Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-10 / 159. szám

SZERDA, 2002. JÚLIUS 10. • AKTUÁLIS" 3 Hagyma helyett pénztárcát lopnak a makói földeken A mezőőr mindig elérhető A makói mezőőrök munkája nyomán megszűnt a szervezett terménylopás Makón. Koráb­ban több millió forintot tett ki a lopással okozott kár évente, mostanában legföljebb néhány alkalommal haladja meg a tíz­ezer forintot. Tizenegy esetben értek tetten terménytolvaiokat a makói me­zőőrök az év első felében, de a munka dandárja még csak most következik. Az őrzés fő szezonjá­nak számító betakarítás ugyanis csak a közelmúltban kezdődött és a zöld vágott vöröshagymát is most szedik. A mezőőrök az idén is négyen vannak, ám munkáju­kat a polgárőrök és a közterü­let-felügyelók is segítik. A mezőőrök munkájának ered­ményére, sikerére sokan lehet­nek büszkék az önkormányzat­nál - mondta a polgármester a minap, a terményőrzés fő sze­zonjának kezdetén tartott tájé­koztatón. Búzás Péter emlékez­tetett arra, hogy a kilencvenes évek elején nagyon hamar kide­rült: rossz döntés volt a mezőőr­ség megszüntetése. Az évtized közepén egy-egy jó termést hozó évben több milliós kárt okoztak a terménytolvajok, s az akkor megszervezett fórumok a vad­nyugati filmek hangulatát idéz­ték: a gazdák összefogtak, és ma­guk akarták megvédeni hagymá­jukat. A polgármester szerint a képviselő-testület döntése után a polgármesteri hivatal támogatá­sa, a mezőőrök lelkiismeretes munkája és a legutóbbi ciklus­ban létrehozott mezőgazdasági bizottság támogatása is kellett a sikerhez. A mezőőrség a kilencvenes évek végén töltötte be először igazán a feladatát, és ezt az ada­tok is mutatják: 1999 végén az Magyar, igazolvánnyal Fodor Gábor és Orkonyi Károly szolgálatban. Ha szép a termés, jobban kell vigyázni. Fotó: Gyenes Kálmán ismert terménylopások száma a korábbi szám húsz százalékára csökkent, az eltulajdonított ér­ték pedig a tíz százalékára. A leg­nagyobb fegyvertény, hogy Ma­kón megszűnt a korábbi évekre jellemző szervezett tolvajlás. ­Volt egy olyan időszak, amikor a finanszírozás nehézségei miatt megkérdeztük a gazdákat: emel­jük a mezőőri járulékot, vagy le­gyen kevesebb mezőőr. A beérke­zett válaszok nyomán végül hét­ről négyre csökkent a mezőőrök száma. Ám kiderült az is, hogy a polgárőrséggel és a közterü­let-felügyelettel közösen is meg­oldható az őrzés. S természete­sen köszönet illeti a rendőrséget, amely minden téren támogat bennünket - mondja Nagy György fózsef, aki a makói pol­gárőrség elnöke is egyben. A gazdák jól ismerik a zöld ru­hás fiatalembereket. Erről meg­győződhettünk, amikor elkísér­tük őket. Gruber János, aki épp fokhagymáját vitte haza, arról beszélt, hogy nem felejtik el azt az időszakot, amikor sorra tűnt el a termése mindenkinek. Azóta a gazdák megnézik a határban lassan haladó autókat, és ha gya­núsnak találják a járművet, érte­sítik a mezőőrt, mobiltelefonon. Garan János, a mezőőrök koor­dinátora ugyanakkor elmondta azt is, hogy a rendőrök, a mezőőr­ség és a polgárőrök jelenléte mi­att átalakulóban van a tolvajok munkamódszere. A „gyorsterme­lők" ma is a földeket járják, de már nem a termést, hanem a föld végén álló autókat figyelik. Ami­kor a földön dolgozó gazda a nap­számosokkal messze jár, kala­páccsal ütik be az ablakot, és ha szerencséjük van, nem csak a pi­acon tíz-tizenkét ezer forintért el­adható mobiltelefont, de a nap­számosok bérét is megkaparint­hatják, viszonylag könnyen. A le­bukás veszélye viszonylag kicsi. Hiszen míg az utánfutóra feldo­bált fokhagyma eredetével el kell számolni, a pénz és a mobil rejtve marad a mezőőr szeme elől. Ez ellen - Orkonyi Károly mezőőr szerint - csak úgy lehet védekez­ni, ha a gazdák nyitva „felejtik" az autó ajtaját, az értékeiket vi­szont nem hagyják benne. b.a. A gazdakörök félpályás útlezárásokat terveznek Földtörvény, súlyos ellenvéleményekkel A Csongrád megyei gazdakörök július 15-ére tüntetést szervez­nek a megyében, mivel nem ér­tenek egyet a kormány által a parlamentnek benyújtott tör­vény módosításával. Az agrár­tárca vezetője újabb zavarkel­tésnek tartja a tiltakozást. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád megyei gazdakörök vezetői tegnap Szegeden egyez­tettek arról a demonstrációról, amelyet a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (Magosz) javasolt július 15-ére. A megyei gazdakörök képviselői kedd délután bejelentették: egy­hangú döntés született arról, hogy támogatják a jövő hétfői tüntetést. A demonstráció reggel nyolc órától délután három óráig tart a röszkei és a nagylaki határ­átkelőhely előtt és az E5-ös út szegedi bejáratánál, félpályás út­lezárással. A sajtótájékoztatón bejelentet­ték, hogy a Csongrád megyei gaz­dakörök tagjai egyetértenek a Ma­gosz álláspontjával, azaz a megyei gazdák is elégedetlenek azzal a módosítási javaslattal, amelyet s Medgyessy-kormány a földtör­vényről, a Nemzeti Földalapról é; a földbirtok-politikai irányelvek­ről a parlamentnek tervez benyúj­tani. A sajtótájékoztatón elhang­zott, hogy a tüntetés nem politi­kai indíttatású, és semmi köze a múlt csütörtöki, pesti törvényte­len eseményhez. A megyei gazdakörök nem zár­ják ki, hogy ha az országgyűlés megszavazza a szerintük a mező­gazdaságban dolgozóknak hátrá­nyos előterjesztést, akkor „meg­találják annak lehetósőgét, hogy további lépéseket tegyenek érde­keik érvényesítése érdekében". Az agrártárca vezetője, Németh Imre tegnap délután kiadott köz­leményében felhívja a figyelmet arra, hogy a termőföldről és a Nemzeti Földalapról szóló tör­vény tervezett módosítása „a leg­kisebb mértékben sem veszélyez­teti a családi gazdaságok létét". A törvénymódosítások semmilyen formában nem teszik lehetővé a külföldi állampolgárok és a társa­ságok tulajdonszerzését. A miniszter közleménye kitér arra is, hogy az útlezárásokkal fe­nyegetők csak újabb zavarkeltésre akarják felhasználni a tőrvények ésszerű, a családi gazdaságok szá­mára is előnyös módosítását. Né­meth Imre egyúttal bejelentette: a földművelésügyi minisztérium továbbra is nyitott az esetleges félreértések tisztázására. Tengerészetünkről A magyar tengerészet Trianonja címmel rendeznek kávéházi es­tet ma 18 órától az MTSZ-szék­házban (Szeged, Kígyó u. 4.), ahol a Hajóportrék című kötetet is bemutatják. A vendégek: Hor­váth József hajóskapitány, Kato­na Miklós író, újságíró, Szimon Miklós hosszújáratú tengerész­kapitány, T. Pataki László, a Na­vigare Press tulajdonosa és Juha Ferenc tengerészkapitány. A há­zigazda szerepében ezúttal Szi­lágyi Árpád vezeti az estet. Halálos gázolás Súlyos, életveszélyes sérülésekkel szállították a kórházba azt a 81 esz­tendős asszonyt, akit kedden reggel ütöttek el Vásárhelyen a Bajcsy­Zsilinszky utcai kijelölt gyalogátkelőhelyen. A reggel 8 óra 19 perckor a Bajcsy-Zsilinszky utcai virágbolt elől elinduló Opel vezetője azt még látta, hogy a közeli gyalogátkelőnél, a járda szélén áll valaki. Miután a sofőr balra hátra nézve meggyőződött, hogy nem gépjármű elé kanyaro­dik ki, ismét előre tekintett, de a szembe tűző erős napfény miatt nem látott semmit. Ezért elütötte a gyalogátkelőhelyre lépett asszonyt. Az áldozat későn délelőtt a vásárhelyi kórházban életét vesztette. KISIMRE FERENC Igazi sikertörténet a kedvezménytörvény végrehajtásának a me­nete,mondják a kárpátaljai magyarok. Hasonlóképpen nyilatkoz­nak az erdélyiek, a felvidékiek, a horvátországiak és a Szlovéniá­ban élők is. A vajdaságiak ezzel szemben azt kifogásolják, hogy nehezen jutnak hozzá a kész magyarigazolványukhoz, mert a műszaki-technikai feltételek a Délvidéken még nem biztosítják számukra a megfelelő információáramlást, a szegedi hivatalban pedig napokig nem jutnak sorra. Nem lennék igazán tárgyilagos, ha most azt írnám: mindez vár­ható volt. Tudniillik senki sem gondolt arra, hogy a januári nagy roham után (amikor ezerszám adták be az okmányok iránti ké­relmüket a határainkon túl élő magyarok) a továbbiakban is ek­kora lesz az érdeklődés. Márpedig az lett. Az átvevőhelyeken fo­lyamatos volt a munka, a kérelmeket is az eddig megszokott ütemben bírálták el és továbbították a kész okmányokat. Nos, az utóbbiakkal azután akadt némi gond. felesül, hogy tu­lajdonosaik nehezen vehetik át őket... Ezzel kapcsolatosan tudni kell, hogy a kész okmányokat vagy a kérelmező országában lévő konzulátuson, vagy a Magyarországon működő közigazgatási hi­vatalokban lehet átvenni. Előfordult azután, hogy Budapesten 3-4 napot kellett gyakran az utcán várakozni, míg sorra került a tulajdonos, de áldatlan állapotok voltak a szegedi hivatalban is. Nem ritkán kínos jelenetekkel tarkítva. A helyzetet azután felmérte az új belügyminiszter asszony, s a napokban már intézkedett is: a hivatalok személyi és technikai állományát bővíteni kell, adta ki az ukázt. Ez, értesüléseink sze­rint, folyamatban van. Éppen idejében. Mert nincs annál kelle­metlenebb érzés, mint amikor a kiállított okmány tulajdonosát, akaratlanul is, szinte megalázó helyzetbe hozzák. Kisebbségiként élte életét, ezidáig csak állampolgárságát tudta igazolni, a ma­gyarigazolvánnyal immár nemzeti hovatarozását is! S éppen eb­ben akadályozzák meg, még ha csak egy napra is. holmi admi­nisztratív mulasztások miatt... A kedvezménytörvényt sikertörvénynek minősítik a határon túli magyar politikusok. Igaz, csak az igénylések számát illetően. Bízzunk abban, hogy valóban az lesz, s az okmányok tulajdono­sai nem emlékeznek majd vissza keserű szájízzel azokra a hiva­tali „megpróbáltatásokra", amelyek révén hozzá jutottak ma­gyarigazolványukhoz. .. Menekültstátust kértek a határsértők Négy idegenre figyelt fel a határ­őrség bácsalmási ügyeletese teg­nap éjszaka. Azonnal értesítette a Tompái Határőrizeti Kirendelt­ség ügyeletesét, s éjfél után a helyszínre érkező járőr el is fogta a határszélen igyekvőket. Nem sokkal később már az újabb infor­máció arról szólt: a Tompái Álla­mi Gazdaság telephelyének köze­lében is idegenek haladnak az or­szág belseje felé. Itt 18 külföldit tartóztattak fel a határőrök. A 22 személyt a Kiskunhalasi Határőr Igazgatóság idegenrendészeti fog­dájába szállították, ahol azonnal meg is kezdődött kihallgatásuk. Az elfogottak között volt 11 szu­dáni férfi, 10 iraki, köztük két nő és egy palesztin, akik bejelentet­ték: menekültstátusért folya­modnak Magyarországon. El­mondták: Törökországból, Isz­tambulból szállították őket euró­painak tűnő embercsempészek a jugoszláv-magyar határig. Sze­mélyenként 800 és 3 ezer dollárt kértek a fuvarért. A hódmezővásárhelyi képviselő Rapcsák székét kapta meg az Országházban Lázár János parlamenti jegyzősége Lázár János Vásárhely országgyűlési kép­viselője a parlamentben, ha véletlenül is, megörökölte azt a széket, melyben elődje, Rapcsák András ült. A képviselő a par­lament egyik jegyzőjeként „pártok feletti" feladatot lát el. - Nem is tiltakoztam az ellen, hogy megkap­jam Rapcsák András székét. Véletlenül tör­tént, mert egy képviselőtársam ült a helyén, és megkért, cseréljünk - avatott az első na­pok történéseinek részleteibe Lázár fános. ­Ez megérintett. Vizuálisan pedig a kormánypárt és az ellen­zék „egyenlősége" lepte meg, hiszen a tízfős különbség nem látszik abból a patkóból, ahol ülnek, és farkasszemet néznek egymással. A parlament jegyzőjeként úgy érzi: mint a Fidesz kereszténydemokrata tagozatának tag­ját jelölték, vagyis a megbízatás nem szemé­lyének, hanem választókerületének szólt, az­az Vásárhelynek jelent rangot. Jegyzői mun­káját a pártokon felülemelkedve kell végeznie, így aztán kapcsolatba kerül a más nézeteket valló politikusokkal is. A jegyzői feladathoz tartozik a felszólalások rendjének összeállítá­sa, a felszólalások idejének jelzése is. - Mégsem kulimunka a jegyzőké - hangsú­lyozta - hiszen a jegyzői iroda sok dolgot elő­készít, de én végigolvasom a jegyzőkönyve­ket, csak aztán hitelesítem az aláírásommal, hiszen a kiélezett helyzetekben az egyes sza­vakon is sok múlik. Választott tisztségviselő­kéntvan reprezentációs feladatom is. Lázár János szerint a mostani ügyek sem akadályozzák a parlamenti képviselők egy Lázár János szerint az országgyűlés jegyzősége pártok feletti feladat. Fotó: Tésik Attila körülhatárolható körének egymással való jó, pártállástól független kapcsolatát. így ők a parlamenti folyosón, a büfében és az ebédlő­ben remekül szót értenek egymással. Ugyan­akkor mások akkor sem szólalnak meg, ha közösen kellene megoldást találni valamire. Nagy megosztottságot és személyre szóló gyűlöletet is tapasztalt a Tisztelt Házban. - A kormánypárt tagjaival én szót értettem, és akihez odamentem, attól mindig kaptam segítséget - hangsúlyozta Lázár János. ­Szakmai kérdéseket képviselek választókör­zetem érdekében, nem pártérdekeket. Lázár János azt is elmondta: ma már sem­milyen munka vagy megbízás nem fűzi a vá­sárhelyi önkormányzathoz, a városházán csak a képviselői irodája található. A választók azonban - annak ellenére, hogy a Fidesz sem nevezte meg még hivatalosan polgármesterje­löltként - időnként úgy tekintik, mintha ő lenne Vásárhely önkormányzati vezetője. KOROM ANDRÁS

Next

/
Thumbnails
Contents