Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-06 / 104. szám

HÉTFŐ. 2002. MÁJUS 6. "AKTUÁLIS* 3 M

Hágai színjáték KISIMRE FERENC „Ez mészárlás. Itt állok a holttestek előtt!" E két rövidke mondat, amelyet azóta számtalanszor idéztek különféle emberjogi szervezetekben Wilham Walkertől, az EBESZ koszovói ellenőrző miszsziójának vezetőjétől származik. Racak falucska mellett 1999. január 16-án Walker rábukkant arra az árokra, amelyben szitává lőtt és összekaszabolt polgári ruhás holttestek hevertek. Közöttük asszonyok és gyermekek. Csaknem száz szerencsétlen koszovói albán lelte halálát abban a tömegmészárlásban, amelyet vélhetően a szerb rendőrök követtek el, s amelyet azóta is „koszovói Srebrenicának" neveznek. (Mint ismeretes, 1994-ben a Karadzsics- és Mladics-féle boszniai szerb hadsereg ebben a kisvárosban hajtott végre a racakinál is nagyobb tömegmészárlást.) A világ felhördült. A NATO a racaki mészárlást követően kezdte el 78 napos jugoszláviai bombázását, amelynek nyomán sikerült megtörnie a Milosevics által vezényelt népirtást. E történelmi kitekintőre azért volt szükség, mert a vérengzésért felelős fő bűnös, Szlobodan Milosevics egykori szerb, majd jugoszláv elnök már a vádlottak padján ül a Hágai Törvényszék előtt. Carla Del Ponté főügyésznek pedig éppen a napokban sikerült elérnie azt, amire évek óta vár: tanúskodásra bírta Ibrahim Rugova koszovói elnököt. A milosevicsi börtönöket megjárt albán demokrata ellenálló mindig szálka volt a belgrádi önkényúr szemében. Titkosrendőrsége sem tudta eltenni láb alól, most pedig (az élet micsoda furcsaságokat rejteget!) az ortodox húsvét előestéjén Rugova terhelő vallomást tett Szlobodan Milosevics elsőrendű vádlott ellen. A Hágai Bíróságon történtekről egyenes adásban számolt be a belgrádi televízió. Tekintettel a vallási ünnepekre, becslések szerint mintegy 4 milhó jugoszláv néző követte a fordulatokban bővelkedő „előadást", amely eddig Rugova fölényét hozta. Hogy az összevont szemöldökű, tüskefrizurás Milosevics mit rejteget még a tarsolyában, az talány. Egyes hírek szerint olyan hiteles fénykép van a birtokában, amelyen a koszovói politikus Oszama bin Laden társaságában látható. Ha így van, az Rugova politikai halálát jelentené. Hogy számunkra miért fontos a hágai történet kimenetele ? Elsősorban azért, mert ha Rugova tényanyaga igazi „nyomatékkal" bír, az vélhetően felgyorsítja a tárgyalás menetét, és az ítélethozatalhoz is közelebb kerülünk. Ha pedig egyszer lezárul a háborús bűnösök ügye, akkor oldódik a belpotitikai feszültség szomszédunkban. Ez pedig mostani és majdani együttműködésünk szempontjából is csak hasznos lehet. Botka neve is felmerült a polgármester-jelöltek között A cél: jólét és fejlődés Gőzerővel készülnek a pártok az önkormányzati választásokra. Az MSZP szegedi szervezete még nem döntött arról, kit indít ősszel a polgármesteri posztért. Botka László neve felmerült a lehetséges jelöltek között. Az országgyűlési választások eredménye azt mutatja, hogy a fideszes városvezetés elvesztette a bizalmat Szegeden - nyilatkozta lapunknak Botka László, az MSZP megyei elnöke. Mint ismeretes, a szocialista politikus a szegedi 3. számú egyéni választókerületben több ezer szavazattal verte meg a Fidesz-MDF színeiben indult Bartha László jelenlegi polgármestert. Botka szerint mindez azt jelzi, hogy a szegediek más típusú városvezetést szeretnének. Hangsúlyozta: a szocialisták szolgáltató, együttműködő és tisztességes önkormányzatban gondolkodnak. - Olyan városvezetést szeretnénk, amely a jólét és a fejlődés megteremtését tekinti elsődleges feladatának a városlakók számára - jelentette ki a megyei elnök. Hozzátette: az MSZP már a helyi választási kampányában is hangsúlyozta, hogy új munkahelyteremtő beruházásokra és magasabb bérekre van szükség Szegeden. Kérdésünkre, elvállalná-e a polgármester-jelöltséget, ha őt kérnék fel, Botka kitérő választ adott. Mint mondta: a szocialisták előbb a különböző civil szervezetekkel és a szegediekkel szeretnék megismertetni programjukat, majd azt követően a szövetségeseikkel, az SZDSZ-szel és az MSZDP-vel közösen hozzák meg a személyi döntést. Hangsúlyozta: az MSZP olyan polgármester-jelöltet indít, aki jól ismeri az önkormányzati munkát, illetve megfelelő politikai tapasztalata és súlya van. Nem cáfolta értesülésünket, hogy a lehetséges jelöltek között az ő neve is felmerült, de megjegyezte, számára a feladat mindig fontosabb volt, mint a funkció. SZ. c. sz. Hajnali késelés Súlyos sérülésekkel szállították kórházba azt a két fiatalembert, akiket az egyik közismert szegedi diszkó előtt késeltek meg vasárnap hajnalban. A sérülteket a kórházba szállítás után azonnal megműtötték. A rendőrség a nyomozás érdekeire hivatkozva nem árult el részleteket a történtekről. Értesüléseink szerint a sérültek egy másik ismert városi szórakozóhelyen álltak alkalmazásban. A százéves takarékpénztári épületbe költözhetnének az ügyészségek Az igazságszolgáltatásé lesz a palota Folytatás az 1. oldalról S most, amikor a városközpont rekonstrukciójának eredményeként paloták tucatjait öltöztették új köntösbe, még inkább sajnálják a szegediek ezt a épületet. Ugyanis a mellette elsétáló korántsem a szecessziós építészeti jegyekre, mint inkább a sok sebhelyre figyelhet fel. Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, megszépülhet a takarékpénztár-palota is. Az 1994-98-as kormányzati ciklusban döntés született a táblabíróságok felállításáról. A Szegedi Táblabíróság, valamint a Szegedi Fellebviteli Főügyészség kerül a felső szintekre, míg az OTP változatlanul a földszinten fogadhatja majd az ügyfeleket - fogalmazódtak meg az első tervek. Később ez a szándék úgy módosult - idézte fel az átépítés négy-öt évvel ezelőtti előkészületeit Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke hogy az ügyészségek költöznek a Takaréktár utca sarkán álló palotába. Az akkori elképzelések szerint a Csongrád Megyei Főügyészség mellett a Szeged Városi Ügyészség, a Szegedi Fellebviteli Főügyészség és az Csongrád Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatal, valamint a Szegedi Katonai Ügyészség is egy helyen dolgozott volna. Mi, bírók pedig abban bíztunk, nem csak a Szegedi Táblabíróság talál otthonra az igazságügyi palotában, hanem enyhül majd a bíróságok zsúfoltsága is - fogalmazott Heidrich Gábor. Az elnöktől megtudtuk: öt évvel ezelőtt elkészültek az építési, engedélyeztetési tervek is, s akkori áron számolva mintegy 7-800 millió forintba került volna az épület teljes felújítása. Az elmúlt parlamenti ciklusban végül elvetették a táblabíróságok felállításának tervét, így a Széchenyi téri palota rekonstrukciója is leállt. Pontosabban az OTP felújíttatta saját lakrészét, csak éppen az állami tulajdonban lévő, a Csongrád Megyei Bíróság kezelésébe átadott emeletek maradtak siralmas állapotban. A munkálatok megkezdéséhez ugyanis pénzre, rengeteg pénzre lenne szükség, s a rekonstrukcióhoz elegendő összeg egyelőre még nem érkezett meg Szegedre. De vajon remélhetik-e a bírók és ügyészek, hogy hamarosan lesz forint az átépítésre? - Lőrinczy György megyei főügyész úrral együtt folyamatosan szorgalmazzuk a munkálatok elkezdését. A legutóbbi, márciusban megtartott Csongrád megyei összbírói értekezleten is szóba került a Széchenyi téri palota ügye - mondta Heidrich Gábor. - Akkor Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke és Zanati János, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács hivatalvezetője is úgy nyilatkozott:. a kezelői jogról semmiképpen nem mondunk le, s az épület az igazsságszolgáltatást fogja Szolgálni. Hamarosan egy asztalhoz ül a Legfelsőbb Bíróság és az OTP Rt. vezetése, hogy megtárgyalják annak részleteit, miként lehetne a lehető leggyorsabban, s legkedvezőbb pénzügyi feltételek mellett elkezdeni a munkálatokat - tette hozzá mindehhez a bíróság elnöke. A takarékpénztár-palota helyiségeire attól függetlenül nagy szükségünk lenne, hogy végül is milyen döntés születik az új parlamentben a táblabíróságok létrehozásáról. Mert mint említettem már, a zsúfoltság szinte elviselhetetlen az igazságügyi palotában. Egy újabb tárgyalótermet például csak úgy tudnánk kialakítani, ha bezárnánk egy nagyobb irodát. Igen ám, de akkor hova ültetjük az ott dolgozókat? - sorolta a gondokat Heidrich Gábor. BÁTYI ZOLTÁN Szegedi ingatlaniroda lakásmaffia-módszerekkel tett földönfutóvá sokakat Adócsalásból lett lebukás Évek óta nem fizet adót az a szegedi nagy forgalmú ingatlanközvetítő iroda tulajdonosa, akinek neve felmerült számos kétes ingatlanügyben. Az aszszony a lakásmaffia módszereit használva hajléktalanná, földönfutóvá tette több „ügyfelét". Mások lakásának törvénytelen megszerzését és fiktív szerződésekkel önkormányzati lakások bérleti jogának átjátszását is bonyolította az elmúlt években az a szegedi ingatlanközvetítő iroda, amelynek tulajdonosa ellen adócsalás alapos gyanúja miatt kezdtek hónapokkal ezelőtt nyomozni. A hatóságok egyelőre nem akarják nyilvánosságra hozni az irodának és tulajdonosának nevét. A nagy forgalmú iroda tulajdonosa évek óta nem fizet adót, ami azért meglepő, mert az ingatlanpiacon a közvetítő és lebonyolító a kialakult gyakorlat szerint a vételár 1, kivételes esetekben akár 3 százalékára is igényt tarthat. Az iroda éves forgalma egyébként elérte, sőt voltak olyan évek, amikor meghaladta a 400-500 ügyet. A tulajdonos az ügyfeleinek általában nem, vagy csak határozott kérésre adta át a befizetést igazoló számlát. Az adócsalás miatt vizsgálódó nyomozóknak feltűnt, hogy számos ingatlan tulajdonosváltásában a vevői oldalon ugyanazok a - Szegeden, a Kossuth Lajos sugárúton, „egy trafik és egy virágbolt közelében" lakó - személyek érintettek. Ugyanakkor több olyan be- és feljelentés is érkezett a különböző igazságügyi szervekhez, amelyek megerősítették a gyanút: adócsalás mellett a lakásmaffia módszereit használva is milliós bevételhez juthatott az ingatlanközvetítő iroda. A nyomozás eddigi adatai szerint a károsultak között van, akit kényszerítettek az adásvételi szerződés aláírására, voltak, akiket megtévesztettek, és megtörtént olyan eset is, amikor albérAlbérletbe kiadott lakásokat is eladtak. (Képünk illusztráció.) letbe kiadott lakást értékesítettek. Valamennyi szerződés kötődik az ingatlanirodához. A vizsgálat megállapította, hogy az ingatlanforgalmazót ügyvéd segítette, pontosabban még jelenleg is segíti, és a nyomozás jelenlegi állása nem zárja ki hivatalos személyek közreműködését sem. Ezt a feltételezésüket a nyomozók többek között arra alapozzák, hogy a tulajdonosváltást a fiktív szerződésekben szereplő ingatlanok többségénél az átlagos ügymenet idejénél jóval hamarabb, általában 24 órán belül bejegyezték a földhivatalban. A földönfutóvá, hajléktalanná vált személyek a rendőrségtől, az adónyomozóktól és a bíróságtól remélnek segítséget. A károsultak állítása szerint, amit osztanak a nyomozók is, a lakásmaffiára jellemző módszerek az iroda tevékenységénél is megfigyelhetők: például lakáshirdetésekre jelentkeznek, feltérképezik a megvételre kínált otthonokat, majd hamis közokiratokat készítenek, amelyeken már magukat tüntetik fel tulajdonosokként, és a valódi tulajdonos tudta nélkül, néhány napon belül el is adják a lakást, házat, egyéb ingatlant. Megtörtént az is, hogy bérelt lakást adtak el ily módon, az igazi tulajdonos pedig csak reménykedhet, hogy visszakaphatja lakását. Sőt előfordultak olyan esetek is, hogy az idős, egyedül élő embereknek cserelakást ajánlottak fel. Több, főleg idős embert használhatatlan, emberi lakhatásra alkalmatlan lakásokba kényszerítettek, ahol utána sorsukra hagyták őket. Ezeket a szerződéseket a szegedi irodában készítették, megfeleltek az előírásoknak, ügyvéd ellenjegyezte. A tanúk általában a lakásmaffia tagjai voltak, akik ha kell, a hatóságok előtt is igazolni fogják, hogy a szerződés az eladó akaratának megfelelően köttetett. Az ügyvéd már rég nem praktizál, a fiktív, másokat kifosztó szerződésekhez néhány ezer forintért a nevét és bélyegzőjének lenyomatát adja. Fotó: Karnak Csaba Az ingatlanközvetítő iroda tulajdonosát még nem hallgatták ki, de erre napokon belül sor kerülhet. . A cég zavaros ügyei miatt nyomoz az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) Bűnügyi Igazgatósága Csongrád Megyei Nyomozó Hivatala. Az üggyel összefüggésben vizsgálatot indított a Csongrád Megyei Ügyészség Nyomozó Hivatala is zugírászat, azaz jogosulatlan ügyvédi tevékenység alapos gyanúja miatt. (Ez azt jelenti, hogy egy jogász ügyvédként szerepelt a szerződések elkészítésében. A szerk.) Ugyanebben az ügyben korábban a Szegedi Rendőrkapitánysághoz is érkezett feljelentés, a hatóság a feljelentéseket a nyomozati iratokkal együtt továbbította az adónyomozókhoz. Az ingatlanközvetítő iroda kétes ügyeinek nagyságát jellemzi, hogy az adónyomozók az elmúlt hetekben mintegy félezer személyt hallgattak meg. OLÁH ZOLTÁN