Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-07 / 131. szám

PÉNTEK, 2002. JÚNIUS 7. C S A L A D I KÖR" 11 Tetűre - páfrányt Valóságos levéltetű-inváziónak lehetünk tanúi mostanában a ker­tekben, de még az utcai fákon, bokrokon is. Az apró szívogató je­lenléte, kártétele messziről látszik a hajtáscsúcsokon, a besodródó, fénylő, ragacsos leveleken. A mézgásodás tulajdonképpen a levél­tetvek ürüléke, a mézharmat, amit kedvelnek a hangyák, s a bajt tetézendő, szorgos látogatói lesznek a tetűkkel fertőzött helyek­nek. A „tetűkór" nemcsak a rózsákon, a koszorúvirág és a jázmin bokrain jelentkezik, de piros dudorokkal a ribizli levelein is jelez, ellepi a gyümölcsfákat, sőt a gyomnövényeket is. (Ellenszer tehát a kapálás is.) A sokféle levéltetű-hadsereg elpusztítására sokféle módszer ismeretes. A kényelmesebb kertészek a kémiai védekezést választják, vesznek a gazdaboltban vegyszert és permeteznek. A Pi­rimor 0,03 százalékos töménységben alkalmazandó - azaz 10 liter vízbe 3 gram szer kell - a Chess 25 WP 0,04 százalékosan, az Aztec pedig 0,075 százalékosan (7,5 ml szer tíz liter vízhez). A biokertészkedést kedvelőknek persze mást ajánlunk a levéltet­vek ellen. Ezekben a napokban például még ültethető az egynyári növények közül a tetűket riasztó büdöske (de nem szeretik a dísz­mákot és a körömvirágot sem). Akinek sok ideje van, illetve a te­tűkkel fertőzött ágakat, hajtásokat jól el tudja érni, az próbálkoz­zon a régesrégi módszerrel: a tetves vesszőket néhány másodpercre merítse bele egy edény forróvízbe (maximum 55 Celsius-fokosba). Virágzó bokroknál ez persze nem ajánlott. A gyorsabb, hatéko­nyabb metódust keresők a növényi védőszerek közül választhat­nak. Például páfrányfürdőt. Egy kilónyi friss vagy tíz deka száraz páfránylevelet kell beáztatni néhány liter esővízbe két-három nap­ra, majd leszűrni, s hígítás nélkül „megfürdetni" benne a permete­zővel a tetveket. Ha a páfrányléhez 1:1 arányban csalánlevelet is vegyítenek az irtás még biztosabb. A tetűrokon földibolhák ellen véd a mulccsal leszórt, nedvesen tartott talaj, az általuk kedvelt növények közelébe ültetett fokhagy­ma, fehérüröm, menta. Pattognak (el a kertből) a földibolhák, ha feketeüröm-lével permetezik meg őket. (Tizenöt-húsz dekányi szá­rított, virágos ürömszárat kell öt liter esővízben két-három óráig áztatni, majd fél óráig lassú tűzön főzni, leszűrni, öt liter esővízzel hígítva kipermetezni.) A permetezés viszont nem használ a rajzó, mindent megrágó cserebogarak ellen, azokat úgy lehet elpusztíta­ni, ha hajnalban, amikor dermedtek, lerázzák a fákról, összeszedik és elégetik. SZABÓ MAGDOLNA A bicikli kiegészítője a bukósisak, a görkorcsolyáé a térd- és könyökvédő A vakáció veszélyeket is rejt A NYÁRI SZÜNIDŐBEN 5-8 SZÁZA­LÉKKAL NŐ A GYERMEKBALESETEK SZÁMA, A FIGYELMET FELHÍVNI A VESZÉLYHELYZETEKRE A SZÜLŐK ÉS A PEDAGÓGUSOK FELADATA. MÉG IDŐBEN VAGYUNK, HISZEN A VAKÁ­CIÓ KITÖRÉSÉIG MÁSFÉL HÉT VAN. A szegedi mentőállomás vezető­je, Zentay Attila főorvos több éves tapasztalata alapján tudja, milyen tipikus veszélyek fenye­getik a gyerekeket nyáridőben. Ő elsősorban azoknak a szülőknek a figyelmét hívja fel a különös óvatosságra, akiknek gyermekei egyedül, otthon töltik a vakáció jó részét. A tipikus otthoni gyer­mekbaleseteket az áramütések, tüzek, a szabadon hozzáférhető vegyszerek, gyógyszerek idézik elő. A fürdőkád közelébe tett elektromos eszközök - a hajszá­rító, a vezetékes rádió - nem egy­szer okoztak már tragédiát, ami­kor fürdés közben a kádba estek. A programok híján unatkozó, csellengő gyerekek könnyű pré­dának számítanak a drogdílerek számára. S noha a drogozás nem tartozik a baleset kategóriájába, nem kisebb veszélyforrás. Mond­ják el a gyerekeknek, hogy ne fo­gadjanak el idegentől se csokolá­dét, se bélyeget stb., egyszóval semmit. A korszerű játszóterek, ame­lyekből ma már egyre több van nálunk is, lényegesen kevesebb veszélyt rejtenek, mint a régiek, de azért ezeken sem árt az óva­tosság. A játszóterek tipikus gyermekbaleseteinek oka a ma­gasból esés, aminek következ­ményei általában a kéz- és lábtö­rések, a zúzódások, de súlyosabb sérülés is történhet, ha a fémhin­táról zuhan a gyerek a betonra. A bicikli kiegészítője legyen a bukósisak, a görkorcsolyáé, s a ma újra divatos rolleré pedig a térd- és könyökvédő - figyelmez­tet Zentay főorvos, hiszen nagy védelmet nyújtanak a fejsérülé­sek, a végtagzúzódásokkal szem­ben. A kerékpár-balesetek zöme • A játszótereken gyakran éri baleset a gyerekeket. (Fotó: Tésik Attila) egyébként abból fakad, hogy a gyerekek takarásból hajtanak hirtelen a járművek elé, vagy a mellékútról figyelmetlenül igye­keznek a főútra, s nem veszik időben észre az oda érkező autó­kat. A közlekedési szabályok is­merete nélkül ne engedjék a gye­rekeket a forgalomba! A nyár nem nélkülözheti a strandolást. A temérdek szabad­idővel rendelkező gyerekek a for­ró napokat igyekeznek a vízben, vízközeiben tölteni. Tragédiát azonban nemcsak a fulladás okozhat, hanem a vízbe ugrálás is nagy veszélyeket rejt. Ha nem kellően mély vízbe ugrik valaki, vagy valakire ráesik, súlyos sérü­lést okozhat magának és a má- ; siknak is. Megszívlelendő ta­nács: csak akkor engedjék gyere­keiket egyedül a strandra, ha már i jól tudnak úszni. A folyókban, tavakban való fürdőzéstől pedig tántorítsák - mondhatjuk úgy is: tiltsák - el őket. Figyelmeztessék őket arra is, hogy felhevült test- i tel soha ne ugorjanak a vízbe, előbb mossák le hideg vízzel a felső testüket vagy, ha mód van rá, tusoljanak, s csak aztán „vág­janak bele" a medencébe. A szegedi mentőállomás főor- : vosa az utóbbi években mind többet találkozik egy új baleset­forrással: a gyerekek a televí­zióban, moziban látott agresz­szív filmjeleneteket eljátsszák egymással. A durvaságot pedig kéztörések és fejsérülések kísé­rik. Persze nem állhatunk ott min­den pillanatban a gyerekek mel­lett, és sajnos nem óvhatjuk meg őket valamennyi, rájuk leselkedő veszélytől, ám ha a kockázatos helyzetekre felhívjuk a figyelmü­ket, már jócskán csökkentjük a balesetek, tragédiák esélyét. KALOCSAI KATALIN • Fotó: Gyenes Kálmán Oldalborda Hogyan nézzünk a gyerekkel tévét? A Maros menti táj MARHAHÚSOS BABTÁL Hozzávalók 6 személyre: 35 de­ka vörös színű szárazbab, 2 vő- j röshagyma, 2 gerezd fokhagyma, 5 deka zsír, 50 deka darált mar­hahús, 2 teáskanál só, 2 kés­hegynyi bors, 1 cseresznyepapri­ka, vagy 1 teáskanál chili por, 1 : evőkanál pirospaprika, 2,5 deci ; paradicsomlé. A babot tiszta vízben 12 órán ; keresztül áztatjuk. A hagymát és ; fokhagymát finomra felaprítjuk, majd a zsíron üvegesre pirítjuk. ; Beletesszük a darált húst és fehé- : redésig sütjük. Azután az ázta- ; tott babbal, az áztatóvízzel, a só- j val, a borssal, a chilivel, a piros fűszerpaprikával és a paradi- ; csomlével nagy fazékba rakjuk. Fedő nélkül, nagyon gyenge tű- ; zön másfél órán át főzzük. A fő- j zés alatt gyakran megkeverjük, és ha a leve kevés lenne, paradi- ; csomlével pótoljuk. Ha gyorsab­ban akarjuk elkészíteni, akkor piros szemű konzervbabbal ke­verjük össze a megpuhított húst. : EPERTORTA TEJSZÍNHABBAL Hozzávalók: 8 deka margarin, 8 deka cukor, 1 csomag vaníliáscu­kor, 2 tojás, csipetnyi só, 15 deka I liszt, 1 csapott kiskanál sütőpor, 5 deka darált dió vagy mandula. A továbbiakban 60 deka tiszti- : tott eper, 15 deka cukor, fél pohár tejszín, 1 pohár tejföl, 1 evőkanál porcukor, fél citrom reszelt héja, ; 1 csomag piros tortazselé, 1 deci ; tejszínhab dísznek. A tésztamasszát az anyagok sorrendjében kikeverjük, és ki­kent, peremes tortaformában megsütjük. 20-25 perc alatt sül meg. A félbevágott földiepret megcukrozzuk, szűrőbe tesszük, a levét egy tálba lecsurgatjuk. A tejszínhabot kettéosztjuk, a felé­hez hozzáadjuk a tejfölt, a cuk­rot, a citromhéjat, majd ráken­jük a megsült tortalapra, és ki­rakjuk a félbevágott földieperrel. A zselét a földieper lecsurgatott levével és vízzel felfőzzük, lan­gyosan rákanalazzuk az epres tortára. Tejszínhabbal dúsan dí­szítve kínáljuk. SPÁRGASALÁTA 80 deka spárgát megtisztítunk, jól megmossuk. Kisebb csomók­ba összekötjük, és bő, forrásban lévő vízbe feltesszük főni. A főző­vizet gyengén sózzuk és cukroz­zuk. Ha felforrt, fedő alatt, mér­sékelt tűzön puhára főzzük. Sa­ját főzőlevében kihűtjük, majd jól lecsurgatjuk. Ezután 2-3 cen­tis darabokra vágjuk és tálba tesszük. Gyengén sózzuk, bor­sozzuk, rácsavarjuk egy citrom levét, hozzáadunk 1 evőkanálnyi finom étolajat, és megszórjuk egy fél csomó finomra vágott pet­rezselyemzölddel. ízlés szerint kevés porcukrot is tegyünk hoz­zá, majd óvatosan keverjük ösz­sze, és tegyük hűtőszekrénybe. Zöld salátalevelekre tálaljuk, és díszítsük kemény tojással. Kerti grillezésnél a húsok mellé is ki­tűnő. NÉZZEN VAGY NE NÉZZEN TÉVÉT A GYEREK? HA IGEN, MIT ÉS MENNYI IDEIG? KÁRA VAGY HASZNA NA­GYOBB-E A TÉVÉZÉSSEL TÖLTÖTT IDŐNEK? MIVEL TUDJA BEFOLYÁ­SOLNIA A SZÜLŐ A GYEREK NÉZŐI SZOKÁSAIT? MTI PRESS A gyerek még alig jár önállóan, de ha reklámot lát a képernyőn, megáll és tátott szájjal bámulja azt. Minden szülő tapasztalhatta már ezt a furcsa tünetet. A ma­gyarázat egyszerű: már az újszü­lött is azonnal figyel minden mozgásra. Kezdetben a televízió­ra azért nem, mert akkor még minden mozdulat csak néhány másodpercre köti le és - mivel még nem tud beszélni - termé­szetesen a szöveg sem érdekli. Egy-két éves kor után azonban a nagyon rövid, a tévészakmában „spot"-nak nevezett, 10-20 má­sodperces hirdetésekre már felfi­gyel. Ennyi időre már tud kon­centrálni, ha a képek közötti ösz­szefüggést még nem is érti meg. A magyar gyerekek (is) sok órát, bizonyos adatok szerint 3-4 óránál is többet töltenek a készü­lékek előtt. Egyes családoknál az esti mese után könyörtelenül ágyba parancsolják a gyereket. S persze akár 3, akár 5 órát tölt a csemete a televízió előtt, renge­teg olyan élménytől vonja el ma­gát, ami fejlődésében feloldhatná az egyoldalúságot. Például az ol­vasástól, a barátoktól a közös já­téktól, de a szülői szeretet oly na­gyon igényelt megnyilvánulásai­tól is. Ráadásul a gyerek nem­csak a híradókban, kaland- és egyéb filmekben lát vért, lövöldö­zést, verekedést, emberek megkí­noztatását, hanem egyre inkább a nekik szánt rajz-, bábfilmek­ben is. Ez meg, különösen a pszi­chésen labilis, vagy agresszív haj­lamú gyerekeknél jár nagy, egész életre károsító hatású, lélektani veszélyekkel. A mozgó kép hatá­sa pedig mindig erőteljesebb, mint a tanári, vagy az olvasott szöveg. Ha csak egy mód van rá a szülők a gyerekkel együtt nézze­nek televíziót és amikor láttak valamit, akár közben, akár utá­na, válaszolni kell a gyerekben mindig felmerülő kérdésekre. Mindezek nyomán az értel­mes gyerekekben előbb-utóbb kialakul bizonyos távolságtartás a látottakkal szemben. Nem biztos, hogy kevesebb időt tölt a készülék előtt, de amit lát, nem lesz feltétlenül az ártalmára. Mellesleg szólva az ilyen gyere­kek, felismervén a paneleket, hamarabb meg is unják, hogy minden idejüket a készülék előtt töltsék. Más kérdés, hogy bőven lenne mit változtatni a televíziók mű­sorain is, de ami a gyerekeket il­leti, valamennyi eddig végzett tu­dományos vizsgálódás egyértel­műen kimutatta: a szülők intel­ligenciáján múlik minden. • Fotó: Miskolczi Róbert Az egyre melegebb nyári napokon közeli kirándulóhelyeken eny­hülést keresők közül sokan kedvelik a Maros folyót. A sebes víz­folyással a Tiszába igyekvő Maros partjára, árterére kilátogatok jutalma elsősorban az ártéri erdők hűvös békessége. S persze számtalan látnivaló. Természeti kincseiből a szegediek is köny­nyedén feltöltődhetnek, hiszen a város feletti folyótorkolat egy­szerűen megközelíthető, megismerhető. Bár, az igazi Maros-part nem a torkolatnál, hanem beljebb mutatkozik meg. A hullámtéri erdők közül a legtöbb szépséget a makó-landori ter­mészetvédelmi terület kínálja. A páratelt mikroklímában a Ma­ros-parton csodálatos kőrisfák, szilek, nyárfák lombkoronái kö­zött bujkál a napfény. A sokféle ritka virág, cserje közt megpihen­ni, üldögélni vágyók néhány perc után ráhangolódnak a ligeterdő­ben jellegzetes madárkoncertre. A nagyon figyelők a máshonnan is ismerős különleges szólót is felfedezhetnek: hallhatják a holló hangját is. A vízhez közelebb húzódók pedig láthatnak a homok­padokon kócsagokat, vadrécéket, cankókat és jégmadarat is. Az egykor zabolázhatatlannak tűnő Maros mai partjainál a vendéget ilyentájt különleges virággal fogadja, a kaszálóban sokhelyütt ott virít a nyári tőzike. E kedves, szerény, védett növény mellett szá­mos más botanikai ritkaságra is lelhetnek a rétkedvelők. SZABÓ MAGDOLNA

Next

/
Thumbnails
Contents