Délmagyarország, 2002. július (92. évfolyam, 151-177. szám)

2002-07-09 / 158. szám

KEDD. 2002. JULIUS 9. • A K T U A L I S • 3 FŐSZER-ELEKTROPROFIL KFT. 6723 Szeged, Római krt. 23. Hívja klíma vonalunkat: 06-40-82-82-00 Aszály és nyomában a kár Démász-tőkeemelés MUNKATÁRSUNKTÓL A Démász Rt. 141 millió 635 ezer forinttal emeli meg leányvállalata, az E-Partner Kft. törzstőkéjét. A tőkeemelés célja az alig több mint 3 millió forintos alaptőkéjű Pro Estate Kft. fejlesztése, amelynek 51 százalékos tulajdonrészét az áramszolgáltató júniusban vette meg. Kalmár Sándor, a Démász befektetői kapcsolattartója elmondta: mindkét társaság hőszolgáltatással és energetikai tanácsadással foglalkozik. Még nem semmisítik meg a cédulákat MUNKATÁRSUNKTÓL A vásárhelyi jegyző nem száll szembe a belügyminiszter rendeletével, amely szerint a helyi választási irodák július 20-ig kötelesek megőrizni a szavazással összefüggő iratokat. Az egyik országos napilap tegnap megjelent információival szemben Korsós Ágnes szerkesztőségüknek elmondta: bár a településen már az első, április 7-i forduló eredményes volt, és lejárt a törvényben előírt kilencvennapos megőrzési határidő, a vásárhelyi önkormányzat nem kezdi el a szavazócédulák megsemmisítését. A jegyzőasszony hozzátette: az ország többi választási irodájával egy időben égetik majd el az iratokat. Bobvos Pálné, a területi választási iroda vezetőjének jogi helyettese lapunkat úgy tájékoztatta: a megye többi választási irodája sem szegi meg az Országos Választási Iroda utasítását, miszerint július 20-ig kötelező megőrizni a szavazólapokat. Míg Szegeden hatalmas felhőszakadással búcsúzott a vasárnap, Vásárhelyen egy csepp eső sem esett. Az aszályos nyár folytatódik. Az uniós normáknak hét éven belül meg kell felelni EU-víz, kevesebb arzénnal 4 Pirulás demokrácia Horn Gyula a legalkalmatlanabb pillanatban töltötte be hetvenedik évét, azon a napon, amikor az egész ország a csütörtöki hídlezárást, a Kossuth téri csatát, a könnygázzal kísért tömegoszlatást elemezte és még csak kettőt aludt a Pokorni-ügyre. Bevallom, először nekem is az jutott eszembe, hogy Medgyessy Péter várhatott volna néhány hetet a felterjesztéssel, az exminiszterelnök egész évben hetvenéves lesz, de a dolog nem ilyen egyszerű. Valószínűsíthető, a döntés korábban született, csak jött a szerdai ügynökapa, majd a csütörtöki hídi csata. Hornnak az sem használt, hogy az ügynökmúlttal terhelt Medgyessy a felterjesztő, és akkor még nem beszéltünk az ünnepelt igazából soha sem tisztázott 56-os szerepvállalásáról. Egy volt miniszterelnökhöz méltatlan az az üzengetés is, ami a napokban az államfő és a kormányfő között bontakozott ki, de méltatlan ez az egész országhoz is. Ugyanakkor benne van az a folyamatosan pirulás bizonytalanság is, ami a mai kormányt jellemzi, s ami nagyon messze van a négy esztendővel ezelőtti fiatalos energiától, egész pályás letámadástól. Pedig az erőt néha fel kell mutatni. Meglepő, milyen nagy arányban tartották határozatlannak, egyenesen túl puhának a rendőrség reagálását az Erzsébet hídi útzárra, s utólag már látszik, gyors, határozott intézkedéssel rövidebb nap lett volna a csütörtök. Persze ez sem könnyű, ha történetesen az országos rendőrkapitány is azzal tölti idejének egy részét, hogy „ügynökmúltját" tisztázza. Jó lett volna egy határozottabb belügyminiszter is, de Lamperth Mónikáról inkább egykori könyvvitel szemináriumvezetőm ugrik be, mintsem a biztonság elsó számú védelmezője. Tegnap már határozottabbak voltak a rendőrök, csírájában fojtották el a legkisebb, rendbontásra irányuló kezdeményezést is, a legközelebbi hídzárat pedig fél órán belül felszámolják majd. Nem olyan finoman, mint ahogy „pókos" autók viszik el a tilosban várakozókat, figyelve még a dísztárcsákra is, hanem nagy kampókkal, kicsit recsegve, hadd menjen szabadon az utasokkal tömött busz vagy villamos. Ha pedig a közlekedés tartósan zavartalan, újra elő lehet venni Horn Gyulát, bízzunk benne, még mindig csak hetvenéves lesz. Az Alföldön, az Északi-középhegység előterében, a Kisalföldön és a Mezőföldön súlyos aszálykárok várhatók, ha az átlagosnál kevesebb csapadék hull szeptember végéig - olvasható az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) összefoglalójában. Az aszállyal mindenképpen számolni kell állapították meg a szakemberek -, mivel az Országos Meteorológiai Szolgálat hosszú távú előrejelzése is az átlagnál kevesebb csapadékot jósol erre az időszakra. Ha „véletlenül" mégis csapadékosabb júliusunk lenne, a lehullott esővíz mennyisége akkor sem pótolná a talajból hiányzó nedvességet. A csapadékhiány miatt a talajok nedvességtartalma alacsony: a 0-50 centiméteres rétegben jellemzően 20-40, az 50-100 centiméteres talajrétegben 65-75 százalék közötti a telítettség. A talajvíztükör a májusi középértékhez képest júniusban országos átlagban mintegy 10 centiméterrel mélyebbre süllyedt. Csongrád megyében is kritikus lehet a helyzet. Hiába zúdult Szegedre és környékére vasárnap este jókora felhőszakadás, Vásárhelyen például egy csepp sem esett. Az év első hat hónapjában mindössze 180 milliméternyi lehullott csapadékot mértek a szakemberek - mondta Cserjési Lajos, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) megyei hivatalának osztályvezetője. Az éves átlag 550 milliméter, az első félévben ennek a mennyiségnek csak az egyharmadát kapták meg a termőföldek. A májusi 60 milliméterhez képest júniusban még annál is kevesebb, alig 52 milliméternyi csapadék esett. Ha a csapadékhiány ennyire kritikus határhoz ér el, veszélybe kerül a kukorica és a napraforgó is (azokat a területeket kivéve, ahol öntöznek a termelök). Az eddig learatott árpa és búza már megsínylette az aszályos időszakot: árpából például a tavalyi 4-gyel szemben mindössze 3 tonnás átlagtermést takarítottak be a termelök 17 ezer hektárról. Előreláthatóan még ezen a héten befejeződik a szintén rossz hozamokat produkáló kenyérgabona aratása is, búzából 3,3-3,4 tonnás átlagtermés a jellemző hektáronként (a megyében a búza vetésterülete 72 ezer hektár). A számok különben szélsőséges értékekről tanúskodnak: egy adott területen belül is előfordul, hogy az egyik részről 1,5, a másikról 6 tonnát takarítanak be. A falugazdászok folyamatosan mérik fel az aszálykárokat a termelők által beadott nyomtatványok alapján. Ezeket az FVM-hivatal gyűjti össze és továbbítja a minisztériumnak abban a reményben, hogy a költségvetésből jut pénz a termelők kárainak enyhítésére. FEKETE KLÁRA A hazai ivóvíz minőségét szabályozó rendeletek az elmúlt év végén az EU-szabványnak megfelelően módosultak. Az ivóvízben levő kémiai anyagok határértékeit az eddig megengedettnél lényegesen szigorúbban határozták meg. Az új határértékeknek a hazai ivóvizek nem felelnek meg, így a korábbinál minőségileg roszszabbnak tekinthetők. A Csongrád megyei ANTSZ település-egészségügyi osztályának vezetője, Fodré Zsófia a ivóvízben levő kémiai anyagok közül az arzént emelte ki, ugyanis a települések többségében ebből van magasabb érték a megengedettnél. A 2001-ig a hazai előírások literenként 50 mikrogramm arzént engedtek meg egy liter ivóvízben, az EU-s normák 10 mikrogramm/litert írnak elő. Ennek a határértéknek a hazai települések ivóvizei messze nem felelnek meg, mint ahogyan az ivóvízben levő más kémiai anyagok literenkénti mennyisége is meghaladja a határértékeket. Az új szabványok különösen a kistelepüléseket hozzák nehéz helyzetbe, hiszen ivóvizeik szabványokhoz igazodó tisztítása olyan technológiákat, tisztító berendezéseket igényel, amelyekhez óriási nagyságrendű beruházások szükségesek. A sándorfalvi polgármester, Darázs Sándor úgy ítéli meg, hogy 8-10 év teljes fejlesztési keretét elvinné a településtől az ivóvíz minőségének szabványokhoz igazítása. A sándorfalvi polgármester a vízminőség szigorú határértékei kapcsán arról is beszélt, hogy a kistelepülések strandjait is a bezárás fenyegeti, hiszen 2003 januárjától nem Víz, víz - tiszta víz. üzemelhetnek a vízforgatás nélküli medencék. Az átalakítás 20-30 milliós beruházást igényelne, amennyi egy kistelepülés esetében megfizethetetlen öszszeg. Ha az előírások be nem tartása miatt be kell zárni a kistelepülések strandjait, akkor ez az ott élőket sújtja, hiszen a lényegesen drágább nagyvárosi fürdőkbe kell beutazniuk, vagy ami még rosszabb, a tisztítatlan állóvizekben fognak strandolni. Hét év áll rendelkezésre az EU-s szabványoknak megfelelően javítani az ivóvizek minőségén, 2009. december 25-éig kell az új előírásokhoz igazodni egészítette ki információinkat Kiss István, a 15 homokháti települést összefogó Mórahalmi Térségi Vízmű Üzemeltetési Intézményének igazgatója. Ez alól a térségben csak Zsana és Zákányszék kivétel, e két településnek ugyanis már 2006-ra meg kell felelni az új szabványnak, mégpedig azért, mert esetükben legnagyobb az ivóvíz arzénkoncentrációja. A vízminőség-javítás nemcsak az arzénra vonatkozik, hanem az ivóvízben megtalálható más kémiai anyagokra is, amelyek közül általában több van az EU-ban megengedettnél. Ilyen a vas, a mangán, az ammónia. Fotó: Karnok Csaba Kiss István a beruházások költségeivel kapcsolatban elmondta: egy-egy település számára 50-100 millió forintos költséget jelent az ivóvíztisztítók beruházási költsége. Ebből a kiadásból az állam a kistelepülések esetén 90, nagyobb települések esetén 80 százalékot átvállal. A többit a helyi önkormányzatoknak kell kigazdálkodniuk. Amennyiben az őket terhelő 10, illetve 20 százalékot nem képesek előteremteni, kedvező kamatozású hitelt vehetnek fel az államtól. Ám így is nagy anyagi teher hárul a települési önkormányzatokra. KALOCSAI KATALIN KOVÁCSANDRÁS