Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-29 / 99. szám

HÉTFŐ, 2002. ÁPRILIS 29. "AKTUÁLIS 3 Kommandós harc és tűzpárbaj a ligeti rendőrnapon Akcióban a Boszorkányok Tavasz és mosoly BÁTYI ZOLTÁN Azt hitte, kifoghat rajtunk. Riogathat esővel, széllel, sarat fröcs­kölhet akár május első napjáig is a lányok karcsú lábára. Mert hogy ö a szeszélyes április. Aztán elérkezett 28-a, az ég sarkába elbújt felhőt is elzavarta fejünk felül a Nap. S oly szép volt már tegnap délre a szegedi lányok mosolya, hogy bizony a sokat meg­ért férfi emberek sem tudták eldönteni, a hirtelen jött melegtől káprázik-e szemük, vagy a kabátiukat otthon felejtő hölgyek bó­dították el oly nagyon őket. Persze nem csak Szegedre toppant be a tavasz, hanem me­gyénk minden településén régen várt kellemes időnek örültek ifjak, s idősebbek. De leginkább talán azok a télbe fáradt ven­déglátósok, akik már az elmúlt hetünkön építőmestereknek osztogatták a minden részletre ügyelő jó tanácsokat - hol is kez­dődjék a dobogó, meddig érjen a terasz sarka, 5 hány széknek is kéne elférnie egyetlen asztalka mellett. Mert bizony, ki ne lát­ná, teraszokkal, kerthelyiségekkel díszített immár a kisvendég­lők, kávéházak, vendégfogadók egy része, s akár utcának köze­péig is suhan a pincér, ha elhangzik a kérlelés: „Főúr, rendelni szeretnénk!". Elég csak egyszer végigballagni a sétálókat csalogató utcákon, hogy azt is észrevegyük: a billegős nejlonszékek kora lejárt. For­matervezett utcai bútorok csábítgatnak üldögélésre. Bár arra nem számíthatunk, hogy minden dizájn csillagos ötöst kap a rendkívül szigorú vendégektől, a 2002-es utcakép össze sem vet­hető a néhány évvel ezelőttivel, fa, kérem, ma már Kulturáhs Örökségvédelmi Hivatal, önkormányzat ügyel a városkép egysé­gére, a színharmóniára, lakberendezésben, belső-, külső- és még ki tudja milyen építészetben járatos cégek adják a jó tanácsokat. S ez így is van rendjén. Mert igényeink megnőttek (végre!), azt is tudjuk már, hogy a külföldieket, a Tiszától messze élőket csak szépségeinkkel, utánozhatatlan, de legalábbis vendégmarasztaló hangulattal lehet vidékünkre csábítani. Teraszokat köszöntve üzenhetjük hát nekik: a díszletek majdnem készen állnak, ven­dégszeretetünk semmit nem kopott a télen, áraink - nincs tisz­teletet a kivételnek! - szolidak, kezdődhet hát az igazi tavasz. S ígérjük, mi, Csongrád megyeiek, nyárra sem fogyunk ki a progra­mokból. Vagyis az se jár rosszul, aki fesztiválra vágyakozva itt­hon marad. Fegyveres bűnözők és rendőrök között tűzharc robbant ki a hét végén az újszegedi ligetben. A lövöldözésben senki sem sérült meg. A hangulatiban a május elsejék­re emlékeztető 12. rendőrnapot Lukács János dandártábornok, megyei főkapitány nyitotta meg. - Az első rendőrnapot mindössze tizenkét ember tisztelte meg je­lenlétével, örülök, hogy most en­nél sokkal többen vagyunk. A rendőrség önmagában nem tudja ellátni feladatát, ehhez szüksé­günk van a lakosság, az önök se­gítségére is - fogalmazott beszé­dében a főkapitány. A megnyitó után szakmai be­mutatók következtek. A sort a közrendvédelmi osztály kutyás bemutatója nyitotta. - Nagyon tetszett. A nagy testű fekete ku­tya volt a család kedvence - kom­mentálta a látottakat egy apuka. A Boszorkány beavatkozó al­osztály két bűnözőt fogott el a li­getben. A kommandósok még a bűnözők Ladájába is belelőttek, hogy a zsiványok ne tudjanak el­menekülni. Mivel egyikük nem adta meg magát, a rendőrök be­törték az autó hátsó szélvédőjét, és azon keresztül rángatták ki a gyanúsítottat. A fegyveres rabló­kat pedig füstbombával zavarták meg, majd percekig tartó tűzpár­baj után ártalmatlanná tették őket. A heves golyózápornak legin­kább a gyerekek örültek, hiszen a A beavatkozó alosztály tagjai rövid időn belül ártalmatlanná tették a bűnözőket. Fotó: Schmidt Andrea fegyverropogás után berohantak a füves területre és lelkesen, egy­mással versenyezve gyűjtötték össze a töltényhüvelyeket. Bár volt olyan kisgyerek is, aki meg­ijedt a lövések zajától és sírva fu­tott édesanyjához. Miközben az érdeklődők a kü­lönböző szakmai bemutatókat követték figyelemmel, tizenhá­rom csapat gasztronómiai jártas­ságát tehette próbára a hagyomá­nyos halászléfőző versenyen. ­Nem a verseny miatt készítet­tem halászlevet, hanem mert szeretek főzni - indokolta részvé­telét Kővári Zoltán hadnagy, a közrendvédelmi osztály előadó­ja, aki egy szerb halásztól tanulta a receptet. - Olyan régi magyar fűszerekkel ízesítettem a halász­levet, amiket mostanában már nem használnak. És persze van még egy titka a főztömnek: a bor, amit a szakáccsal kell itatni - tet­te hozzá a hadnagy. Az első díjat végül a hódmező­vásárhelyi kapitányság munka­társai vihették haza. A nyertes csapat tagjai - Baksi Zsolt, Basits Gábor és Tejes János - a hagyma, paprika és a hal helyes arányát tartották a legfontosabbnak. ­Aki ennél többet tesz a halászlé­be, az csal - fogalmazott egyikük. A szakmai programok után a Danubius Rádió Karavánja szó­rakoztatta a résztvevőket. A. T. J. Tetszett a magyar merinó A magyar merinó a külföldi te­nyésztők szerint is nagyon jó faj­ta, a magyar juhállomány vi­szont még mindig kicsi, és na­gyon kevés bárányhúst esznek a magyarok. Erről is szó volt a ha­todik merino-világkonferenci­án, melynek résztvevői a hód­mezővásárhelyre is ellátogattak. A Merino Világszövetségnek 1993 óta vannak magyar tagjai. A merinótartásra szakosodott juhtenyésztők négyévenként ve­hetnek részt közös szakmai ta­nácskozásokon. A 6. merino-vi­lágkonferenciának az idén Ma­gyarország adott otthont; a világ minden tájáról érkezett vendé­gek a hét végén a vásárhelyi állat­tenyésztési napokra is meghívást kaptak. A külföldi farmerek az országot járva egy hétig ismer­kedtek a hazai juhtenyésztéssel. Mint azt dr. Fésűs László, a Magyar Juhtenyésztők Szövetsé­gének elnöke lapunknak kifejtet­te: a konferencia résztvevőinek nagyon tetszik a magyar merinó, mert „amellett, hogy jobb finom­ságú gyapjú előállítására képes, jó húsformákkal is bír". Az ága­zat helyzetéről szólva az elnök el­mondta: Magyarországon jelen­leg a juhtartók jövedelmének csupán 3 százaléka származik a gyapjú értékesítéséből, 97 száza­léka a tenyészállat, illetve a vágó­bárány eladásából. Mindenkép­pen eredménynek tekinthető, hogy manapság már a hazai ke­Az ifjú látogatók hamar elfáradtak. Fotó: Tésik Attila reskedelemben is kapható ma­gyar bárány. Sajnos még mindig csupán minimális mennyiségről van szó, hiszen nálunk az egy fő­re jutó bárány- és birkahús-fo­gyasztás nagyon-nagyon ala­csony, évente az egy kilogram­mot sem éri el. A magyar tenyésztők úgy vélik, a nekik járó, anyánként 1500 Ft-os állami támogatás kevés, leg­alább a duplájára lenne szükség. A hazai juhállomány létszáma alacsony, és ez azért is szomorú, mert hatással lesz az európai uni­ós csatlakozás után igénybe vehe­tő támogatás mértékére is. T.A. A teli gyomor békéje A lovak és a szarvasmarhák versengve ropogtat­ták a szénát, szürcsölték az elébük készített vi­zet, a baromfik csipegették a magot, a kecskék és a bárányok szintén szénát eszegettek. A láto­gatók ugyanígy tettek, talán kedvet kapva a szorgalmasan táplálkozó állatoktól. Ki az ott­honról hozott kolbászhói vágott karikákat a tér­dére rakott kockás konyhai kendőn fehérlő ke­nyérre, ki képes volt várni, míg sorra kerül a kürtőskalács-árusnál. Voltak, akik beült az étte­remként funkcionáló sátor faasztala mellé tett padra, s nekifogtak a lacipecsenyének. Azok sem maradtak éhen, akiknek étvágyát a bográ­csok felől áradó illatok keltették fel. Mindenki evett valamit. Két szűrös atyafi az egyik fa alá te­lepedett le, s bőszen faragták bugyhbicskájukkal a hozott szalonna oldalát. Egyikük igazi csobo­lyóbólitta az éltető nedűt. Dél felé az evés immár általánossá vált. Csa­ládapák rakodtak meg a sátraknál, előkerültek az otthonról hozott rántott csirkék, s az árnyék­ba húzódó emberek békésen szuszogtak. A csarnok kiállítói, a kisestélyiben pompázó hölgyek, s öltönyös urak, pedig úgy nassolgattak három napon át, mintha nem bámulták volna ezrek, vajon hány kockacukrot potyogtatnak a kávéscsészéjükbe. KOROM ANDRÁS A választás meglepetése: Makó Orbánnak is köszönhető A választások első fordulóját az MSZP, a másodikat a Fi­desz-MPP-MDF jelöltje nyerte Makó térségében. A meglepő fordulatban a két rivális és a politológus szerint része volt Orbán Viktor látogatásának is. MUNKATÁRSAINKTÓL Makó és a környező községek polgárai okozták a legnagyobb megelepetést az országgyűlési képviselő-választásokon Csong­rád megyében. A 17 települést magába foglaló választókerület­ben az első fordulóban összessé­gében 2104 vokssal többet gyűjt­ve, az első helyen végzett Búzás Péter, az MSZP jelöltje, de a má­sodik fordulóban megfordult az állás. Fordult a kocka A választók a polgári szövetség aspiránsát, Martonosi Györgyöt Makón 724, míg a községekben 1270 szavazattöbbséggel küldték a Parlamentbe. Az első választási fordulóban a pártok listáira leadott szavazatok alapján kialakult erősorrend: ti­zenegy településen - közte Ma­kón - a Fidesz-MPP-MDF, hat községben az MSZP politikusai kapták a legtöbb szavazatot, a harmadik helyen végzett öt köz­ségben a Munkáspárt, négy tele­pülésen - közte Makón - a kis­gazdapárt, ugyancsak négy he­lyen a Centrum. Az egyéni kép­viselőjelöltekre adott voksok szá­mát nézve nyolc településen ­Makón - is az MSZP jelöltje vég­zett az első helyen, a többi köz­ségben a Fidesz-MPP-MDF poli­tikusa lett az első. A második fordulóban fordult a kocka: Ma­kón és a községekben is több voksot gyűjtött a polgári szövet­ség jelöltje, így Martonosi György, aki az előző választáso­kon listáról jutott a Parlamentbe, most a térség egyéni országgyűlé­si képviselője lett. A korábbi honatya, Dán János az FKGP szí­neiben a harmadik helyen vég­zett. A Makón élő politológus, Löff­ler Tibor szerint az, hogy az első fordulót országosan az MSZP nyerte meg, és hogy a szocialista Búzás Péter polgármesterként még a jobboldali szimpatizánsok körében is szerzett bizonyos te­kintélyt, az ő esélyeit növelte. Hasonlóképp a polgári jelölt po­zícióját látszott gyengíteni, hogy Dán János nem lépett vissza a ja­vára. Megtörténhetett volna, hogy a kisgazda szavazók dacból, vagy mert jelöltjük itt az orszá­gos eredménynél lényegesen job­ban szerepelt, mellette marad­nak - vélekedik Löffler Tibor. Az, hogy nem így történt, az elsősor­ban talán annak köszönhető, hogy az FKGP helyi vezetői köz­leményükben a polgári jelölt tá­mogatására szólították fel a kis­gazdákat és külön szólt hozzájuk makói beszédében a miniszterel­nök is. Orbán Viktor megjelenése ráadásul nyilván ezenkívül is ho­zott plusz szavazatokat - mondja a politológus. Kisgazda szavazótábor Az első helyen végzett jelölt úgy látja, nem zajlott le fordulat a második fordulóban, hiszen a jobb- és a baloldal támogatottsá­ga már az elsőben is hasonló volt. Martonosi György szerint annyi történt, hogy - a harmadik helyezett kisgazda jelölt visszalé­pésének elmaradása ellenére is ­megértették az emberek, hogy két lehetőség közül választhat­nak, és ezt követően a polgári ol­dal szavazatai összegződtek. Eb­ben valóban döntő jelentősége volt a kisgazda szavazótábor ak­tivizálódásának. A parlamenti képviselő azonban úgy gondolja, Orbán Viktor makói látogatása és a város főtertén elmondott be­széd csupán ráerősített erre a fo­lyamatra. Kormányváltás - Több tényező együttes hatása nyomán változott meg a helyzet a második fordulóban — véli Bú­zás Péter. - Orbán Viktor minisz­terelnök azzal, hogy a makói Szé­chenyi téren mondott beszédé­ben részben elismerte az eddigi munkámat, legalizálta gondola­tának második felét; azt, hogy ha én bekerülnék a parlament szoci­alista frakciójába, elveszíteném önállóságomat. Aminek semmi alapja, másrészt, azt Orbán Vik­tor is jól tudja, hogy más gazda­sági helyzetben kezdte munkáját a Horn-kabinet, megint más helyzetben az ő kormánya, és más szituációban alakit kor­mányt Medgyessy Péter. Az ered­mény meglepett, a kormányvál­tásnak azonban így is örülök. A jelölt pártja Jelöltekre adott voksok/db A jelölt pártja l.for Makó duló Községek ll.foi Makó •duló Községek Fidesz­MPP-MDF 4155 4751 7244 6905 MSZP 6057 5057 6520 5635 Különbség -1902 -306 724 1270

Next

/
Thumbnails
Contents