Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-10 / 133. szám

HETFÖ, 2002. JÚNIUS 10. • AKTUÁLIS" 3 Béke a földeken ? FEKETE KLÁRA A mindeddig illegalitásban tartózkodó polgári sejtek ezen a borongós, helyenként esős hétvégén akár az utcára is vonulhattak volna, ha az agrártárca földtörvény-módosítási szándéka nem a szájuk íze szerint történik. Ha az agrártárca új vezetése már az első kanyarban beváltotta volna választási ígéretét és megadta volna a földvásárlás lehetőségét a jogi személyeknek, azaz a volt téeszekből alakult kft. -knek, rt.-knek. De úgy esett, hogy nem adta meg, nem nyitotta ki a kiskaput a külföldiek számára, és a magyar földet továbbra is csak a tehetős magyar polgárok vásárolhatják, mélyen valódi ára alatt. Az ugrásra készen álló polgári körök először bizonyára csalódottak voltak, ám Orbán Viktor sietett kijelenteni: a polgárok kényszerítették meghátrálásra a kormányt. Akár azt is mondhatta volna: ezt a csatát is ők nyerték meg. Egyelőre azonban még korai lenne nyertest vagy vesztest kiáltani. Noha az agrárminiszter valamennyi mezőgazdasági érdekképviselettel és szervezettel konzultált, mégsem volt mindegyik elégedett: a társas vállalkozások ugyanis nem kapták meg azt a lehetőséget, amelyet ígértek nekik. Sokan azt mondják, kompromiszszum született, mert a földet ugyan nem adják oda a társas vállalkozás mezébe bújt külföldinek, de azért a szövetkezeti lobbi is kapott valamit: előbérleti jogot az eddig megművelt hektárokra, s elővételit is, amennyiben egyszer valamikor majd megérik a helyzet a földvásárlásra. Ez is valami. A kívülállónak úgy tűnik, egyelőre jegehk az ügyet, korai lett volna rögtön a választások után ekkorát lépni, utcára szólítva a magát megmutatni vágyó polgári köröket. De az is lehet, nem praktikus az aratás előtt nekivágni a földvásárlás ügyének. Mert elképzelhető, hogy megint „búzabombát" kell hatástalanítani. Ebben a pillanatban ugyanis lehet eső, lehet hó: ha sok gabona terem, emiatt, ha meg Medárd avatkozik bele a dolgok alakulásába, akkor azon oknál fogva kell hívni a tűzszerészeket. Negyven határsértő Negyven határsértőt fogtak el az négy török és egy moldáv határOrosháza-Kiskunhalas határőr sértőt tartóztattak fel. Kiskunhaigazgatóság területén. Tizenegy las környékén 14 iraki és négy afiraki, három iráni, két afgán, gán állampolgárra bukkantak. A szövetkezés nem megoldás, csak előbbre jutás " Kovácsék esete az aszállyal Aszály van, ráadásul dél-alföldi aszály, ami rosszabb a környékbeli gazdáknak, mint az országos. Idén két héttel előbb, valószínűleg még júniusban nekifognak a búza aratásának. - Februárban esett utoljára - panaszkodik a vásárhelyi Kovács Mátyás. A külvárosi magánház udvarán állunk, IFA parkol az egyik melléképület mellett, háttérben gépek, alkatrészek. Kovács Mátyásnak földjei vannak, búzája, kukoricája, repcéje, árpája. Ebből él a család. Nagy szakértelemmel, sok hektáron termelik a gabonát. Az aszály őket sem kímélte. Csongrád megyében tavaly októbertől május derekáig a szokásos csapadék fele hullott. Szerencsére Kovácsék már vetéskor is azzal számoltak, hogy az elmúlt évekhez hasonlóan csapadéktalan lesz az időjárás, így a szárazságot előnyben részesítő gabonafajtákat vetettek. - Öntözésre nincs lehetőség, ugyanis a kis, 5-10 hektáros területek nem hozzák vissza az öntözőberendezések árát, 100-200 hektárja meg kinek van egyben? Az időjárás kiszámíthatatlan, akárcsak a gabonatőzsde árfolyamai, amelyek csak részlegesen követik a termésmennyiség alakulását. Reménykedni egyelőre az esőben és a hűvösben lehet. - A meleg eső legalább olyan káros, mint az aszály: ha virágzás utáni időszakban párás meleg jön, tenyészni kezd a kalászbuzárium, ami egy igen veszélyes gabonabetegség - hallom. Egyébként hektáronkénti 25-30 mázsás búzaA későn jött, meleg eső a gabonát megbetegítheti. Fotó: TésikAttila termésre számítanak olyan földeken, ahol az 50 mázsás termés a megszokott, ha elvégeznek minden szükséges kezelést. Márpedig Kovácsék műtrágyáznak, gombaölő szereket használnak. Ez persze drága mulatság, hiszen 50 mázsa búzából 120-130 ezer forint jön be, ebből 80 ezer megy a művelésre úgy, hogy nem számolják a gázolaj árát, a munkaköltséget. A maradékból pedig ki kell még telelni. Nem csoda, hogy a gazdák többsége hitelre vásárolja a vetőmagot. A kölcsön visszafizetésének határideje viszont szorít, így nem várhat a gazda addig, amíg feljebb megy a gabona felvásárlási ára. - Néha belefásul az ember - legyint Kovács Mátyás. Tavaly volt némi tőkéjük, vettek részletre egy kombájnt. Evekig kell majd nyögniük a hatalmas összegű törlesztőrészletet, és addig nem is gondolhatnak más fejlesztésre. Főleg nem ilyen aszályos időkben.Előre kell menekülni. Kovács Mátyás és 20 társa beszerzési és értékesítési szövetkezetbe tömörült, így most már közösen, együttes erővel tudnak fellépni a felvásárlókkal szemben. Vásárlásnál pedig nagyobb kedvezményeket kapnak, hiszen összesen 2500 hektárnyi földterületre szerzik be a vetőmagot és mást, ami a termesztéshez szükséges. Kovács gazda úgy véli: Az összefogás megoldást nem jelent, de előbbre jutást igen. SZALONTAJ ATTILA Majd kétszáz régészetilelet és fémdetektorok Ókori tárgyak rgyaK a röszkei határon A műkincseket ruhák zsebébe és női kézitáskába rejtve akarta átcsempészni a házaspár. Fotó: Miskolczi Róbert Emlékképek régi őszi tárlatokról Az én Vásárhelyem Római kori pénzérméket, őskori cserépedénydarabokat és XV. századbeli kardot akartak átcsempészni Röszkénél. MUNKATÁRSUNKTÓL Egy német állampolgárságú férfi jugoszláv feleségével, valamint két és fél éves kisgyermekével jelentkezett belépésre tegnap délelőtt Röszkénél, a magyar-jugoszláv határátkelőhelyen. A határőröknek feltűnt, hogy a férfi rendkívül ideges. A tételes vámvizsgálat során száznyolcvankét darab régészeti lelet került elő a táskákban lévő ruhák zsebéből, valamint az asszony kézitáskájából. A vámosok emellett két fémdetektort is találtak a család gépkocsijában. - A XVIII. századi és római kori pénzérmék, a vas- és bronzkorból származó cserépdarabok, a XV századi kard és nyílhegyek védett kulturális tárgyak - tájékoztatta lapunkat Halasiné Bacsa Ildikó, a röszkei vámhivatal parancsnoka. - Ezek csempészete az értéküktől függetlenül bűntettnek számít. Az előzetes szakértői vélemények szerint a műkincsek ásatásból származnak. A férfi állítása szerint felesége nem tudott ezekről a tárgyakról, ennek azonban ellentmondani látszik, hogy az autóban két fémdetektor is volt, tehát nem kizárt, hogy a házaspár tagjai együtt keresték és ásták ki a leleteket. A tárgyakat a vámosok lefoglalták, a férfi és felesége ellen pedig büntetőeljárás indult csempészet miatt. Mától szóbeli érettségi A középiskolákban ma kezdődnek a szóbeli érettségik. A diákoknak történelemből, magyarból, egy idegen nyelvből és egy választott tárgyból kell vizsgázniuk. MUNKATÁRSUNKTÓL Ma kezdődik és mintegy két hétig tart a szóbeli érettségi időszak. A gimnáziumok és szakközépiskolák maturandusai reggel nyolc órától öt-hat fős csoportokban bizonyíthatják a bizottságok előtt felkészültségüket, a vizsgák általában este 6-ig tartanak. A diákoknak tárgyanként minimum 30 perc felkészülési időt kell biztosítani. A felelés időtartama pedig tárgyanként nem haladhatja meg a 10 percet. A szóbeli érettségin mindenkinek kötelező magyar nyelv és irodalomból, valamint történelemből szóbeliznie, aki nem ír két központi írásbeli-felvételit, annak pedig egy idegen nyelvet is választania kell. Matematikából csak annak kell szóban, magyarból pedig nyelvhelyességi teszten bizonyítania, aki elégtelent kapott az írásbeliken. A kötelezők mellett érettségit kell tenni még egy választott tárgyból is, ami akár szakmai képesítést is adhat. Egy-egy diák átlagosan 3-4 óra alatt végez az összes vizsgatárgygyal, a szóbeli felkészüléshez szöveggyűjtemények és térképek is felhasználhatóak. Az eredményhirdetésre akkor kerül sor, ha már az osztály minden szóbelizője leérettségizett. Az érettségi elnököket ebben a tanévben is az országos vizsgaközpont területileg illéetékes irodái jelölték ki. Az érettségi időszakot követik a felvételik egységes írásbeli vizsgái. Itt az azonos típusú felsőoktatási intézményekbe jelentkező, már érettségivel rendelkezők vizsgázhatnak. Régi vásárhelyi őszi tárlatok anyagaiból válogatott tárlat nyílt meg vasárnap délben a vásárhelyi Tbrnyai János Múzeumban. Mi is a vásárhelyiség? Ezt Pogány Gábor művészettörténész még a nyolcvanas években, a XXX. vásárhelyi őszi tárlat bevezetőjének írása közben próbálta megfogalmazni, de csak megmutatni lett volna képes. Ekkor gondolt arra: mely festményeket, plasztikákat kellene felvonultatni. Virtuális, azaz képzeletbeli tárlata vasárnapra öltött testet: a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban, megnyílt „Az én Vásárhelyem" emlékképek a régi őszi tárlatokról című kiállítás. A Pogány Gábor által válogatott és rendezett anyag olyan festményeket is bemutat, melyeket a vásárhelyiek 1954 óta láthattak egy-egy tárlaton, de amelyek az átlagos látogatók számára azóta sem voltak fellelhetők. Hiszen a vásárhelyi városháza, a megyei közgyűlés falán, vagy a múzeum raktárában pihentek. Amint azt Dömötör fános művészettörténész, nyugalmazott múzeumigazgató bevezetőjében hangsúlyozta, a kiállított anyag szubjektív, hiszen Pogány Gábor válogatása. A művészettörténész ugyan nem vásárhelyi, ám kurátorként rendszeresen válogatja az őszi tárlat anyagát, rendezi azt. - Jelentős mennyiségű és kvalitásában is érdekes anyag látható a termekben - hangsúlyozta Dömtör János-, hiszen Vásárhelyen élő, vagy kívülálló művészektől, de mégis a városhoz kötődő alkotások függenek egymás mellett, és a kissé háttérbe szoruló kisplasztika is jelen van. „Az én Vásárhelyem" tárlaton a klasszikus vásárhelyi alkotók, mint például Rudnay Gyula mellett a legfiatalabb művészek is jelen vannak, ahogy mondjuk Atlasz Gábor is, akik nem Vásárhelyen élnek, de szoros szálakkal kötődnek hozzá. A tárlat augusztus 4-ig látható, hétfő kivételével naponta 10-től 17 óráig, keddenként 10-15 óra között. KOROM ANDRÁS Sokan voltak kíváncsiak a Pogány Gábor művészettörténész által összeállított, múltidéző őszi tárlatra. Fotó: Tésik Attila