Délmagyarország, 2002. június (92. évfolyam, 126-150. szám)

2002-06-08 / 132. szám

SZOMBAT, 2002. JUNIUS 8. • A K T U A L I S • 3 Korpás kényéi párolt zöldség, baromfihús Egészséget is véd a menza Az iskolai menzákról, a közétkeztetésről nem a hatalmas adagok és a felejthetetlen ízek jutnak eszünkbe. Azt, hogy mi és mennyi kerüljön a tányérra, miniszteri rendelet szabályozza, amely szigorúan előírja az ételek energia- és tápanyagtartalmát. A szegedi óvodákat és iskolákat ellátó Suli-Host Kft. naponta közel húszezer emberre főz - tudtuk meg Bádonyi Mihály szakmai igazgatótól. Tavaly szeptember óta új étlapstruktúrával dolgoznak, amelyben már jelentős szerep jut a korszerű étkezésnek. Főzőzsiradékként például csak étolajat használnak, megnövelték a szárnyasból készült ételek arányát, és minimálisra csökkentették a marhahús felhasználását. A vásárhelyi Hód-Menza Kht. körülbelül hétezer főt lát el nap mint nap - tudatta Faddi László ügyvezető igazgató. Étlapjukon szintén szerepelnek korszerű, egészséges ételek: rakott zöldségek, főzelékek, baromfihúsok, gyümölcsök. Az egészséges táplálkozás érdekében bevezették a rostban gazdag búzakorpás kenyeret, de a siker nem volt maradéktalan. A kht.-nak van egy menzabizottsága, ahol rendszeres beszélgetésekre hívják a gyerekeket, akik itt elmondhatják véleményüket az elmúlt időszak ételeiről, és javaslatokat tehetnek a jövőre vonatkozóan. A szentesi Központi GyermekA menzákon ma már igyekeznek egészséges táplálkozást biztosítani. Fotó: Tésik Attila élelmezési Konyha körülbelül négy és félezer embernek készít ételt. Rendszeresen felmérik a fogyasztók igényeit; sertéslapocka helyett baromfihúst kapnak a gyerekek. A kicsik általában elfogadják a korpás péksüteményeket is, míg a párolt zöldséget, főzelékféléket nem szeretik - mesélte Dohányné Jelenfi Ilona, a konyha vezetője. A csongrádi Gazdasági Műszaki Ellátó Szervezetnél napi közel 3200 adag ebédet készítenek. Igyekeznek a szakmai elvárásokat és a pénzügyi lehetőségeket összhangba hozni, az óvónők és napközis nevelők segítségével tanítják meg a gyerekeknek a helyes és tudatos táplálkozást. Az étlapon nagyon fontos szerep jut a friss zöldségeknek, gyümölcsöknek - tájékoztatott Törköly Péterné, az intézmény vezetője. A makói Kommunális és Közbeszerzési Kht. munkatársai kétezer embert látnak el. A táplálkozási szokások terén általános észrevételük, hogy a gyerekek nem nagyon szeretik a főzelékféléket és a rozskenyeret - ezek azonban elengedhetetlenek a korszerű étlapról. A kht. rendszeresen végez felméréseket a fogyasztók elégedettségéről. A visszajelzések: a gyerekek még mindig szívesebben esznek hamburgert, mint spenótot - mondta Bende Sándor igazgató. A diákétkeztetés feladatai közé tartozik a gyakran sajnos elégtelen otthoni táplálkozás kiegészítése Csongrád megyében is. SZ. A. K. SULYOK ERZSEBET Nehéz eldönteni, mi az, hogy normális. Sokak szerint teljesen normális, hogy égető kíváncsiság él az emberekben a rémségek iránt. A rossz iránt. Az extrém dolgok iránt. Kevéssé érdekes a szép, mint a rút, a tisztességes, mint a tisztességtelen, az írott és íratlan szabályokat követő, mint az azokat megszegő. Ebből az emberi tulajdonságból él a bulvársajtó, sokkal jobban, mint a nem bulvár. Nem tudom. Azon gondolkodom, hogy akkor velem lehet a baj. Mivel nem tud lázba hozni a rém. Nehezen tudom elképzelni, amint követelem a részleteket, mondjuk arról a technológiáról, amellyel a belgiumi magyar lelkész szétmaratja a tetemrészeket, vagy a balástyai ember a bányatóba süllyeszti ezeket. Egyszersmind hogyne tudnám: attól, hogy nem beszélünk róluk, a dolgok még léteznek. A rémesek is. Sajnos. Mélyen megértem mondjuk a balástyai és környékbeh embereket: minél többet szeremének tudni, s minél előbb, arról, hogy mi történt valójában a közvetlen közelükben. (Nem is beszélve most a szerencsétlen áldozatok hozzátartozóiról!) De megértem a rendőröket is, akik nem győzik hárítani a laikus találgatásokat, és mindent megtesznek azért is, hogy ne kerüljön az utcára olyan tény, amely nyilvánosságának még nincs itt az ideje. A balástyai esetben tehát több fronton kényszerülnek harcra a bűnüldöző hadak. A gyanúsított úgy viselkedik, mint egy rémregény hója, aki gyakorlott szerkesztőként adagolja a „cselekményt", fokozza a feszültséget, egyszersmind ébreszt kételyeket a saját szavahihetőségéről, vagyis kuszálja össze a szálakat. A rendőrök és mindenféle segéderőik csak ásnak, kotornak, spéci műszerrel üreget kutatnak a vétlennek tetsző balástyai rónán, eredmény: semmi. De háromszor már volt - szinte hallom, hogy mondják, és kotornak tovább, fogcsikorgatva. A fotósok meg lesből támadva megörökítik, hogy kínjukban kiköpnek a potenciális rejtegetóre, a gépmarokban szétmálló anyaföldre. És amikor hullafáradtan leteszik a szolgálatot, végeznek a papírhegyekkel, akkor megjelenik a mikrofonos, kamerás siserehad, és kérdeznek, kérdeznek, kérdeznek... Mindent összevetve: senki sincs jól ilyenkor. Mintha a rossz góca kifakadna és részecskéi szerte szálldosnának az alföldi porral. Erős önfegyelemmel talán védekezhetünk ellene. Ma is pusztítanak az aknák Helyreállt a béke Bosznia-Hercegovinában. De ma is veszélyesek a taposóaknák. Nikola Radovanovics bosnyák külügyminiszter-helyettesseel erről beszélgettünk. A bosnyák-szerb vérontást követően mintegy 3 millió taposóaknáról beszéltek, ennyit „saccoltak" a szakértők a köztársaság területén. Hogy valójában mennyi volt, azt nyilván soha nem lehet megállapítani. A mai helyzetről Nikola Radovanovicsot, Bosznia-Hercegovina külügyminiszter-helyettesét, a biztonsági szektor vezetőjét kérdeztük. A politikus részt vett azon a nagyszabású tanácskozáson, amelyet a Szegedi Biztonságpolitikai Központ szervezett a balkáni állam politikai tisztségviselőinek és katonai szakértőinek. - Nehéz ma megbecsülni, hogy mekkora veszély fenyegeti honfitársainkat a háborúból visszamaradt gyilkos aknák miatt mondja Radovanovics. - A korábbi feltételezések talán túlzottnak is nevezhetők, de a háborút Nikola Radovanovics: Igyekszünk aknamentesíteni az országot. Fotó: Karnok Csaba követően valóban tele volt aknákkal az egész ország. - A mi ismereteink szerint, ami a hazai szakértőktől származik, közel 750 ezer taposóakna van még a boszniai talajban mondta a miniszter. - Persze, más adatok is napvilágot látnak, ezek igencsak eltérőek: vannak egészen elképesztő számok, de olyanok is, amelyek valóban a reálisnak tekinthetők. Úgy vélem, az előbb említett 750 ezres nagyságrend megfelel a valóságnak. A bosnyák politikus azt is elmondta, hogy külön cégeket hoztak létre az ország aknamentesítésére, amelyek már szakszerűen végzik a munkájukat. Az azonban bizonyos, s ezt beszélgetőtársunk is nyomatékosította, még sokáig gondot jelentenek Bosznia-Hercegovinának a földben lapuló gyilkos szerkezetek. - Magyarország már a kezdet kezdetén, a háború alatt és után is jóindulattal viseltetett hazánk iránt. Nem feledjük el soha, hogy rengeteg honfitársunkat befogadta ez az ország és segítette őket. Ez azóta sem változott. Magyarország ma már jelen van Boszniában az élet minden területén, de leginkább a gazdasági szférában. Bízunk abban, hogy ez a jelenlét fokozódik és országunk fejlődésével még sokrétűbbé válik - mondta lapunknak Nikola Radovanovics. K.F. Romániából és Jugoszláviából jönnek magyarigazolványért Szegedre A postás szerepében a hivatal Csak nő, nő, egyre nő... a 3 hónapos lekötött forintbetét éves kamatlába (EBKM) 500 000 és 5 000 000 forint közötti lakossági betétekre. Érvényes: 2002. május 30-tól visszavonásig. www.raiffeisen.hu 06-40-48-48-48 X Raiffeisen BANK VELÜNK KÖNNYEBB § A délvidéki kérelmezők a napokban azt sérelmezték, hogy a szegedi hivatalban lassan jutnak hozzá a magyarigazolványhoz. Lapunkban többször írtunk arról, hogy a magyarigazolványok iránti kérelmeket a szomszédos országokban nyílt státusirodákban vették át a határon túli magyarok. Innen Budapestre továbbították, majd a Belügyminisztérium Központi Hivatalához. Ez az iroda továbbítja a kész dokumentumokat a közigazgatási hivatalokhoz, amelyek voltaképpen a postás szerepét töltik be: átadják tulajdonosaiknak vagy a meghatalmazottaknak a magyarigazolványokat. Ezt az év végén hozott két végrehajtási kormányrendelet szabályozza. Ugyancsak e rendeletek alapján határozták meg a közigazgatási hivatalok feladatát is. A szegedi hivatal feladata ennek alapján, hogy a külföldön igényelt és a Budapesten elkészült okmányokat átadja a jugoszláviai és romániai kérelmezőknek. Vass Márton, a Csongrád Megyei Közigazgatási Hivatal vezetője elmondta, hogy a munkához számítógépes hátteret és két embert kaptak. Ez az „apparátus" viszont nagyon kevés ahhoz, hogy a folyamatosan, nagy mennyiségben érkező okmányokat nyomon tudja követni: regisztrálni, hogy eddig ki vette át, az újonnan érkezett dokumentumokat abc-sorrendbe rendezni, s az ügyfelekkel is foglalkozni. Reggel 9-től délig, az ügyfélfogadási idő alatt 70-80 okmányt adnak át naponta a határon túliaknak. Ezt követően rendszerezik az újonnan érkezett okmányokat. A már említett végrehajtási rendelet értelmében a BM Központi Hivatalának kell kiépítenie azt a számítógépes rendszert, amely alapján az ajánló szervezetek külföldön is látják majd, hogy melyik igazolvány készült el. így tájékoztatni tudják a kérelmezőket, mikor me® ^ 0- \ Aki már büszkén mutatja az új okmányt. jLif V9H I w i Fotó: Karnok Csaba hetnek az okmányért Szegedre. Ez a rendszer azonban nem épülhet ki, mert a jugoszláviai technikai feltételek nem engedik meg - mondta a hivatalvezető. Gábor Erzsébet, a hivatal hatósági főosztályvezetője elmondta, hogy a magyar-, a hozzátartozói igazolványok, valamint a diákés pedagógusigazolványok, továbbá az oktatói kártyák kiadására két munkaállomást, azaz számítógépet és két ügyfélkiszolgáló személyt biztosítottak számukra. Ilyen ellátottság, s a legjobb szándék mellett sem tudnak félnaposnál hosszabb ügyfélfogadást tartani. Sorszámot osztanak, ezzel próbálják elviselhetőbbé tenni a tumultust. Fotós kollégámmal meglátogattuk az ügyfélfogadó irodát is. Rövid ottlétünk alatt láthattuk, hogy az alkalmazottak keze alatt ég a munka, gyorsan intézkednek, az ügyfelekkel türelmesek. A határon túlról érkező emberek pedig mindezt hálásan fogadták. - Kolozsvár környékéről jöttem, a férjem, a lányom, az apósom és az anyósom igzolványát is átvettem - mondta lelkendezve Forrai Ibolya, aki néhány pillanattal korábban vette a kezébe az okmányokat. - Februárban adtuk át a kérelmünket, amelyek gyorsan elkészültek. Minket nem idegesített, hogy sokat kell várakozni. Szomora János Újvidékről érkezett, egy napig várakozott a papírjaira. Ő is magával viszi az egész család igazolványait, akik szívesen jöttek volna vele, de sokba kerül az út. - Magamnak és a szüleimnek viszem a magyarigazolványokat - nyilatkozta Helmut Karolina, aki az észak-bácskai Csantavérről érkezett a hivatalba. - Most fejeztem be a gimnáziumot, ősztől Újvidéken járok főiskolára. Én nem akarok Magyarországra jönni, itt tanulni vagy dolgozni. Délvidéken születtem, ott szeretnék élni. Az igazolványnak viszont nagyon örülök, hiszen ez immár „papíron" is bizonyítja, hogy magyar vagyok. Lassan délre fordul az idő, az ügyfélfogadásnak a kiírás szerint már vége, a bent dolgozók azonban nem fejezik be a munkát, hanem kiszolgálják azokat, akik az ajtó előtt várakoznak. KISIMRE FERENC