Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)
2002-05-11 / 109. szám
12 •NAPOS OLDAL* SZOMBAT, 2002. MÁJUS 11. Az elemző szerint Kovács László is alkalmas lenne az Orbán Viktoréhoz hasonló népvezéri szerepre A politikus többet nyer; ha önmagát adja A JÓ PÁRTVEZÉR MINDEN HELYZETBEN FELTALÁLJA MAGÁT, TUD RÖGTÖNÖZNI, DE TERVEZNI IS, KÖNNYEN MEGÉRTETI MAGÁT A TÖMEGEKKEL. AZ ÁLTALÁNOS VONÁSOKON TÚL AZONBAN ARRA IS GONDOLNIA KELL, HOGY A KÜLÖNBÖZŐ POLITIKAI HELYZETEK ÉS ELLENFELEK MÁS-MÁS TÍPUSÚ VEZÉRT IGÉNYELNEK. • „Orbán Viktor visszaadta a jobboldaliak hitét." (Fotók: Schmldt Andrea) A leköszönő magyar miniszterelnöknek a legutóbbi választási kampány idején és azóta tanúsított magatartásából úgy tűnik, Orbán Viktor személyében új népvezér jelent meg a politikai paletta jobboldalán. Több ezres vagy százezres tömeget tud mozgósítani egy-egy közszereplése alkalmával, és szimpatizánsainak egy része már-már popsztárnak kijáró rajongással veszi körül. Szeretlek, Viktor! - kiabálták a választások estéjén a Fidesz-közporttban összegyűlt tömegből, amely szűnni nem akaró tapsával és üdvrivalgásával félmondatonként szakította meg Orbán beszédét. Jobboldali kishitűség A rendszerváltástól számított magyar közéletben merőben szokatlan jelenségre a politológusoknak sincs határozott magyarázatuk. Löffler Tibor, a Szegedi Hidományegyetem Politológia Tanszékének adjunktusa az Orbán Viktor iránti rajongást az érzelmek spontán kitörésének tartja, amit bizonyos értelemben erősítenek a sportnyelvből vett szlogenek, például a beszédek végén elhangzó biztatás: Hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok! - Erre nyilván a közönség is úgy reagál, mintha egy futballmérkőzésen lenne. Ráadásul az 1994-ben leszerepelt és kudarcélményekre berendezkedett jobboldalt Orbán Viktornak négy évvel ezelőtt sikerült győzelemre vinnie, s a mostani választáson még javítottak is az eredményen, bár ez kevésnek bizonyult a kormányzáshoz. Ezzel a sikerrel valamennyire kompenzálni tudták a rendszerváltozás utáni magyar jobboldalra jellemző kishitűséget, amely egyebek mellett a nemzetközi nagytőkének való kiszolgáltatottság érzéséből és a média magukkal szemben ellenségesnek tekintett hozzáállásából fakadt. Olyan ez, mint amikor az esélytelen válogatott legyőzi a világhírű csapatot - magyarázza Löffler Tibor. Az elemző ugyanakkor nem gondolja, hogy a politikusok iránti rajongás szokatlan megnyilvánulásai csak a jobboldalt jellemeznék. Egy 1995-ös MSZP-kongresszuson például voltak, akik „I Love Lajos!" feliratú pólót viseltek Bokros Lajos tiszteletére. Azt pedig rosszmájú megjegyzésnek tartja, hogy baloldali kommentárok hangulatbeli párhuzamot vonnak Rákosi Mátyás vastapssal kísért nagygyűlései és a Fidesz politikai rendezvényei között. Löffler Tibor szerint a kettőnek semmi köze egymáshoz. A képességeket bizonyítani kell A nyilvános szereplések helyzeteiben magát feltaláló, az emberekkel könnyen kapcsolatot teremtő és a nagyobb létszámú közönséget is jól „kezelő" Orbán Viktor kedvező politikusi személyiségjegyeinek számbavételén túl a szakember a népvezér gyenge pontjaira is kitér. Szerinte nem látszott, hogy Orbán klasszis labdarúgó módjára - felkészült volna az ellenfélből, vagyis racionálisan kielemezte volna a szocialisták kampányát, hibázásra késztetve őket. Ehelyett általában inkább támaszkodik saját ösztöneire és a spontán magatartásra. A politológus azt is hibának tartja, hogy a hét elején a Budai Várban tartott gyűlésen már túlságosan elvont, az elvekről és az értékekről szóló, s kevés konkrétumot tartalmazó beszédet mondott. A megfelelő hangot és viselkedést persze nem egyszerű megtalálni. Ráadásul az eltérő politikai helyzetek más-más típusú pártvezért igényelnek, akinek magatartását még az aktuális ellenfélhez is igazítania kell. Bár Antall József a maga idejében Orbán Viktorhoz hasonlóan a jobboldal meghatározó egyénisége volt, személyiségük mégis teljesen különbözik egymástól. Torgyán József sorsa pedig azt példázza, hogy a politikai sikerhez nem elég elhitetni az emberekkel, hogy a karizmatikus vezér kivételes képességekkel rendelkezik, azokat bizonyítani is kell. Torgyán éppen emiatt szenvedett csúfos bukást a választáson, amikor pártja egy százaléknál is kisebb arányú szavazatot kapott. Különös szereposztás Orbán Viktor mint a jobboldal egységének megtestesítője kivételes helyzetben van, mivel a kormányfői poszt mellett semmilyen választott funkciót nem tölt be. Löffler Tibor szerint ez szinte példa nélküli, a politikai vezérek általában egyben pártelnökök. Nem kevésbé érdekes szereposztás alakult ki a szocialista pártban. Az elemzők által unalmasnak és szürkének tartott Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltet Kovács László pártelnök és Lendvai Ildikó támogatta a kampányszereplések alkalmával. - Túlzás nélkül állíthatom, hogy Kovács László a kampányban igazi vezérré nőtte ki magát. Ha őt jelölte volna az MSZP kormányfőnek, valószínűleg hasonló szerepet töltött volna be, mint Orbán Viktor a másik oldalon. Ehhez megvan a megfelelő habitusa: jól beszél, kiválóan tud rögtönözni, érzelmeket vált ki és az embereket is meg tudja szólítani. Ezzel szemben Medgyessy Péternek - s ezt maga is elismerte - nem erőssége a nyilvános szereplés, a kommunikáció. Bár azt vettem észre, hogy az Orbánnal folytatott tévévitában azért láthatók voltak meglepően spontán megnyilvánulásai is. Ebből arra következtetek, hogy Medgyessyben több van, mint amennyit mutat magából, s talán sokszor mások kényszerítik egy elképzelt koreográfia szerinti magatartásra - mondja Löffler Tibor. HEGEDŰS SZABOLCS • „Medgyessy Péterben több van, mint amennyit mutat magából." Petőfi egykori lakótársának, a makói Dobsa Lajosnak a könyvtárát hamar „elhasználták" Romániában Sírját szemét, emlékét hallgatás övezi ÍZELÍTŐT KAPTAK KALANDOS, SZOMORÚ ÉLETÉBŐL, AKIK SZÁZ ÉVVEL HALÁLA UTÁN MEGPRÓBÁLTÁK MEGKERESNI A MAKÓI DOBSA LAJOS SÍRJÁT ROMÁNIÁBAN. A SÍR UGYANIS MEGVAN, DE AZT, HOGY AZ EGYKORI SZÍNÉSZ. NEMZETŐRTISZT, VÍGJÁTÉKÍRÓ, PETŐFI EGYKORI LAKÓTÁRSA CSONTJAI OTT NYUGSZANAK-E MÉG VALAHOL A SZEMÉTTELEPNEK KINEVEZETT, TRÁGÁR FELIRATOKKAL TELEFIRKÁLT FALÚ KOSGYÁNI CSALÁDI KÁPOLNÁBAN. MÁR NEM LEHET TUDNI. „Itt nem lakott semmiféle Dobsa; én tudom, hiszen helytörténeti tanulmányt írtam a településről. Nem lehet, hogy tévedtek?" - mondja a Bihar megyei Kosgyán iskolájának igazgatónője. Nem járul hozzá, hogy fényképeket készítsünk az épületben és az udvaron. Megértjük zavart tartózkodását, hiába is mondanánk, nem valamiféle kárpótlás ügyében jöttünk, sőt: inkább adni szeretnénk valamit a falunak, ha lehet. Kilépünk a kapun, az első idős férfi, aki szembejön, emlékszik a Dobsa névre. Aztán az a néni is, akit, mint mondja, a faluban régebben azzal csúfoltak, hogy magyar, mert az egyik nagyanyja tényleg az volt. Tonca Floare mosolyogva, jókedvűen magyarázza, hogy Dobsáék építették az épületet, amelyben ma az iskola működik, ám először nem itt laktak, hanem feljebb, a domb tetején, ahonnan mindig zongoraszó hallatszott: Dobsa lánya szépen játszott. A néni elmeséli, hogy a nagyanyja sokszor emlegetett egy temetést, ahol minden falubeli kisgyerek három krajcárt kapott. Három krajcárért kalapot lehetett venni akkoriban. Mikor volt az a temetés? „Nagyon régen, vagy száz éve". A premieren tartóztatták le Kosgyánhoz Nagyszalontán át vezet út Magyarországról. Az autó végig dombokra épült falvak között halad, és egy idő után nem lehet magyar szót hallani az út mentén. A települést már akkor is románok lakták, amikor a makói Dobsa Sámuel megvásárolta, hogy nemességet szerezzen. A vaskereskedő nem csak folyamatosan gyarapodó vagyonáról volt ismert Makón, de arról is, hogy belga nőt vett feleségül. Dobsa Lajos 1824. október hatodikán született Makón. Debrecenben jogi akadémiát végzett, majd volt színész, tiszteletbeli jegyző, a Csanád megyei országgyűlési képviselőkkel együtt részt vett a pozsonyi országgyűlésen. Letette az ügyvédi vizsgát, de miután véget ért az országgyűlés, ismét színész lett; játszott a pesti Nemzeti Színházban és Kolozsváron is. Járt Győrben, és lakott együtt Petőfivel. Járt Angliában, Franciaországban, mégpedig épp a párizsi forradalom idején, s nem sokkal a magyar forradalom előtt érkezett haza. Amikor Kossuth Vasvárira bízta a szabadcsapatok megszervezését, Dobsa Csanád és Csongrád megyei megbízott szervező lett 1849 tavaszán. A szabad• Dobsa Lajos szobra Makón áll. (Fotó: Karnok Csaba) ságharc bukása után természetesen őt is keresték, de csak Öcsém, házasodjál cimű vígjátékának pesti bemutatóján tudta elfogni az osztrák rendőrség 1850. május 22-én. Fél évig ült börtönben. Aztán korának ismert és ünnepelt vígjátékírója lett. Makón 1869-ben és 1872-ben országgyűlési képviselővé is választották, és úgy volt, ő lesz a Nemzeti Színház intendánsa. Am ezzel a feladattal mégsem őt bízták meg, s emiatt visszavonult a közélettől Kosgyánba, a családi birtokra. Itt halt meg 1902. július 8-án. A makói önkormányzat delegációja azért látogatott el a faluba, hogy megnézze: a századik évfordulóra rendbe lehetne-e hozni Dobsa sírját. Öt kiló finomliszt Tonca Floare azt mondja, szívesen megmutatja a kápolnát, de az sajnos már nagyon romos állapotban van. Beülünk az autóba, és egy bivalyfogatot kikerülve felmegyünk a dombra. Először a kis kápolna tornyát látjuk, aztán a körülötte eldobált lomot, szemetet, amit nem kötöttek zsákokba. „Nem értem, miért ide hordják egyesek, van normális szeméttelepe a falunak" - mondja sajnálkozva a néni. A makói delegáció tagjai egyenként felkapaszkodnak a kápolna bejáratához, benéznek, aztán kifordulnak. Odabenn föld, szemét, egy tehén fél állkapcsa világít, a sírnak már nyoma sincs. A falon román nyelvű trágár feliratok. S végre egy magyar szó, egy üres zacskón: „finomliszt, 5 kg." A delegáció vezetője, Giliczc János azt mondja, nem érdemes helyrehozni ezt a kápolnát, hiszen lehet, hogy hamarosan ismét megjelenne itt a szemét. Talán, ha fel lehetne venni a kapcsolatot a román kulturális minisztériummal, s a makói önkormányzat elhelyezhetne egy emléktáblát az iskola falán... A közeli pataknál néhány asszony ruhát mos, csattog a sulykoló. A Dobsa nevet csak a temetőben látjuk leírva, hibásan. A falu ortodox temploma körül van a sírkert. Kiszállunk, az autó elmegy a papért, hogy be tudjunk nézni a templomba is. A néni megmutatja azt a bizonyos sírt. „1866-1954 AICI ODINESITE BERNAH MARGARÉTA SOFIA NASCU TA DOPSA...", azaz „Bernah Margaréta Szófia, született Dobsa". A sír a többitől elkülönülten, a templomhoz tartozó faépület mellett látható. Ide támasztják a szerszámokat. Közben visszatér az autó, a pap nélkül. Éppen ás, azt üzeni, most nem tud ránk időt szakítani. Tonca Floare néni vigasztal bennünket. „Elhasznált" könyvek Később, hogy a falu központja felé megyünk, elmeséli, amikor az ortodox templomot építették a hívek, a tetőre már nem jutott pénz. A Dobsa család azonban kifizette a tető árát, pedig más vallásúak voltak. Azt mondja, ha húsz évvel korábban jövünk, talán sikerrel járunk. Talán akkor még néhány könyv is maradt volna a faluban. Dobsának nagy könyvtára volt. „Egy egész vagon könyvet öntöttek ki egyszer, régen az iskola udvarára, legalábbis ezt beszélik a faluban. Mindenki vitt belőle, egy Belényesre került orvos vitte el a legtöbbet." Vajon megvan-e egy-két könyv valahol, valakinél a faluban? Nem valószínű, mondja a néni, hamar elhasználták azokat. Először nem értjük, hogy lehet gyorsan elhasználni egy könyvet, ő erre nagyot sóhajt, és ezt is elmagyarázza. BAKOS ANDRÁS