Délmagyarország, 2002. május (92. évfolyam, 101-125. szám)

2002-05-10 / 108. szám

PENTEK, 2002. MÁJUS 10. "CSALÁDI KÖR" 11 KIRÁNDULÓ Közeli kegyhelyek Májusban a természet tavaszi tobzódása százezer csodát mutat a kirándulóknak. Ilyenkor már a nagyobb túrák sem fárasztanak nem véletlen, hogy régtől fogva a „felkerekedők" ideje ez. A húsvét és pünkösd közötti zöldfarsang vagyis bárányfarsang heteiben valaha sok-sok zarándokutat szerveztek, gyalog, szekéren fél országon át a nyíló tavaszban a különböző kegyhelyekre. Amelyek persze ma is megvannak, s ajánlott úticélok hívő zarándokoknak vagy csak kirándulni vágyóknak egyaránt. A Csongrád megyéből is könnyedén elérhető Pálosszentkút például jeles magyar Mária-kegyhely a „két víz közén", a Duna és a Tisza közötti pusztaságban - pünkösd a búcsúünnepe. (Megközelíthető vonattal is, Petőfiszállás megállóval, kicsit gyalogolva.] A néphit régen azt tartotta, hogy aki tiszta lelkű, igaz ember, az meglátja a Szentlelket pünkösdkor Pálosszentkút vizének tükrében. S aki nem? Nos, az láthat kis szerencsével délibábot, s a homokpuszta sokféle szépségét. A pálosszentkútihoz hasonlóan pünkösdi felkeresésre kínálkozik a földeáki Mária-kegyhely, aminek állítólag csodatévő Szűzanya-szobra 1883-ból való. S a hagyományőrző helybeliek is meglátogatják a pünkösdkor szervezett, háromnapos faluünnepen, ami gazdag programot szokott kínálni. Akik pedig „csendesebben vigadnának", azok a falutól nyugatra lévő Kornél-erdőbe látogathatnak, ahol a száznál több éves kocsányos tölgyek alatt tehetnek sétákat, láthatnak ritka madarakat, növényeket. Kis kitérővel a régi vallási emlékeket kedvelők felkereshetik a XIV. században alapozott, később többször átépített erődtemplomot Oföldeákon, amelyet fafajokban gazdag, szép park vesz körül. A népi vallásosság egy másik jeles emlékhelyét Makó és Apátfalva közelében lehet látni. Ahol a királyhegyesi út a csanádpalotaival kereszteződik, ott áll a Lango-kápolna, amelyet nemrégiben újítottak fel. (Látogatni az apátfalvi polgármesteri hivatalnál előre bejelentkezve lehet.) Nem messze tőle pedig egy rendkívül ritka nevezetesség található, egy fél évezredesre becsült, gneiszből faragott kőkereszt, ami a maga korában, 9- a nagy népvándorlások és háborúk idején katonai térképeken feltüntetett „vonatkozási pont", azaz helyjelölő volt. SZABÓ MAGDOLNA Százezer forint körül költünk ballagásra A drága búcsú A DIAKEVEK VEGE KOMOLY ANYAGI TERHET JELENTHET A CSALÁD SZÁMÁRA. AKINEK EZ IDŐ TÁJT BALLAG A CSEMETÉJE, AZ MÁR TUDJA, MIT JELENT EZ, MÍG AKI ELŐTTE ÁLLA NAGY ESEMÉNYNEK, JOBB, HA MÁR MOST KÉSZÜL RÁ. A „kötelező" beszerzendők legfontosabb része a ruha és a cipő. Mindegy, hogy ezt az osztály, vagy az iskola közösen varratja, vagy a család veszi meg, a lényeg az: egy e célra megfelelő kosztüm ára 15 ezer forintnál kezdődik, míg öltönyt nemigen kapunk 20 ezer forint alatt. Az érettségire, ballagásra szánt alkalmi ruhák közül általában az olcsóbbak keresettek - mondja egy nagy forgalmú szegedi belvárosi üzlet vezetője, aki úgy tapasztalja: a vevők szerint fiúgyermekük úgyis hamarosan kinövi érettségi öltönyét, a lányok pedig hajlanak arra, egy ruhát csak egy alkalomra vegyenek föl. Pár éve megváltozott a divat, mégpedig úgy, hogy bárki bármit felvehet. így fordul elő az, hogy a kosztümök mellett megjelentek a hosszú, fekete alkalmi ruhák, a kisestélyik, a koktélruhák, amelyek ugyan csinosak, de a kereskedő szerint nem a ballagásra valók. A legpraktikusabb a formaruha, abból is a taláros-palástos változat: ez valóban egy alkalomra szól, egységes és olcsó. A divat nem csak az öltözködést érinti, változnak az ajándékozási szokások is. Az ékszerészek tapasztalatai szerint nem is a fiatalok, hanem inkább a tanárok - sőt: a legkisebbek ballagásán az óvó nénik - kapnak ékszert. Az érték változó, általában 15-30 ezer forint között vásárolnak náluk a szülők, jellemzően láncokat medállal, melyben gravírozott betűk emlékeztetnek az osztály nevére és a dátumra. A fiatalok idegenkednek az aranytól. Ha mégis e mellett dönt a család, akkor a fehérarany az, amivel kevésbé lehet melléfogni - tanácsolják a szakemberek. Ajándékozni mostanában inkább praktikus holmit szokás, az ékszerrel akkor kötnek kompromisszumot a tizenévesek, ha egyedi és abszolút modern, az órából pedig a márkás, 20-50 ezer forintos kategória a „nyerő". A mobiltelefonokat már az általános iskolai ballagás végén megkapja a kisdiák, míg az „érettebb" korosztály tagjai robogóra vágynak, s nem ritkán arra, hogy az utolsó szabad nyarukat valami egzotikus vagy különleges utazással tölthessék. O.K.K. NEHANY BALLAGASSAL KAPCSOLATOS KÖLTSÉG Amit muszáj megvenni • Öltöny 20-50 ezer Ft Kosztüm 15-30 ezer Ft 'Cipő 15-30 ezer Ft ' PaláSt/egyéb formaruha 15-30 ezer Ft • Tabló elkészíttetése 5-10 ezer Ft »Fényképek költsége (egy család) 1500-6000 Ft • Bankett (40 főre) 100-160 ezer Ft •Tanári ajándék+virágok 10-20 ezer Ft Es amit nem, de divat ' Mobiltelefon előfizetés+készülék 6000-12 000 Ft • Számítógép 150-500 ezer Ft ' Robogó 250-600 ezer Ft • Karóra 15-30 ezer Ft > Aranylánc 5-50 ezer Ft > Gravírozás/betű 100-250 Ft • Virágcsokor, ballagásra díszítve 1000-3000 Ft • Plüss állatfigurák 5-10 ezer Ft Itt a védőoltások ideje A veszettség halálos is lehet A KUTYAKAT KŐTELEZŐ, A MACSKAKAT CÉLSZERŰ TAVASSZAL BE0LTTATNI VESZETTSÉG ELLEN. A MOST VÁSÁROLT KÖLYKÖKNEK EGÉSZ INJEKCIÓS0R0ZAT0N KELL ÁTESNIÜK, MIELŐTT A GAZDÁJUK „KUTYAKÖZÖSSÉGBE" VISZI ŐKET. Már a második világháború előtt kötelezővé tették Magyarországon az ebek veszettség elleni védőoltását, ezzel a kutyák körében kiirtották az emberre is hálálos veszélyt jelentő, korábban á legtöbbször kutyaharapással terjedő betegséget. Lapunkban a napokban jelent meg a felhívás az ebek olttatására; a helyhatóság minden év tavaszán biztosítja a lehetőséget az úgynevezett összevezetéses injekciózásra. Annak, aki élni kíván ezzel a pénztárcakímélő megoldással nincs más dolga, mint a meghatározott időben és helyen megjelenni és beoltatni kutyáját a „kirendelt" szakemberrel. Gősi Gábor állatorvos szerint azonban helyesebb, ha legalább évente egyszer, az esedékes veszettség elleni oltás alkalmával felkeressük az állatorvosi rendelőt és nem csak beoltatjuk, hanem meg is vizsgáltatjuk kedvencünket. - Ilyenkor kiderülhetnek Dr. Szalay János rendelésén is mindennaposak az oltások. (Fotó: Miskolczi Tibor) különböző lappangó betegségek, s el lehet végezni a szintén évenként ajánlatos féregtelenítést is mondja a szakember. Ez különösen az olyan kutyák esetében fontos, amelyeket családban, kisgyerek közelében tartanak, hiszen a közvetlen érintkezéssel az élósdiek átkerülhetnek az ember szervezetébe is. Vannak olyan oltások is, amelyek nem kötelezők, de Kullancsveszély Elkezdődött a kullancsszezon: a többféle vírust is terjesztő vérszívók az állatokra éppen olyan veszélyesek, mint az emberre. A kutyák kétféle betegséget kaphatnak a kullancstól: a babéziózist és a lyme-kórt. Mindkettő végzetes lehet, mert nincs velük szemben hatékony védőoltás. Ezért nagyon fontos a megelőzés, amely történhet speciális nyakörwel, csepegtetőszerrel, spray-vel vagy fürdetőanyaggal. Séta után, különösen ha vízparton, bozótosban járt a kutyánk, alaposan vizsgáljuk át a szőrét. Ha kullancsot találunk az állatban, azonnal távolítsuk el vagy forduljunk orvoshoz, így jó esélyünk van arra, hogy megelőzzük a bajt. ajánlottak, ilyen például a parvovírus, a szopornyica vagy a fertőző májgyulladás elleni vakcina. Ezeket egyetlen, kombinált oltásban megkaphatja a kutya, de a veszettség elleni és a kombinált oltás között legalább két hétnek kell eltelnie. Aki a kötelező veszettség elleni oltást elmulasztja, szabálysértést követ el - figyelmeztet az állatorvos. Az oltást az állatorvos a kutya egészségügyi könyvében és saját nyilvántartásában igazolja. A legtöbb állatorvos nyakörvre akasztható bilétát is ad - így messziről látható, melyik kutya rendelkezik védettséggel. A veszettség elleni oltás a macskák esetében nem kötelező, de mindenképpen ajánlott, mert az utóbbi évtizedben minden halállal végződő megbetegedést macskamarás okozott. A legtöbb ember tavasszal, a jó idő beköszöntekor vásárol kiskutyát. A kölyköknek, mielőtt az utcára, „kutyaközösségbe" mennek, jó néhány védőoltáson át kell esniük, és legalább kéthetente féregteleníteni kell őket. - A kiskutyákat 6-8 hetes korukig védik az anyai ellenanyagok a különböző vírusos megbetegedésekkel szemben. Az első oltásokat ebben az időben kapják meg, vagy a tenyésztőnél, vagy az új gazdinál. Ezért, mielőtt hazavisszük a kölyköt, feltétlenül tisztázni kell, milyen vakcinákat kapott már meg a kiskutya. Az oltásokat 12-14 hetes korban meg kell ismételni, végül pedig, legkésőbb 4 hónapos koráig minden kölyöknek meg kell kapnia az első veszettség elleni injekciót. A következő oltási széria féléves korban következik, ekkor meg kell ismételni a veszettség elleni védekezést is. Amíg a kiskutya át nem esett az első oltási programon, vagyis körülbelül 3-4 hónapos koráig, nem szabad kivinni az utcára, mert könnyen megkaphatja az akár végzetes kimenetelű betegségek valamelyikét. K.G. Örök életű virágos trükkök A ballagási virágcsokrok pompázása néhány fortéllyal meghoszszabbítható. Aki azt akarja, hogy a szeretteitől kapott virágok tovább éljenek, vigyázzon mindenekelőtt arra, hogy azokat ne érje huzat vagy nagy meleg, erős napsütés. Minden csokor külön vázát érdemel - a szegfű és a rózsa például gyorsan elherved, ha ugyanabba vízbe rakják bele. Azt sem kedvelik a virágok, ha vázájuk közelében gyümölcs vagy zöldségféle van (gázképződéssel). A csokrot úgy kell a tárolóedénybe tenni, hogy egyetlen levél se érjen bele a vízbe. Az tévhit, hogy minden virág mindennap tiszta vizet kér: a vágott szegfű alatt például nem kell naponta cserélni, csak utánatölteni. A gerbera vizét is elég utánatölteni, de a szárából egy-két naponta le kell vágni egy-két centit. Az amarillisz szárát is vissza kell ferdén vágni egy-két naponként, hogy ne „folyósodjon". A lágy szárnak végének ferdére metszése növeü az élettartamot csakúgy, mint a fás szárúak kérgének lehántása. Az iriszcsokor hálás azért, ha a vizébe gyakran tesznek jégkockákat. - A csokrok vizébe érdemes pici sót, cukrot, vagy a virágüzletekben kapható tartósító tablettát is rakni. A hidegtűróbb, kisebb virágokat lehet éjszakára a hűtőszekrény alsó részébe tenni. Am aki igazán hosszú ideig akarja megőrizni például a rózsáit, az ne tegye vízbe, hanem fejükkel lefelé akassza fel őket, és szárítsa meg. M. SZ. A rózsacsokor megszárítva is gyönyörű. (Fotó: Karnok Csaba) A rövid csövű makaróni, a csíkozott penne, a csavaros fusilli és a lepkeszerű farfallette A kevés is sok az olasz tésztából MTI PAN0RAMA SZINTELENEDIK A TESZTAPALETTAITALIABAN. AZ OLASZOKNAK A JÖVŐBEN BE KELL ÉRNI MINDÖSSZE KÉTSZÁZ TÉSZTAFAJTÁVAL: AZ ELMÚLT TÍZ ÉV SORÁN UGYANIS A TERMELÉS HIÁBA NÖVEKEDETT CSAKNEM EGYMILLIÓ TONNÁVAL, A KORÁBBAN NÉGYSZÁZÖTVEN TÍPUST TARTALMAZÓ LISTA KEVESEBB MINT A FELÉRE APADT. A gasztronómusok meghúzták a vészharangot. A hagyományokat őrző, néhány száz olaszországi tésztagyártó kisüzem mellett egyre nagyüzemibb módon termelnek a nagyvállalatok. Futószalagjaikról óránként nyolc tonna tészta pereg le. A formázó lecserélése harmincperces művelet lenne, ami négy tonna termék kiesését jelenti, így a gyártóóriásoknak nem éri meg túl sokfélét készíteni. A tésztakedvelőknek azonban nem kell csüggedniük, így is marad bőségesen a különböző fajtákból. Továbbra is lesz lapos lasagna, szalagszerű tagliatelle, nem lesz hiány pappardellékből, pizzoccheriből, tonnarelliből vagy fettucinéből sem. Nem kell félteni a kihalástól a hosszú spagettit, az ugyancsak hosszú, belül lyukasbucatinit, a rövid csövű makarónit, a csíkozott vagy sima felületűpennét, rigatonit, a garganellit, a csavaros fusillit, a nyelvszerűen elnyúló linguinét, a lepkeszerű farfallettét, a kisebb tortellinit, vagy : a levesekben kedvelt quadruccit és ditalit. ; Egyre több tésztát exportálnak külföldre, de ; otthon is sok marad belőle: az egy főre jutó : átlagos évi fogyasztás meghaladja a negyven : kilogrammot. Az olasz élelmiszeripar annak ellenére sem mond le az úgynevezett keménybúzából ké: szült tészták gyártásáról, hogy a végterméken nagyon kicsi a haszonkulcs. Arról nem is beszélve, hogy a nemzeti identitás egyik leg; főbb jelképe a villára tekeredő mindennapi i „száraztészta", a „pasta asciutta". Egyes lapok azonban kiábrándítják az olai szokat. Megírták például, hogy a hosszú tésztát nem is az olaszok találták ki, az az arab : világból érkezett, és az akkor mór uralom : alatt lévő, muzulmán Szicílián keresztül „kúszott be" Itáliába.