Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-29 / 150. szám

DÉLMAGYARORSZÁG SZOMBAT, 2002. JÚNIUS 29., 92/150. FÜGGETLEN NAPILAP, ALAPÍTVA 1910-BEN ÁRA: 68 LT JELŐEIZETVE: 46 FT) TÉMÁINKBÓL MEDGYESSY MÚLTJÁT VIZSGÁLJÁK Balogh László, szegedi MDF-es képviselő kezdeményezte pártjá­ban, hogy a Medgyessy-ügy rész­leteinek megismerésére alakul­jon parlamenti vizsgálóbizott­ság. Interjúnkban arra kerestünk választ, hogy mit is akarnak vizsgálni. 3. oldal KELETIRŐL NYUGATIRA VÁLTANAK Az Antenna Hungária Rt. felké­szült arra, hogy a Kossuth rádió műsorát is nyugati frekvencián sugározza. Az úgynevezett keleti sávon, hivatalos nevén az OIRT-frekvencián már csak a Kossuth műsorát továbbítja a földi sugárzású szentesi adó. 13. oldal UJ HELYSZÍNEN, A KERESKEDŐ KÖZBEN! • SZEGED július 3-7. Ingyenes buszjárat a Mars tétről, a 79-es buszmegállójától 20 percenkónt j Információ: 62/S47-523 SZEGEDI SÖRFESZTIVÁL 101)8. JÜLUJJM*T. TÉR I MAR. j ífölí www.sorfe8ztival.szeged.hu V beiepe« díjtalan! www.delmagyar.hu Átadták a Dugonics téri új csomópontot Kettős keringő Szegeden Az átadás után az első járművek vezetői ismerkednek a kettős körforgalommal. Fotó: Miskolczi Róbert A villamosok után a többi jármű előtt is meg­nyílt tegnap délután a Dugonics téri csomó­pont. A kettős körforgalom kialakítása a né­hány napos csúszás ellenére rekordidő alatt készült el. Az országban egyedülálló forgalmi megoldást Ványai Éva alpolgármester adta át a városnak, és egyúttal megköszönte a szege­diek türelmét is. A Dugonics téri új forgalmi rend sok előnyt rejt magában, de meg is kell tanulniuk, szok­niuk a közlekedőknek a megújult keresztező­dést. Az utak régi vándorainak is óvatosan praktikus megközelíteniük a teret, legalábbis az első néhány alkalommal, hisz hasonló közlekedési helyzetbe sehol máshol az or­szágban nem kerülhettek még. Információink az 5. oldalon Keleti Salzburgot álmodtak Shakespeare III. Richárd című drámájának bemutatójával jövő pénteken kezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok idei rendez­vénysorozata. A Dóm téri fesztivál története több mint hét évtizedre tekint­het vissza: Juhász Gyula már 1926-ban felvetette, hogy Salz­burg mintájára - az idegenforga­lom fellendítésére - szabadtéri színházi előadásokat kellene lét­rehozni. Az ötletet mégis inkább a világlátott fiatal színházi szak­ember, Hont Ferenc nevéhez kö­tik, aki Párizsban tanult, majd Németországban a salzburgi sza­badtéri előadásokat is irányító Max Reinhardt mellett szerzett tapasztalatokat. A szegedi sajtó és Klebelsberg kultuszminiszter támogatásá­nak is köszönhető, hogy 1931 nyarán megrendezhették az első előadást a Dóm téren. A követ­kező nyáron már elmaradtak az előadások, s csak 1933 augusz­tusában mutathatták be Madách művét, Az ember tragédiáját, amely később a szabadtéri törté­netének legfontosabb darabjává vált. Az 1939-es szezon után húszévnyi csönd következett, csak 1959 júliusában szólalt meg a Szeged híres város dallamára komponált, s azóta minden nyá­ron felcsendülő fesztiválszignál. írásunk a Napos oldalban Bronznap, aranynap MUNKATÁRSUNKTÓL Ma és holnap az éremmeccsekkel fejeződik be a XVII. labdarúgó-vi­lágbajnokság. Először (ma, 13 óra) a bronz sorsáról dönt a két meglepetéscsapat, Dél-Korea és Törökország. Megjósolhatatlan, hogy melyik gárda állhat fel a do­bogóra. A fináléval (vasárnap, 13 óra) kapcsolatban sem könnyebb a szakemberek dolga. A szelle­mes, technikás, játékos foci mér­kőzik meg a szervezettséggel, a fegyelmezettséggel. A döntő érde­kessége, hogy a vb-k 72 éves tör­ténetében először találkozik Bra­zília és Németország. Részletek a 18. oldalon Néptáncosok, ha találkoznak A Dugonics térről menettáncban vonultak a Széchenyi térre az együttesek Fotó: Gyenes Kálmán Ezekben a napokban több nép­táncos rendezvény is zajlik Sze­geden és a megye más telepü­lésein. MUNKATÁRSUNKTÓL A Nagy Albert vezette Szeged Táncegyüttes szervezésében hét­főig tart a XI. szegedi nemzetközi néptánctalálkozó, amelyen a ha­zai résztvevők mellett turkui, te­mesvári és belgrádi néptánce­gyüttesek is fellépnek. Délelőt­tönként Szegeden, délutánon­ként a környező településeken mutatják be műsorukat. Közben a Duna-Körös-Ma­ros-Tisza eurórégiós együttmű­ködés keretében három országot érintő folklórfesztivál is kezdő­dött. Az ezen szereplő román, szerb és magyar népviseletbe öl­tözött táncosok tegnap este Sze­geden is felléptek: a Dugonics térről indulva, menettánccal vo­nultak végig a Kárász utcán és a Széchenyi téren, amit gálaműsor követett. Folytatás az 5. oldalon Évek óta nem dördült el fegyver a mórahalmi határszakaszon Menekültek és csempészek A határőröknek föladja a leckét a menekültáradat. Fotó: Schmidt Andrea Több mint száz afgán, iraki, iráni határsértőt fogtak már el az idén a mórahalmi körzetben dolgozó határőrök. Munkájukat civilek, rend­őrök, polgárőrök, önkormányzatok is segítik. Mórahalom mellett, egészen pontosan néhány mé­ternyire a magyar-jugoszláv államhatártól, látoga­tásunk idején nyugodt volt a vidék. így aztán sem­milyen említésre érdemes ügyről nem tudott be­számolni Monoki Zsolt határőr őrmester sem, akit szolgálati kötelessége parancsolt ki a déli végekre. A közeli tanyán egy idős nénike, Hegyi Istvánná is arról beszélt: madár se jár erre, nemhogy gyanús alakok kószálnának. De Árva Béla alezredestől, a Kiskunhalasi Határ­őr Igazgatóság Mórahalmi Határőrizeti Kirendelt­ségének vezetőjétől megtudtuk: azért nem mindig kezdhetik így jelentésüket a járőrök: „Semmilyen rendkívüli esemény nem történt." - Kirendeltségünkhöz 24 kilométeres határsza­kasz tartozik, megszámolni is nehéz, hány olyan dűlőút vezet itt Jugoszlávia felé, amin különösebb gond nélkül közlekedhetnek gépek is, emberek is. Vagyis akár vonzó terepnek is nevezhetnénk ahhoz, hogy a határsértők gyakorta megcélozzák - magya­rázta az alezredes, amikor terepjárója épp fák, bok­rok ágait hajtogatta szét az egyik ösvényen haladva. - Mi tagadás, az elmúlt években meg is ismerked­hettünk jó néhány olyan férfival, asszonnyal, gye­rekkel, aki a megérkezése előtt pár héttel azt se tud­ta, hol van Magyarország. Aztán mégis a mi ha­zánkban kért menekültstátust. Árva Béla a közelmúltat felidézve elmondta: a 90-es években inkább csak a befelé igyekvők adtak munkát a határőröknek. Volt olyan időszak (1994-95), amikor kínaiakat próbáltak a legna­gyobb számban átjuttatni az embercsempészek a határon. Máskor a volt Jugoszlávia utódállamaiból érkeztek a menekültek. Míg a tavaly szeptemberi New York-i terrortámadást követően, amikor az amerikai csapatok támadásba lendültek Afganisz­tánban, megindultak Európa felé az afgánok. Folytatás a 3. oldalon

Next

/
Thumbnails
Contents