Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-11 / 160. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JÚLIUS 11. • A K T U A L I S • Bírósághoz fordul egy Szeged környéki lakos A kiskertes polgár él és címet akar Orvoskar: lesz béremelés A szeptemberre beígért általános béremelést nem érinti a Szegedi Tudományegyetem orvoskarának adóssága. Az 1 milliárd 200 millió forintos tartozás részben annak is köszönhető, hogy a tulajdonos szerint az orvosoktatáshoz nem tartozik szorosan hozzá a betegellátás. Évek óta halmozódik a Szegedi Tudományegyetem orvoskarának adóssága, ami jelenleg 1 milliárd 200 millió forint. A kiegyenlítetlen számlákból fakadó tartozás egyik oka - fejti ki Lonovics János professzor, orvoskari dékán -, hogy az universitas létrejöttekor gazdaságilag is szétvált az orvosegyetem három kara: a gyógyszerész, az orvos és az egészségügyi főiskolai. Az orvoskar akkor 309 milhóval tartozott a másik két karnak. Ennek az összegnek a törlesztése is terheb az orvoskari kasszát. A nagyobbik problémát azonban az jelenti - folytatja a dékán -, hogy az orvoskar tulajdonosa, az Oktatási Minisztérium csak az orvostanhallgatók képzését finanszírozza, a betegellátást nem. A tárca álláspontja szerint ugyanis az orvosoktatáshoz nem tartozik szorosan a betegek gyógyítása. Az egyetemi klinikák működési költségét az Országos Egészségbiztosítási Pénztár fizeti, ám az OEP nem ad pénzt műszerfejlesztésre, beruházásra, mert a törvényre hivatkozik, miszerint ez a tulajdonos, azaz az Oktatási Minisztérium feladata (lenne). Az egymásra mutogatásból pedig az orvoskar kerül ki vesztesen. Annak ellenére, hogy a Tisza-parti klinikákon Szeged lakóit (is) gyógyítják, a városi önkormányzat nem támogatja anyagilag a klinikákat. - A kifizetetlen számlák okozta nagy adósság miatt elveszíthetjük hitelképességünket a szállítóinknál, s ha ez bekövetkezik, az már veszélybe sodorhatja a betegellátást - mondja Lonovics professzor. - A műszerfejlesztések és a beruházások elmaradásának következtében a legrosszabb kórházak színvonalára süllyedhet az egyetemi orvoslás színvonala. Műszerparkunk korszerűtlensége miatt óriási pénzpazarlásra kényszerülünk, hiszen az elhasznált, korszerűtlen gépek, eszközök javítására évente 200-300 milliót kell költenünk - tette hozzá a professzor. - Az új egészségügyi vezetés által is támogatott struktúraátalakítás nem történhet meg a pénzügyi konszolidáció nélkül hangsúlyozza a dékán, s hozzáteszi: az átalakítás logikus lépése lenne, ha az Egészségügyi Minisztérium is tulajdonjogot szerezne az új struktúrában. Az orvoskar egyébként már dolgozik az átalakítás előkészületein. A kormányzat által szeptemberre ígért 50 százalékos egészségügyi béremelést nem veszélyezteti az orvoskar jelenlegi anyagi helyzete. A megemelt bérek fedezésére szolgáló összeget külön célzott támogatásként kapja meg az orvoskar, s így ez a pénz csak a bérekre fordítható. KALOCSAI KATALIN Már folyamatos a termelés. Fotó: Schmidt Andrea Éppen negyedéve annak, hogy a Trifex Kft. megvásárolta a ruhagyárat. Eleinte akadozott a munka, ma azonban már az őszi megrendeléseket sorolják a tulajdonosok. - Üres gyárat vettünk át április 2-án, a dolgozókon kívül mást nem találtunk - foglalta össze tömören a három hónappal ezelőtti helyzetet Ódor Zsolt, a ruhagyár megvásárlására alakult Trifex Kft. egyik tulajdonosa, a Trióda Rt. vezérigazgatója. Ezzel a mondattal azt próbálta érzékeltetni, a legfontosabb, a munka, a megrendelések hiányoztak az átvett közel 300 dolgozó keze alól. Akkoriban mindenki csodát várt az új vezetéstől, ám az embereknek csalódniuk kellett: akadozott a szalagok ellátása, hol dolgoztak, hol az állásidő kifizetése mellett otthon voltak. (Korábban kényszerszabadságra küldték őket, az új vezetés azonban visszaadta számukra az elvesztegetett pihenőidő egy részét.) Persze mindennek megvolt az oka: a ruházatiparban az adott szezon előtt fél-háromnegyed évvel kötik meg a szerződéseket a gyártókkal, hogy az áru időben az üzletekbe kerüljön. Mára odáig jutottak el, hogy mindennap folyamatos a termelés, van mit varrni. Igaz, ezek nem a legfényesebb megrendelések, még mindig a bérmunkások bérmunkásaiként dolgoznak a szegedi asszonyok, ám valahol el kellett kezdeni. - Amit három hónap alatt el lehetett érni, az elértük - folytatta Odor -, s ez a csoda kategóriájába tartozik. Azt mondtuk, mindegy, milyen áron szerezzük meg a megbízást, csak munka legyen. Ugyanez a véleménye a Trifex Kft. június l-jén kinevezett új ügyvezetőjének, Engi Imrének is, aki közvetlenül irányítja a termelést. A mérnöki diplomával rendelkező fiatal igazgató már április óta figyelte a munkát, konzultált a korábbi vezérigazgatóval, Orvos Lászlóval is. Szerinte jó szakmai vezetést örökölt, az eltelt időszak pedig arról szólt, hogy sikerült stabilizálni a termelést, javítani a vállalási árakat. - Lassan akár csúcsra is járathatjuk a ruhagyárat - fogalmazott az ügyvezető -, hiszen szeptember végéig sikerült lekötni a kapacitást. Az új vezetés, valamint a tulajdonosok, a Trióda és a Feketevár Rt., az Excellent Kft. képviselői azt szeretnék, ha a ruhagyári asszonyok újra azt a terméket varrnák, ami a céget ehsmertté tette, és amelyhez a géppark is a legmegfelelőbb: a honvédségi, rendőrségi egyenruhát. Ezekben á napokban éppen egy katonai tender eredményhirdetésére várnak. Abban reménykednek, véget ér az az időszak, amelynek során csak a morzsák estek le számukra, a húsosabb falatok pedig másoknak jutottak. A ruhagyár tehát lassan révbe ér. A tulajdonosok fontosnak tartanák, hogy az állam a jövőben megrendeléseit hazai gyáraknak adja, ne külföldieket bízzon meg. Hogy a város ne csak az induláskor, hanem az elkövetkezőkben is álljon ki termelőegysége mellett. FEKETE KLÁRA területén lehet építeni. A tápéi kiskertesek szószólója, Tóth Péter a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992-es törvényt idézte. A ma is érvényben lévő jogszabály szerint „a polgár lakóhelye annak a lakásnak a címe, amelyben a polgár él. A lakcímbejelentés szempontjából lakásnak tekintendő az az egy vagy több helyiségből álló épület vagy épületrész, amelyet a polgár otthonául használ. Továbbá az a helyiség, ahol valaki szükségből lakik, vagy - amennyiben más lakása nincs - megszáll". A Szeged környéki kiskertekben egyre többen élnek kényszerűségből. Ennek elsősorban az az oka, hogy itt alacsonyabb a rezsi, mint a városban. Tóth szerint a családok minden további nélkül bejelentkezhetnének a kiskertes övezetekbe, ha a közgyűlés végre nevet adna az utcáknak. Ami még fontos, a kiskertesek állandó lakosként helyben élhetnének a választójogukkal. Ezt most elutasította a képviselő-testület, így marad továbbra is a fiktív cím és az illegabtás. A szószóló úgy véb, az önkormányzat sérti az alkotmányos alapelveket, ha nem engedélyezi, hogy a Szeged környéki városrészek lakói hivatalosan is lakóhelyüknek nevezhessék kiskerti otthonukat. Megtudtuk: egy tápéi kiskerttulajdonos elunta a várakozást. Amennyiben a hivatal elutasítja állandó lakcímbejelentésre vonatkozó kérelmét, bírósághoz fordul. Reményei szerint precedens értékű ítélet születikügyében. SZ. c. sz. Modellszereplők a vasutasnapon A STABILIZÁLT OXIGÉNRŐL AKÁVÉHÁZBAN Fogy az oxigénje? címmel rendeznek kávéházi estet ma 18 órától a Royal Szállóban a stabilizált oxigénről, mint természetes életerőről. Az est vendége lesz: Kohán József orvos és Kohán Mária közgazdász. Az összejövetel háziasszonya Telekné Tóth Anna tanár. PALÁSTHY-TÁRLAT AB GALÉRIÁBAN Szuromi Pál művészeti író nyitja meg ma délután 6 órakor a Bartók Béla Művelődési Központ B Galériájában Palásthy Klára kiállítását. Közreműködik Markovits Bori színművésznő. Az érdeklődők a tárlatot augusztus 9-ig tekinthetik meg. Leesett morzsák helyett komoly munkákra számít a ruhagyár Átvészelt három hónapot Mozgó modelleket is láthattak azok, akik tegnap délután felkeresték a MÁV Rt. szegedi igazgatóságát. Az 52. vasutasnap mai és holnapi rendezvényein többek között lesz koncert, tréfás sportvetélkedő és kézihajtányverseny is. Fotó: Gyenes Kálmán Rendőröknek nyújt olcsó szállást az egykori bölcsőde IPA-vezetők jártak a megyeszékhelyen Magyarország tizenegy éve tagja a Nemzetközi Rendőri Szervezetnek, amelynek vezetői tegnap Szegedre látogattak, és hivatalosan is bejegyezték a néhány hete átadott IPA-házat. A második világháború után egy angol rendőr őrmester fejéből pattant ki az az ötlet, miszerint munkaidőn túl is érdemes lenne közelebb hozni egymáshoz a rendőröket. Eleinte csak Nagy-Britanniában működött ez a kezdeményezés, majd 1950-ben európai méretű lett. A Nemzetközi Rendőri Szervezetbe, vagyis az IPA-ba ma már 59 országot vettek fel, s mintegy 360 ezer rendvédelmis a tagja. Magyarország 1991 -ben csatlakozott a szervezethez. Szegeden néhány hete Lukács János dandártábornok, Csongrád megyei főkapitány adta át hazánk első IPA-házát. A Tisza Lajos körúti egykori bölcsődét alakították át szállodává, ahol egyszerre két apartmanban tíz főt tudnak elhelyezni. Az IPA ma Balatonfüreden tartja a nemzetközi ülését. Egy nappal korábban a szervezet elnöke, a ciprusi Michael Odusseous és alelnöke, a finn forma Ahonnen, valamint a magyar szekció elnöke, Jenei Zoltán hivatalosan is bejegyezte a szegedi házat a nemzetközi hálózatba. Az IPA-házakban a külföldi tagokat és családjaikat szállásolják el, ha nyaralni utaznak. Itt akár 30-40 százalékkal olcsóbban is lakhatnak, mint más szállodában vagy panzióban. A magyar tagok pedig ugyanilyen kedvezményesen pihenhetnek egy-egy külföldi IPA-házban. K.T. A Szeged környéki városrészek lakói négy éve próbálják az önkormányzatnál elérni, hogy hivatalosan is lakóhelyüknek nevezhessék kiskerti otthonukat. Egy tápai kiskertes elunta a várakozást, bírósághoz fordul annak reményében, hogy precedens értékű ítélet születik ügyében. Amint arról lapunkban már írtunk, a subasai, tompaszigeti, gyálaréti, baktói, tápéi, marostői és bodomi kiskertek belterületbe vonását finanszírozási problémákra hivatkozva nemrégiben utasította el a szegedi közgyűlés. Nóvák István főépítésztől megtudtuk: a kiskertek belterületbe vonása jelenlegi árakon több mint ötmilliárd forintjába kerülne az önkormányzatnak. A szükséges infrastruktúra, így a csatornahálózat és az utak kiépítésére azonban a város 2005. december 31-éig nem tud forrást biztosítani. A képviselő-testület májusi ülésén úgy döntött: azoknál a területeknél, ahol a közművesítést, illetve a belterületbe vonással kapcsolatos valamennyi kritériumot teljesítik, a közgyűlés egyedi elbírálás alapján rendelkezhet a belterületbe vonásról. A ma még több helyen számmal ellátott utcák elnevezésével kapcsolatosan úgy határozott a testület, hogy a választói névjegyzék megbízható adatainak biztosítása érdekében csak az őszi önkormányzati választások után tartják meg a keresztelőt. Ez nem felelt meg a kiskerteseknek, akik a döntés után aláírásgyűjtésbe kezdtek. A június végi közgyűlésen Gila Ferenc sürgősséggel terjesztette be egyéni képviselői indítványát a kiskertek utcanév-elnevezése kapcsán, amihez mellékelte a csaknem kétszáz nevet tartalmazó aláírásgyűjtő ívet is. A közgyűlés azonban leszavazta az önkormányzati képviselő előterjesztését, így a kiskertesek ügyét legkorábban az ősszel felálló új testület tárgyalja. Mindez azt jelenti, hogy 5-7 ezer ember továbbra is „illegahtásban" kénytelen élni a külterületi városrészekben. Gila szerint a problémát tetézi, hogy a kiskertesek közül sokan nem abban a választókörben szavazhatnak majd az őszi helyhatósági választásokon, ahol élnek. A képviselő úgy véb, a városvezetők attól tartanak, hogy a külterületen élők nem szavaznának a polgári oldal jelöltjeire, mivel az elmúlt négy évben hiába kérték a kiskertek belterületbe vonását. Legutóbb az a kifogás hangzott el, hogy ha állandó lakosként be lehetne jelentkezni a hobbikertekbe, akkor még többen költöznének ki a külterületi ingatlanokba, amelyek lakóépületként való használata szabálytalan. Ugyanakkor az is elhangzott, hogy lakóházat csak a város belA tápéi kiskertek lakói is címre várnak. Fotó: Gyenes Kálmán