Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-03 / 102. szám

PÉNTEK, 2002. MÁJUS 3. MEGYEI TÜKÖR­7 Az áprilisi hideg miatt késtek a levegő vándorai Vonuló madarak évadja Régiónk - számokban A Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Tanács meg­bízásából a Központi Statisztikai Hivatal Csong­rád Megyei Igazgatósága, a Tfemes Megyei Re­gionális Statisztikai Hivatal és a Szerb Köz­társaság Informatikai és Statisztikai Intézete ké­szítette az Eurorégió számokban címmel a na­pokban megjelent kiadványt. A terjedelmes, magyar, szerb, román és angol nyel­vű kiadvány bemutatóján Botka László, a Csong­rád Megyei Közgyűlés alelnöke elmondta, hogy a megyei önkormányzat stratégiai célja a regionális együttműködés fejlesztése. Ennek megfelelően a gazdasági kamarákkal közösen el is készült a régió gazdaságfejlesztési programja. Ugyanakkor hiány­zott egy közös statisztikai kiadvány, amely elsődle­ges célja, hogy megismerjük egymást a régióban, mégpedig az élet minden területén, tehát az adott terület gazdasági, társdadaimi viszonyait is. Ez most az Eurorégió számokban kiadvánnyal megva­lósult. Klonkai László, a KSH Csongrád Megyei Igazga­tóságánakvezetője lapunknak elmondta, hogy a ki­advány olyan részletes adatgyűjtemény, amely a gazdaság és a társadalom minden vonatkozására kiterjed. A kiinduláshoz az eurostatisztika mutatószám­rendszere szolgált. Mint mondta: nem egyforma közelségben vagyunk az EU-csatlakozáshoz, mert például hazánk teljesen harmonizált ezzel a rend­szerrel, míg mások még úton vannak a közösség fe­lé. Ez akadályokat okozott ugyan a munkában, de egyéves, komoly egyeztetés után elkészült ez a hasznos kiadvány. A Vajdaság, Arad, Hunyad, Krassó-Szörény, Te­mes, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagy­kun-Szolnok megye legfontosabb adatait tartalma­zó könyvecskét egyébként eljuttatják a régió összes önkormányzatához, a gazdasági kamarákhoz, vala­mint a regionális együttműködésben részt vevő egyetemekhez, intézményekhez is. K.F. Miniszteri elismerés katonafiúért Családonként öten szolgáltak a seregben Megérkeztek a sárgarigók - az őrgébicsre, sza­lakótára és a szürke légykapóra viszont még várni kell néhány napot. MUNKATÁRSUNKTÓL Egyhetes késéssel érkeztek az ország déli részébe a vonuló madarak. Az április elején váratlanul igen hidegre forduló idő tartotta vissza a meleg égövet kedvelő, szárnyas utazókat - tudtuk meg Kasza Fe­renctől, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Csongrád megyei csoportjának alelnöké­től. A füsti fecskék úgy másfél héttel ezelőtt jöttek, akárcsak a kis poszáták, amelyek a már korábban jelentkező barátposzátákat követték. S végre a sze­gedi hullámtéri erdőkben is fölhangzott az első ka­kukkszó. A napokban föltűnő légi vándorok között a ma­darászok láttak kormos légykapót is. A gyönyörű madár nevét a hím fekete-fehér színéről kapta, s természetesen azért, mert a levegőben fogja el a re­pülő rovarokat. A nyaktekercs a harkályok közé tartozik, s arról nevezetes, hogy az egyetlen vonuló madár, amely fejét mintegy 180 fokban tudja elfordítani. A meleg légáramlatok hátán egyre több vonuló madár tér „haza" délről Csongrád megyébe. „A gólyákkal idén március közepén találkoztunk" ­mondta Molnár Gyula, a madártani egyesület megyei elnöke. A zenész-biológus-ornitológust éppen rétisasfészek-keresés közben értük utol. Miközben tovább haladt célja felé, elmondta még, hogy a gyermekáldás mesebeli szimbólu­mainak is tekintett madarak túl vannak a párzá­son és tojásrakáson, s már a költés tölti ki idejü­ket. Az őrgébics, a szürke légykapó és a szalakóta ér­kezését a következő napokban várják a madará­szok. Megjöttek viszont az első sárgarigók, ame­lyeknekvédelmében a 2002. esztendőt a sárgarigók évének nyilvánították. Kiállítás a fogyatékosokért Öt, vagy annál több katonafiút nevelő édesanyát köszöntöttek tegnap a Csongrád Megyei Had­kiegészítő Parancsnokságon. Anyák napja alkalmából három édesanya részesült elismerés­ben. A 82 éves szegedi Perlaki Antal­né hét gyermeket nevelt. Az öt fi­ából mindegyik teljesített kato­nai szolgálatot. A néni jelenleg Mindszenten lakik az egyik fiá­nál, aki a papi hivatást választot­ta. - A legidősebb fiam, Antal 1966-ban vonult be, 24 hónapra vitték el - mesélte. A legkisebb gyermeke 1982-ben húzott ma­gára angyalbőrt. Mostanra már az unokák viszik tovább a kato­nai „múltat". A néni hat unokája és egy dédunokája közül a legidő­sebb polgári szolgálatát tölti Bu­dapesten. Egy-két fiúcska azért még kacérkodik a katonasággal. A mindszenti anyukán kívül még ketten vehettek át miniszte­ri elismerést a Csongrád Megyei Hadkiegészítő Parancsnokságon. Hazánkban évtizedek óta kö­szöntik azokat az édesanyákat, akiknek öt vagy annál több gyer­meke teljesített katonai szolgála­tot. Csongrád megyében eddig 88 édesanyát köszöntöttek. A deszki Harczel Józsefnének mind az öt fia szolgált a magyar honvédségnél. A legidősebbet, Józsefet 1961-ben sorozták be. ­Újszentivánon kezdett, majd Vá­rosföldre került - mondta a néni. A Kecskemét közeli laktanyából nagyon ritkán jöhetett haza. Még a buszközlekedés is olyan ritka volt, hogy órákba telt, mire jött a következő járat. Péternek, a leg­kisebbnek már jóval könnyebb dolga volt. Ő Szentesen fele any­nyi időt, egy évet töltött mundér­ban, mint bátyjai. A néni kilenc unokája közül három fiú, de ők még kicsik, így nem kell „félteni" őket a bevonulástól. A szegedi Somlyai fózsefné öt fia teljesített katonai szolgálatot. ­Nagyon vártam, hogy hazajöjje­nek. Sütöttem-főztem nekik. És amikor visszamentek, mindig könnyes lett a szemem - emléke­zett vissza az idős anyuka. Közép­ső fia, Péter került a legmesszebb a szülői háztól. A szabadszállási laktanyában védte a hont. Gábor, a legkisebb már fél évvel kevesebb ideig hordott egyenruhát, ő „mindössze" 18 hónapig szolgált. A néni öt fiú unokája közül kettő lassan katonaköteles lesz. - A két nagy most érettségizik és aztán vonulnak - tette hozzá. Ez már biztos, hiszen apjuk is volt kato­na, így a gyerekek sem úszhatják meg a honvédséget. Szegeden, a Hattyas sori pa­rancsnokságon köszöntötték a három édesanyát. Gergely János ezredes, megyei parancsnok ju­talmazta meg őket. A virágcso­kor és az anyagi elismerés mel­lett műsor is járt az édesanyák­nak. A szegedi Arany János Álta­lános Iskola alsósai, valamint a Vedres utcai ovisok versekkel, énekekkel köszöntötték a meg­hatott szülőket. K.T. A gólyák már költik a tojásokat. A Szegeden élő értelmi sérült emberek segítése az elsődleges célja annak a képzőművészeti kiállítás-vásárnak, amelyet a hét végén tartanak Szegeden, a Korda utcában. Hét festő- és szobrászművész ajánlotta fel alkotását arra a ki­állításra, amelyet május 5-én, vasárnap, rendeznek a Korda ut­ca 18. szám alatt, dr. Szemerédi István rendelőjének kertjében. Az orvos-adjunktus nem első íz­ben rendez jótékonysági kiállí­tást. A hét évvel ezelőtti első ilyen rendezvény sikere buzdí­totta arra, hogy az azt követő években is „beszervezzen" né­hány jónevű művészt, aki ha­sonló jóakaratú indíttatással bír és karitatív célokra ajánlja fel al­kotásait. Ő maga hét éve végzi az értel­mi sérültek és fogyatékosok pszi­chiátriai-neurológiai szakellátá­sát. „A velük való foglalkozás so­rán jöttem rá, hogy milyen hát­rányos helyzetben vannak a be­tegek, a legtöbbször pedig a csa­ládjuk is. Hogy miként lehetne rajtuk segíteni, azon sokat gon­dolkodtam, s arra az elhatározás­ra jutottam, hogy a támogatás e formája a legmegfelelőbb. Ezt a kiállítást ugyanis a rendelő kert­Fo(ó: Karnok Csaba jében is meg lehet rendezni. A megvásárolt alkotások árának legkevesebb 25 százaléka az ÉFOÉSZ | Értelmi Fogyatékosok Országos Érdekvédelmi Szerve­zete) szegedi részlegét illeti majd, " mondja a szervező orvos. A május 5-én, vasárnap, dél­előtt 10-től este 5 óráig tartó ki­állítás-vásárra Beliczay Mária, Fritz Mihály, Kalmár Márton, Makk József, Nóvák András, Pa­taki Ferenc és Zombori László ajánlotta fel alkotásait. Rossz idő esetén a rendezvényt május 18-án, vasárnap, azonos időben tartják meg. K.F. Harczel Józsefnét (balról), Perlaki Antalnét és Somlyai Józsefnét köszöntötték a megyei parancsnokságon. Fotó: Gyenes Kálmán Nélkülük nem kezelhetők a tizenévesek problémái A kortárssegítők közös álláspontja Közel kilencven fiatal vett részt Magyartésen a kortárssegítők országos találkozóján, ahol a ti­zenévesek közösen elfogadott nyilatkozatukban megállapí­tották: a középiskolások mind kiszolgáltatottabbak a különfé­le betegségeknek, szenvedé­lyeknek, a drognak. MUNKATÁRSUNKTÓL A kortárssegítők úgy vélik, ezek a problémák nem kezelhetők más­ként, csak valódi társadalmi ösz­szefogással: ők ebben civilként szeretnének részt venni. Háromnapi tanácskozásuk, beszélgetésük után leszögezték, hogy ők, a tizenéves kortárssegí­tők csak abban különböznek a többi tizenévestől, hogy magu­kat tudatosan jó embernek vá­lasztották - abban az értelem­ben, hogy nemet mondanak a káros szenvedélyekre, és felké­szülnek a segítő szerep betölté­sére. Alapvető célkitűzésük, hogy segítők legyenek addig, amíg szükség van rájuk, viszont nem vállalnak magukra bűnüldözési, pedagógiai vagy orvosi szerepe­ket, hiszen azok a felnőtteké. A kortárssegítő tevékenység teljesen önkéntes, önszervező közösségi tevékenység, amely nem nélkülözhet felnőtt szemé­lyiséget. Ezért a táborlakók a har­madik nap végén a felnőtt képvi­selői szerepkör ideiglenes betöl­tésére az év „Menő öregjeit", Ko­romné Seri Anikót és Korom Pált kérték fel. A fiatalok úgy ítélik meg, hogy a droggal szemben a társadalom nem a probléma súlyának megfe­lelően jár el, és nem mindig hat­hatós eszközökkel. Ezért mond­ják, mindaddig folytatják a kor­társsegítést, amíg arra szükség van. Lucien Hervé és RodolfHervé emlékkiállítása Képek és nézőpontok a Tornyaiban Két Hervé, azaz Lucien és Rodolf képeiből nyílt kiállítás a vásárhelyi Tornyai János Múzeumban. A vásárhelyi születésű Erkán László, azaz Lu­cien Hervé fekete-fehér képein híres épülete­ket, építményeket ábrázolt. Am nem a hét­köznapi módon, azaz nem az épületek egé­szének szépségét, hanem annak részleteit, geometriai játékát, köríveit, árnyékát kapta lencsevégre. így kifejezi a nyugodtságot, mely mégis dinamikus. Ember nem nagyon szerepel az El Escorial, az Eiffel-torony vagy a Pantheon részleteit ábrázoló alkotásokon. Lucien Hervé felvéte­lei - ábrázolják akár a kyotói császári palotát, akár az indiai csillagvizsgálót - egyszerűsé­gükben összetettek. Lucien Hervé nemrég el­hunyt fia, Rodolf Hervé modern korunk zak­latottságát is bemutató színes fotói különös kontrasztot alkotnak apja képeivel. Rodolf színes felvételein nem épületeket, hanem embereket ábrázol. Képei azonban nem a nyugalmat, hanem a dinamizmust, a zakla­tottságot mutatják be. A tárlat május 20-áig látható a vásárhelyi Tornyai János Múzeum földszinti termeiben. B. K. A. Az érdekes képek mindig érdekesen hatnak. Fotó: Tésik Attila

Next

/
Thumbnails
Contents