Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-14 / 111. szám

KEDD, 2002. MÁJUS 14. • A K T U A L I S • Szívinfarktust kapott egy 19 éves bordányifiú Üllésen A diszkóban érte a halál Szülei még ma sem tudnak be­lenyugodni 19 éves fiuk elvesz­tésébe. A bordányi fiatalember az év elején lett rosszul az üllési Vigadó diszkóban és néhány pil­lanattal később elhunyt. Édes­anyja a templomból lépett ki, amikor szembetalálkozott a rendőrökkel, akik közölték ve­le: fia hajnalban meghalt. A bordányi, Kossuth utcai ház­ból csöngetésünkre a 19 évesen meghalt fiú édesanyja, Kovács Istvánné nyit kaput. Amikor el­mondjuk, miért érkeztünk, nem tudja elrejteni érzelmeit. A tragi­kus eset után több mint négy hó­nappal zokogva vezet minket Ti­bor szobájába. A falakon Britney Spears és Barátok közt poszterek lógnak, az asztalon márkás mű­szaki cikkek, tévé, videó, erősítő, a falra erősítve két hangfal. - A zene volt a mindene. Még a hét végén is dolgozott, hogy meg tudja venni, amire vágyott. Min­den munkát elvállalt - mondja könnyeivel küszködve az asz­szony. Tibor ritkán járt szórakozni. Édesanyja elmondta, kisebbik fia tavaly mindössze háromszor volt diszkóban. Inkább barátai jártak a 19 éves fiúhoz. Kikölcsönöztek egy-két filmet, azokat nézték vi­deón. Az asszony valami miatt fontosnak tartja megjegyezni: Tibor nem ivott alkoholt és nem dohányzott. - Sokszor kértem a fiamat, sőt könyörögtem neki, ne próbálja ki a drogokat. O mindig azzal nyug­tatgatott: - Édesanya, még ha hozzám vágják, akkor sem nyú­lok ilyesmihez. Az anya a beszélgetés alatt megállíthatatlanul zokog. Ami­kor az év elején a templomból ki­lépve a rendörök közölték vele a tragikus hírt, olyan súlyos ideg­összeroppanást kapott, amit má­Az édesanya fia szobájában. Ma sem akarja elhinni, ami történt. Fotó: Miskolczi Róbert ig nem hevert ki, ma is kezelik az orvosok. A fiú különböző sportrendez­vényeken is jó eredményeket ért el. A szülők ezért sem értik, ho­gyan kaphatott szívinfarktust. Az édesanya szerint ha a diszkó biztonsági emberei hamarabb ér­tesítik a mentőket, lehet, hogy fia ma is élne. A 19 éves Kovács Tibor január 6-án az üllési Vigadó diszkóba ment szórakozni egy ismerősé­vel. Szemtanúk szerint a ruha­tárnál a bilétáját nyújtotta, ami­kor a tragédia bekövetkezett. ­Hajnali négy óra előtt nem sok­kal jött ki a srác a ruhatárhoz, majd hirtelen összeesett - idézi fel a történteket az üllési Vigadó diszkó egyik biztonsági embere. - Először azt hittük, túl sokat ivott, s az okozta a rosszullétet. Mivel rengetegen tolongtak a ru­határnál, kivittük a levegőre. Ar­ra gondoltunk, hátha a szabad­ban jobban lesz - eleveníti fel a történteket Perneki Mihály. A biztonsági szolgálat tagjai látták, hogy a fiú nagyon rosszul van, ezért megpróbálták kitapintani a pulzusát. Mivel nem éreztek semmit, ezért Perneki Mihály a 19 éves fiú orrához emelte egyik ujját. ­Már nem is lélegzett. Azonnal hívtuk a mentőket, majd a disz­kóssal bemondattuk, ha van egészségügyi dolgozó, azonnal je­lentkezzen. Egy lány szívmasz­százzsal és mesterséges lélegez­tetéssel próbálta életre kelteni. Hiába. A közben megérkező mentősök sem tudtak segíteni, a fiú meghalt. A boncolási jegyző­könyv szerint Kovács Tibor szív­elégtelenség miatt vesztette éle­tét. A konkrét esetet nem isme­rő, attól elvonatkoztató orvos szakértő szerint ilyen tragédiát egy vele született vagy fel nem is­mert rendellenesség egy látszó­lag tökéletes egészségi állapot­ban lévő személynél is bármikor okozhat. A szülők azonban ebbe nem tudnak belenyugodni. ­Rokkantnyugdíjasok vagyunk, a nagyobbik fiunk mellett ő lett volna a támaszunk. Most csak a bánat és a keserűség maradt ne­künk - teszi hozzá a fiú édesany­ja, Kovács Istvánné. A. T. J. Irodalom és élet SULYOK ERZSÉBET Dolgozatot írtak tegnap az érettségizők magyar irodalomból. A környezetemben sebtében megtartott, egyáltalán nem reprezen­tatív közvélemény-kutatás pedig döbbenétes eredménnyel járt: a vártnál sokkal többen mondták, hogy értelmetlen a gyerekek „kínzása" ezekkel a vers-, regény-, meg miegyéb elemzésekkel. Nem ebből fognak megélni, az biztos - tették hozzá. Az ember ilyenkor hajlamos elnémulni. Miért kezdenék el egy felnőttet ok­tatni, akit valamilyen tapasztalatok már meggyőztek arról, hogy az irodalom teljesen haszontalan ? Hogyan is hitethetném el vele, hogy megélni talán tényleg nem lehet belőle, de élni sem lehet nélküle ? Azt hiszem pedig, az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy mindenki, de legalábbis a többség akaratából haladék nélkül a legkomolyabban vegyük a tanítás, s azon belül is az irodalomta­nítás minőségének megváltoztatását. Megjavítását. Mert ami megy, nem most, hanem már évek óta - tisztelet a kivételeknek -, annak nagyon elszomorító „eredményeit" a saját szemünkkel láthatjuk, a fülünkkel hallhatjuk. Hogy közismert riasztó jelet mondjak hirtelen: amikor gyűjtés indult lsaura, a nevezetes tévésorozatban szereplő rabszolga fel­szabadítására, belendültek a humoristák és a magukat értelmisé­ginek tartó egyedek is kacarásztak feszt - pedig elgondolkodhat­tak volna, ki mit szúrt itt el, de nagyon. Amikor nemrégiben bal­hé volt Szegváron, mert az ifjú regényíró úgymond megsértette a falubehek személyiségi jogait, hiszen „nem igazat" írt róluk ­megint kacarászott az egész magyar sajtó (magunkat is beleért­ve), ahelyett, hogy arról beszélt volna, mit kéne itt tenni, de gyor­san. Amikor tanárok, akikben minden oktatásügyi őrület ellenére maradt még némi felelősségérzet, s ezért időnként közzéteszik, miket irkálnak az érettségizettek, vagy a felvételizők „műelem­zés " címén - kacarászunk, ahelyett, hogy erőteljesen megkongat­nánk a vészharangot. A tinik már nem beszélnek egymással ép mondatokban, csak töredékekben, lapos, fantáziátlan jelekben, hanglejtésekben, grimaszokban, karlengetésekben és- na igen ­sms-ekben. Már generációk vannak, amelyeknek a tagjai alapve­tő szövegértési problémákkal küzdenek. Képtelenek megérteni szövegek „mögöttesét", jelrendszerek viszonyát, szimbólumok jelentéstartományait. Nem tudják megkülönböztetni a közlések, a hatások igazságtartalmát a bennük elrejtett nem-igazságtól (ha­zugság), erkölcsösei az erkölcstelentől, szépet a csúnyától. A lát­szatot összetévesztik a valósággal, a reményt az akarattal, rosszul értik a kommunikációs gesztusokat - vagyis úgy át lehet őket vágni, mint macskát a palánkon, csőbe húzni, mint párolt zöldsé­get. Pedig vannak kódok, technikák, amelyeket a szavakkal, szimbólumokkal „dolgozó" irodalom minőségi tanítása és tanu­lása során el lehet sajátítani. Kell. Hogy a leghétköznapibban föl­fogott életben eligazodjunk. Hamis útlevelek Nyolc román állampolgár ellen folyik vizsgálat a Kiskunhalasi Határ­őr Igazgatóság bűnügyi felderítő szolgálatának részvételével, ugyanis útleveleikben hamis bélyegző-lenyomatokat találtak a tompái útle­vélkezelők - értesült lapunk Kovács Iván alezredestől, az igazgatóság sajtóreferensétől hétfőn. A nyolc felnőtt tíz kiskorú gyermekkel je­lentkezett kilépésre vasárnap este, amikor a határőröknek feltűnt a korábbi, április 14-ei keltezésű kiléptető bélyegző, amelyekről az ala­pos okmányvizsgálat kiderítette, hogy hamis nyomatok. Negyvenöt forint támogatást tart indokoltnak a terméktanács Árzuhanás a sertéspiacon -Szám-Mágia E héttől jelentős változások lépnek életbe a TIPPMIX fogadás szabályaiban. Mostantól 200 (a későbbiekben akár 599) fogadási eseményből lehet csemegézni fordulónként. A másik újdonság a kombinációs játék bevezetése, mely lehetőséget ad arra, hogy egy-, két- vagy háromhibás tipp esetén is (kombinációtípustól füg­gően) legyen nyertes szelvényünk. Mindehhez persze új segéd­szelvényre is szükség van. A holnapi Real Madrid-Bayer Leverkusen BL döntő igazán nagyszerű premiert ígér. Nem volt ötös szombaton, így újra félmilliárd forint felett (535 millió) lesz az egyedüli telitalálatos nyereménye. A három darab 3-asra végződő nyerőszám közel egymillió forintot hozott a négytalálatosoknak. Sorozatban három hete a páratlanok és a kisebb számok (1-45) adtak több nyerőszámot. Az utolsó sor (76-90) ez idő alatt egyetlenegyszer sem jutott szóhoz. A 8-ra végződök közül utoljára április első hetében sorsoltak. Sem hatost, sem 5+1-est nem találtak a vasár­napi húzás után, így az e heti várható főnye­remény már 295 millió forint. Az ötös lottón kisorsolt 33-as és 43-as itt is előkerült. A 7-re és 9-re végződök viszont újra sikerte­len hetet zártak (már harmadszor). A tízesek két nyerőszámmal (11, 18) szerepeltek, ezzel szemben az elmúlt hetekben igencsak gyengén szereplő, a számmező középső harmadát alkotó húszasok csak eggyel (26). Egy szerencsés fogadónak a nulla ezentúl a „nincs" helyett | a „van"-t fogja jelenteni. Három nulla pedig közel 40 millió forintot. A 057010-es JOKER szám ugyanis valakinek éppen ennyi nyereményt hozott szombaton. Biztosan nem bánja, hogy a JOKER-re igent mondott! xm g^nrainay Volt telitalálatos a skandinávon is. Az egyedüli ü . nyertes több mint 95 milliót tudhat magáénak. A HATOS 7-tel oszthatók jó sorozata továbbra sem szakadt meg (már hat hete minden húzáson szerepeltek). A hatodik sor (26-30) viszont most egyik sorsoláson sem adott nyerőszámot. Szerencsejáték Rt. Szegedi Területi Igazgatóság A földművelésügyi tárcához for­dul a katasztrofális sertésfelvá­sárlási árak miatt a Csongrád Megyei Agrárkamara. Egyeztető tanácskozást tartott a megyei agrárkamara a termelők­kel, valamint a Vágóállat- és Hús Terméktanács (VHT) szakembe­reivel közösen, s észrevételeiket továbbítják a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium­nak. Juhász László, a VHT el­nökségi tagja azt javasolta, vala­mennyi sertés után járjon 20 fo­rintos állami támogatás (a te­nyésztésre fogottakat leszámít­va), a minőségi sertés után pedig még további 25. Ennek oka az, hogy az E-minőségú, vagyis az el­ső osztályú sertés ára a január eleji 338 forintos kilónkénti ár­ról mára 275-re zuhant, míg a termelők 300-320 forintnál érez­nék úgy, hogy némi nyereségük is keletkezett. A 63 forint árveszteség ka­tasztrofális helyzetet teremtett az ágazatban - mondta el la­punknak Szilágyi Gábor, a Hód-Mezőgazda Rt. állatte­nyésztési osztályának helyettes vezetője. Három hónapja várjuk - tette hozzá -, hogy történjen valamiféle piacvédő intézkedés, vagy olyan állami beavatkozás, ami segíti az ágazat talpon mara­dását. Először megígérték, hogy a minőségi támogatást előbb 6, majd 9 forinttal megemelik ­amit azonban kevésnek tartunk s hallottunk az élő sertés ex­porttámogatásának bevezetésé­ről is. Ám addig könnyen tönkre­mehetnek a tenyésztők. Az, hogy egy ágazat az egyik évben na­gyobb nyereséget ér el, míg a má­Nem túl biztatóak a kilátások a sertéspiacon. Fotó: Tésik Attila sik évben megbukik, senkinek sem jó - véli a szakember. Az okokat abban kell keresni, hogy a világpiaci árak a hazaiak­hoz képest csökkentek, a Pick Rt. pedig értelemszerűen követi a piaci tendenciákat. (Mellesleg a Pick mindig utoljára lépi meg a fájdalmasnak mondható 10 fo­rintos árcsökkentéseket, ám az emeléseket is). Az érintettek úgy vélik, nem működik a piacvédő mechanizmus. Az élősertés-ex­port azonnali támogatásra vár, hogy a heti 10-15 ezer sertés ki­mehessen az országból. Mert mi történik, ha a tárca nem teszi meg a szükséges intéz­kedéseket? A liberalizált kereske­delem lehetővé teszi, hogy az EU-ban felszaporodott olcsó készletek megjelenjenek a hazai piacon. Már megtörtént Magyar­országon, hogy egy exportőr (bár­milyen hihetetlennek tűnik) Ro­mániába Németországból vitt ki sertést, mivel a hazainál 30 szá­zalékkal olcsóbban vásárolta meg a hízókat. Senki sem ellensége a saját pénztárcájának: azt a hasított, darabolt húst, vagy élő állatot ve­szik meg a kereskedők, amelyik olcsóbb. A szakemberek szerint itthon nincsenek igazán hatékonyan működő integrációk. Míg Dániá­ban egy jól szervezett integráció 22 millió sertést állít elő, ne­künk csak 4,8 millió értékesíté­séről kellene gondoskodni. Ju­hász László arra is hivatkozott, míg Nyugat-Európában 80-100 forint a támogatás egy kiló ser­téshúson, addig mi már 30-40 forintossal is versenyképesek le­hetnénk. FEKETE KLÁRA

Next

/
Thumbnails
Contents