Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-28 / 149. szám

SZOMBAT, 2002. JÚNIUS 3. • AKTUÁLIS" 5 Főkapitány acél­keresztben Folytatás az 1. oldalról Ez idő alatt kiképzést kapott a hírszerző munkáról. Ezt követő­en saját kezdeményezésére pá­lyát módosított: 1977-től 1997-ig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság hivatásos tisztjeként dolgozott. Közben 1977-től 1983-ig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság III/II-es kémelhárítási osztályán volt elhárító tiszt, majd ismét sa­ját elhatározása alapján módosí­tott pályát: 1987-ig értékelő tisz­ti feladatokat látott el, majd 1987 és 1989 között a makói rendőrkapitányságot vezette, 1997-ig a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot irányí­totta. A vezérőrnagy az Orbán-kor­mány idején, 1997 és 2001 kö­zött a Belügyminisztérium mun­katársaként a hágai magyar nagykövetségen teljesített diplo­máciai szolgálatot, majd 2001. december 1. és 2002. június 3. között a Tolna Megyei Rend­őr-főkapitányságot vezette. Salgó Lászlót május végén kér­te fel az Országos Rendőr-főkapi­tányság vezetőjének Lamperth Mónika belügyminiszter. Med­gyessy Péter kormányfő ezt köve­tően kinevezte a Csongrád me­gyei kötődésű tábornokot az ORFK élére, és június 3-án iktat­ták be hivatalába. OLÁH ZOLTÁN Szeged vásárváros: megnyílt a vidék legnagyobb expóközpontja A kiállítóké lett a Hangár Gellért Ákos: amennyiben a Hangár vonzza majd a kiállítókat, lendületbe jöhet Szeged gazdasági élete is. Fotó: Karnok Csaba Folytatás az 1. oldalról Szeged az új expóközpontnak kö­szönhetően vásárvárosi rangot vívhat ki magának, mivel a Han­gár ebben a pillanatban a vidék legnagyobb kiállítási központja. Amennyiben pedig Szeged vonz­za majd a kiállítókat, megmoz­dulhat valami a gazdaságban is. ­A Hangár egy frankfurti vásárhoz képest kicsi, de már európai mi­nőséget képvisel - fogalmazott Gellért Ákos. Ráadásul további 8 hajóval bővíthető. Rill Ágnes, a Kamara Expo Kft. ügyvezető igaz­gatója azt hangsúlyozta: a Han­gár Központ nem csupán kiállítá­sok, vásárok szervezésére alkal­mas infrastruktúrával bír, hanem kongresszusok, rendezvények be­fogadására is tökéletes. A beruházás mintegy 300 mil­lió forintba került, de ha újonnan kellett volna felépíteni, a vég­számla 800 millióra rúgott vol­na. A három csarnok 3900 négy­zetméter a büfékkel, mellékhe­lyiségekkel és a közlekedőkkel együtt, az emeleti irodák, tárgya­lók alapterülete 550 négyzetmé­ter. Közel 40 ezer szabad, zöm­mel zöldterület veszi körül a ha­jókat, a látogatókat 260 parkoló is várja a három bejárat közvet­len közelében. Az expo idején a Mars térről ingyenes buszjáratok indulnak a Kereskedő közbe 20 percenként a 79-es busz megál­lójából, mindennap 7.45 és 20.05 között. F.K. UJSZASZI ILONA Megindultak a falak Magyarországon. A berendezkedő új hatalom főszereplői közül kettő ismerte el a nyilvánosság előtt, hogy a rendszerváltozás előtti államot hírszerzőként szolgálta. Med­gyessy Péter kormányfőről kiáltatott világgá, hogy kémelhárító, a BM III/II-es ügyosztályának tisztje volt. Salgó Lászlóról pedig az mondatott ki, hogy 111/I-es és 111/II-es rendőrtisztként is dolgozott. Dől a fal, ha megmozdul egy-két tégla. A tégla, mely nem csak építőanyagot, hanem besúgót is jelent. Nem hiába mondták: a falnak is füle van, mert tudta: a beépített emberek, a téglák jelen vannak az egyetemen, a munkahelyen, tán a baráti körben is, és megfelelő helyen jelentenek. Egy-egy tégláról néha sejteni lehetett, mivel foglalatoskodik hit­ből, kedvtelésből, vagy kényszerből. Igaz, a rendszerváltozás után egyik kormány se engedett fényt e téglák alkotta bugyrokba, de sokakról nyilvánvalóvá vált, erősítették a Falat. A vicc szerint Medgyessyről is tudtak mindent párttársai, nem hiába szólítják Péter-kémnek. Salgó útja viszont valóban egyértelmű lehetett fe­letteseinek, akik kormányváltásoktól függetlenül újból és újból felelős posztokba juttatták, de Csongrád megyei ismerőseinek is, akik időrendbe rakták állomáshelyeit. De nem is e múltbeli tudás a lényeg. A Kádár-érában finomkodva téglának neveztetett a besúgó, a spich, az ügynök, de a kém is. Az egykori BM Ill-as ügyosztályán belüli különbségeket kifejező szakszavakat rokonértelmünek te­kinti a polgári ellenzék is. Mert így, egyszerűsítve talán megragad­ható az a valami, melyen tizenkét év óta egyetlen mai politikai erő sem találja a fogást. Hiszen minden kormányzati ciklusban volt a pillanatnyi pohtikai felállást hosszabb-rövidebb ideig bizonytalan­ságba sodró titkosszolgálati ügy, mégsem élhettük át a múlt terhei­től megszabadító katarzist. Ugyanis az egykori tégla új helyzeté­nek, vagyis az új hatalomba való beépülésének értelmezése jórészt lelkiismereti kérdés, amit az idő előrehaladtával egyre nehezebb törvénybe foglalni. Senki se gondolja, hogy nagyhirtelen sikerül a vizet és a tüzet megbékítő jogszabályt alkotni. Inkább az a tét, hogy mely erő mondja meg, miről szóljon a közbeszéd, mire irányuljon és miről terelődjön el a választó figyelme - az őszi választásokig. Hétfőn: zárt hivatalok a tisztviselők ünnepén július első napja munkaszüneti nap a köztisztviselők számára. Az ügyfeleknek ez azt jelenti, hivatalos ügyintézésre ma, vagy csak jövő hét kedden lesz mód­juk. MUNKATÁRSUNKTÓL A köztisztviselők országszerte pihennek majd, ezért a miniszté­riumok, a közigazgatási hivata­lok, a megyei jogú önkormány­zatok, a polgármesteri hivatalok, az okmányirodák, az adóhivatal és az egészségbiztosítási pénztár irodái zárva tartanak majd hét­főn. A szünet természetesen orszá­gos, így a megyénkben is „meg­áll az élet". Legközelebb csak kedden lehet a sürgősségi útle­veleket, valamint a magyariga­zolványokat igényelni és átven­ni. Zárva tart a munkaügyi köz­pont megyei kirendeltsége, s nem tudunk majd bejutni az APEH és a tb megyei irodáiba sem. Kiürül a Csongrád Megyei Köz­igazgatási Hivatal és a megyei önkormányzat is, ám mindkét intézményben tartanak majd ügyeletet - tájékoztatta lapunkat Mózes fános, a közigazgatási hi­vatal pénzügyi főosztályvezetője, aki azt is elmondta, térségünk­ből csaknem 260 köztisztviselő utazik a hétfői, budapesti ünnep­ségekre. A két intézmény egyébként már a mai napon is rendez egy zárt körű helyi szakmai taláko­zót, amelynek Ópusztaszér ad otthont, e program azonban még nem befolyásolja az ügyfélszolgá­latok nyitva tartását. Immár hatodik éve ünneplik július l-jén a köztisztviselők napját, az idén azonban először országos találkozót is szerveztek az fővárosban, melyre több ezer résztvevőt várnak. Ha szűkebb körben, de a Parlamentben is fo­gadnak a köztisztviselőket az ün­nep alkalmából, akikre kitünte­tésekvárnak. Hétfőn ünnepség keretében adják át első alkalommal a Cím­zetes főjegyző címet, amelyet ha­tározatlan időre adományoz a miniszterelnök a tartósan ki­emelkedő munkát végző jegy­zőknek. NYÁRI KAMATCSUCS K&H Nyári folyószámlacsomag rengeteg kedvezménnyel 8,25°/o kiemelt kamattal Kedvezmények.-ől érdeklődjön fiókjainkban: Szeged, Plaza Kossuth L sgt 119. Tel.: 62/498-170 Csongrád, Hunyadi tér 10-16. Td.: 63/483-360 Klauzál tér 5. Tel.: 62/551-438 Szentes, Kossuth u, 17/a Tel.: 63/312-366 Széchenyi tér 9. Tel.: 62/560-200 Makó, Széchenyi tér 14-16. Tel.: 62/213-244 Hódmezővásárhely, i'ossuth tér 5. Tel.: 62/245-664 KaH A válasz • 1 millió Ft feletti betétösszeg 3 hónapos lekötésekor, legalább egy szolgáltatói, közüzemi szám- _ la rendszeres díjbeszedésére adott felhatalmazás esetén. EBKM-8,25%. Az akció 2002. június §' 1-jétől augusztus 31-ig tart. A bank a kamatváltoztatás jogát fenntartja. A szerződés részié- £ tes leírását az általános szerződési feltételek és a Hirdetmény tartalmazza. Oktatáspolitikai fórum Szegeden - Magyar Bálinttal Kisebb terheket, hasznosabb tudást Az Oktatási Minisztérium több vezetője is Szegeden töltötte a tegnapi napot. Magyar Bálint miniszter mellett három állam­titkár-helyettes és a parlamenti bizottság elnöke, Szabados Ta­más is találkozott a dél-alföldi pedagógusokkal és az iskola­fenntartók képviselőivel, akiket a közoktatásban várható folya­matokról tájékoztattak. Dél­után a Szegedi Tudományegye­tem rektorával, Mészáros Re­zsővel és a vezető professzo­rokkal beszélték meg a felső­oktatás aktualitásait. A minisz­ter interjút adott a Délmagya­rországnak. -A kiélezett kampány jól jött az oktatásnak, a választási ígére­tek helyet kaptak a száznapos kormányprogramban. Mit tar­talmaz a törvénycsomag t - Négy alapvető területet érin­tenek a beterjesztett törvény­módosítások. Az első a diplo­más minimálbér bevezetése. Ez azt jelenti, hogy a főiskolai dip­lomával kezdő pedagógusok alapbére nem lehet kevesebb bruttó 100 ezer forintnál, az egyetemi diplomával az alapbér 107 ezer 500 forint. Tudniuk kell a fiataloknak, az oktatási kormányzatnak az a szándéka, hogy érezzék: aki a pedagógus­pályát választja, az nem auto­matikusan a szegénységet vá­lasztja. Most így átlagosan 50 százalékos lesz az alapbéreme­lés, a jövő évben kell rendezni a pótlékokat és a minőségi kere­setkiegészítést. A béremelést nemcsak a közalkalmazottak, hanem az alapítványi és egyházi iskolák is megkapják. A kor­mány nem kívánja azt a gyakor­latot folytatni, hogy egyik kezé­vel ad, a másikkal elvesz, tehát egyúttal eltöröltük az előző kor­mány által hozott törvénymó­dosítást, amely 2002 szeptem­berétől emelte volna a tanárok kötelező óraszámát. Visszaáll a tanítók esetében a 21, tanárok esetében 20 órás kötelező óra­szám. Nem tervezünk elbocsá­tásokat sem és a fenntartó ön­kormányzatok is megkapják a béremelés fedezetét. Magyar Bálint oktatási miniszter szolid, ám következetes refor­mokat ígér. Fotó: Karnok Csaba -Az idén, úgy tudom, címzett támogatás formájában. De jövő­re t Állítólag 400 milliárd forint az áthúzódó költség... - Jövőre is megkapják, be lesz építve a normatívákba. - Melyek a törvénymódosítá­sok további fontos elemei 1 - A kerettanterv fennmarad, mert bár nem tartottuk jónak a NAT ellenében a bevezetését, szeretnénk megkímélni a peda­gógusokat az örökös változtatá­sok sokkjától. De rugalmasabbá tennénk a rendszert, azt szeret­nénk, hogy jobban igazodjon a fenntartók, a szülők és a gyere­kek érdekeihez. Én a tanárokat alkotó értelmiségieknek, felelős embereknek, partnereknek te­kintem, tudom, hogy nem szük­séges egy központból meghatá­rozni, mi az, amit tenniük kell. Vagyis bővitjük a tanárok sza­badságát, tágabb mozgásteret nyitunk kezdeményezéseiknek. Egészen más viszonyt szeret­nénk kialakítani velük, mint az előző kormány, amelynek egyik első lépése volt, hogy elvette a legfőbb szakmai szervezet, az Országos Köznevelési Tanács egyetértési, vagy vétójogát az alapvető oktatáspolitikai kérdé­sekben. Most újra visszaadjuk. - Csökkenteni a diákok terhe­lését, növelni a tudásukat - ez az oktatáspolitikai cél. De ho­gyan? - Tanulni kell megtanítani őket. Felkészíteni arra, hogy fel­nőtt életükben képesek legyenek váltani, új szakmákat megtanul­ni, ha kell, négyszer-ötször is. Le­járt annak a tanítási modellnek az ideje, amelyben lexikális is­meretek tömegét, kész kérdések­re kész válaszok sokaságát kel­lett a diákok fejébe beletömni. Ennek vége van. Ha nem tudjuk őket egy más típusú tudással fel­vértezni, amely elsősorban a ta­nulás képességét jelenti, akkor ­magyarán szólva - nagyon kiszú­runk velük. Az erkölcsi felelőssé­günk nagy, hiszen - amint ez ki­derült egy nemzetközi összeha­sonlításból - a magyar diák je­lenleg pont ezekkel a képessé­gekkel rendelkezik legkevéssé. A PISA-jelentés azt mutatta, hogy a 15 éves tanulók 48 százaléka olyan szövegolvasási, megértési problémákkal küzd, hogy ennek következtében képtelen lesz majd új szakmát elsajátítani, nem tudja megállni a helyét a munkaerőpiacon. Ezen változta­ni alapvetően az oktatási kor­mányzat felelőssége. Úgyhogy várható az oktatási törvények módosítása később, a következő évben is. - Mi várható a felsőoktatás­ban1 - Két nagy folyamat áll előt­tünk. Az egyik az egymásra épü­lő, négyszintű képzés megvalósí­tása a hagyományos kétszintűvel szemben. Ez azt jelenti, hogy a hallgatók két-három év után is kiléphessenek a rendszerből va­lami használható diplomával. A másik fontos reformlépés pedig az akadémiai, azaz a szakmai és a pénzügyi vezetés intézményes szétválasztása, hogy az előbbi az oktatással foglalkozhasson, a pénzügyek pedig hozzáértő ke­zekben lehessenek. - További pénzek is kellené­nek ahhoz, hogy az integráció ne maradjon formalitás. - Az egyetemi beruházások je­lentős mértékben nőttek az el­múlt években is. Ugyanakkor ne­héz annak a dilemmának a fölol­dása, hogy az egyes karok milyen erősek legyenek az egyetem köz­pontjával szemben. Egyfelől ne érezze úgy a központi vezetés, hogy gyakorlatilag nincs játékte­re, nem lehet igazán stratégiája, mert egyszerű föderatív vezetés valósul meg. Másfelől ne érezzék az egyes karok, hogy a saját meg­szerzett forrásaikat korlátok nél­kül át lehet csoportosítani. Fon­tos, hogy milyen intézményes garanciákat tudunk teremteni arra, hogy mindkét szempont ér­vényesülhessen. S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents