Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-15 / 112. szám

SZERDA, 2002. MÁJUS 15. • A K T U A L I S • 3 A klimatizálás területén is több mint 10 éve a lakosság szolgálatában... Hamarosan újra itt a nyár, szezonnyitó klíma-akciónkkal várjuk Önt! Egyes „RAS" sorozatú TOSHIBA splitklímák szaküzletünkben külön árkedvezménnyel kaphatók, a készlet erejéig! Szolgálatásaink: • árusítás • telepítés • üzemeltetés • karbantartás • szerviz • szaktanácsadás TOSHIBA LÉGKONDICIONÁLÁS Hivatalos márkaképviselet: SZEGED, Római krt. 23. Telefon: 62/421-533 Fax: 62/421-637 Országosan 83 ezren kértek eddig diákhitelt Ma még igényelhető MUNKATÁRSUNKTÓL Ma, szerdán kérhető utoljára az erre a félévre adható diákhitel. Emellett ma 2 ezer 226 egyetemi, főiskolai hallgató először juthat hozzá az igényelt pénzhez. Velük együtt így országosan már több mint 83 ezer diák kért hitelt. Májusban további 1144 hallgatónak jár még az egy összegű utalás. Október óta 13,7 milliárd forintot osztottak szét az eg­zisztenciális problémák enyhítésére. A félév során az utolsó kifizetés június 14-én lesz. Abban az esetben, ha az igénylő még ebben a félévben szeretne hitelt kapni, akkor legké­sőbb ma postára kell adnia a kérelmét. Ha ezt követően postázza a levelét, a Diákhitel Köz­pont Rt. már csak a következő félévre tudja figyelembe venni a kérést. A postahivatalokban összesen 120 ezer hi­teligénylési csomagot adtak el eddig. A gyor­sabb ügyintézés érdekében a különféle válto­zások bejelentésére kidolgozták az úgyneve­zett módosító adatlapot, melyet a postákon lehet megvásárolni. A központ honlapjáról - www.diakhitel.hu - ingyenesen letölthető egy olyan adatlap, melyet néhány kisebb változtatás esetén elfo­gadnak. Ferenczy Lajos Amerikában is akadémikus lett Az Amerikai Nemzeti Tudományos Akadé­mia közgyűlésén tagjai sorába választotta a szegedi Ferenczy Lajos egyetemi tanárt, az MTA rendes tagját. Az SZTE Mikrobiológiai Tanszékének Akadémiai Dijjal, Állami Díj­jal, Szent-Györgyi Albert-díjjal kitüntetett 72 esztendős professzora úgy vélekedett: egy ilyen magas tudományos elismerés nemcsak egy ember munkájának megbecsülése. Fe­renczy Lajos kutatási területe a genetikai in­formációátvitel a mikroorganizmusokban. Kutatásait 1968-tól egy éven át az Amerikai Egyesült Államokban végezhette. Bakson és Pálmonostorán is keresték a gyilkosokat Hasonmásra vetődtek a kommandósok Folytatás az 1. oldalról A kommandós akció célpontja, a 21 éves Faragó Róbert Pálmonos­torán él. Mivel ismerte a legfris­sebb híreket - miszerint a hozzá hasonló kinézetű Farkas Róbert­nek feltételezhetően nem volt köze a móri gyilkossághoz -, kis­sé félve ugyan, de elmesélte, hogy barátjával, a szintén pálmo­nostori Berényi Róberttel csütör­tök délután Bakson ismerősök­nél jártak, majd két korcsmában is megfordultak. Fölidézte, hogy az egyik szórakozóhelyen néhá­nyan árgus szemekkel figyelték őket. Igaz, aznap este látta a tele­víziós híradásokban a körözött férfiakról készült grafikát, de fel sem merült benne, hogy hasonlít az egyik feltételezett tettesre. Ezért is lepődött meg annyira, mikor péntek délután 2 óra táj­ban a pálmonostori házuknál megjelentek a nyomozók, és az elmúlt két napjáról faggatták. A rendőrök udvariasak voltak vele, csakúgy mint a barátjával. Utóbb Faragó Róbert megtudta, hogy a falujában készenlétben álltak a kommandósok, ám a bevetésü­ket nem rendelték el. A hasonlóság minimálisra csökkentése érdekében Faragó Róbert levágatta a haját. A kény­szerű frizuraátalakítást azért sem bánja, mert ma Tapolcán megkezdi a sorkatonai szolgála­tát. Mivel a kiképzés után min­den bizonnyal a hódmezővásár­helyi laktanyába kerül, örül an­nak, hogy lapunkból megtudják Csongrád megye lakói, hogy ő külsőleg is csak alig-alig hasonlít a móri tragédiával kapcsolatban körözött Farkas Róbertre. MORZSIK JÁNOS HÖK-elnökök: a felmérés méltatlan az egyetemhez Vizsgálat indulhat a kérdőív ügyében Vizsgálatot kezdeményez a nagy port felvert egyetemi kérdőív ügyében nyolc HÖK-elnök a Szegedi Tüdományegyetemen. Amint arról lapunkban már többször beszámoltunk, a felmé­résben egyebek mellett azt tuda­kolták, hogy a diákok hajlandók lennének-e tüntetni a tandíj be­vezetése ellen, illetve összecsap­nának-e a rendőrséggel, ha az fel akarná oszlatni a demonstrációt. A Fiatal Baloldal szegedi szerve­zete közleményben tiltakozott a Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Hallgatói Önkormány­zata (EHÖK) és a Szegedi Tudo­mányegyetem Polgáraiért Alapít­vány által kezdeményezett, hall­gatói aktivitást szondázó felmé­rés egyes kérdései ellen. Tegnap nyilatkozatot juttatott el szerkesztőségünkhöz az SZTE kari hallgatói önkormányzata nevében nyolc HÖK-elnök. Eb­ben azt írják: nem értenek egyet azzal, hogy az SZTE EHÖK neve alatt „ilyen, a politikai hangulat­keltésre alkalmas, a rendőrható­ságot burkoltan rossz színben feltüntető kérdőív kerülhetett ki­dolgozásra". Az egyetemen működő hallga­tói önkormányzatok vezetői­ként kijelentik, hogy a felmérés tartalmáról semmilyen tudomá­suk nem volt, az abban foglal­takkal nem értenek egyet. A HÖK-elnökök elítélik, hogy „az egyetem, így a hallgatók pénzét is méltatlan, a hozzáértők sze­rint szakmailag erősen kifogá­solható, sok hallgató ellenérzés­ét kiváltó kérdőívre használták fel". A diákvezetők a szegedi egyetem és hallgatói jó hírének védelme érdekében kezdemé­nyezik az eset kivizsgálását az egyetem vezetésénél. A nyilat­kozatot nyolc kari HÖK-elnök írta alá a tizenegyből. így Farkas Attila, az orvosi,Nagy Zoltán, a bölcsészettudományi, Zsák Pé­ter, a természettudományi, Ko­vács Kata, a gazdaságtudomá­nyi, Kecskeméti Éva, a gyógy­szerész-tudományi, Laki Zsolt, az élelmiszer-ipari, Roskó Ber­nadett, a zenekonzervatóriumi, valamint Bíró István, az egész­ségügyi főiskolai kar hallgatói önkormányzatának elnöke. A tiltakozók közül hatan az EHÖK elnökségének tagjai. Nagy Zoltán lapunknak el­mondta, hogy az EHÖK tizen­két tagú elnökségének szerdai ülésén valószínűleg megtárgyal­ják és vizsgálják majd az ügyet. Értesüléseink szerint a kari dé­kánok is aggályosnak tartották, tartják a kérdőívet. SZ. C. SZ. Göncz Árpádot a Szegedi Tudományegyetem díszdoktorává avatták Sokat tanult a diákoktól Ápolók szomorú napjai Elmennek a nővérek KALOCSAI KATALIN Kevesen vannak. Nincsenek elegen. Mondják: csak a megszállot­tak maradnak a pályán. A nővérkék, ha az ország nyugati részé­ben van szerencséjük lakni, akkor ausztriai kórházakba viszik át tudásukat, ha kis hazánk rosszabbik felén élnek, akkora bevásár­lóközpontokba, butikokba mennek. Pénztárgép elé ülnek, pult mögé állnak, kedves vásárlót szolgálnak, s nem azokat, akiknek szolgálatára szól a jogosítványuk. Kevesen vannak, messze nem elegen. Minden hazai kórház nő­vérhiánnyal küzd, s retteg attól, hogy azokat is elveszíti, akik ed­dig még kitartottak. Mert naponta kérdés: a maradók meddig bír­ják azt, hogy két-három ember helyett robotoljanak, három mű­szakban, kőkeményen, minimálbér közeli fizetésért. A középkorosztálynak már se kedve, se mersze, se ereje váltani. Ám ha ők nyugdíjba mennek, nem marad a betegágyak mellett ápoló. A fiatalok nem választják ezt a hivatást. Szegeden három éve nem indulhat ápolónőképzés, mert nincs jelentkező. Az idén az országban mindössze 203 ápolónő végez, de már most biztosra vehető, hogy nem mindegyikük marad tanult szakmájában. Nem vonzó a fehér köpenyesek világa, mert ennyire még soha nem volt leértékelve a gyógyítói hivatás: anyagilag, presztízsét te­kintve egyaránt. Ezért vannak kevesen a nővérek, s belátható időn belül nem lesznek elegen. A hazai felsőoktatási intézmé­nyek közül elsőként a Szegedi Tüdományegyetem fogadta díszdoktorává Göncz Árpádot. A korábbi köztársasági elnök negyedszázaddal ezelőtt műfor­dítást tanított a szegedi böl­csészkar angol szakos diákja­inak. „Göncz Árpádnak, a műfordító­nak és anglistának, aki államfér­fiként sem feledkezett meg haj­dani munkahelyéről, kollégáiról és diákjairól, s aki nemcsak szakemberként, de egész életével mutatott nemes példát mind­nyájunknak." Ez olvasható azon a díszdoktori oklevélen, amelyet tegnap délelőtt nyújtott át Göncz Árpádnak a Szegedi Tudo­mányegyetem rektora. Mészáros Rezső az universitas karainak vezetői, oktatói, hallgatói és több szegedi közéleti személyiség je­lenlétében, az egyetem tanácsá­nak rendkívüli ülésén adta át a kitüntetést. A felsőoktatási intézmény dísztermében tartott ünnepsé­gen Berta Árpád, a bölcsészettu­dományi kar dékánja méltatta Göncz Árpád életútját. Elmond­ta, hogy az egykori államfő - aki ezt a tisztséget tíz éven keresztül töltötte be - 1978 és 1982 között az egyetem angol tanszékének fordító- és tolmácsképző szakán heti rendszerességgel tartott órá­kat a műfordítás elméletéből és gyakorlatából. - Későbbi politi­kai pályája során sem felejtette el Göncz Árpád díszdoktori oklevelével. Fotó: Schmidt Andrea Szegedet, rendszeresen érdeklő­dött az egyetemről és lehetősége­ihez képest segítette az intéz­ményt. Köztársasági elnökként többször nyitotta meg a JATE tanévét - mondta a bölcsészkar vezetője. Az idén nyolcvanéves Göncz Árpádot jó néhány külföldi egye­temen - így például Bolognában, Brüsszelben, Connecticutban, Oxfordban és Új-Delhiben - vá­lasztották díszdoktorrá, Magyar­országon azonban a szegedi egye­tem az első, ahol ebben az elis­merésben részesült. A díszokle­vél átvétele után kék-fekete szí­nű talárt öltve mondott köszöne­tet a kitüntetésért. - Nagyon örülök, hogy itt kaphattam dísz­doktorátust, ahol a legnehezebb mesterséget, a tanítást művel­hettem. Bár azt hiszem, többet tanultam a hallgatóimtól, mint ők tőlem, az mindenesetre biz­tos, hogy nálam jobban tudtak angolul. Hiszen ők professzorok­tól tanulták a nyelvet, én pedig magamtól a börtönévek alatt. Ide mindig szívesen jövök, otthon érzem magam önök között ­mondta Göncz Árpád. HEGEDÚS SZABOLCS A modern ápolás módszertaná­nak megteremtője, Florence Nightingale születésnapja, má­jus 12-e az ápolók nemzetközi ünnepe. Mivel e nap az idén vasárnapra esett, ezért tegnap köszöntötték Csongrád megye kórházaiban a betegek és or­vosok segítőit. A deszki kórházban az idén első ízben rendezték meg az ápolók­nak szóló tiszteletadás ünnepét, lutalmazni szerényen tudtak, néhány ezer forintos vásárlási utalványt adhattak csak az 5 igazgatói dicséretben részesített nővérkének. A szegedi kórház vezetői már évek óta megtisztelik ápolóikat azzal, hogy május 12-e környé­kén megköszönik munkájukat. Egy főigazgatói dicséret mellett 21-en kaptak jutalmat, közülük Dvornik László, a sebészeti osz­tály és ambulancia ápolója, aki 27 éve van a pályán. Mint mond­ja: máig örömöt talál az elesett emberek segítésében. A minden­napos lelkiismeret-furdalás azonban munkál benne, mert a gondjaira bízott betegekkel nem tud eleget foglalkozni. - Kétszer annyi ápolóra lenne szükség a se­bészeten, mint ahányan vagyunk - mondja. Az ötvenágyas sebé­szeten, ahol naponta több frissen műtött páciens várja a segítséget. 20-25 betegre 2-3 nővér jut. Ilyen arányok mellett a fürdetés­re, a gyógyszerbeadásra, az ágytá­lazásra szűkül a betegekkel való foglalkozás. Dvornik László két gyermeket nevel, közel harminc­éves munkaviszony után havon­ta nettó 55-65 ezer forintot visz haza. Egyik gyermeke sem ké­szül egészségügyi pályára. Seregély Viktória, a belgyógyá­szati osztály nővére, aki szintén jutalmat kapott, úgy vallja: már nem is a kevés fizetés és a rossz közérzet a pályaelhagyás oka. Az ápolókat az is elkeseríti, hogy sok beteg „köszönöm" nélkül megy el. A 25 éves ápolónő, aki hét éve dolgozik a kórházban, pár éwe sokkal több örömöt lelt munkájában, mint manapság. Úgy érzi, a betegek „megtanul­ták", hogy annyira becsüljék az ápolókat, amennyire a társada­lom becsüli őket. Viktória is azt tartja, mint kol­légája: a betegekre kevés idő jut, ha megfeszülnek sem tudnak a lelkükkel is törődni. A belgyó­gyászaton a 15 helyett 8 szak­képzett nővér dolgozik. Egy em­ber kettő helyett dolgozik, három műszakban, a minimálbérnél alig többért. K.K. Seregély Viktória és Dvornik László. Fotó: Miskolczi Róbert

Next

/
Thumbnails
Contents