Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-13 / 136. szám

1 CSÜTÖRTÖK, 2002. JUNIUS 13. • A K T U A L I S Korszerűsítik a Csillag börtönt, új épülettel bővülhet Nagyfa Magántőke, rácsos házra Az új igazságügyi miniszter, Bá­rándy Péter is számít Bökönyi István vezérőrnagy munkájára. A büntetés-végrehajtás parancs­noka a napokban Szegeden és Nagyfán járt, ekkor adott in­terjút lapunknak. - Tábornok úr, ön 1999 májusa óta irányítja a magyarországi büntetés-végrehajtás munkáját. Mennyire változtak meg a bör­tönviszonyok e három esztendő alatt1 - Parancsnoki kinevezésemkor először is a fegyelem megszilár­dítását tartottam fontosnak, s munkatársaimmal együtt sokat dolgoztunk azon is, hogy minél felkészültebb szakemberek vál­laljanak munkát a magyar fegy­intézetek irányításában, a rabok őrzésében. Ezek a törekvések si­kerrel jártak, mind több maga­sabb végzettségű fiatal vállal munkát a bévénél, holott még ma sem nevezhetőek ideálisnak börtönviszonyaink. Elég, ha csak arra utalok, hogy a magyar börtö­nök férőhelyszáma hivatalosan 11 ezer 146, míg napjainkban közel 18 ezren töltik büntetésü­ket fegyintézeteinkben. A zsú­foltság mellett nagy gondot oko­zott a bévénél dolgozók alacsony , fizetése is. Igyekeztünk egyszerre enyhíteni mindkét gondon. A börtönrekonstrukciós program megindításával - amelynek kere­tében egyébként éppen Szegeden is nyílt egy rendkívül korszerű, új börtön a Dorozsmai úton - el­kezdődött egy folyamat, amely­nek eredményeként, reményeim szerint, néhány év múlva börtö­neink is megfelelnek majd a szi­gorú európai uniós elvárások­nak. A büntetés-végrehajtásban dolgozók átlagfizetése pedig 70 százalékkal emelkedett, s ezt a tényt is nagyon komoly ered­Bökönyi István vezérőrnagy szeretné elérni, hogy megszűnjön a zsúfoltság a fegyintézetekben. Fotó: Schmidt Andrea ményként könyvelhetjük el. - Szeged új börtönének átadá­sára valóban régóta vártak már a bévések, de bizony maguk a sokágyas zárkákban szorongó elítéltek is. Ám maga a Csillag börtön is rászorulna egy alapo­sabb tatarozásra. - Nem is kell sokat várni a munkálatok megkezdésére. Ugyanis a börtönök felújítása, újak építése szerepel az új kor­mány tervei között is. A Szegedi Fegyház és Börtön intézményhá­lózatunk nagyon fontos egysége, valóban rendkívül elhasználó­dott az évek során, így minden­képpen áldozunk korszerűsítés­re. A börtönök zsúfoltságának további enyhítése érdekében pe­dig két, 700 elítélt befogadására alkalmas fegyintézet építését ter­vezzük az ország más pontjain, míg régi börtönök bővítése során például Nagyfán is épülni fog egy 150 fogva tartott elhelyezésére alkalmas új épületszárny. Ezek a beruházások hatalmas költség­gel járnak, de mindenképpen ál­dozni kell börtöneinkre. Ugyanis tervezett reformjaink, amelyek érinteni fogják az elítéltek mun­káltatását, oktatását, kihatnak a fogva tartottak egészségügyi és szociális helyzetére is, csak így valósíthatóak meg. - Említette a hatalmas költsé­geket. Vajon lesz-e elég pénz az államkasszában egy ilyen nagy­szabású program finanszírozá­sára? - Természetesen csak fokoza­tosan, a pénzügyi realitásokat fi­gyelembe véve javíthatunk a ho­ni börtönviszonyokon. Ugyanak­kor éppen a nagy építési árak mi­att szeretne a kormányzat ma­gántőkét is bevonni a bévé fej­lesztésébe. Ez nem azt jelenti, hogy magánbörtönök épülnének országunkban. A büntetés-végre­hajtás összes funkcióját az állam gyakorolná továbbra is. Ugyan­akkor a vállalkozók a börtönépü­letek kivitelezését végeznék, s gondoskodhatnának a különbö­ző szolgáltatásokról, gondolok itt például az étkeztetésre, vagy mondjuk a mosatásra. Egyik esetben sem kell ráfizetéstől tar­tania a vállalkozónak. Ha pedig egy befektető csoport üzemet is telepít az általa épített börtön mellé, a beruházás számára is biztosítja a tisztes hasznot, s a büntetés-végrehajtás is jól jár­hat. Ilyen megoldással egyébként Nyugat-Európában és az Egye­sült Államokban is találkozha­tunk, s a tapasztalatok alapján azt mondhatom, a mind az ál­lam, mind pedig a vállalkozók számára előnyös megoldás köve­tendő példa lehet nálunk is ­mondta el Bökönyi István vezér­őrnagy. BÁTYI ZOLTÁN A Es mi mégis SULYOK ERZSEBET Én szeretem a focit. Ne tessék mosolyogni! Ez igaz! Es most, hogy a szerkesztő kérte, a világbajnokságról írjak ide pár keresetlen mondatot, nos-hogy a magyar fociedzök kedvenc fordulatával él­jek - megmondom őszintén: szinte nem bírok a dühömmel. Mert az a szomorú igazság, hogy mostanáig alig láttam valamit a távoli keleten zajló világeseményekből. Miért-miért! Például a kony­hám, az tiszta Amerika, úgy értem, egy légtérben van a nappali­val, ahol a férfiak persze a vikend folyamán nézik a tévét, viszont én a tűzhely mellett állva - háttal vagyok. Foszlányok jutnak el, hogy a brazilok gázolják Kínát, a japánok tombolva ünneplik, hogy szerencséjük van, Zágrábban meg beugrálnak a boldogok az utcai szökőkutak vizébe. Megfőtt az ebéd, elfordítjuk az asztalt, a pasik ülnek oda, ahonnan látszik a képernyő. Délután kettőre mennem kell dolgozni, Temesiíró dedikál, utána beülünk egy kocsmába be­szélgetni, indul a magnó, író le nem veszi a tekintetét a neki szem­közti képernyőről, ezt hívják mostanában nyilvános élvezésnek, lanyha kötelességtudón azért válaszolgat, utóbb kiderül, hogy a felvételen csak a tévés szpíkert hallani. De például már a megnyi­tó úgy ment, hogy férfi kollégám megkért, helyettesíteném a köz­gyűlésben a városházán, csak arra a kis időre, utóbb meg azt mondta, képtelen a dolgozásra, mert nem tudja felmosni magát, amiért Szenegál úgy lenyomta a franciákat, mint a bélyeget. És ez így megy majdnem két hete, ezrek beviszik a munkahe­lyekre a kistévéket meg a nagyokat, ha nem mennek szabadságra, akár fizetés nélkülire. Csak egymással beszélnek. Arról. Hosszú idő után először csak aznap szóltak hozzám, hogy „Agyő!", ami­kor kiestek a franciák, mert azt tudták, hogy Zidane a kedvencem, a második meg Trezeguet... Legújabban is csak annyi jutott el hoz­zám, hogy a „Don't cry, Argentína!" már nem érvényes, ebből sej­tem, hogy veszítettem volna, ha lett volna időm fogadni... Néha el­ábrándozom, hogy ha a közelben állomásoznának szüfrazsettek, most beállnék és harcot kezdenék a nők focihoz fűződő jogaiért. Amit mélyen megértek: a brazilok 32 millióan voltak a képer­nyők előtt a törökverő nyitómeccsük idején. A szenegáli szenzá­ció után 463 millió ember kattintott rá a vb hivatalos honlapjára. A Yahoo! (az internetes közvetítési jogok birtokosa) mindennap video-összeállítást ad, amit 22 és fél euróért lehet megnézni, és egy mobilhálózat minden egyes vébégólnál megcsöngeti a tele­font - és ezeket a szolgáltatásokat milliók veszik igénybe. Az an­gol nemzetgazdaságnak csak az argentin meccs napján 850 mil­lió font kiesése volt. A francia TF1 6 millió eurós reklámbevételtől búcsúzik Zidane-ék buktája miatt. És a többi. Játék és pénz kiszá­lazhatatlan elegye, iszonyatos méretekben. Mégis érteni vélem a focivébén részt vevő nációkat. Én csak magunkat, magyarokat nem teljesen értem. Van példá­ul az irrealitás (ez a nyolcaddöntő). És van a magyar irrealitás (ez a vébészereplés). És mi mégis! A Sóiéban is járt az olasz nagykövet Egymilliárdos beruházás Olaszország magyarországi nagykövete, Giovan Battista Verderame tegnap az olasz tu­lajdonban lévő szegedi tejfel­dolgozó fejlesztéseiről is tájé­kozódott. Giovan Battista Verderame-1, Olaszország budapesti nagykö­vetét tegnapi szegedi látogatása során előbb Ványai Éva, a város alpolgármestere, majd Frank Jó­zsef, a megyei közgyűlés elnöke fogadta. Ezt követően a százszá­zalékos olasz tulajdonban lévő Sole Hungária Rt. szegedi üze­mében ismerkedett a legújabb termékekkel és technológiákkal. A Budapesti úti gyárban először Gerard Lenihan vezérigazgató tájékoztatta a nagykövetet a Sole eredményeiről és idei üzleti ter­veiről. Elmondta, hogy az olasz, Cataniából származó szakmai befektető hosszú távú fejleszté­sekben gondolkodik 1997 óta, attól a naptól kezdve, hogy a volt Szegedtej Rt. részvényeinek első menetben csak többségi tulajdo­nosa lett. Két évvel később megvásárolta az Avonmore Pásztó Kft.-t, s az egyesülést követően létrejött cég alaptőkéje immáron 2,8 milli­árdra emelkedett. Mára a vállalat napi 400 ezer liter tej feldolgozá­sával Magyarország második leg­nagyobb tejipari cége lett. Tavaly decemberben két szlovákiai üze­met is vásárolt a Sole a magyar határhoz közel, idén pedig to­vább terjeszkedik északi szom­szédunknál. A Sole Hungária Rt. központja továbbra is Szegeden található, itt a hosszabb szavatossági idejű termékek készülnek, az UHT-te­jek, a vajak és vajkrémek. A má­sik három üzem közül Pásztó a friss termékek, Bácsbokod a saj­tok, Makó az exportra készülő krémfehér sajt fellegvára. A Sole az 1997-es 16 milliárd forintos forgalomról startolva mára elérte a 40 milliárdot. Szegeden jelen­leg egy 1,2 milliárdos beruházás félidejénél tartanak, amelynek építését a helyszínen az olasz nagykövet is megtekintette. Eb­ből az összegből mintegy 600 millió forintos értéket a válasz­tékbővítő technológiák telepítése tesz ki. Az októberben befejező­dő épületben egyrészt gyártóso­rokat helyeznek el új termékek számára, másrészt raktárat is ki­alakítanak. A fejlesztéseket a So­le saját telephelyén valósítják meg, valamint azon a szomszé­dos telken, amelyből ezer négy­zetméter megvásárlásáról az ön­kormányzattal még jelenleg is tárgyalnak. Ott korszerű kami­onparkolót alakítanának ki. (Nincs egy hete, hogy Szegeden járt a Sole Rt. elnök-vezérigazga­tója is, hogy a város vezetőivel egyeztessen.) Az olasz nagykövet a délutáni órákban a Csongrád Megyei Ke­reskedelmi és Iparkamaránál itá­liai kapcsolatokkal rendelkező cégek képviselőivel találkozott. EK. Csongrád megyében félszázezer általános és középiskolás diák fejezi be a hét végén a tanévet. Az általános és középiskolákban pénteken véget ér a tanév. Az év­zárókat az általános iskolákban ballagások előzik meg, idén Csongrád megye csaknem 144 alapfokú iskolájának mintegy 6400 nyolcadikosa járja végig az ismerős termeket. Holnap déltől a megye középiskoláinak több mint 10 ezer 200 tanulója élvez­heti a nyári szünidőt, a 3400 vég­zős egy hónapja búcsúzott az al­ma matertől. - A fegyelem már laza, a ta­nulók a vakációra készülnek, ám a tanároknak ilyenkor még nincs megállás, hiszen az utol­só napokban is sok mindenre oda kell figyelniük - mondta Sipos Ibolya, a szegedi Ságvári Endre gyakorló általános iskola igazgatója. - A napi pedagógusi munka mellett egyrészt sok pa­pírmunkát jelent a bizonyítvá­nyok, oklevelek kitöltése és a tanév végi rendezvények, köz­tük az évzáró és a ballagás megszervezése, másrészt most zajlik számos országos verseny eredményhirdetése, amit ter­mészetesen pontosan figye­lemmel kell kísérnünk. A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általá­nos Iskolájának termei azonban már üresek, a legtöbb Csongrád megyei iskolával szemben itt már a múlt héten véget ért a ta­nítás, a diákok már szombaton kézhez kapták a bizonyítványu­kat. A korai évzárással azonban az iskola pedagógusai nem rövi­dítették le a tanévet, hiszen mind az öt „kiesett" napot pótol­ták a tanév során. - A korábbi években tapasz­talt nagy júniusi kánikulák mi­att döntöttünk úgy, hogy idén egy héttel korábban fejezzük be a tanítást, hiszen a fülledt me­legben már érdemi pedagógiai munka nem végezhető - nyi­latkozta lapunknak Bene Kál­mánná igazgatóhelyettes. ­Természetesen ez nem jelenti azt, hogy egy héttel kevesebbet tanítottunk, hiszen már au­gusztusban két nappal koráb­ban kezdtük az évet, mint a többi iskola. Az igazgatóhelyettes még meg­említette: a „korai" szünet miatt a gyermekek három szombatot is iskolában töltöttek. I. SZ. Az olasz nagykövet (balról) a Sole napi munkájával is ismerkedett Szegeden. Fotó: Karnok Csaba A diákoknak már csak két napot kell kibírniuk a vakációig. Fotó: Gyenes Kálmán

Next

/
Thumbnails
Contents