Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-30 / 100. szám

KEDD, 2002. ÁPRILIS 30. • EGY SZÁZALÉK" 7 Devizaárfolyamok 4, MogyarNemzeú Bank devizaárfolyamai (égy€gységye, forintbanjr Ausztrál dollár 146,85 Cseh korona 8,02 Dán korona 32,58 Euró 242,17 Japán yen (100) 208,53 Kanadai dollár 172,63 Lengyel zToty 67,39 Norvég korona 31,72 Svájci frank 164,95 Svéd korona 26,38 Szlovák korona 5,82 USA-dollár 271,80 A legtöbb részvény veszteséges volt A Budapesti Értéktőzsde hiva­talos részvényindexe, a BUX az elmúlt héten 1,80 százalékkal csökkent, 8702,14 ponton zárt pénteken. A részvénypiac forgalma 32,21 milliárd forint volt az elmúlt hé­ten, ez nem egészen 1 milliárd­dal kevesebb az előző heti adás­vételnél. A részvénypiac összfor­galmából az OTP 28,4, a Richter 23,9, a Matáv 16,9, a Mol 14,7 százalékkal részesedett. A két választási forduló közötti hetek felfokozott piaci várakozá­sa után inkább profit-realizálás jellemezte a piacot a második forduló utáni héten. A négy veze­tő részvény veszteséggel zárta a hetet. A legnagyobb, 9,1 százalékos veszteséget a Richter szenvedte el, árfolyama 17 ezer 605 forint­ra esett vissza. A Mol árfolyama 1,1 százalékkal 5625 forintra, a Matávé 0,6 százalékkal 1020 fo­rintra csökkent. Az OTP 2399 forinton zárt pénteken, ami mindössze 0,04 százalékkal ala­csonyabb az előző hetinél. Néhány társaság közzétette el­ső negyedéves gyorsjelentését. A blue chipek közül a Richter az elemzői várakozásoknál maga­sabb, 6,213 milliárd forint adó­zott nyereségről számok be. A nyereség 10,6 százalékkal maga­sabb az előző évi bázisnál, az ár­bevétel pedig 8,1 százalékkal 22,575 milliárd forintra nőtt. A jó eredmények ellenére erős kül­földi eladások jellemezték a gyógyszergyári papír piacát. A Zwack Unicum Rt. az első negyedévben 483 millió forint konszolidált adózás előtti ered­ményt ért el, ez 1,81 százalékkal marad el az előző év azonos idő­szakának adatától, a csoport net­tó értékesítése az első negyedév­ben 9 százalékkal 3,353 milliárd forintra nőtt. A társaság részvé­nyei 2,2 százalékkal 6595 forint­ra erősödtek. Éves közgyűlések is voltak a héten, egyik-másik meglepetést is hozott. A Hűmet közgyűlése nem fogadta el a társaság tavalyi éves beszámolóját, mivel a könyvvizsgáló nem vállalta a mérleg- és eredménykimutatás hitelesítését. A társaságnál ugyanis hiányoznak az ehhez szükséges eredeti dokumentu­mok, mert az adónyomozók a ta­valy decemberben tartott házku­tatás során lefoglalták az irattá­rat. A Hűmet részvényei 4,6 szá­zalékos visszaeséssel 62 forinton zárták a hetet. A hét árfolyamnyertese a Pick volt, amely 23,7 százalékkal 5300 forintra drágult. Az emel­kedést a főtulajdonos Arago beje­lentése váltotta ki: amely a név­érték 100 százalékának megfele­lő, azaz részvényenként bruttó ezer forint osztalék kifizetését ja­vasolja. Külföldi munkások Összesen 903 munkavállalási engedélyt adtak ki külföldi állampol­gárok foglalkoztatására az elmúlt héten, az egy évvel korábbinál 25 százalékkal kevesebbet - közölte a Gazdasági Minisztérium a Foglal­koztatási Hivatal adataira hivatkozva. A január 1-je óta kiadott új en­gedélyek száma ezzel 14 ezer 126-ra emelkedett. A közlemény szerint valószínűsíthető, hogy számuk 2002-ben nem éri el a 81 ezres felső korlátot. A gazdasági miniszter ugyanis ennyiben határozta meg az egyidejűleg Magyarországon foglalkoztatható külföldi állampolgárok számát. A lejárt érvényességű engedélyeket is figyelembe véve orszá­gosan még 39 ezer 297 engedélyt lehet kiadni. A könyvelők rosszul, a kényszervállalkozók jól járhatnak Kinek jó az egyszerűbb adó? Az evára áttérő kisvállalkozók továbbra is áfás számlákat állíta­nának ki, s az szja, valamint a tb-járulék is a jelenlegi formájá­ban maradna meg. Ugyanakkor óriási könnyebbséget jelentene az új adózást választóknak, hogy nem kellene teljes könyvelést ve­zetniük, elég lenne az árbevétel­ről gyűjtögetni a számlákat. Az evát a tervek szerint az or­szágban közel 550 ezer vállalko­zó választhatná, ám nem min­denkinek ajánlják a szakértők. Tihanyiné Filep Irén könyvvizs­gáló, a Csongrád Megyei Keres­kedelmi és Iparkamara számvi­teli szekciójának vezetője kollé­gáival konzultálva lapunk szá­mára gyors elemzést készített, mit kellene átgondolniuk azok­nak, akik az evára való átállást fontolgatják. Szerinte az evával egyértelmű­en jól járnának a szabad szellemi foglalkozásúak (köztük az újság­írók), a könyvelők, az ügyvédek, az oktatók, a szaktanácsadók, Az egyszerűsített vállalkozási adózásra áttérőknek, az elképzelések szerint, nem kellene számlát kérniük a költségeikről. Fotó: Karnok Csaba valamint azok a kényszervállal­kozók, akiknek nincs alkalma­zottjuk. Nyitott kérdések maradtak Ha valakinél bruttó 1 millió fo­rintos jövedelmet veszünk ala­pul, akkor ebből 150 ezer forin­tot kellene adó formájában, va­gyis evaként befizetnie, a fenn­maradó 850 ezer forint pedig tisztán az övé. Már amennyiben az illető egyéni vállalkozó. Ám ha megbízási szerződéssel ren­delkezik, vagy a 90 százalékos módszert kéri alkalmazni, és így 900 ezer forint lesz az adóalapja, 40 százalékos adókulccsal pedig 360 ezer forint az adója, vagy té­teles költségelszámolással dolgo­zik, és minden kiadásáról elszá­mol, de ez esetben sem marad meg 850 ezer forintja. A bemuta­tott példák jól illusztrálják, hogy a meglévő megbízási szerződések helyett érdemes egyéni vállalko­zóként kapcsolatba kerülni a munkaadóval. Ugyanakkor - te­szi hozzá Tihanyiné Filep Irén ­a költségvetésből gazdálkodó fel­sőoktatási intézményeknél meg­bízási jogviszonyban álló oktatók ezt nem tehetik meg. Kinek nem jó az egyszerűsített vállalkozási adó? A kamara meg­kérdezett egy olyan könyvelőiro­dát is, amely több mint ezer ügy­féllel rendelkezik. Szerintük a kereskedők nem választják majd az evát, mivel az árrésük ala­eva választásával 1 028 000 899 500 forint) csony, 6-12 százalék között mo­zog, vagyis az új rendszerben tel­jes jövedelmüket elvinné az adó­hatóság. Nem érdemes az evára áttérni azokban a tevékenységi körökben sem, amelyek az áta­lányadózást választották (maxi­mum 4 millió forintos jövedel­mük 20 százaléka az adóalap, s annak 12 százalékát fizetik ki adóban). A könyvelők lehúzhatják a rolót Tihanyiné Filep Irénben fölve­tődött néhány olyan kérdés is, amelyekről egyelőre még - a ke­vés információ miatt - nem esett szó. „Nem tudjuk, hogyan szá­molják majd ki a helyi adókat ­tette hozzá a könyvvizsgáló -, hi­szen az anyagköltségek megkö­vetelnék a teljes dokumentá­ciót." A másik oldalon az új rendszer ronthatja a számlaadási morált is. Ha a kisvállalkozások széles köre nem kér számlát a költsége­iről, akkor erősödhet a feketegaz­daság. S kérdés az is, hogyan ké­pezhet ez a bevétel nyugdíjala­pot. Továbbá hogy állapítják majd meg a vállalkozók a járulé­kot? Az azonban máris látszik: sok könyvelő húzhatja le a rolót, ha ügyfeleik az eva mellett teszik le a voksukat. FEKETE KLÁRA Az egész ország lázasan számol, amióta az MSZP bejelentette: 2003. január l-jétől a kisvál­lalkozók az egyszerűsített vál­lalkozási adózást, az evát is vá­laszthatják. Az eddig napvilágot látott nyilat­kozatok alapján úgy tűnik, legin­kább a szellemi munkát végző vállalkozóknak és a kis anyag­költséggel dolgozó szolgáltatók­nak vonzó választás az egyszerű­sített vállalkozási adó. A szocia­listák elképzelése szerint január­tól az éves bruttó árbevétel 15 százalékának megfelelő adó kifi­zetésével a 1Ó millió forintnál ki­sebb árbevételű vállalkozók, köz­kereseti és betéti társaságok ki­válthatnák egyes adók megfize­tését. Az áfát, a társasági adót, a személyi jövedelemadó osztaléki ágát és a cégautót egyszerűen el lehetne felejteni a bruttó árbevé­tel 15 százalékának átutalásával. Megszűnik a teljes könyvelés Várhegyi Éva: Bankvilág Magyarországon A pénz véletlen arisztokráciája A magyar bankrendszer - politikai buk­tatókkal terhes - fejlődéstörténete bepil­lantást enged a piacgazdasági átalakulás izgalmas folyamatába. A nyolcvanas-ki­lencvenes évek forgatagában nemcsak új bankok bukkantak fel, szinte a semmiből, hanem a pénz új arisztokráciája is meg­született. Egy ország bankrendszere nem csupán a gaz­daság egyik szektora. Ahogy a pénz használa­ta átszövi mindennapjainkat és a társadalom minden szféráját, a pénz közvetítésével fog­lal kozó bankok ténykedése is csaknem min­den területen érezteti hatását. Éppen ezért különös a bankvilághoz évszázadok óta tapa­dó negatív előítélet. Ez nem csak abban az in­dulatban mutatkozik meg, amit a pénzszű­kében lévők irigysége táplál mindenki iránt, aki irdatlan mennyiségű összegek felett ren­delkezik. Gyakran azok is szidják a bankokat és a bankárokat, akik saját pénzüket bízzák rájuk. Mi lehet az oka ennek a több oldalról táplálkozó indulatnak, az értetlenségnek és a gyakran megnyilvánuló gyűlölködésnek? Ta­BANKVILÁG MAGYARORSZÁGON VARHEGYI EVA Ián a pénzvilág sokszor hangoztatott hatal­ma, a bankok kiterjedt, mégis rejtőzködő je­lenléte? A bankok pompázatos külsőségek el­lenére diszkrét homályban maradó működé­se? Vagy egyszerűen a tudatlanság, ami soka­kat akadályoz abban, hogy megértsék, miért kerül pénzbe a pénzközvetítés? Várhegyi Éva azzal a határozott szándékkal írta meg a Bankvilág Magyarországon című könyvet, talán sikerül eloszlatnia a szektort körüllengő mítoszt. A bankrendszer teljes át­alakulása a rendszerváltás egyik lenyomata: a könyvben részletesen olvashatnak a fejlő­dési pályát kijelölő „teremtésről", a költsé­ges, de megkerülhetetlen bankkonszolidáció­ról, majd az újrakezdésre esélyt adó privati­zációs időszakról, s benne a bankok szerepé­ről. A könyv nem csupán egy izgalmas korszak banktörténeti metszetét tárja az olvasó elé, hanem a történések mögött meghúzódó mozgatórugók feltárására is kísérletet tesz. Emellett a különböző karakterű és életpályá­jú bankárok portréját is megrajzolja a szerző. Az olvasó olyan személyiségekkel találkoz­hat, akikből a ritka történelmi pillanat kegye létrehozta a „pénz véletlen arisztokráciáját". O.K.K. Diákok a terepen Megkezdte több mint egy éven át tartó kutatómunkáját a Pan­non GSM-nél az a hat egyetemi és főiskolai hallgató, akik el­nyerték a mobilszolgáltató 2001 novemberében alapított szakmai ösztöndíját. MUNKATÁRSUNKTÓL A mobilcég ösztöndíj-rendszere a felsőoktatási intézményektől, diákszervezetektől és alapítvá­nyoktól függetlenül nyitva áll a felsőfokú tanulmányokat folyta­tó hallgatók előtt, és a diákok ku­tatómunkájával párhuzamosan kínálja a hosszú távú gyakorla­tot. Ezzel a megoldással elkerülhe­tővé válik, hogy a friss diplomá­sok munkájuk megkezdésekor további szakképzésekben vegye­nek részt. A társaság támogatási konst­rukciója szakít a hagyományok­kal, a hallgatók kutatómunká­jukkal párhuzamosan, a mobil­szolgáltató vezető szakemberivel együttműködve, a valós életben is tapasztalatot szerezhetnek vá­lasztott szakterületükről. A cég összesen huszonegy, egymástól függetlenül pályázható témakört jelölt ki, amelyekre öt műszaki felsőoktatási intézmény 89 hall­gatója adott be jelentkezést. A legnépszerűbb témáknak napja­ink legizgalmasabb és legígérete­sebb területei: a WAP- és SMS­alapú szolgáltatások, az IP-alapú hálózati megoldások, valamint a jövő hírnöke, az UMTS-csator­na. A hallgatók áprilisban kezdték meg 2003 júniusáig tartó inten­zív, havi negyvenórás kutatói együttműködésüket a Pannon GSM műszaki igazgatóságain. A cég törekszik arra, hogy azoknak, akik a leginkább megfelelnek a szakmai elvárásoknak, a prog­ram befejezése után, a rendelke­zésre álló szabad munkahelyek számától függően állást kínál­jon.

Next

/
Thumbnails
Contents