mondhat a szakmának. Jószerivel re. Minden délelőtt játszóterezünk. Orsika el se kezdte, és már kiesett. alszik közben, Gergő azonban mindent ki- - Szakmát is szoktam olvasni. Szeretnék próbál. Hazajövünk, ebéd... lépést tartani, és mindenképpen a szakvizs- Bocsánat! Mikor főz 1 gát letenni. - Esténként inkább. Két nagyszerű nagy- - írtam egyszer egy nagycsaládos ormama is segít, lefagyasztott ételekkel is. És vos-házaspárról. Valami influenzaféle hetenként kétszer Gergely is velük lehet, ütött be náluk, fölragyogott az egyik gyeEbéd után pihenő, még a telefont is kikap- rek szeme: akkor most igazi orvoshoz is csoljuk, hogy senki ne zavarhasson ben- elvisztek 1 nünket. Férjem közgazdász, amikor este ha- - Torokgyulladása volt egyszer Gergőnek, zaér, Gergő rajta lóg. Az esti fürdetést is ő Megvizsgáltam, megtapogattam, aztán elvitvállalja. Mire Gergő is elalszik, én már ki tem a körzeti orvoshoz. Tudta, hogy én is orvagyok facsarva. Sajnos, őt úgy szoktattuk, vos vagyok. Bevittem a kórházba is. Talán hogy karunkban tartva sétálgatunk, amíg el mondhatom úgy, a kórházunkba is. A szülő nem alszik. Gyermekdalokat, népdalokat, esetleg elfogult, jobb, ha más is megvizsgálja, de még katonanótákat is énekelek neki. Az- Hétköznapi boldogság? Fejedelmi inkább, tán még vasalok, és valósággal beleájulok az Ez tartson sokáig! ágyba. HORVÁTH DEZSŐ Podmaniczky Szilárd Ork és Orkla Ork beszürcsölte a levest, aludni vágyott újra, pedig több, mint tizenkét órát aludt. Visszabújt az ágyba, megvárta Orklát, és mélyen eltűntek az éjszakában. A csillagok fényesen ragyogtak a ház felet, a hó sötéten vibrált, a levegő jóval fagypont alatt. A ház fűtése be-belobbant, a langyos víz finoman keringett a vezetékben. A tetőszerkezet fái megdermedtek, a szálkák hegyesen álltak, törésre készen. A cserepek végei egymáshoz simultak, a máskor oly karcos hangokat adó cserepek most meg se pisszentek. A ház alapja mélyen a földben állt, a vastag beton, benne széles és nehéz kövek. Úgy fúródott a ház alapja a földbe, hogy ezzel az erővel akár röppályára is állíthatta volna a házat. A falak vakolatai erősen kapaszkodtak, külső oldalukon hidegebb felületet adva. A téglák sorban lapultak egymáson, beépülve a falba, elveszítve önön súlyukat és erejüket. Az ablakok lélegeztek. Nem fújt át rajtuk a levegő, de oldalt és a tetején mindenütt akadt annyi üres térfogat, hogy levegősnek érezzék magukat, és persze a láthatatlan üvegtáblák társasága miatt is. A padlózat könnyen bevert, talán a padló hasonlított most legjobban Orkhoz. Orklához meg a gerendák. Ugyan miért? Ha valaki ezen a kérdésen elgondolkodik, ne keressen további válaszokat. Azt se, hogy miként jutott tudomásomra Ork és Orkla története. Nyilvánvaló: vagy kitaláltam, vagy hallottam. Vagy mindkettő. Abból a szempontból viszont teljesen mindegy, hogy másokkal megeshet ilyesmi, vagy már megesett, és most látják, nem egyedi eset az övék. Gyöngédség, megértés, dizájn. És ne vedd nagyon a szivedre. Ne akarj mindent érteni. Elég lesz az, ha érezed. Tudod jól, van olyan, amit csak érezel. És hogy minek tettem ezt a kis kitérőt, miért nem lett mindjárt reggel? Na látod, már megint hülyeségeket kérdezel, ahelyett, hogy engednéd szabadon folyni magadon át az eseményeket, lennél te az, akivel bármi megtörténhetik. Ne értsd, csináld. Mert ha megérted, elmegy tőle a kedved, abba fogod fejezni. Érdekes ez a hajnal, dél felől pirkad. Mintha megszakadna az évszakok folytonossága. Mára túl sok hófelhő gyűl az égre, de nem egyedül. A nap keleten közéjük csap, nesztek, disznók, itt vagyok. Ork már nyitja a szemét, gyengéje ez az ébredés. Orkla alszik tovább, ám Ork ezúttal még mindig élő halott, a tegnapi napra az éjjel sem hozott csodát. De azért felkel, kávét főz, fejben ott van minden tegnapi mondat, a rémek, és, hogy valami ellenszernek lennie kell. Lefőzi a kávét, már az illatától jobban van, rágyújt, a slukkot mélyre szívja, megszédül kicsit, de még ettől a szédüléstől is jobban van. Micsoda egyszerű dolgok történnek az emberrel, gondolja, benyúl a nadrágba, megigazítja a heréjét. A másik kávét tálcára teszi, Orkla már ébren. Hallelúja, mondja Ork. Orkla könyököl, apró kortyokban iszik. Finomat főztél, mondja, a lába úgy kalimpál a takaró végein, mint két harangvirág. Ork leül az ágyra, de lehet, hogy már az előbb leült, megfogja Orkla kezét, micsoda szentimentális pillanat, de nem tud elszakadni tőle, meg kell fogni a kezét; lehet, hogy mindenek ellenére őt a szentimentalitás táplálja. Lehet, nagyon is lehet. És talán mert nem lehet nyíltan szentimentális, talán ezért fél, gondolja Ork, bár tudja, az agya még ostobán jár, előbb ki kell annak tisztulni teljesen. Orkla úgy nézi, mintha angyalt látna, és ettől Ork angyalnak érzi magát. Nem tudom, honnan tudom, de egy pillanatra úgy érezem, mintha mindkettőjük fején átsuhanna a gondolat, vagy nem is a gondolat, az egész processzió esszenciája, hogy pontos legyek, egészen a gyermeknemzéstől a szülésig, a fölnevelésig. De nem beszélnek róla, a gyerek néma marad. Maradnak a nemzésnél, a lágy és vad hullámoknál, ahogy ezt annyiszor próbálták jól leírni, és mind, mindenki kudarcot vallott, legfeljebb némi izgalmi állapotot idézett elő a tinédzserekben, és kész. Nem nagy valami. Amiről nem lehet beszélni, arról hallani se akarok. El kellene menned egy orvoshoz, mondja Orkla fölhúzott térdekkel. Orvoshoz, kérdezi csodálkozva Ork. Tudom, hogy te mindent tudsz, de lehet, hogy itt nem a tudás a lényeg, mondja Orkla, hanem az, hogy egy rajtad kívüli ember foglal-' kozzon veled, aki ért is hozzá. Te nem vagy elég, kérdezi Ork. Én nem vagyok szakember, sok mindent értek, de nem biztos, hogy tudok rajtad segíteni. Ork megfordul, mint akinek eszébe jut, hogy tud fejben számolni. És veled mi van, kérdezi Ork rémülten. Orkla nem szól semmit, mosolyog, aztán mégis: Én jól vagyok. Biztos, kérdezi Ork. Nekem ez az egész annyira új, egyelőre élvezem, csak azt látom, hogy te egyre kevésbé, és ez elszomorít, mondja Orkla, az arca megenyhül, kis pír költözik a szeme alatti puha gombócokra. Azt mondod, menjek el orvoshoz, kérdezi Ork. Azt. Van időnk. Lehet, hogy csak pár hónap. Lehet, hogy csak egy ötlet. Mond valamit, beszélsz vele, aztán majd meglátjuk, mondja Orkla, és szárazra törli Orkla szemét. (FOLYT. KÖV.)