Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-16 / 164. szám

KEDD, 2002. JÚLIUS 16. • AKTUÁLIS3 A szövetség elnöke is meglátogatta a demonstrálókat Szentesen Földügyben tüntető gazdák Simon Tamásné nem a vásárhelyi református gimnázium igazgatójaként, hanem szentesi gazdálkodóként vett részt a demonstráción. Fotó: Tésik Attila Figyelmeztetésnek szánták a félpályás útlezárást azok a gazdák, akik hétfőn reggel Szentesen, a Csongrádi úti körforgalmi csomópontnál gyülekeztek. - Miért nem aratni vagytok? kiabál ki a Trabant ablakán egy fiatalember a Szentes és Csongrád közötti főúton, kissé távolabb a körforgalmi csomóponttól. Többnyire férfiak veszik körbe hétfőn ebédidőben Jakab Istvánt, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkeztek Szövetségének (Magosz) elnökét, amikor a demonstrálók egyike halkan visszaszól a trabantosnak: „Azért nem aratunk, mert esett az eső." Mire Jakab azt kéri a társaitól, hogy ne hagyják magukat provokálni, hiszen abból csak baj lehet. De ők nem akarnak káoszt, a saját boldogulásuk reményében vonultak az útra személykocsival, kisebb teherautóval, traktorral vagy éppen kerékpárral. Fodor János szentesi szervező azt mondja: egy kilométeres szakaszra kértek engedélyt, ám majdnem kevésnek bizonyult. - Hajrá, Magyarország! Az új földtörvény földönfutóvá teszi az embereket. Nem leszünk bérmunkások a saját földünkön! jegyzem a füzetbe a számítógéppel készített feliratokat a jobbára öreg autók szélvédőjéről. A kis Polski ablakában meg azt olvasom, hogy „Gazda vagy cseléd, ez itt a kérdés!" Simon Tamásné, a vásárhelyi református gimnázium igazgatója a Csongrád felőli oldalról éppen egy Opelt enged át Szentes irányába. Mint mondja, azért állt a tüntetők közé, mert családi gazdálkodó is egyben. Az esperes úrnak egyébként bejelentette: részt vesz a demonstráción. - A menetet én lobogóztam fel, és a feliratokat is elkészítettem - így Simonné. Van, aki dudálva, integetve fejezi ki szolidaritását a tüntetőkkel. A vásárhelyi gazdakör elnöke, Kispál Ferenc azt magyarázza: a földtörvény módosítása a családi gazdaságokat sújtaná, és ők ezt akarják megakadályozni. A tüntetők ugyanolyan esélyt követelnek, mint amit a nagyüzemeknek ad a kabinet. A nagymágocsi Móricz Jenő azért mérgelődik, mert az új kormánytól semmit sem kaptak, „csak szóban támogatja a családokat". Falubeli társa, Göbölyös János szerint a szakminiszter is hiába ígért mindent, ha közben meg „leállította a hitelt", amivel sok gazdának okozott kárt. Ismernek olyan gazdálkodót, akinek 150-300 ezer forintja bánja a kormányváltást. Azért is zúgolódik a mágocsi férfi, mert „az veszi meg a földet, akinek teli a zsebe pénzzel. Mi meg éhbérért dolgozunk majd neki". Jakab István, a Magosz elnöke állítja: nem véletlenül akarja éppen most módosítani a kabinet az agrártörvényeket. A koalíciós pártok képviselői szerinte jól tudják, hogy nyaranta aratnak a gazdák, és nem érnek rá azt figyelni, mikor akarják őket kisemmizni. Az elnök cáfolja a híresztelést, hogy a volt miniszterelnök, Orbán Viktor szervezte volna a félpályás útlezárást. Jakab István szerint nincs szükségük a politikai erők támogatására, „a magyar gazda maga is meg tudja ítélni, hogy mi a jó neki". BALÁZSI IRÉN KÉTSZÁZAN A MEGYÉBEN A Szentes és Csongrád közötti úton mintegy hatvan járművet sorakoztattak fel hétfőn reggel 8 órakor a környező településekről. A félpályás útlezáráson közel százan vettek részt. A Makó és Csanádpalota térségében zajlott tüntetésre nyolcvan géppel ment ki mintegy száz gazdaköri tag. Bárány Zoltán főhadnagy, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóreferense lapunk érdeklődésére arról számolt be, a makóiak békés demonstrációja hétfőn délben, míg a szentesiek csendes tüntetése 13.45 órakor fejeződött be. A forgalmat ugyan lassította a félpályás útlezárás, de semmilyen fennakadás nem volt, baleset sem történt a tüntetés idején. A zsebek természete SULYOK ERZSÉBET Ha minden igaz, ma a magyar parlamentben az ellenzék eltér a bevett szokástól, hiszen a Fidesz előre bejelentette, hogy megszavazza a költségvetés-módosítást. Merthogy ez jót tesz a „polgároknak. " Nem árt átismételni, mi ez a jó, hiszen az utóbbi időben kevés szó esett a választási ígéretek valósággá válásáról, mivel megvolt nekünk a napi betevő ügynökügyünk, törvénytelen és törvényes tüntetésünk. Tehát: a hónap második felétől a postások elkezdik kihozni a nyugdíjasoknak a 19 ezer forintokat. Ez az a pénz, amit 1998-ban kellett volna megkapni... A nyaraló tanárok talán könynyebb szívvel költenek most, mert tudják, hogy szeptember l-jétől 50 százalékkal emelkedik a bérük. A nyaraló családok szintén, mert tudják, hogy augusztusban dupla családi pótlék megy, hogy könnyebb legyen megvenni az iskolatáskát, meg a belevalót. Aki eddig a bankját bízta meg a televízió előfizetési díj átutalásával, fáradjon be és szüntesse meg a megbízást, mert a díj megszűnt. (A köztévé nem károsodik, bevételének ezt a részét a kormány állja az év végéig.) Nem októbertől, mint tervben volt, hanem szintén szeptembertől és ugyancsak 50 százalékkal emelkedik a közalkamazottak bére. Most döntenek a képviselők arról is, hogy adómentes legyen a minimálbér. A száznapos programból ennyi érinti közvetlenül a zsebünket. Közvetve, áttételekkel azonban az állami üvegzsebprogram - leánykori nevén a korrupció megfékezése - is. A múlt pénteken tárgyalt erről a kormány, a tervezet szerint az állammal üzletelő magáncégek ezentúl nem hivatkozhatnak titkokra. Eddig úgy ment, hogy amikor a magáncég közbeszerzési eljárásban (netán anélkül, csak úgy) vagy koncessziós szerződéssel közpénzekhez jutott, ezek felhasználását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) nem követhette. Az elcsépelt példa az országimázs-milliárdoké, hiszen a Boldog Végről (Happy End) vagy a fehér fényben úszó vízi alkalmatosságról (Ezüsthajó) fantáziásan elnevezett cégek jogszerűen hivatkoztak üzleti titokra és oda rakták az adóforintjainkat, ahova eszükbe jutott. Semmi közünk nem volt hozzá, mi fizethettünk, ők meg költhettek. Módosítani kell tehát az ÁSZ jogosítványi körét és korlátozni az üzleti titok fogalmát, mert közérdek fűződik hozzá, hogy ellenőrizni lehessen a költségvetési pénzek útját. Plusz: a meghatározott nagyságrend fölötti állami támogatást használó, úgynevezett központi költségvetési szervek éves beszámolóit független könyvizsgáló ellenjegyzésével lehetne ezután elfogadni, vagyis külső ellenőr figyelné a közpénz felhasználását. Megfontolják továbbá egy közhiteles nyilvántartás létrehozását. Ezzel - összehasonlíthatatlanul könnyebben, mint most - hozzájuthatna minden érdeklődő a közérdekű adatokhoz. Civilek Szabadkán Testvérvárosi kapcsolatait igyekszik elmélyiteni a szegedi székhelyű Dél-magyarországi Civil Szervezetek Szövetsége, amelynek küldöttsége Szabadkám járt. Az egyesülés kezdeményezte annak idején a Duna-Tisza-Körös-Maros eurorégiós együttműködést, Szegeden szervezték meg az első magyar-jugoszláv civil szervezeti találkozót. Kórházterápia, adósságrendezés A hazai kórházak és egyetemi klinikák súlyos anyagi gondokkal küszködnek. A Magyar Kórházszövetség elnöke szerint a konszolidáció nem egyenlő az adósságrendezéssel. Az orvosegyetemek közül a budapesti Semmelweis másfél, a szegedi orvoskar pedig 1,2 milliárdos adósságot görget maga előtt. A hazai kórházak közül is számos küzd pénzügyi válsággal. A Magyar Kórházszövetség és a Gazdasági Vezetők Egyesülete által a közelmúltban készített, negyedéves időszakokat vizsgáló felmérésében a 164 hazai kórház közül csaknem 130 vett részt. A kórházszövetség elnöke, a szentesi kórház igazgatónője, Kovács Ágnes lapunknak arról számolt be, hogy a felmérésben részt vevő kórházaknak 12-13 milliárd forintos összadóssága volt közvetlenül a választások előtti időszakban. A kritikus 4 százalék feletti adósságállomány 38 kórházban volt. A kérdőívekből kiderült, hogy a különböző finanszírozási technikák is okolhatók az adósságtermelődésért. Az önkormányzati tulajdonban lévő kórházak nettóban és a hónap végén kapják meg a betegellátásért járó pénzt az egészségbiztosítótól, szemben az egyházi, alapítványi kórházakkal és egyetemi klinikákkal, amelyek a hónap elején bruttóban jutnak hozzá a pénzükhöz. A finanszírozás eltérő módja hátrányos helyzetbe hozza az önkormányzati kórházakat. A konszolidáció nem maradhat el, ám az nem egyenlő az adósságrendezéssel. Struktúraátalakítás nélkül ugyanis az adósság újratermelődik. K.K. 6720 Szeged,Tisza L. krt. 58. TeL/fax: 62/548-465 62/546-466 1024 Budapest. Retek u. 10. 1065 Budapest, Podmaniczky u. 4 1137 Budapest. Pozsony u. 14 9400 Sopron, Ötvös u. 6. 9022 Győr, Schweidel u 15. 9700 Szombathely, Aréna u. 4 8000 Székesfehérvár, Ady E. u. 2. 3525 Miskolc, Szentpéli u. 11. 4400 Nyíregyháza, Szarvas u. 14. 4024 Debrecen, Szent A. u. 55. Nyitva: hétfőtől csütörtökig 8.30-16.30 óráig pánteken 8.30-13 óráig • www.pilis-invest.hu AJANLATA TAGJAI SZAMARA: 50 000-1 999 000 2 000 000-4 999 000 5 000 000 felett EVI NETTÓ 12%-15% HOZAM 1 000 000 felett havi kamatozás SZERETETTEL VARJUK IRODAINKBAN! Falfirkás góctérkép Az egyre szaporodó falfirkák miatt a Csongrád Megyei Polgárőr Szervezetek Szövetsége a graffitik digitális rögzítésére és számítógépes nyilvántartására készül, annak érdekében, hogy a rajzfelismerő programmal is segítsék a graffitisek elleni küzdelmet. Sándor János András, a szövetség szóvivője elmondta: a szegedi polgárőrök olyan számítógépes programot terveznek, amely felismeri a rajzokat, amelynek segítségével a tetten ért graffitisre rá lehet bizonyítani esetleges korábbi alkotásait is. A polgárőrök egyébként már elkészítették a város falfirkás „góctérképét", valamint listákat írtak a rajzokról, és több helyen digitális fényképezőgéppel felvételeket készítettek. Minden harmadik Csongrád megyeinek vastagszik a pénztárcája Felével, egy csapásra Csongrád megyében minden harmadik, Szegeden akár minden második foglalkoztatott bére 50 százalékkal megemelkedhet szeptember l-jétől. Azzal, hogy aZ országgyűlés a napokban már elfogadta a száznapos programot megalapozó intézkedéseket, köztük a szeptember 1-jei közalkalmazotti béremelést, a választási és kormányprogram kezd valósággá válni. Szegeden ráadásul az átlagosnál is több munkavállalót és családot érinthet a rendelkezés, hiszen az egyetemi városban adottságainál fogva többen dolgoznak az oktatásban és az egészségügyben. „Ilyen mértékű béremelés még nem volt az elmúlt évtizedekben - mondta el lapunknak Botka László MSZP-s országgyűlési képviselő -, majd hozzátette: ennek az intézkedésnek Szeged jövedelmi viszonyaira nagy hatása lesz, jelentősen nő majd a lakosság vásárlóereje." A képviselő a 2002. első negyedévi statisztikai adatokra hivatkozott, melyek szerint Csongrád megyében 93 ezer volt a foglalkoztatottak száma, közülük 14 ezer 466-an az oktatásban, 7 ezer 985-en az egészségügyben és a szociális ellátásban, 6 ezer 482-en pedig a közigazgatásban dolgoztak. Ez azt jelenti, hogy a megyében is csaknem minden harmadik ember és annak családja több pénzből gazdálkodhat majd az első, októberben kézhez vett fizetések után. Mivel friss „szegedi bontással" a KSH nem rendelkezik, csak gyanítani lehet, hogy a megyeszékhelyen ma is jobb az arány, hiszen változatlanul itt található a legtöbb oktatási és egészségügyi intézmény, valamint hivatal. A legutolsó, telephely szerinti bontás 2000-ben készült el mondta el lapunknak Fekete Istvánné, a statisztikai hivatal megyei igazgatóságának elemző közgazdásza -, akkor a 20 fölötti alkalmazotti kört összesítették. Eszerint a közigazgatásban, az oktatásban és az egészségügyben Szegeden 16 ezer 288-an dolgoztak (a megyei összesítés 29 ezer 350), vagyis a megyeszékhely közalkalmazottainak aránya 44 százalék volt. A rendelkezésre álló adatok és az azokból levonható következtetések szerint valószínűleg nem túlzás azt állítani: minden második szegedi foglalkoztatottnak vastagabb lesz a pénztárcája ősztől. (Szépíthetné a számokat, ha tudnánk, hogy a közigazgatásban dolgozók közül hányan köztisztviselők, ám erre nincs adat. A köztisztviselők bére ugyanis nem emelkedik.) Arról sem készültek számítások, hogy a jelentős béremelést követően mennyire közelítjük meg az uniós átlagot. Jelenleg ugyanis a hazai bruttó átlagbér csupán a nyolcada, tizede az EU-s átlagnak, miközben a magyar GDP már elérte az uniós felét, s termelékenységünk is annak harmadánál tart. FEKETE KLÁRA Közalkalmazottak száma Csongrád megyében Oktatás 2000. 14354 8328 6722 2001. 14465 7938 6632 2002. I. negyedév 14466 7985 6482