Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-04 / 128. szám

T KEDD, 2002. JUNIUS 4. •AKTUALIS" Ligetvári Ferenc a karbantartott természetről Együtt élni a fotómodellel Ligetvári Ferenc egyetemi tanár a Tessedik Sámuel Főiskola oktatójaként tartott előadást a vízi társulatok legutóbbi országos konferenciáján, Vásárhelyen. Az ismert szakember, az Orbán-kormány második környezetvédelmi minisztere interjút adott lapunknak. - Az önkormányzatok gyakran tapasztalhatták az elmúlt évtizedben, milyen nehéz hozzájutni azokhoz a forrásokhoz, amelyek például a szennyvízcsatorna-beruházást segítenék. Ez is a környezet védelmét szolgálná, főleg ott, ahol veszélyeztetett az ivóvízbázis. Vajon a kormányváltással változik-e e téren valami1 - Már az előző kormány idején is voltak kedvező folyamatok, jól kezdtek egymásra épülni a fejlesztési programok. Várható, hogy a jelenlegi kormány folytatja az erőforrásokkal való helyes gazdálkodást. De ehhez azért sem érdemes túl nagy reményeket fűzni - egyelőre -, mert közben a rendelkezésre álló összegek kicsik. Nehéz lesz azt elérni, hogy valóban valamennyi veszélyeztetett terület egyszerre megkapja a támogatást. Szerintem továbbra is szükségszerű lesz, hogy egyrészt a Belügyminisztérium, másrészt a Környezetvédelmi Alap Célelőirányzat adja a forrásokat. De fontos lenne az is, hogy a rendszer célszerűen átalakuljon. Szükséges, hogy ne az ügyesen lobbizó, hanem az igazán rászoruló térség kapja meg a támogatást, legyen tiszta, kié a felelősség, de ne maradjon kiszolgáltatott helyzetben egy önLigetvári szerint a nyugati országok karbantartott környezetének értéke meg sem közelíti a mi naturális értékeinket. Fotó: Tésik Attila kormányzat sem, csak azért, mert nem tudja vállalni a nagy beruházás költségeit. - A környezetvédelem az utóbbi évtizedben többnyire akkorkerült szóba, amikor valami botrány volt körülötte. Változhat-e ez a „gyakorlat"? - A magyar ember szemléletében egyelőre nincs nagy szerepe a környezet védelmének. Az éves költségvetésekben is egészen minimális pénz jelenik meg erre a célra. Igazi változás akkor lesz, amikor ez az összeg nőni fog. Ma a nagy környezetvédelmi beruházások jelentős részét az Európai Unió finanszírozza. Ami nem lenne baj, ha közben nem lennének nagy elmaradásaink. Miközben a környezetvédelem tényleg alkalmasnak tűnő eszköz a politikai csatában, sokan még mindig nem érzik, milyen károkat okozhat például egy növényvédő szernek a talajba, azon keresztül a növénybe, majd a szervezetbe jutása. Számtalan példa bizonyítja, hogy az egészségügyi óvó szabályokat sok helyen figyelmen kívül hagyják, s ebből sok megbetegedés, haláleset következik be. Túlzottan gyorsan fejlődött a technika ahhoz, hogy ezt fejben követni tudtuk volna. - A tiszai ciánszennyezés arra is felhívta a figyelmet, hogy mi minden csurog a folyókba Magyarországon. Mi változtathat ezen a helyzeten ? - Az unió úgynevezett „víz-keretirányelve" azt fogalmazza meg, hogy minden ország köteles a saját vízkészletét ökológiai szempontból megóvni, illetve megtisztítani. Mi csak azt szeretnénk elérni, hogy minél több emberben felébredjen az igényesség a környezetével kapcsolatban. A nyugati országok nagyon rendezettek, karbantartják a természetüket, de annak a környezetnek a naturális szépsége, értéke már meg sem közelíti a mienkét. - Nekünk is el kell jutnunk odáig? - Nem, ha időben rádöbbenünk, hogy mit ér a mi környezetünk. Talán ha a falusi turizmus révén pénzt tudnának belőle csinálni sokan, és erre egyre többen rácsodálkoznának. Mi, magyarok olyanok vagyunk most, mint az a férfiember, aki egy fotómodellel él együtt. Számunkra ma még „csak" természetes, hogy az élettársunk gyönyörű. BAKOSANDRÁS Géczi József bizottsági elnök, Balogh Lászlókét testületben tag Parlamenti képviselők és tisztségek MUNKATÁRSUNKTÓL A szegedi országgyűlési képviselők közül egyedül a szocialista Géczi József Alajos tölt be bizottsági elnöki posztot. Az immár negyedik parlamenti ciklusban képviselő Géczi a Mentelmi, Összeférhetetlenségi és Mandátumvizsgáló Bizottság elnöke. Emellett tagja a frakció Mezőgazdasági és Közjogi Munkacsoportjának is, vagyis az alkotmányjogi kérdések mellett továbbra is foglalkozik az agrárium ügyeivel. A többi szegedi szocialista honatya a következő bizottságok tagjaként dolgozik: Botka László az Európai Integrációs Bizottságban, Kozma József a Külügyi Bizottságban, Újhelyi István pedig az Ifjúsági és Sport Bizottságban. A Fidesz-MPP képviselői közül Szeged polgármestere, Bartha László az Egészségügyi Bizottság tagja, Rákos Tibor pedig a Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságban tevékenykedik. A szegedi honatyák közül az MDF-es Balogh László az egyedüli, akinek két bizottsági tagság is jutott. A Kulturális és Média Bizottságban elsősorban mint pártja médiaszakértője vesz részt, a Rendészeti Bizottságba pedig szegedi közbiztonsági tanácsnoki múltjára* szakértelmére tekintettel delegálta az MDF. Jéghegy, szeméthegy PODMANICZKY SZILÁRD Pár héttel ezelőtt jelentették a hírügynökségek, hogy megint levált egy jégdarab az Antarktiszról. Állítólag ez természetes folyamat, nem a globális felmelegedés következménye. De van már olyan propagandája a felmelegedésnek, hogy jó, ha az emberek fele elhiszi ezt. Mások szerint a inai tendenciák mellett van még úgy húsz évünk. Nem tudni. Tavaly előtt is beharangozták a világvégét, abból se lett semmi. Vagy nem vettük észre. Egyes gondolkodók szerint a világvége már tart. Mert a világvége nem varázsütésszerű valami, hanem egy folyamat, amihez vagy hozzáteszünk, vagy kevéskét elveszünk belőle. Mindezeket figyelembe véve, a föld állapotát a túlnépesedés felől nézve, nem kapunk valami rózsás eredményt. Mindamellett nem tudni, mit gondoljon a természet védelméről az egyes ember, amikor a nagy ipari ország közül jó néhány félvállról kezeh a témát. Ha csak egy picit is odafigyel az ember, akár szemét-, vagy szennyezéskérdésben, azt látja, hogy vajmi kevés az ő keze, gondolkodása, és a többi ehhez, ha egyszer meghatározó szinteken előbbre kerülnek a gazdasági kérdések a környezetvédelminél. Nálunk az utóbbi négy évben a környezetvédelem igen alacsony röppályán mozgott, ennek köszönhetően ez is sarkalatos problémaköre lesz az EU-bővítésnek. Mert ha nem is lesz vége húsz év múlva a világnak, de ha rendeleti szinten nem kezeljük a környezeti károkozást, akkor hamarosan szép kupac szemét tetején találjuk magunkat. Holnap környezetvédelmi világnap van, látszólag olyan, mint a többi, így-úgy kinevezett nap, azt hisszük, jópofa okoskodás, pedig ez tnég csak a jéghegy csúcsa. Vigyázat, kullancs! A kullancs kétféle betegséget terjeszthet, a bakteriális fertőzésként ismert Lyme-kórt, ami ellen nincs védőoltás, valamint a vírusos agyvelőgyulladást. MUNKATÁRSUNKTÓL Csongrád megyében az elmúlt évben 12 kullancs okozta Lyme-kóros esetet diagnosztizáltak - tudtuk meg az ÁNTSZ megyei járványügyi osztályvezetőjétől, Tombácz Zsuzsannától. A kullancs főleg azokat veszélyezteti, akik sokat tartózkodnak a szabadban, túráznak, kirándulnak. Kétféle betegséget válthatnak ki: a vírusos agyvelőgyulladást és a Lyme-kórt. A vírusos agyvelőgyulladás tünetei a láz, a levertség, a végtagfájdalmak, a torokgyulladás, a fejfájás, a hányinger, a hányás, a tarkókötöttség, a szédülés, a bizonytalan járás, esetleg öntudatvesztés. Hazánkban az agyvelőgyulladás vírusával fertőzött kullancsok kedvelt területe a Dunántúl, a Pilis-hegység, az Északi-középhegység. A vírusos agyvelőgyulladás ellen kapható - három injekcióból álló - védőoltás megelőzheti a betegséget. Ajánlott a test átvizsgálása kirándulás után. A szakemberek azt ajánlják, hogy minden apró gyanús jelet, ami kullancscsípésre utal, érdemes orvosnak megmutatni. A kullancs terjesztette Lymekór esetén a csípés helyén leghamarabb 48 óra elteltével kör alakú vörös folt keletkezik. A Lyme-kór későbbi tüneteiként ízületi gyulladások, ideggyulladások jelentkezhetnek, amelyeknek gyógykezelése hosszadalmas. A Lyme-kór ellen nincs védőoltás, fontos a kullancs eltávolítása, illetve a tünetek észlelése után azonnal elkezdeni az antibiotikumos kezelést.A kullancs ellen védelmet nyújtanak a különböző rovarcsípések elleni kenőcsök is. S-Szám-Mágia Szerdán, csütörtökön és pénteken újra óriási nyereminyauti sorsolás lesz. A három nap összesen 29 darab Peugeot személyautót és 18-szor egymillió forintot sorsolnak ki. Az akció mindhárom nap 8 órától 17 óráig tart. Szerdán skandinávlottót 600 forint, csütörtökön hatoslottót, pénteken pedig ötöst kell legalább 520 forint értékben megjátszani ahhoz, hogy részt vegyünk az adott óra kocsijának sorsolásán. Csütörtökön és pénteken ráadásul óránként egymillió forintot nyer egy-egy szerencsés JOKER játékos. Részletek a lottózókban. Volt négyzetszám a nyertesek között (a 81-es) és az ötödik sor is érintetlen maradt, így múlt heti ajánlatunkkal igazán nem vallottunk szégyent. Talán a 667 790 361 forintos telitalálatos is így okoskodott. Vagy egészen másként? A tény az, hogy ennél jobban nem tölthette volna ki a szelvényét. Heti ajánlatunkban a számvégződések közül emeljük ki a 8-ast, hiszen az utolsó nyolc sorsolásból csak egyszer (a 20. héten) húztak közülük. A szelvény negyedik sora (46-60) pedig április vége óta mindössze egy nyerőszámot tudott adni. A 3-as és a 13-as is kipottyant a sorsolási gömbből, mégsem volt telitalálatos a hatoson. Az 5+1-esek egyenként két és léi milliót érnek. Pótszámként a 25-öst sorsolták, a hat főszám között továbbra sincs négyzetszám (már ötödik hete). A már 400 millióra duzzadt telitalálatoshoz érdemes lehet közülük is választani. Csütörtökön és pénteken plusz egymilliót is érhet a JOKER. Idén 4-es is és 6-os is pontosan hétszer került ki a sorsolási gömbből, ezzel messze az utolsó helyen állnak. ir„»y Közel 70 millióval lett gazdagabb az a játékos, i?Jpg5W© aki legalább két négyzetszámot (az l-est és a 25öst) játszott meg (és persze a másik ötöt is eltalálta). Az első és az ötödik sorból is két-két nyerőszám került ki mindkét sorsoláson, a második (6-10) és a negyedik (16-20) sor viszont az utolsó két hétben egynél többet nem tudott adni. Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság HATOS # A megyei földhivatalok általában tartják a határidőt Tömeges a bejegyzési igény A Csongrád megyei földhivatalokban az ügyek csak jelentéktelennek mondható része csúszik ki a határidőből. Csongrádon, Makón, Szentesen tartják a tempót, Hódmezővásárhelyen és Szegeden azonban előfordul néhány napos elmaradás. Akadnak határidőn, vagyis 30 napon túli elintézetlen ügyiratok a Csongrád Megyei Földhivatalban - nyilatkozta lapunknak Micsik Zoltán hivatalvezető -, ám azok száma nem jelentős. Az idén várhatóan beérkező iratoknak mindössze a 2 százalékát teszik ki ezek az okmányok. Szentesen, Csongrádon és Makón például tartani tudják a tempót a munkatársak, Szeged és Vásárhely „nehezebb" terep, ezekben a földhivatalok 5-15 napos elmaradásban vannak saját magukhoz képest. Hogy a nagyságrendet is érzékeltessük: 2001-ben közel 235 ezer ügyirat érkezett a körzeti földhivatalokba, ügyirathátralékot alig tartottak nyilván, mindössze 25 elintézetlen papírt vittek át egyik évről a másikra. Idén az okiratok hasonló nagyságrendjére számítanak. Ennek a teDH^nfiki Szeged Szentes Htmhéy Makó 2446 db nincs 2359 db Bejegyzési idő 35 nap || 45 nap || 20 nao üül 10 nap Jelzálog bejegyz. 10 nap Hü •1 H 8 mp ... 8 r*ap Lakás vas. hitellel 10naP j 1 sH a o nap 8 nap 8 nap Táblázatunk a városok földhivatalainak adatait tartalmazza. Amint látható: Szegeden és Hódmezővásárhelyen küszködnek hátralékkal. temes mennyiségnek az az oka mondta Micsik Zoltán -, hogy a lakásvásárlási és eladósodási kedv miatt tömeges jelzálog-bejegyzési kérelem érkezik a hivatalokba, miközben maga az ingatlanforgalom is megnőtt. A termőföld-privatizáció pedig azt vonja maga után, hogy a földrészletek darabszáma is emelkedik. A földhivatalok hatáskörébe tartozik mindezek mellett a földhasználati nyilvántartás, s a családi gazdaságok regisztrációja is. A földhivatali „boom" különben a 90-es évek közepén jelentkezett, akkor néztek szembe először az illetékesek azzal a problémával, hogy az elavult technikával már nem győzik az iramot. Csak összehasonlításképpen: a termőföld privatizációja előtt, 1990-ben a megyei földhivatalokhoz alig 92 ezer ügyirat érkezett. Öt évvel később meghaladta a 100 ezret az okiratok száma, 2001 -ben pedig elérte a maximumot, a közel 235 ezret. Ezen időszakban az elintézetlen ügyek száma főleg 1995-98 között szaporodott. Az, hogy 2000-200l-re mégis utolérhette magát a Csongrád Megyei Földhivatal, annak köszönhető, hogy költségvetési forrásokból fejlesztették a technikát, mintegy száz, nagy teljesítményű számítógépet vásároltak, elismerték a túlmunkát, s a dolgozók továbbképzéseken is részt vettek. Mivel az ügyiratok és a feladatok száma a jövőben sem lesz kevesebb, újabb korszerűsítésre, valamint létszámbővítésre lesz szükség. Sokáig már nem halasztható a szegedi és a szentesi földhivatal elhelyezése sem, mivel az épületek állapota egyes vélemények szerint kritikán aluli. FEKETE KLÁRA