Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-31 / 125. szám

I PÉNTEK, 2002. MÁJUS 31. • A K T U A L I S • A Tisza Volán fontolgatja, hogy kivonul a Mars térről Kereskedők és buszosok Nem akar szupermarketet épít­tetni a szegedi Mars térre a Tisza Volán Rt., ám egy kor­szerű buszpályaudvar megvaló­sításához mindenképp szükség van legalább kéthektáros terü­letre. Időről időre felkorbácsolódnak az indulatok Szegeden, ha szóba kerül a piac és a buszpályaudvar jövője. A közelmúltban Mars téri kereskedők egy csoportja egyesü­letet hozott létre, mondván: így sokkal sikeresebben tudják véde­ni érdekeiket. Egyik legfontosabb követelésük pedig az: a Tisza Vo­lán ne a Mars tér északi részén terjeszkedjék tovább a Boros Jó­zsef utcáig, hanem a volt ipari vásár területén épüljön ki az új buszcentrum. Meg egyébként is, mondják a piacozók, túl nagy az a két hektár, amit buszpályaud­varra szán a város a Marson. A kereskedők attól is tartanak, hogy a buszos cég új szuperpálya­udvarán olyan bevásárlóközpont építésébe kezd, ami sértheti a piacozók érdekeit. - Megnyugtathatom a piacon kereskedőket, busztársaságunk nem akar szupermarketet épít­tetni a pályaudvarra, soha nem folytattunk tárgyalásokat sem multinacionális céggel, sem más befektetőkkel ilyen ügyben. Ha valaki tanulmányozza a busz­centrum építési terveit, azonnal észreveheti, mindössze egy ki­sebb alapterületű, élelmiszert is árusító bolt épülne. De erre szükség is van egy többfunkciós, a mai kor követelményei szerint épülő buszközpontban. Hiszen azoknak is lehetőséget kell bizto­sítani a vásárlásra, akiknek a gyors átszállás miatt nem jut ide­jük piacozásra, netán már a piac bezárása után érkeznek pályaud­varunkra - reagált a kereskedők felvetéseire Szeri István. A Tisza Volán Rt. vezérigazgatója így folytatta: - Ami pedig a buszpályaudvar méreteit illeti: már a jelenleg is funkcionáló buszközpont építése idején, vagyis a 60-as években is felmerült - jóval nagyobb buszál­Ide érkeznek, innen indulnak a megyéből az emberek. Fotó: Schmidt Andrea lomásra lenne szüksége Csong­rád megye székhelyének. Sajnos akkor egy hektárt se kapott a buszközlekedési vállalat, s né­hány esztendő alatt a pályaudvar zsúfolttá, balesetveszélyessé, ké­nyelmetlenné vált utasoknak, ott dolgozóknak egyaránt. Éppen ezért már a hetvenes években azon folyt a vita, hogyan lehetne megoldani ezt az áldatlan állapo­tot. Született terv arról, hogy a rókusi vasútállomás mellé, a Bú­vár-tó partjára költözzön a pálya­udvar, felmerült az is, hogy a Mó­ravárosi körútra, netán a Bakay Nándor utca és a Vásárhelyi Pál utca kereszteződésébe költözne Szeged buszcentruma. Végül ta­valy amellett voksol Szeged ön­kormányzata, hogy a Tisza Volán maradjon a Marson, s a tér észa­ki oldalának átépítésével hozzon létre egy minden igényt kielégítő, a környezetvédelmi előírásoknak is megfelelő pályaudvart. Ha pe­dig már építkezünk, csakis olyan buszcentmmot érdemes megva­lósítani, ami regionális közleke­dési csomópont, ahol több közle­kedéséi ágazat járművei elférnek egymás mellett, s gondoskodni tudunk azon tömegközlekedési jármüvek parkoltatásról is, ame­lyek most a környező utcákba kényszerülnek. Legalább ennyire fontos, hogy az utasok kiszolgá­lása is magas színvonalú legyen. Ezért kell - a kor követelményei­nek megfelelően - kiszolgáló lé­tesítményekről, így postáról, bankfiókról, kisebb gyorsétte­remről és boltról is gondoskod­nunk - mondta Szeri István. Persze az is elképzelhető, hogy a Tisza Volán mégsem a Mars té­ren építkezik - tette hozzá a ve­zérigazgató. - Amennyiben 2002 végig nem születik megállapodás arról, hogy társaságunk megvá­sárolhatja a pályaudvar bővítésé­hez szükséges területet, s gond nélkül elkezdődhet a bemházás megvalósítása, minden valószí­nűség szerint a Tisza Volán-köz­pont szomszédságában, a Bakay Nándor utcában épül meg új buszcentrumunk. Logisztikai szempontból ugyan ez nem olyan jó terület, mint a Mars tér. Ám az is tény, hogy mivel Rókus peremén, az ipari körzetben nem kell annyi és olyan szigorú elő­írásokat betartanunk az építke­zés során, mint a Mars téren, sokkal kevesebb pénzből meg tudjuk valósítani az új pályaud­vart. Számításaink szerint a Mars téri építkezés 1,5 milliárd­ba kerülne, a Bakay Nándor utcai buszközpont viszont 5-600 mil­lió forintból megvalósulhat. Hogy ebben az esetben miként alakul a Mars téri piac forgalma, előre nem jósolhatom meg. De az tény: napjainkban 50-60 ezer ember azért megy a Marsra, mert vagy oda érkezik a busz, vagy on­nan indul busszal útra - fogal­mazott Szeri István. BÁTYI ZOLTÁN Ha a jugoszlávokkal üzletelünk A július l-jén életbe lépő magyar-jugoszláv szabadkereskedelmi megállapodásról rendezett tegnap konferenciát az ITDH, valamint a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szegedi Novotel Szállóban. A Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. (ITDH), vala­mint a kereskedelmi és iparkamara által szervezett konferencia része annak a sorozatnak - mondta Győr Mihály, a Külügyminisztérium főosztályvezetője-, amelynek célja: megismertetni a vállalkozókkal a március 7-én, Budapesten aláírt magyar-jugoszláv szabadkereskedel­mi megállapodást. A július 1 -jével életbe lépő szerződés jelentőségé­vel kapcsolatban kifejtette, alapvetően megváltoztatja a kereskedelmi feltételeket. Eddig a legnagyobb kedvezmény elve alapján kereskedett a két ország, ezt követően azonban az ipari termékek döntő hányada, 86 százaléka vámmentességet élvez majd, de az agrártermékeknél is jelentős vámkedvezményeket léptetnek életbe. A megállapodás ma­gyar szempontból kedvező, az EU-ba történő belépésünkig előnyt je­lent a szomszédos ország piacán, mivel Jugoszlávia még nem alkal­maz széles körben szabadkereskedelmi feltételeket. Lökést adhat az eltelt másfél-két esztendő során beindult kedvező folyamatoknak, s prezentálja azt is, hogy Magyarország részt kíván venni a jugoszláv újjáépítésben, a gazdaság fellendítésében. Szakér­tők szerint két-három év alatt évi 20-25 százalékkal is megnöveked­het a kereskedelmi forgalom, vagyis ennyi idő alatt a jelenlegi 250 millió dolláros forgalom megduplázódhat. Az ITDH igazgatója, Kis­martonyi Endre hangsúlyozta, kiemelt figyelmet fordít a térségre. A munkát a belgrádi iroda, valamint a szabadkai és az újvidéki képvise­let segíti. Pitó Enikő, az ITDH regionális igazgatója hozzátette, szor­galmazzák, a szomszédoknál keressenek befektetési lehetőséget. F.K. Egyéves a Medicenter Egyéves születésnapot ünnepelt május 4-én a város exklu­zív járóbeteg-szakrendelője, a Medicenter. A Petőfi Sándor su­gárút 39.-ben működő orvosi magánvállalkozás impozáns környe­zetében 26 orvos 17 szakrendelésen fogadja a betegeket. A Me­dicenter rendkívül kellemes, kulturált körülményein kívül más­ban is eltér az állami egészségügyi intézményektől: az ide beje­lentkező pácienseknek nem kell a vizsgálatokra várakozniuk, s az orvosoknak elég idejük jut pá­cienseikre. A szakmai színvonal garanciája pedig, hogy az egyetemi klinikák, s a kór­ház szakorvosai dolgoznak itt. A Medi­centerben elsősorban a szűrővizsgálatok­ra helyezik a hangsúlyt, hiszen amint azt az igazgató-főorvos, Székely László mond­ja: a betegségek megelőzése, időben történő felismerése, a korai diagnózis a céljuk. A ^ menedzserszűrés a munkahelyi stressz okoz- ® ta betegségek megelőzését, időben történő fel­fedezését szolgálja. Emellett rákszűrést, szív-ér­rendszeri és érzékszervi szűrővizsgálatokat végeznek. Külön­böző árú szűrőcsomagokat állítottak össze: életkortól, kockáza­ti tényezőktől, terheléstől függő vizsgálatcsoportokat. Az elmúlt egy év alatt több száz komplex szűrővizsgálatot végeztek, rész­ben nagyobb cégek dolgozóinak, részben magánszemélyeknek. A Medicenterben 17 szakambulancia áll a páciensek ren­delkezésére: labor- és ultrahang-diagnosztika, belgyógyászat, kardiológia, sebészet, sportorvos, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, szemészet, bőrgyógyászat, neurológia-pszichiátria, urológia, pszichológia, foglalkozás-egészségügy, valamint ortopédia, au­diológia, endokrinológia. Újdonság a DNS-diagnosztika, amely­nek segítségével a hagyományos módszerek­nél sokkal pontosabban lehet megállapítani, hogy valamely baktérium vagy virus kór­okozóként jelen van e a szervezetben, s ennek ismeretében alkalmazzák a megfe­lelő terápiát. A Medicenter 1 éves statisztikája sze­rint havonta átlag 150-en keresték fel a különböző szakambulanciákat, s eddig közel kétezer vizsgálatot végeztek. Az elmúlt év tapasztalata, hogy a Medi­center szolgáltatásaira nagy igény van, s az ambuláns ellátást nem kizárólag a kiugróan ma­gas keresetűek veszik igénybe, hanem szép számban az átlag­jövedelműek is. Sokan úgy ítélik meg, hogy a különleges bá­násmódért, a kellemes környezetért, a magas szakmai színvona­lért, s azért, hogy nem kell várakozni, érdemes anyagi áldoza­tot hozni. (x) Zsebek és szemek PODMANICZKY SZILÁRD Gondoltam, írok egy állatmesét a kormányváltás utáni büdzsé ál­lapotáról, csakhogy a mesék nem csak tanulságosak, de picit azért szépek is szoktak lenni. Ahogy szoktak. A büdzsé állapotá­nak esztétikai állapota azonban sehogyan se mondható szépnek. Mert bármennyire is tűnik jogtisztának a büdzsé erre a félévre történt kiürítése, azért nem egy baráti gesztus. A leköszönő kor­mány olyan helyzetbe hozta ezzel a beköszönőt, hogy még csak véletlenül se kerüljön kedvező helyzetbe, hogy a programjának ­annak a bizonyos száznaposnak -, még csak véletlenül se essen ölbe a fedezete. Nekünk erre most alig lehet szavunk, holott jószerével mi rak­tuk össze ezeket a közpénzeket, és hiába szavazott a választók többsége a jóléti rendszerváltásra, ennek a jólétnek pillanatnyilag nem sok fedezete van. Többnyire megszokhattuk már, hogy a választásokon elhangzó ígéretek szóban maradnak, és ezzel együtt megszokhattuk azt is, hogy ha így politizál egy kormány, az eddig nem érte meg a követ­kező ciklust, mennie kellett. Gondolom, sokan számítgatták már, mennyivel több maradna a zsebekben (és nem az államé­ban), ha a beígért változások beköszöntenének, már ha csak a minimálbér adómentességéhói indulunk ki. Lehet, hogy mindezek mégis összejönnek, és az új kormány ta­nult az elődeitől: nem csak szóból ért az ember. Csakhogy igen komoly zsonglórmutatványra lesz szüksége ahhoz, hogy az ígére­tek teljesítéséhez javuló gazdasági paramétereket is fölmutasson. Szemünk rajta, akár polgári az a szem, akár nem, mint ahogy az üvegzsebhez sem tartozna éppenséggel üvegszem. Magának akarna rosszat a város ? Piacukhoz kötődnek a dorozsmai árusok Újabb fordulat történt tegnap a három nagybani piac vetélke­dőjében. A Dorozsmán árusító kereskedők ugyanis kijelentet­ték, régi helyükön szeretnének maradni. A Zsombói úton, a jelenlegi do­rozsmai nagybanitól 500 méter­re gőzerővel építenek egy újabb zöldség-gyümölcs piacot. A bu­dapesti székhelyű Südfrucht Kft. önerőből újítja fel az általa meg­vásárolt 24 hektáros terület nagy részét, és alakit lei a volt állattar­tó telep épületeiben nagykeres­kedelmi raktárakat, parkolókat és elárusító placcokat. Az egyik tulajdonos, Helle Zsolt tegnap délelőttre meghívta a dorozsmai nagybaniban érdekelt 46 keres­kedőt azért, hogy bemutassa az új létesítményt, valamint a lehe­tőségeket. A városban jobban bíznak A nagykereskedők képviselői ellenséges hangulatban vágtak neki a sétának. Mint ahogy az a nagybanin megtartott „röpgyűlé­sen" ldderült, ők ragaszkodná­nak eddigi helyükhöz. Azt mondták: a városban jobban bíz­nak, mert az „itt volt száz éve is, meg még itt is lesz, ameddig ők élnek", míg egy magántulajdon­ban lévő cég akkor „rakhatja ki" őket, amikor csak akarja. Törökné Szántó Katalin, a nemrégiben megalakult Do­rozsmai Nagybani Zöld­ség-Gyümölcs Forgalmazók Egyesületének egyik jogi képvi­selője elmondta, egy kft. két év múlva felszámolási eljárást in­díthat saját maga ellen, s akkor bent ragadhat a kereskedők 20-30 évre liciten elnyert bérle­ti joga, valamint az érte kifize­tett summa. Az aranytojás Szilasi László, a három déli megyéből 8-10 ezer termelőt fo­gadó Szegedi Vásár- és Piacüze­meltető Kft. alkalmazottja, a nagybani vezetője arra világított rá, hogy a kereskedők 1997-ben 35 millió forintos előleget fizet­tek ki azért, hogy megépüljön egy 2 ezer 500 négyzetméteres raktárépület, mintegy 80 millió forintos beruházással. Ennek építése elől lassan elhárulnak az akadályok. A fejleményeket pe­dig sokan és nagyon várják Kis­kundorozsmán. A vezető szerint az is érthetetlen, miért adna ki a város a kezéből egy olyan arany­tojást tojó tyúkot, vagyis a do­rozsmai nagybani piacot, amely becslések szerint akár évi 400-480 millió forintos bevételt hoz az önkormányzatnak. Miért lenne az jó bárkinek is, ha ezek­ről az összegekről a város lemon­dana, s cserébe csak 20-30 millió forintot kaphatna akár a Südf­ruchttól, akár a másik, szintén nagybanit építeni szándékozó Zöldes Út Kft. és a Szebi Rt. kö­zös vállalkozásától? A válasz so­kakat érdekelne. Mint ismeretes, ez utóbbi a Széksósi úton tervez építési engedély birtokában hasonló piacot kialakítani és két hó­nap múlva megnyitni (a Südf­rucht vezetői már júliusi áru­sításról beszélnek). Szilasi László szerint a mostani, 3,2 hektáros nagybani bővítését a város általános és részletes rendezési terve is tartalmazza egy plusz másfél hektárnyi, a piac háta mögött elhelyezke­dő területtel. Ennek üzemel­tetési jogát megkapta a Piac Kft. és rajta 250 járművet be­fogadó előparkolót lehetne építeni. Nem mozdulnak a helyükről A bemházás nem kerülne töb­be 30-40 millió forintnál, amely a piac egyhavi bevétele. A ráveze­tő utakat sem a dorozsmaiak be­járati ajtajainál hoznák létre ­ezt már Géczi fózsef szocialista országgyűlési képviselő tette hozzá, aki javasolta, hogy a Südf­rucht működjön együtt a város­sal egy agrárcentrum kialakításá­han.fuhász Tibor, aki jelenleg büfét üzemeltet a nagybanin, Tóth Balázs és Rácz Rudolf Zol­tán (mindketten déligyümölcsöt árulnak) kijelentették, nem mennek át a Südfrucht területé­re. „A saját pénzünkből is meg tudjuk építeni a raktárat, ráadá­sul befizettük az előleget, a 30 százalékot, maradni szeretnénk" - mondták. Az önkorrpányzattól garanciát remélnek. A Südfruchtnál tett „demonst­rációból" végül barátságos talál­kozó lett. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents