Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-18 / 140. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. JÚNIUS 20. • AKTUÁLIS* 3 Ez az utolsó hét, amelyre befizetett nyeretlen ötöslottó szelvénye­ket még be lehet küldeni (3900 forint összértékben, joker nem számít bele). A július 9-i sorsoláson egy VW Bora 1.6 típusú sze­mélygépkocsi és 36 db 100 000 forint értékű készpénz nyere­mény talál majd gazdára. Részletes információk a lottózókban. A júniusi három lottósorsoláson egyértel­műen a páratlanok diadalmaskodtak, a tizenöt nyerőszám közé mindössze négy páros került. A hónap második felében talán jobban szerepelnek majd. Közülük is a már hat hete lustálkodó 2-re végződőket kell továbbra is kiemelni. Az elmúlt év­ben ennél hosszabb kimaradás csak egyszer fordult elő, akkor nyolc héten keresztül nem adtak nyerőszámot a 0-ra végződök, ^cpfo ! fyVtóftógigll A hatoson is a páratlanok voltak többségben, hemAtfc&SB telitalálatost azonban ezen a héten sem talál­tak. így már fél milliárd (500 millió) iorint vár a jövő heti - egye­düli - hattalálatosra. A 4-esre végződök már hatodik alkalommal maradtak mindannyian a sorsolási gömbben. Még pótszámként sem kerültek elő. Talán egy igazán „értékes" hatosra várnak? Az 1-re és 9-re végződök ezzel szemben az utolsó öt sorsolás egyikét sem hagyták ki. Vajon meddig bírják még? Kilenc heti kimaradás után a tizediken végre megjelent egy 6-os is a JOKER számje gyei között (439261). Az 1-est idén már huszonkettedszer sorsoltál:. Ideje, hogy szabadságolják magu­kat egy időre. Az utolsó számjegy ebben az évben még nem volt 2-es. A leggyakrabban játszott „meseszámok" közül három is (3, 7,13) a nyertesek közé került a gépi sorsoláson. Az egyedüli héttalálatos több, mint 50 millió forintot ér. A szelvény első sora (1-5) az elmúlt öt hét minden sorsolásához adott nyerőszámot. Előbb utóbb nekik is kell egy szabadnap. Az ötödik sor (21-25) ezzel szemben sem a gépi, sem a kézi sorsolá- J son nem jutott szóhoz. Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság Lottó-Szám-Mágia Ketyeg a bomba FEKETE KLARA Torgyán doktor és mezőgazdasághoz értő csapata immáron sehol, szelleme azonban kísért. Ha még mindig ö irányítaná az agrártár­cát a Kossuth térről, párszor már elmondta volna, mennyi a dol­ga: előbb az árpa-, majd gyorsan utána a búzabombát kell hatás­talanítania. Most azonban nagy a csönd az agrárirányításban és a népek kö­zött is. Még nem kiáltott senki farkast, pedig az első learatott hek­tárok után akár el is kezdődhetne az ordibálás. Ha a Dunántúlon nem is - azt mondják a szakemberek, legnagyobb folyónk idén a gabonatermésben is vízválasztóként funkcionált - de az alföldi megyékben bizonyosan lehetne mit mondani a kormányzatnak. Árpából ugyanis gyalázatosak a terméskilátások, Csongrád me­gyében akadnak olyan térségek, ahol nem ritka a kéttonnás átlag­termés a korábbi négy helyett, a három tonna pedig már szép át­lagnak mondható. Az első kalászos termés tehát a vártnál alacsonyabb, az árpa­bombát azonban mintha lenyelték volna a termelők. Úgy tűnik, mindenki a búzára koncentrál. Holott valószínűleg a kenyérnek­való sem hoz sokat, két héttel Péter és Pál előtt még mindig csak a bokánkig ér a növény a határban. A mindössze kétnapos múlt hét eleji esőzés után kitört a kánikula, az aszály folytatta pusztítását. Nem kell már sok idő ahhoz, hogy kiderüljön: az Alföld az idei aratás vesztese, a termelók önköltségeit éppen csak fedezi majd a gabonáért kapott bevétel. Mert idén bejöhet az a közgazdasági ér­telemben abszurd helyzet is, hogy hiába alacsonyak a termésát­lagok, mégsem lesz hiány, azaz mégsem lehet majd magasabb áron eladni a gabonát. Hogy miért nem ? Mert még mindig van a tavalyi búzából a magtárakban, mert kevesebb sertést tartanak a termelók, vagyis kevesebb mennyiséget vesznek azért, hogy föl­etessék állataikkal. Miközben tehát nemcsak a búza-, hanem a sertésbomba is ke­tyeg, nagy a csönd. Megnyugtatásképpen állami intervencióról, várható racionáhsabb szabályozásról és támogatásokról hallat­szanak hírek. Valamint arról is, hogy az idei agrárkassza üres. És aki a kétféle információt netalántán összekombinálja a fejében, az garantáltan nem fog nyugodtan aludni ezekben a hetekben. Phare-pénzek: már lehet pályázni MUNKATÁRSUNKTÓL A Romániával határos megyék önkormány­zatai, megyei vagy területi szervezetei, kama­rái, alapítványai, iskolái pályázhatnak a 2000-es Magyar-Román Phare CBC közös kisprojekt forrásaira. A program során hatá­ron átnyúló fejlesztéseket'szeretnének támo­gatni, s aki pályázik, annak már rendelkeznie kell legalább egy romániai partnerrel. Egy pfojektre minimum 10, maximum 100 ezer eurót lehet nyerni. A pályázatok beadásának határideje jú­lius 31. A részletes tudnivalókat a VÁTI Területfejlesztési Igazgatósága informá­ciós nap keretében ismerteti Szegeden június 20-án 10 órai kezdettel a megye­házán. Pancza lemondott tisztségéről A hétvégén tartották Gyálon a Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt nagyválasztmányának ülését. Ezen ismét Tbrgyán Józsefet, a párt korábbi elnökét választották az FKGP első emberének. Pancza István nem vett részt az össze­jövetelen. - Egy hete lemondtam megyei elnöki tisztsé­gemről, ezért nem is vettem részt a kisgazda­párt gyáli nagyválasztmányi gyűlésén - nyi­latkozta lapunknak Pancza István, volt or­szággyűlési képviselő. Panczát megdöbbentette, hogy azon a gyű­lésen, amelyet a gyáli lakodalmas házban botrányos körülmények között rendeztek, sok minden nem volt szabályszerű. Ez pedig azt jelenti, hogy a döntéseket, a választás eredményét nem lehet hitelesnek minősíte­ni. Az ismert kisgazda politikus, aki 8 éven ke­resztül honatyaként képviselte a homokháti kistérség gazdálkodóit és polgárait az ország házában, elmondta, hogy egyelőre várakozó álláspontra helyezkedett, kivár. - Elegem volt ebből... Az lett volna mindannyiunk számára a legelfogadhatóbb megoldás, ha április 7-t után Torgyán József lemond pártvezetői tiszt­ségéről, s én mint az országos elnökség tagja, követem őt ebben. Megoldódott volna a ké­sőbbi választás kérdése, mert egy modern európai párthoz méltó módon tudtuk volna összehívni a nagyválasztmányt. Most újra az alapoktól kellene kezdeni az építkezést, hi­szen ilyen zilált állapotban lévő pártot már nem lehet talpra állítani. Az egykori megyei elnök kifejtette: ma már ő is azt mondja, hogy Torgyán egy beteg em­ber, aki nem tudja felmérni a helyzetet, s en­nek megfelelően politikai magatartása sem fogadható el. K.F. Szeged és Európa Ne a Balkán kapuja legyünk Európa felé, hanem Európa ka­puja Balkán felé. E szlogen ér­vényesült az elmúlt időszakban Szeged nemzetközi kapcsolata­inak kiépítésében. MUNKATÁRSUNKTÓL Az elmúlt időszakban számos nemzetközi összejövetel, konfe­rencia, szeminárium, képzési kurzus helyszíne volt Szeged, így méltán figyeltek fel rá a nagyobb európai központokban is. A sze­gedi folyamatként elhíresült, a délszláv térség demokratizálódá­sát elősegítő, s a nyugati világot is „megmozgató" összefogás eredményeként a Csongrád me­gyei székhely kivívta Európa megbecsülését. A többi között erről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Bar­tha László, a város polgármeste­re, aki szerint Szeged hosszú év­tizedes bezártság és mellőzés után visszakerült Európa térké­pére. Mezey Róbert jegyző, aki a közelmúltban Antwerpenben részt vett a 8. európai testvér­városi kongresszuson, s meghí- • vott előadóként a szegedi folya­mat alakulásáról számolt be a mintegy 500 fős hallgatóság­nak, elmondta, hogy a 29 részt­vevő ország küldöttei nagy ér­deklődést tanúsítottak a szege­diek eddigi nemzetközi tevé­kenysége iránt. A kongresszuson kifejezésre jutott az az elhatározás, hogy a jövőben az európai integrációs folyamatok meggyorsítása céljá­ból nagyobb hangsúlyt kell he­lyezni a testvérvárosi kapcsola­tok létesítésére és a meglévő kapcsolatok tartalmasabbá téte­lére. Tehermentesítő út a vásárhelyi laktanyánál Júliusban befejezik Július végére befejeződik annak a tehermentesítő útnak az épí­tése, melyen a 47-esen Sze­ged-Orosháza között közleke­dők kerülhetik majd ki a vá­sárhelyi városközpontot. A 47-es út szélesítésével szinte egy időben kezdődött meg annak a tehermentesítő útnak az építé­se, mely a vásárhelyi laktanya előtt kezdődik és a Kaszap utca magasságában, a vasúti töltés alatt csatlakozik majd a 47-es vá­rosi szakaszához. A kivitelező Hódút Kft. a korábbi esős időjá­rás ellenére is jól haladt a mun­kával, melyet az út leendő tölté­sének építésével folytat. Ha ez készen lesz, leterítik az úttükör­re a kavicságyazatot, majd a be­tont, végül a háromrétegnyi asz­faltot. Ha nagyobb esőzés nem következik, akkor a kivitelezők július utolsó napjaira el is ké­szülnek az úttal. E munkával szorosan össze­függ annak a kerékpárúinak az építése, melynek útalapját szin­tén jól lehet látni az Ady Endre utcai csomópontból. A már meg­lévő kerékpárút folytatásaként készülő újabb szakasz is a Ka­szap utca magasságában ér majd véget, mégpedig az itt készülő körforgalomnál. A tehermentesítő út elkészülte után a forgalom nagy része elke­rüli a belvárost, és a Szeged és Orosháza között közlekedők nem csak gyorsabb utazásra szá­míthatnak, de arra is, hogy né­mileg rövidebb idő alatt jutnak majd ki a Penny Marketnél a je­lenleg is használt Kaszap utcára. B. KA. Jól haladnak a munkával. Totó: Tésik Attila A korábbi évekhez képest az idén lényegesen kevesebb a termés Korai aratás, alacsony árak Csaknem az egész megyében aratják az árpát. A termésát­lagok rosszak, hektáronként 3 tonna körüliek. A múlt héten, a szokásosnál leg­alább két héttel korábban kezdő­dött el a termésmentó aratás Csongrád megyében. A termelők nagyon rossz hozamokról szá­molhatnak be, a termésátlagok 2-3, legfeljebb 3-4 tonnásak hek­táronként, holott tavaly jellem­zően 4 tonnánál több termett a térségben. Emiatt az aszályt okolják, ám nemcsak a Dél-Al­földön, hanem Jász-Nagy­kun-Szolnok és Hajdú-Bihar me­gyében is. Stadler Ferenc, a Mezőgazdasá­gi Társas Vállalkozások és Szö­vetkezetek érdekvédelmi szövet­ségének ügyvezetője úgy tudja, a megyében 17 ezer hektáron ve­tettek árpát, 72 ezer hektáron pe­dig búzát. Az árpa a 2-4 tonnás hozamokkal egyértelműen gyen­gére sikerült, de búzából sem várhatóak jó termésátlagok. A kenyérgabona ugyanis elmaradt a fejlődésben: az aszály miatt még mindig csak bokáig ér a nö­vény a földeken. Stadler Ferenc úgy véli, a termelők mindössze 3-4 tonnás termést takaríthat­nak be hektáronként. Az árpáról sajnos már tisztább a kép, ritka kivételnek számít az a térség, ahol elérték a 4 tonnás átlagot. Juhász János, a derekegy­házi Aranykalász Szövetkezet el­nöke elmondta, 42 hektárukból eddig mindösszesen egy 7 hektá­ros területen vágták le az árpát. Ebből még nem szerettek volna Makón a Kossuth Tkz-ben megkezdték az árpa aratását. messzemenő következtetéseket levonni, ám kénytelen azt látni, hogy a környéken alig haladja meg a 3 tonnát a termés átlaga. Hajas László, a csanádpalotai Zöld Határ Kft. ügyvezetője arról tájékoztatott, június 13. óta arat­ják az árpát a kistermelők földje­in, szolgáltatásként. Abban a tér­ségben kifejezetten rosszak az át­lagok, 2-3 tonna körüliek hektá­ronként. Saját 165 hektárukon is hamarosan megkezdődik a beta­karítás, s valószínűleg hasonlóan rossz eredményeik lesznek. Kállay Péter, a Tisza-Maros Szög Agrár Rt. igazgatója szerint a múlt heti eső már nem segített az árpának, 3-4 tonnás átlagnál nem számítanak jobbra. Vi­szonylag nagy területen, 220 hektáron vetettek árpát, de nem eladásra, saját állataiknak takar­mányt kevernek belőle. A szak­emberek különben állítják, gond lesz az értékesítéssel, mivel a szabadpiacon csak 18-20 ezer fo­rintért lehet eladni áz árpa ton­náját. Hiába termett kevesebb, az árak nem mozdultak el fölfelé. Fotó: Gyenes Kálmán Az ok: a sertésfelvásárlási árak csökkenése miatt egyre keveseb­ben foglalkoznak állattartással. Stadler Ferenc kormányzati se­gítségben bízik, abban, hogy majd enyhítik az aszálykárokat. E témával kapcsolatban még nem kezdődtek el az egyezteté­sek az agrártárcával. Rossz jelnek tartja azonban, hogy nem sike­rült elérni, hogy a termésmentő öntözésre kényszerülőkkel ne fi­zettessék meg azt az útalapot, amelyet a gázolaj ára tartalmaz. F. K.

Next

/
Thumbnails
Contents