Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-26 / 147. szám

SZOMBAT, 2002. JÚNIUS 5. • AKTUÁLIS" 5 Egyre többen költöznek Szegedről a kiskertekbe Baktó a mi New Yorkunk Hét év börtönre ítélték Ty. Zsoltot Negyvenmilliót csalt ki az életművész A kiskertekben ma még számozott utcákban élnek, pihennek az emberek. Folytatás az 1. oldalról Ha üzleti érdekei úgy kívánták, Ty. nem riadt vissza a fenyegető­zéstől sem. Egy szegedi élsporto­lónak azt ígérte: ha nem áll el at­tól, hogy sportközpontot építsen a Madách utcában, az ő Szilágyi utcai btnesztermének közelé­ben, úgy összeveri, hogy örökre elbúcsúzhat a világbajnok ver­senyzői karrierjétől. De talán még az is előfordulhat, hogy bomba fog robbanni. Mindezeket figyelembe véve a Szegedi Városi Bíróság 4 rendbe­li jelentős kárt okozó, üzletsze­rűen, folytatólagosan elkövetett csalás, 25 rendbeli nagyobb kárt okozó csalás, 6 rendbeli csalás, 1 rendbeli fenyegetéssel elkövetett zsarolás, 2 rendbeli közokirat­hamisítás és 1 rendbeli magán­okirat-hamisítás miatt ítélte Ty. Zsoltot 7 év, börtönben letölten­dő szabadságvesztésre, s a vád­lottat 7 évre eltiltották a köz­ügyek gyakorlásától is. A bíróság 17 károsult számára kártérítést is megítélt. így van olyan sze­mély, akinek 4 millió 825 ezer forintot kéne Ty. Zsoltnak kifi­MUNKATÁRSUNKTÓL Az év végére fizetésképtelenné válik a város, ha az önkormány­zat továbbra is a jelenlegi gazda­sági szemléletének megfelelő döntéseket hoz, jelentette ki Básthy Gábor önkormányzati képviselő az MSZP tegnapi sajtó­tájékoztatóján, amelyen részt vett Gila Ferenc és Révész Mi­hály képviselő is. A szocialista párt önkormány­zati frakciójának tagjai azt hangsúlyozták, hogy Szeged ve­zetése jelenleg eladja, ami elad­ható, a pénteki közgyűlésen szá­mos, jelenleg még városi tulaj­zetni, más arra vár, hogy 7 millió 716 ezer forintját látja egyszer viszont, sokan „csak" százezrek­kel lettek szegényebbek, miután Ty.-vel üzleteltek. Összességé­ben mintegy 40 millióval rövidí­tette meg ügyfeleit a vádlott. Az ítélet ellen Ty. Zsolt és ügyvédje fellebbezett, így az elsőfokú dön­tés nem jogerős. Hasonlóan má­sodfokra kerül a II. rendű vád­lott dr. K. Renáta ügye is, akit 1 rendbeli gondatlanul elkövetett közokirat-hamisításban és 1 rendbeli bűnpártolásban talált bűnösnek, s ítélt 150 ezer forint pénzbüntetésre a Szegedi Városi Bíróság, ugyanis dr. K. is élt a fel­lebbezés jogával. A III. rendű vádlott dr. B. Gábor (az ítélet szerint 1 rendbeli bűnsegédként elkövetett csalás és 1 rendbeli közokirat-hamisítás a vétke, s ezért 250 ezer forint pénzbünte­tést kapott) a döntést elfogadta, így őt már nem idézik újabb tár­gyalásra. Az ügyész mindhárom ítéletet tudomásul vette. Ty. Zsolt a jogerős ítéletig előzetes letartóztatásban marad - hatá­rozott tegnap a bíróság. B. Z. donban lévő ingatlan értékesíté­sét tervezik. Básthy Gábor kiemelte: a váro­si cégek, köztük az IKV Rt. fele­lőtlen gazdálkodása miatt „szá­molatlanul folyik ki a pénz a vá­ros kasszájából". Gila Ferenc a kiskertekben élők érdekében kijelentette: a pénteki közgyűlésen kezdeményezi, hogy a külterületeken jegyezzék be az egyébként már használatban lé­vő, sorszámozott utcaneveket, így a városból kiköltözők beje­lentkezhetnek, és a helyhatósági választásokon már nem a honta­lanok számára biztosított körzet­ben kell voksolniuk. A város üzemeltetése szem­pontjából nem kívánatos a Sze­ged környéki kiskertek belte­rületbe vonása - állítja Nóvák István főépítész. A tervek sze­rint Baktóban és Gyálaréten, ahol jelenleg számmal jelzik az utcákat, ősszel tartják az út­keresztelőket. A szeged-subasai, tompaszigeti, gyálaréti, baktói, tápéi, marostői és bodomi kiskertek belterületbe vonása jelenlegi árakon több mint ötmilliárd forintjába kerül­ne a szegedi önkormányzatnak. A szükséges infrastruktúra, így a csatornahálózat és az utak kiépí­tésére azonban a város 2005. de­cember 31-éig nem tud forrást biztosítani. A képviselő-testület májusi ülésén, elfogadva a pénz­ügyi és tulajdonosi bizottság mó­dosító indítványát, úgy döntött: azoknál a területeknél, ahol a közművesítést, illetve a belterü­letbe vonással kapcsolatos vala­mennyi kritériumot teljesítik, a közgyűlés egyedi elbírálás alap­ján rendelkezhet a belterületbe vonásról. A közutak és a közmű­vesítés - beleértve a jelenlegi há­lózatra való rácsatlakozást és az esetleges közmúelhelyezéseket is - kiépítésének valamennyi költ­sége az érintett ingatlan tulajdo­nosait terheli. A Szeged környéki kiskertek­ben sokan élnek kényszerűség­ből. Ez főképpen annak tudható be, hogy a városban lévő lakások fenntartási költsége jóval több, mint az alacsonyabb rezsijű kis­kerti ingatlanok kiadásai. Egy közelmúltban készült felmérés szerint Tompaszigeten mintegy 70, a gyálaréti kiskertekben csaknem 30, Subasán pedig mintegy 120 ingatlanban laknak állandó jelleggel. A szakemberek szerint a kiköltözők száma folya­matosan emelkedik. Nóvák István városi főépítész lapunknak elmondta, hogy egy 1997-ben készített tanulmány 3 milliárd 700 millió forintban ha­tározta meg a szóban forgó kis­kertek belterületbe vonásának költségeit. Ez a vizsgálati anyag szerves részét képezte a telepü­lésszerkezeti és szabályozási tervnek, amit 2000 decemberé­ben fogadott el a közgyűlés. Fenti tervek alapján a képviselő-testü­let mezőgazdasági rendeltetésű övezetbe sorolta a tompaszigeti, gyálaréti, tápéi és bodomi kisker­tet. Subasát beépítésre szánt üdülőterületté nyilvánították a városatyák, a baktói és marostői kiskertek vonatkozásában pedig úgy rendelkeztek, hogy azok csak a teljes közművesités után vál­hatnak belterületté. Nóvák hangsúlyozta: ha az összes kis­kertet belterületbe vonnák, úgy a város belterülete 25 százalékkal növekedhetne meg, ami „sem városrendezésileg, sem város­üzemeltetésileg nem kívánatos". Tekintettel arra, hogy a vizsgá­lati anyagok adatai az 1997-es ál­lapotot tükrözik, az időközi inf­láció mértékét figyelembe véve, ma már az összes kiskert belte­Fotó: Gyenes Kálmán rületbe vonása több mint 5 milli­árd forintjába kerülne az önkor­mányzatnak. Erre az ISPA-beru­házás miatt 2005 végéig nem tud pénzt biztosítani a város. A tör­vény szerint a belterületbe vo­nással az érintett kiskerteket la­kóterületté kellene nyilvánítani, amelyek közvilágítással, járdával stb. való ellátása a város feladata. A felsorolt területeken 142 ut­ca található. Tompaszigeten, Gyálaréten és Baktóban, mint ahogy New Yorkban, jelenleg számmal jelölik az utcákat. Jólle­het az itt lakók kezdeményezték az önkormányzatnál a névadást, nem tettek javaslatot az utcane­vekre és különböző közterületek­re. A képviselők egyetértettek az­zal, hogy a kiskertek utcái kapja­nak nevet. Döntésük értelmében azonban a keresztelőt - a válasz­tói névjegyzék megbízható ada­tainak biztosítása érdekében ­csak az önkormányzati választá­sok után tartják meg. SZ. C. SZ. VERSENYFUTÁS AZ IDŐVEL Gila Ferenc a június 28-i közgyűlésre önálló képviselői indítványt nyújtott be a kiskertek utcanév-elnevezéseivel kapcsolatosan. A baktói városrész szocialista önkormányzati képviselője azt szeret­né, ha a közgyűlés a helyhatósági választások előtt áldását adná az útkeresztelökre. A sürgősséget az indokolja - fogalmazott a város­atya -, hogy az önkormányzati választások időpontjának kiírása után már nem lehet az utcaneveket, házszámokat megváltoztatni. A törvény szerint a köztársasági elnöknek legkevesebb három hó­nappal a választások előtt ki kell írnia az időpontot. Gila elmond­ta: a problémát az jelenti, hogy a kiskertesek közül sokan nem ab­ban a választókörben szavaznak, ahol élnek. Szeged fizetőképessége a tét ? A szocialisták bírálták a városi gazdálkodást Az építők levonultak, tőlük a kertészek vették át a területet Tiszteletkörök a Dugonics téren Néhány eltévedt autós már teg­nap használta a Dugonics téri új csomópontot, amire a hét végén már mindenkinek lehetősége lesz. Az ünnepélyes átadásra vi­szont őszig kell várni. Szegeden, a Dugonics téri meg­újult csomópontot egyelőre csak a villamoson utazók, a biciklisek, a gyalogosok és néhány eltévedt autós használhatja, e hét végétől azonban minden autósnak lehe­tősége lesz, hogy akár eltévedjen a sima aszfaltcsíkok között. A Dugonics téri parkolót hasz­nálók már eddig is barátkozhat­tak a Kálvária sugárút végén lévő csomóponttal, és tegnap néhány autós is bemerészkedett a konzer­vatórium felől, kihasználva a lo­csolókocsi számára nyitott rést. Ahogy ók, úgy valószínűleg még sokan tesznek majd tiszteletkörö­ket az első „találkozáskor", míg megtalálják a megfelelő kijáratot. Az autósoknak egyetlen helyen nem kell a fékre taposniuk, mi­előtt a sínekre gurulnának: a jogi kar előtt a körforgalomból érke­zőket el kell engednie a közút kö­zepe és széle között haladó villa­mosnak. Az itt elhelyezett lám­pák elbizonytalaníthatják a sofő­röket, de ezek a vasúti jelzőrend­szer részei, alakjuk is eltér a vá­rosi forgalomban megszokottól. Azoknak, akik a Kölcsey utcából tartanak a kiskörútra, elsőbbsé­get kell adniuk a villamosnak és a körúton haladó autósoknak is. A tér a villamosvezető nézőpontjából. Fotó: Miskolczi Róbert A kettős körforgalom műszaki átadása már befejeződött, a téren kizárólag a kertészek dolgoznak: a sínek közti sóderben porcsin avagy népies nevén kukacvirág dacol az időjárással, az árnyéko­sabb részeken sövény szegélyezi az utakat, a bútoráruház előtt csíraeresztésen gondolkodnak a fűmagok. Egyetlen nagyobb VIGYÁZZ, HA JÖN A VILLAMOS! A Dugonics téren új forgalmi rend szabályozza a közlekedést. A ket­tős körforgalom felé haladó autósoknak érkezési iránytól függetle­nül elsőbbséget kell adnia a körforgalomban haladó járműveknek, illetve a körforgalmat keresztező villamos részére. A villamosnak mindig elsőbbsége van a körpályán haladó járművel szemben. A vil­lamosok megállóhelye minden esetben a körforgalom után találha­tó, így tudni lehet, hogy a körforgalom felé haladó villamos előbb át­halad a csomóponton, s csak azután áll majd meg. Minden körfor­galomba érkezőt „Elsőbbségadás kötelező" jelzőtábla hgyelmeztet a bármilyen irányból érkező villamos elsőbbségére. munkával késlekedtek a kerté­szek: a központi virágágyásokból hiányzik a gyeptégla és az egy­nyári virágok. E munkafolyamat befejeztére kell csak várni: a gyeptéglákat csak a körforgalom­ban parkoló kamionokról lehet leemelni, s ez a munka nyilván­valóan forgalmi akadályt jelente­ne. Forró Mariann városi főker­tész azt is elmondta, hogy a vég­ső simításokat, az alacsony cser­jék telepítését csak ősszel tudják elvégezni, mivel ezen a középső részen a nagy melegben elpusz­tulnának a növények. Helyüket addig mulccsal takarják be. Körtvélyesi Csaba, a polgár­mesteri hivatal stratégiai iroda városfejlesztési osztályának ve­zetője kérdésünkre elmondta, hogy a Dugonics téri kettős kör­forgalom hivatalos forgalomba helyezési eljárása még nem ért véget, de a beruházás teljes elké­szülte és az őszi ünnepélyes át­adás előtt használatba vehetik a járművek az új csomópontot. A fesztiválszezon kezdetére tekin­tettel e hét végére megnyitják az útszakaszt. A feleslegessé váló forgalomterelés a lakosság érde­kében megszűnik. Őszre elké­szül majd a három, egyedi terve­zésű utasváró pavilon, s az ön­kormányzat szándékai szerint új jegyárusító kioszk is épül a mos­tani helyére, olyan, ami jobban illeszkedik a tér megváltozott képéhez. W.A. Sajnos, nem bírjuk szívvel és tüdővel Csongrád megyében tavaly az országos átlagnál többen haltak meg a keringési rendszer be­tegségeiben. Az összhalálozás mintegy felét a szív és érrend­szer betegségei okozzák, a má­sodik helyen a daganatos be­tegségek állnak. A dél-alföldi régió szívközpontjá­nak, a szegedi kardiológiai cent­rumnak vezetője, Foster Tamás docens lapunknak elmondta: ­Nagyon sok beteget kezelünk szív és érrendszeri problémákkal. A páciensek jelentős része koszo­rúér-betegségben, illetve ennek szövődményei miatt szenved. Magas az infarktusok száma, a férfiak körében több, de évről év­re emelkedik az infarktust el­szenvedő nők aránya. Az egyete­mi docens hozzátette: a nők ad­dig ugyan védettek az infarktus­tól, ameddig tart a menstruáció­juk, de a kbmaxkorban, általában 45 év felett már ugyanolyan mér­tékben veszélyeztetettek az in­farktustól, mint a férfiak. A szegedi kardiológiai cent­rumban új módszerrel segítenek az infarktust elszenvedett bete­geken. Azoknak a pácienseknek az élete nagyon jó eséllyel meg­menthető, akiket az infarktust követő 6 órán belül a szegedi szívcentrumba szállítanak, s el­végzik náluk az értágítást. Foster Tamás szerint a szívbillentyű-be­tegségben szenvedők száma csökkent az elmúlt években. Ez annak köszönhető, hogy a gye­mekszívgyógyászok időben ész­lelik a bajt. Az ANTSZ Csongrád megye lakosainak egészségi állapotáról készült dokumentuma szerint a szív-érrendszeri betegségek után a második leggyakoribb halálok a daganat. A legtöbb áldozatot a megyében a légcső-, a hörgő- és a tüdőrák követelte az elmúlt két évben. A szegedi tüdőgondozó vezető főorvosa, Polner Éva is megerősíti, hogy évről évre emel­kedik a légzőszervek rákos beteg­ségeiben szenvedők száma. S míg korábban a 40 év feletti do­hányzó férfiak betegsége volt a tüdőrák, addig ma már a negyve­nes dohányzó nők körében is egyre gyakoribb. Azok a lányok, akik már 15-18 éves korukban elkezdték a cigarettázást, élet­korban mára jutottak el oda, hogy 20-30 éves dohányos múl­tat tudhatnak maguk mögött. A főorvosnő a dohányzás mellett a légcső- és tüdőrák okozta halálo­zás magas számát abban látja, hogy az emberek nem járnak tü­dőszűrésre. A betegek döntő ré­sze azonban csak tünetek megje­lenésekor keresi fel az orvost, amikor már a rák előrehaladott állapotban van, s áttétek képződ­tek. A főorvosnő elmondta: évente 35-36 ezer tüdőszűrést végeznek, holott Szegeden 70 ezer embernek kellene évente ezt a lehetőséget igénybe vennie. K.K.

Next

/
Thumbnails
Contents