Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-12 / 135. szám

SZERDA, 2002. JÚNIUS 12. "MEGYEI TÜKÖR* 7 Szép Ernő színművéből Hollós Máté komponál operát Évadzáró a szegedi bábszínházban Rekord számú előadást tartott ebben a szezonban a Tisza Lajos körúti Kövér Béla Bábszínház hangzott el a tegnapi évadzáró társulati ülésen, ahol a jövő évi tervekről is szó esett. A korábbiaknál több, 205 előadást tartott az elmúlt évadban a szegedi Kövér Béla Bábszínház, számolt be a rekordról Kövér László, az intézmény igazgatója. Az évad igazából csak Szegeden fejeződött be a bábművészek számára, akik a közeljövőben Marosvásárhelyen, Békéscsabán és Gyulán vesznek részt fesztiválokon. A társulat az elmúlt évben igyekezett nyitni a felnőtt korosztályok felé is, például a kifejezetten nekik szánt Szárny és kerék című produkciójával. Rendhagyó előadás volt a nagy sikerrel játszott Az égő ház című Haydn-bábopera, amit jövőre a középiskolások számára is szeretnének műsorra tűzni. A felújításokkal, továbbjátszásokkal együtt összesen kilenc darab szerepelt az évadban műsoron, közülük hatot új bemutatóként láthatott a közönség. A nézőszám megközelítette a húszezret, ami kicsivel kevesebb, mint a korábbi években, de ennek az az oka, hogy a parányi nézőtérre nem akartak zsúfolt házakat szervezni. Az évadzárón a fenntartó önkormányzat nevében Kerek Attila, a kulturális iroda vezetője köszöntötte a társulat tagjait, és elmondta, hogy pozitív volt az együttes városháza udvarán tartott előadásának visszhangja. Kövér László szerint a bábszínház társulatában a jövő évadban sem lesznek változások, az együttes létszáma mintegy a fele annak, amennyi ideális lenne.. Jelenleg tíz állandó alkalmazottja van az intézménynek, mindannyiuk fizetését az önkormányzat finanszírozza, ami már némi előrelépést jelent a korábbi helyzethez képest, amikor csupán hatan voltak állásban. Komoly problémát jelent a bábszínház számára, hogy egyre többe kerül az új produkciók előállítása. Ha élővé, maivá akarják tenni a műfajt, elengedhetetlen, hogy időnként új darabokat is rendeljenek. Márpedig a legnépszerűbb szerzőket, tervezőket, rendezőket ugyanúgy meg kell fizetni, mint más színházi műfajok esetében. Az ország nagyobb városaiban összesen tizenegy profi bábtársulat működik, egy részük a fenntartó önkormányzat nagyvonalúságának köszönhetően teljes anyagi biztonságban dolgozhat, másik felük - a szegedihez hasonlóan - szerényebb programot állíthat csak össze. A Kövér Béla Bábszínház a következő évadban szeretné a zenés irányt és a felnőtteknek szánt produkciókat erősíteni, ennek jegyében mutatják be a Szép Ernő A hasbeszélő című egyfelvonásos színdarabjából készülő operát, amelynek megkomponálására Hollós Mátét kérték fel. H. ZS. Kétszázöt emlékezetes előadást tartott az elmúlt évadban a kicsik színháza. Fotó: Karnok Csaba Fóton énekeltek MUNKATÁRSUNKTÓL Kodály Zoltán születésének 120. és Kossuth Lajos születésének 200. évfordulója tiszteletére nagyszabású pedagóguskórus-találkozót tartottak a napokban Fóton. Összesen 25 énekkar vett részt az ország minden tájáról, közöttük a szegedi Szeghy Endre Pedagógus Női Kar is. A kórus a helyi baptista templomban, majd az összkari produkcióban lépett fel. A találkozó másnapján a szegedieket a gödöllői kastélykápolnában önálló hangversenyen láthatta és hallhatta a nagyszámú közönség. A kórus Mihálka György karnagy vezetésével és Dombiné Kemény Erzsébet zongorakíséretével, Kodály, Farkas, Marc Shaiman műveket adott elő. Szólót énekelt Nagy Ágnes, Hódi Elza, Szabó Katalin és Varga Tímea. A mártélyi fafaragó kincsei Mese az ötezer éves múltról A nők tiszteletéről, a magyarságról és a fafaragásról mesél a gyerekeknek a mártélyi Nagy Pista bácsi. A 75 éves fafaragó saját alkotásaival szemlélteti azokat a történeteket, amelyeket élete során gyűjtött össze. A 75 éves fafaragót többnyire mártélyi otthonában látogatják meg az ország különböző pontjairól érkezett gyerekek, akik az udvaron, a „műhely" mellett ilyen-olyan ülőalkalmatosságokon foglalnak helyet és hallgatják meséit. A Mindszentről származó Nagy István saját alkotásain mutatja be azokat az érdekességeket, amelyeket levéltárakban, múzeumokban és ásatásokon talált. Annak idején végigjárta a környező településeket és tapasztalatait adja tovább a fiatalolcnak. Pista bácsi ízes, tájszólásos beszédét, mesés történeteit jó hallgatni. - Ötezer éves ez a Tisza-parti település és ez azt jelenti, hogy itt kultúra alaJcult ki - kezdte a mesét az idős fafaragó. A történet első érdekessége a Sarlós Isten, amelyet Szegváron találtak egy temetkezésen. A férfit ábrázoló agyagszobor elemzése után következik egy másik nagyon fontos lelet, a Sarlós Madonna. Ezt már a fa faragásán szemlélteti a mesélő, aki ezúttal a fiúk figyelmét hívja fel: - Ez azt mutatja, hogy a magyarok nőtiszteletet hoztak Keletről. Az a Nemcsak a fa szépségéről, a nők tiszteletéről is mesél Nagy István. Fotó: Tésik Attila szó, hogy asszony, valójában királynőt jelent. Becsüljétek meg a lányokat, hiszen ők a királynők. A másodikos fiúk persze meglepődnek és morcognak egy kicsit, míg a lányok felvetett fejjel fogadják az elhangzottakat. A következő alkotás is ámulatba ejti a gyerekeket, akiknek az az első kérdésük: aranyból készült-e, amit látnak. Pista bácsi megnyugtatja a kíváncsiskodókat, hogy csupán arany színű festékkel befuttatott fa a műalkotás anyaga. - A női övcsatot egy közeli sírban találták meg és azt mutatja a rajta lévő jelkép, hogy Mártélyon egykor avarok laktak. Ez a se kutya, se madár állat az avarok óvó-védő talizmánja volt, amit később a magyarok is átvettek - mondja. A két nép barátságát szimbolizálja az a fafaragás is, amely két arcot ábrázol. A gyerekek örömmel fogadják azt attól függően mit figyelnek -, hogy hol két embert, hol csak egyet látnak a faragáson. A látogatók egyre közelebb mennek az asztalhoz és a faragás titkairól faggatják Pista bácsit. A mese valójában még nem ért véget, de a kisgyerekek gondolatai már máshol járnak, nézegetik vendéglátójuk kincseit, aki csak annyit mond: - A fafaragással nem lehet ugyan meggazdagodni, de boldog, teljes életet lehet élni. P.M. A szeptemberi hagymafesztivál idején már sugározhat Indul az Árkádia rádió Az Országos Rádió és Televízió Tfestület úgy döntött, hogy hamarosan megkezdheti a sugárzást a makói Árkádia rádió. Az új kereskedelmi rádiót a 96.8 Mhz-en hallhatják majd a makóiak és a környéken élők. Az eddig főként kulturális programszervezőként, illetve a makói Árkádia Parkszínpad üzemeltetőjeként ismert Árkádia Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója, egyben tulajdonosa, Sipos fenő bő négy évet várt a frekvenciára vonatkozó pályázat kiírására, majd az elbírálásra. A hivatalos jóváhagyás birtokában most azt reméli, hogy a médiahatóság rövidesen megköti vele a műsorszolgáltatói szerződést. Az aláírást követően három hónapon belül csendülhet fel az éterben az Árkádia rádió szignálja. Az ügyvezető azt szeretné, ha a szeptemberben esedékes hagymafesztivál idején már sugároznának. Az indulásához szükséges technikai felszerelés nagy része már megvan és a majdani műszaki gárda, illetve a műsorokat készítő stáb gerince ugyancsak összeállt. Sipos Jenő elsősorban makói és térségbeli emberekre számít a munkában. Kiszemelték a majdani stúdió helységét is, az átalakítás tervei készülnek. A rádió egyébként nem közszolgálati, hanem kereskedelmi jellegű lesz. Az ügyvezető úgy gondolja, a működés anyagi hátterét pályázatok révén és hirdetési bevételekből teremtik elő. A reklámidő hatékonyabb értékesítése érdekében szélesebb körű együttműködésben is gondolkozik más rádiókkal és a műsorcserét sem tartja kizártnak. A 96.8 Mhz-es frekvenciára egyébként ketten pályáztak az Országos Rádió és Televízió Testületnél. Tavaly ősszel benyújtotta anyagát a makói önkormányzat által hárommilliós törzstőkével alapított Maros Rádió Közhasznú Társaság is, melynek ügyvezetője Molnár László makói újságíró. Hogy e társaság jövője a sikertelen pályázatot követően hogyan alakul, egyelőre nem tudni. SZABÓ IMRE Felkészítő tábor a bölcsészkaron MUNKATÁRSUNKTÓL A Tehetségért mozgalom felvételi előkészítő tábort szervez július 7-étől 17-éig a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Felkészítés magyarból, történelemből, angolból és németből lesz, megfelelő létszámú jelentkezés esetén pedig francia, orosz, latin, olasz és spanyol nyelvből is. Az előkészítést egyetemi oktatók tartják. A tábor önköltséges, a részvételi díj az ellátástól függ. A tábor díjának csökkentésére ösztöndíj igényelhető, valamint ingyenes táboroztatásra is lehet pályázni. Az érdeklődők a 62544-128-as vagy az 544-129-es telefonszámon, illetve a mozgalom irodájában (Szeged, Tisza Lajos körút 103.) kaphatnak bővebb tájékoztatást. Kilyén Ilka estje az Erdélyi Helikonról - Makón Szikrát a tűzből, cseppet a folyóból Kilyén Ilka marosvásárhelyi színésznő először Makón mutatta be az Erdélyi Helikon íróinak emléket állító estjét. A közönség verseket, rövid prózai műveket, népdalt, levélrészleteket hallhat, és közben megtudja, mi történt Erdéllyel 1918 után - lélekben. Ha ma ezt az irodalomtanár egy számítógéppel műveli, azt multimédiás órának hívják. Kilyén Ilkának csak néhány egyszerű segítsége van; pár kötet az asztalon, egy papírra rajzolt térkép, és egy kastély képe, amelyről rögtön kiderül, az Erdélyi Helikon nevű írócsoport alapítójáé, Kemény Jánosé. Aztán ott van az asztalon egy csomag papír zsebkendő is. Néha megtörli a szemét, nagyon természetesen, hiszen azoktól a versektől, amelyeket elmond, lehetetlen olyan távol kerülni, hogy az ember száraz szemmel hallgassa vagy mondja őket. Nem csak Kemény János kezdeményezéséről hall a közönség, de azt is megtudja, miről állapodott meg 1916-ban Románia az angol és a francia politikai vezetéssel, hogyan foglalták el a román csapatok Budapestet. Ez azért fontos, mert tudni kell, milyen lélekállapotban érte az Erdélyben élő írókat Kemény János meghívása arra a néhány napos baráti beszélgetésre, amelyből műhely, folyóirat, könyvkiadás, vagyis irodalom született. Áprily, Dsida, Tompa László, Tamási Áron írásai hangzanak el, és Reményik Sándortól az Ahogy lehet, az erdélyi magyarság megmaradásának szabálykönyve. - Ennek a műsornak ez volt a bemutatója, így nem tudom, lehet-e különbség a magyarországi és az erdélyi közönség reakciója között - felelte kérdésünkre Kilyén Ilka. - Nyilván, amikor az hangzik el egy esten, hogy „görnyedtem én már máskor is", az mást jelent nálunk, és mást itt. Különben nem lehet olyan nagy különbség két érző lélek között, csak azért, mert az egyik makói, a másik pedig marosvásárhelyi. Természetesen nem törekedhettem teljességre, hiszen ha mind az ötvenöt írótól elmondok egy szonettet, már az is sok. így a számomra legkedvesebb írásokat választottam ki. S hogy ma hogyan íródna meg az Ahogy lehet című vers? Kilyén Ilka szerint csaknem ugyanígy: „azt védjük, azt a talpalatnyi helyet,/ szikrát a tűzből, cseppet a folyóból." Ugyanakkor Erdélyben ma is van színházi élet, irodalom, és vannak virágzó magánvállalkozások. Úgyhogy a helyzet nem szomorú, inkább elgondolkodtató. B. A. A nyárral jon a veszély is Rendőrök és vízi rendőrök közösen hívták fel a figyelmet a nyári szünetben a gyerekekre leselkedő veszélyekre. MUNKATÁRSUNKTÓL A Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti és bűnmegelőzési osztálya, a baleset-megelőzési bizottság és a Tiszai Vízi Rendészeti Rendőrkapitányság szegedi őrse együtt hívta fel a figyelmet a nyári szünidőben a gyermekekre és fiatalkorúakra leselkedő veszélyekre. -Törekvéseink ellenére a közút és a víz folyamatosan szedi áldozatait. A nyári szünet kezdetekor a gyerekek kiszabadulnak a megszokott, fegyelmezett környezetből, amit mutatnak a baleseti statisztikák is. Szerencsére évek óta csökken a megyében a gyerek és fiatalkorú sérültek száma mondta Kovács Mihály rendőr alezredes, a közlekedésrendészeti osztály vezetője. A vízi rendészeti rendőrkapitányság nyári táborokat szervez a gyermekeknek, ahol felhívják figyelmüket a vizek veszélyeire. - Nem a vízparti nyaralások hangulatát akarjuk rontani, hanem a balesetek számát csökkenteni - fogalmazott Szirovicza Tibor törzszászlós, megbízott őrsparancsnok. A vízpartok mellett éppen ezért fokozott rendőri jelenlétre számíthatnak a fürdőzők például a mindszenti vagy a csongrádi napok idején - tette hozzá az őrsparancsnok. Téma: oxigén Az oxigén szerepe a candida felszámolásában címmel tart előadást Juhász Péter. Az egészségfilozófus ma este 6 órakor várja az érdeklődőket a szegedi Bibliotéka könyvtárban.