Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-17 / 165. szám

SZERDA, 2002. JÚLIUS 17. •MEGYEI TÜKÖR" 7 Borravaló: a taxisoknak is láthatatlan jövedelem Kapni jobb, mint adni Százhúszmilliós műkincset adományoztak az emlékparknak Petőfi Sándor arany zsebórája Opusztaszeren Az arany zsebórát valószínűleg a panteon Petőfi-szobránál állítják ki az ópusztaszeri emlékparkban. Fotó: Karnok Csaba Az Ópusztaszeri emlékparkban őrzik Petőfi Sándor arany zseb­óráját. Az adományozó Bacskulin József nyugalmazott szemorvos harmincöt éve vásárolta az értékes hagyatékot. Adjunk-e borravalót, és ha igen, mennyit? Van, ahol szinte ki­követelik, van, ahol nem fogad­ják el, s van, ahol megdöbben­tően jelentéktelen összeget ha­gyunk. A borravaló a szolgáltatóipar­ban dolgozók jövedelmének hi­vatalosan elismert, adóíven fel­tüntetendő része, mértéke azonban szakmánként, mun­kahelyenként és egyénenként változó. Benzinkút és étterem Régebben álommunkahely­nek számított ilyen szempont­ból a benzinkút, ám amióta be­vezették az önkiszolgáló rend­szert, s nem zsebbe, hanem a kasszánál kell fizetni, megválto­zott a helyzet. Néhányan persze visszasírják a régi szép időket, és addig törölgetik az szélvédőt, polírozzák a motorháztetőt, amíg nem csurran, cseppen va­lamennyi aprópénz. Az ágazat mesterei nyáron a Balaton mel­letti benzinkutaknál dolgoznak, illetve fel-feltűnnek nagyobb, jelzőlámpás útkereszteződések­ben is, ahol a piros jelzés ideje alatt szaladnak a márkásabb au­tók szélvédőjét összemaszatol­ni. Klasszikusan borravalós munkahely az étterem. A meg­kérdezett Tisza-parti vendéglá­tóhelyen dolgozó pincérek nem szívesen beszéltek erről a bevé­teli forrásunkról. Náluk csak egyiküknél lehet fizetni, nap végén osztozik a stáb. Jellemző, hogy minél gyakrabban jár va­laki egy helyre, annál alacso­nyabb a borravaló összege, a klasszikus tíz százalék azonban általánosnak mondható. Kivé­telek persze akadnak: nagyobb fógyasztás vagy rendkívüli'elé­gedettség esetén. Az itt dolgozó zenészek fizetésébe kismérték­ben épül be a várható jatt, mi­vel a vendégeknek egyre kisebb a kedve a muzsikáért külön fi­zetni, s talán egyre kevesebbek­nek van kedvenc nótája, amit, ha a fülébe húznak, az sok pénzt megérne. így aztán való­ban úgy kell kimuzsikálni a kedves vendégek zsebéből a borravalót, s így is néha csak egy pohár bor érkezik a zené­szek asztalára. A taxisok A taxisokról sokan úgy gon­dolják, jó kis jattolós állás az övéké. Ám megtudtuk: a borra­való nemcsak az adóhivatal, hanem legtöbbször a személy­fuvarozók számára is láthatat­lan jövedelmet jelent. Az élet­színvonal tartós csökkenése itt is érezhető, aki régóta a volán mögött ül, az érzi a különbsé­get, mit jelentett a nyolcvanas Balda János makói ószeres bolt­jában a legkelendőbb tárgyak azok, amelyeknek sokan ma is hasznát veszik. A petróleumlámpa láttán kétsze­res nosztalgia támad abban, aki emlékszik a sláger születésére és aki nagyszüleinél még annak fé­nyénél vacsorázott. Balda fdnos ószeres boltjában a legkelendőbb cikkek közé tartozik ez a lámpa, melybe egyébként szúnyogriasz­tó szert is lehet tenni, amely pe­dig tovább növeli a petróleum­lámpának amúgy is létező uni­verzalitását. Némi portörlés után igazi él­ményt nyújthat egy áttetsző, ra­gyogó csatos üveg - ha van benne itóka, ha nincsen. Az ószeres ré­giségekkel kereskedik, ami nem jelenti azt, hogy árukészlete ne volna korszerű. Éppen ellenkező­leg. A mai gyűjtők irigyelnék tőle és mit a kilencvenes évek végén taxizásból megélni. Egyrészt alacsonyak a jövedel­mek, másrészt kevés az utas, aki pedig mégiscsak beszáll, az nem ad nagyobb összegű borravalót. Jellemzően úgy 10-20 forintok jelentik a jattot, az ötvennek örülni kell, a 100 forint pedig olyan ritka, hogy inkább a sofőr adna valamilyen ajándékot az utasnak, ha az ennyit ad. A taxi­sok tapasztalatai szerint a jó mi­nőségű szolgáltatásért leginkább azok fejezik ki hálájukat pénzzel, akik ezt ritkán vehetik igénybe: nagyobb összegű jutalmak gurul­nak ki az idősebb, vagy beteg, il­letve láthatóan szerényebb jöve­delmű emberek pénztárcájából, mint a fiatalokéból vagy a tehe­tősebbekéből. Ma már a hétvége, a szórakozás előtti és utáni esték sem erősek, sőt ahogyan az egyik taxis mondja, az utas a buli után örül, ha megszabadul a hétvégé­től, s épségben hazaérve már a taxi tűnik a legértelmetlenebb, így a legdrágább kiadásnak. A fodrász és a kozmetikus Klasszikus, „borravalós mun­kakör" a szépítőké is, a fodrász­nál, a kozmetikusnál, a manikű­rösnél illik a hivatalos ár felett 100-200 forintot adni. Persze ezt senki nem várja el a vendégtől, ám minden üzletben kialakultak a szokások, és az új kuncsaft eh­hez igazodik, mikor arról dönt, mennyivel jutalmazza a szolgál­tatást. Akad, aki 100, s akad olyan vendég - általában a visszatérő, törzsvendég - is, aki akár ötszáz forint bonuszt ítél meg szépítőjé­nek. A borravaló, s az ebből szárma­zó jövedelem adózása sajátos, hi­szen ez nem rendszeres bevétel, sohasem ugyanakkora összegű, s nem is számítható ki pontosan a mértéke, sem előre, sem pedig utólag. Az adóbevallási íveken van egy rublika, amelyben jelölni lehet az „egyéb önálló tevékeny­ségből származó jövedelmet". Ide kell(ene) beírni azt, hogy az előző esztendőben például mennyi borravalót kapott az adóalany, aki munkakörét te­kintve pincér, fodrász, orvos, fej­mosó, újságárus, vagy bármi más. Néhány könyvelő tapasztala­ta szerint a borravalós munka­körökben dolgozó klienseik kö­zött elenyésző azok száma, akik üresen hagyják e rublikát, ide általában a havi rendes jö­vedelem tizedének megfelelő számok kerülnek. Az összege­ket általában mindenki saccol­ja, s ez érthető, hiszen lehetet­len a borravalót, mint bevételt precízen számon tartani, s tud­ni, melyik napon kitől, meny­nyit is kaptak. W. A.-O. K. K. azt az 1835-ben készült, hatcsö­vű borsszóró pisztolyt, aminek a másik oldalán állni is éppen elég félelmetes. Az ószeres úgy sejti, hogy ezt a darabot a szabadság­harcban nem használták már ­naprakész a haditechnikai szak­irodalomban -, a kutatások és a hadtörténet álláspontja meg­egyezik abban, hogy a '48-as kor­szak általános lőfegyvere kezdet­leges, egylövetű és elöltöltős volt. Hetven évvel ezelőtt gyárthatták az Orion márkájú rádiót, amit ügyesek világvevő készülékké tudtak alakítani, persze akkor Kossuth, Petőfi kizárva. A makói múzeum munkatár­sai is felkeresik olykor a boltot és vásárolnak, mert az üzletben akadnak muzeális értékű tár­gyak, melyekre avatott szem azonnal felfigyel. A restaurátor által felújított bútorok, fotelek és tálalószekrények tartoznak a leg­Az Ópusztaszeri Nemzeti Törté­neti Emlékparkban helyezte le­tétbe Petőfi Sándor arany zseb­óráját Bacskulin József nyugal­mazott szemorvos. A magyar, német és spanyol állampolgársá­gú, röszkei kastélyában élő, ma­gát Kulin Bánnak nevező orvos 35 évvel ezelőtt vásárolta meg Németországban a magyar köl­tőnek és forradalmárnak tulajdo­nított relikviát. szebb darabok közé. Ezek első­sorban a nagy lakással rendelke­ző vásárlókra várnak. Böngészéssel órákat lehet eltöl­teni az ószeresnél, aki egyébként előnyben részesíti a hasznavehető tárgyakat, többre értékeli, mint azokat, amelyeknek még nevük sincsen. Találgatni lehet csak, mi célt szolgált valaha az a töltet for­májú fémdarab, melynek csövé­ben egy vágóeszköz látszik, olda­lán lyukkal. Szivarvágó biztosan nem lehetett, a szivar nem férhe­tett bele, talán cigarettavágó, ah­hoz meg nem elég praktikus, de lehet, hogy valaki csak azért tárol­ta az íróasztalán, hogy el ne fújja a szél a papírlapokat, ha huzat tá­madt a lakásában. Ezért vehetett volna egy követ is. Lehet, hogy vett is. És ezért kötött ki végül ez a töltet formájú fémdarab a makói ószeresnél. BLAHÓ GABRIELLA - Az arany zsebórára még 1931 -ben bukkant egy bajai taní­tó, eredetiségét igazolja a fedlap­jára gravírozott felirat: „Emlékbe Sándornak Petrovicné". - A Spindel típusú óra kalandos úton került az NSZK-ba, ahol a német származású feleségemnek kínál­ták, így már akkor is jelentős összegért megvásároltuk ­mondta az óra jelenlegi tulajdo­nosa. Amióta kiderült, hogy a szer­kezet valóban a költő egykori tu­lajdona, számos vevő jelentke­zett Bacskulin Józsefnél, még a Petőfi-kutató kazángyáros, Mor­vái Ferenc is szeretett volna hoz­zájutni a zsebórához. Az óra mai értéke egyébként csaknem fél­millió euró, azaz több mint száz­húszmillió forint. Az adományt az Ópusztasze­ri emlékpark gondozására bíz­ta a tulajdonos. Szabó G. Lász­ló, az emlékpark kiállításszer­vezője elmondta: nagyon örül­nek a felajánlásnak, ám min­den kétség kizárása miatt szakértői véleményt kérnek az óráról. - Amint lehetséges, felkérjük a Petőfi Irodalmi Múzeum egyik szakértőjét, hogy vizsgálja meg a szerkezetet, amelyet néhány hé­ten belül az előcsarnok felett lévő kis magyar panteonban, Petőfi szoborportréja mellett szeret­nénk elhelyezni - mondta az em­lékpark kiállításszervezője, aki hozzátette: a kiállításig páncél­szekrényben őrzik a rendkívül értékes órát. I. sz. Parkosítás Kisteleken Talajcserét végeznek a kisteleki körforgalomban és környékén, hamarosan megújult gyep bo­rítja a terelőszigetet és a Fő­teret. MUNKATÁRSUNKTÓL A tervek szerint októberig tart a kisteleki körforgalomriak és a Főtér környékének gyepesítése, ám a terelőszigeten, már zöld növénytakaró fogadja az au­gusztus végi sportcsarnokát­adásra érkezőket - tudtuk meg az önkormányzat munkatár­saitól. A gyepesítés csaknem 24 mil­lió forintba kerül, ebből 15 milli­ót pályázati forrásokból biztosí­tott a város. A körforgalom terelőszigeté­nek füve a nyár elején kiégett, talaja is alkalmatlan volt a nö­vényzet befogadására, hiszen több méteres mélységű homok nehezítette a locsolást, gondo­zást. A források biztosításával megkezdődhetett a talajcsere. A munkálatok nem zavarják az E5-ÖS út forgalmát. A parkosí­tás során gyepet, virágokat és cserjéket telepítenek a terelő­szigetre és a még épülő sport­csarnok köré. Csizma az asztalon „Angol suli" - hirdeti egy makói felirat. A tábla pedig, amelyiken a hirdetés olvasható, az Ameri­kai Egyesült Államok zászlajának színeiben pompázik. Állami jelkép egy magánvállalkozás cégtáblájául csizma az asztalon. Nyilván valami­féle kiemelkedő minőséget kíván jelezni a zász­ló, kicsit nagyképűen, mint annak idején a csilla­gos-sávos zacskóba csomagolt „USA-mogyoró". Ugyanakkor szívszorító, megható is ez a Szegedi utcai tábla. Úgy fest a hetvenes évek hangulatát idéző, hamisítatlanul magyar társasház falán, mintha valaki gyerekkori Amerika-rajongásának állított volna emléktáblát. B.A. Sláger a petróleumlámpa A hasznavehetetlen tárgyak haszna abban rejlik, hogy vég nélkül lehet azokat elemezni. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents