Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-04 / 78. szám

6 -VÁLASZTÁS 2 0 0 2 " CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 4. Bemutatkoznak a képviselőjelöltek Az áprilisi országgyűlési választások közeledtével szeretnénk segítséget nyújtani olvasóinknak azzal, hogy bemutatjuk a Csongrád megyei hét választási körzetében induló képviselőjelölteket. Egyszersmind fórumot is kívánunk biztosítani a jelölteknek, hogy lapunk közreműködésével megismertethessék választási programjuk legfontosabb alaptételeit a szavazókkal. Lapjaink, a Délmagyarország és a Délvilág hasábjain a pártatlan tájékoztatás jegyében erre lehetőséget adunk, választókörönként mutatva be a jelölteket. Erről egyébkent a pártokkal a kampány kezdete előtt megállapodtunk. A parlamentbe készülő politikusok egyenlő feltételek mellett, közel azonos terjedelemben, szabadon beszélhetnek saját célkitűzéseikről, és pártjuk programjáról. Tfermészetesen csak azok kapnak megszólalási lehetőséget, akik a törvényben megszabott határidőig, március 15-éig összegyűjtötték az induláshoz szükséges legalább 750 ajánlószelvényt, és a választási bizottság nyilvántartásba vette őket mint egyéni képviselőjelölteket. A két választási forduló, április 7. és április 21. között a versenyben maradt képviselőjelöltek újra nyilvánosságot kapnak lapjainkban. Ma a Csongrád megye 6. számú választókörzetében induló nyolc jelöltet mutatjuk be. PUSZTA JÁNOS (Magyar Igazság és Élet Pártja) - Makó ördögi körbe került: sok embernek nincs munkája, ezért elkölteni való pénze sincs. így az is természetes, hogy halódik a kereskedelem, a szolgáltató szféra. Ezért a legfontosabb feladatnak a munkahelyteremtést tartom. Parlamenti képviselőként is szorgalmaznám azt, amit évekkel ezelőtt javasoltam: a most üresen álló, kihasználatlan, de minden infrastruktúrával ellátott gyárépületeket kínáljuk a munkahelyeket teremtő befektetőknek az ipari park üres területe helyett. Három erre alkalmas telep is van Makón. Úgy gondolom, ha feléledne a makói feldolgozóipar, az jót tenne a helyi mezőgazdaságnak is. Ha a környékünkön megtermelt zöldségeket nem vinnék külföldre és nem hoznák aztán vissza feldolgozott termékként, a haszon itt maradna. Ezenkívül is vannak központi támogatást igénylő feladatok. Makón kiépült az a hálózat, ami nélkülözhetetlen a város működéséhez. Megépültek az utak, van villany, gáz, de a járdák állapota nagyon rossz. A jövőben szükséges beruházások közül ezt tartom a legsürgetőbbnek. Nagyon fontosnak érzem az oktatás, a nevelés és a művelődés feltételeinek javítását. Úgy látom, a vallásos nevelésre különösen nagy szükség van, hiszen az elmúlt rendszer eltávolította egymástól a generációkat és a fiatalok ma már nem néznek tisztelettel az idősekre. A MIÉP képviselőjeként felemelném szavam az igazságügy megreformálásáért is. Úgy látom, mindent átsző a korrupció, kenőpénz nélkül nehezen boldogul az ember. A már letűnt rendszer haszonélvezői fölözik le most is a tejfölt, sovány tejet juttatva a türelmes népnek. Korrupció elleni törvényre van szükség, meg kell szilárdítani a közbiztonságot. A párt programjával összhangban azt is vallom, hogy módosítani kellene a választójogi törvényt, hogy a parlamenti és önkormányzati képviselők, polgármesNEVJEGY Puszta fános polgári család második gyermekeként született 1936. július 18-án Apátfalván. Középiskolába Makón és Hódmezővásárhelyen járt, népművelői képesítését Szegeden szerezte meg. A makói művelődési központban dolgozott, majd Királyhegyesen és Kiszomboron volt intézményvezető, de nyugdíjba Makóról vonult. 1994 óta makói önkormányzati képviselő. Özvegy, két lánya és egy unokája van. Választási egyszeregy Hogyan lehet szavazni? Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol van, a lakcíme - lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye - sze. rint illetékes jegyzőtől kért igazolással azon település jegyzőjétől vagy a szavazás napján szavazatszámláló bizottságától - kérheti a névjegyzékbe való felvételét, ahol a szavazás napján tartózkodik. Az igazolás alapján a választópolgár azon a településen szavazhat, ahol tartózkodik. Igazolást - akár az első, akár a második fordulóra - legkésőbb az első fordulót megelőző második napon |2002. április 5.) lehet kiadni. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. A kérelem előterjesztése során meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadásához az igazolást kérő a nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, annak a településnek a nevét, ahol a szavazás napján tartózkodik, továbbá azt köteles közölni, hogy az igazolást az első, a második vagy mindkét fordulóra kéri. A választópolgárnak a szavazatszámláló bizottság előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. Ehhez többféle dokumentum alkalmas. Az érvényes „régi típusú" (füzet alakú) személyazonosító igazolvány mind a két említett adatot tartalmazza. Amennyiben ilyen személyazonosító igazolvány tulajdonosa új lakcímet létesített, úgy régi igazolványa mellé lakcímigazolványt kapott. Ebben az esetben a szavazáshoz mind a kettőre szükség van. Az új (kártya alakú) személyazonosító igazolvány nem tartalmazza a lakcímet, így a választópolgárnak a szavazóhelyiségbe lakcímigazolványát is magával kell vinnie. Útlevél, 2001. január l-jét követően kiállított vezetői engedély vagy sorkatona esetén katonai igazolvány is alkalmas a személyazonosság igazolására, de - mivel ezek egyike sem tartalmazza a lakcímet - be kell mutatni a lakcímigazolványt is. Mit csináljak, ha elrontottam a szavazólap kitöltését? Ha a választópolgár a borítéknak az urnába történő helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, a rontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja, helyébe új lapot ad ki, és ezt a tényt a jegyzőkönyvben rögzíti. A bizottság a rontott szavazólap helyett újat - személyenként - csak egyszer adhat ki. terek legyenek újra visszahívhatók. Jómagam nem vagyok „dörzsölt politikus". Soha semmit nem tettem önös érdekből. A közművelődésben és önkormányzati képviselőként is kizárólag az itt élő emberekért dolgoztam. Ismerem a gondjaikat, a mai napig mindenkinek, aki hozzám fordul, igyekszem segíteni, közbenjárni az ügyében. A Parlamentben is ugyanezzel a tisztességgel képviselném Makót és a falvakat. Az országban és szűkebb vidékünkön is sok a baj, kicsi a reménysugár. Ezt a kis fénysugarat kell nekünk, a magyarságért, az igazságért elkötelezetteknek képviselnünk. A 7. számú Csongrád megyei választókörzet (Ambrózfalva, Apátfalva, Csanádalberti, Csanádpalota, Ferencszállás, Földeák, Királyhegyes, Kiszombor, Klárafalva, Kövegy, Magyarcsanád, Makó, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros) országgyűlési képviselőjelöltjei Akikre szavazhatunk 1. Dr. Búzás Péter (MSZP) 2. Dr. Dán János (FKGP) 3. Dr. Martonosi György (Fidesz-MPP, MDF) 4. Puszta János (MIEP) 5. Dr. Siket István (SZDSZ) 6. Szabó Jenőné (Munkáspárt) BÚZÁS PÉTER (Magyar Szocialista Párt) - Szerintem a Medgyessy Péter nevével fémjelzett szocialista kormány szakszerűbb lenne, mint a mostani, és nyugodtabb légkört biztosítana. Ám a kormányváltásnak helyben is pozitív következményei lennének: meggyőződésem, hogy ha MSZP-kor•mány alakul, és én polgármesteri munkám ellátása mellett képviselőként is dolgozom, négyszer annyi fejlesztési forrást tudok hozni a térségbe, mint amennyi a Fidesz-ciklusban érkezett - mondja Búzás Péter. A makói kistérség MSZP-s országgyűlési képviselőjelöltje szerint a középkorúak újra foglalkoztatását segítő tébéjárulék-kedvezmény valódi segítség lenne, éppúgy, ahogy az ingyenes óvodai és bölcsődei étkezés biztosítása, az ingyenes tankönyv az általános iskolákban, és a középiskolákban a nyelvvizsga, a számítógépes ismeretek és a jogosítvány megszerzésének támogatása. Mindenképpen szüksége lenne az országnak és ennek a térségnek különösen egy átláthatóbb agrártámogatási rendszerre. Búzás elsősorban a helyi feladatokat tartja fontosnak. - Szerintem egy országgyűlési képviselőnek a térségét kell képDÁN JÁNOS (Független Kisgazdapárt) - Bár a Függeden Kisgazdapárthoz mindvégig hű maradtam, elsősorban nem pártpolitikusnak tartom magam: a térség érdekeit képviseltem a Parlamentben az elmúlt négy évben. A statisztikák szerint a legaktívabb képviselők egyike vagyok, eddig összesen százhét hozzászólásom volt és negyvenkét önálló módosító indítványt terjesztettem elő. Főként a vidéken élők gondjai miatt emeltem fel a szavam, de szinte minden témakörhöz, így például az oktatáshoz és az egészségügyhöz is hozzászóltam. Különösen sokat foglalkoztam mezőgazdasági kérdésekkel. Kiharcoltam, hogy az őstermelők az uniós csatlakozás időpontjáig árulhassanak a piacokon, közreműködtem a tej - és sertésválság helyi, illetve országos megoldásában. Felkaroltam az emlékezetes makói gabonabotrány becsapottjait, ügyükben tüntetést szerveztem és interpelláltam a legfőbb ügyészhez. Igyekeztem segítem a hagymások gondjain és ennek is köszönhető, hogy rendeződött a makói hagyma jogi eredetvédelme, újraindult a fajtakutatás. Miután lakossági fórumaimon állandó visszatérő téma volt a szövetkezeti üzletrészek kérdése, a társadalmi igazságosság jegyében és a falvak, mezővárosok zömmel idős korosztálya mellé állva valamennyi képviselőtársam közül elsőként interpelláltam a szövetkezed üzletrész-tulajdonosok érdekében. Képviselőségem ideje alatt a térségben mintegy ötmilliárd forintnyi fejlesztés indult el jelentős központi támogatással. Többek között új határátkelőhely és elkerülő út létesült Kiszombornál - a két beruházás összege együttesen meghaladja az 1,7 milliárd forintot -, ezenkívül környezetvédelmi, például csatornázási és szennyvíztisztítási beruházások sorát kezdeményeztem harminc évi elmaradás után. A Megyei Térületfejlesztési Tanácsban a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter személyes megbízottjaként próbáltam segíteni a megye településeinek felzárkózását. Képviselői tevékenységemet megválasztásom, 1998 óta egyéni és pártérdekeken felülemelkedve, Makóért és a választókerület falvaiért végeztem a keresztény-nemzeti gondolkodás alapján állva. NEVJEGY Dán János 1953-ban született Makón. Doktorrá 1976-ban avatták a budapesti Állatorvostudományi Egyetemen, azóta szülővárosában dolgozik. Megválasztása előtt a térség kerületi főállatorvosa volt. A Függeden Kisgazdapárt színeiben harmadszor indul parlamenti mandátumért. Nős, három gyermek apja. viselnie a parlamentben, és nem a kormányt a térségében. A gyakorlat az elmúlt hat évben azt igazolta, igenis szükség van a területfejlesztési tanácson keresztül megpályázható összegekre i térség fejlesztésében, ezért az a tervünk, hogy az e célra szánt keretet megháromszorozzuk. így háromszor annyi pénz jutna a községi és városi intézmények felújítására, utak, járdák építésére is. Ez érzékelhető változás lenne Nagyértől Klárafalváig mindenütt. A szennyvízkezelés feladatát cél- és címzett támogatással kell megoldani: ennek a munkának folytatódnia kell Makón, környékén, és Csanádpalota térségében is el kell kezdődnie. Mivel a községekből is Makóra járnak a középiskolások, így az Erdei Ferenc szakközépiskola kollégiumának rekonstrukciója, amelyet szintén tervbe vett a város, a térség érdekét is szolgálja. Ugyanilyen jelentősége van a fürdő bővítésének, amely a turizmust erősítheti. Új lakásokra van szükség, és mindannyiunk érdekében folytatni kell a kórház rekonstrukcióját. A térség önkormányzatai azért hozták létre a fejlesztési kht.-t, hogy új munkahelyeket adó befektetőket hozzon a már elkészült ipari parkba. Ez a munka várhatóan könnyebb lesz, ha eléri Szegedet az autópálya, és megépül az M43-as gyorsforgalmi út. A térség képviselőjének tehát ezekért a beruházásokért is dolgoznia kell. NEVJEGY Búzás Péter 1952. február \ T-én született Mindszenten. Középiskolába Szentesre járt, és huszonkét évesen, első házasságkötése révén került Makóra. Jogász. Előbb pénztárosként, végül vb-titkárként dolgozott a tanácsnál. A rendszerváltás után négy évig vállalkozó volt, a kertészetet ma felesége vezeti. 1994-ben választották polgármesterré, ezután végezte el az ELTE településfejlesztés-területfejlesztés-szociológia szakát. Kettő a forduló Az április 7-i országgyűlési választás akkor lesz érvényes, ha azon a választásra jogosultak több mint a fele az urnákhoz járul, eredményes pedig akkor lesz a szavazás az első fordulóban, ha valamelyik jelölt megszerzi az érvényes szavazatok több mint ötven százalékát. Ellenkező esetben második fordulóra lesz szükség. Ezen azok a jelöltek vehetnek részt, akik az első fordulóban megkapták a szavazatoknak legalább a 15 százalékát. Fogódzók a szavazóknak Választókerületekből szavazókörök Az egyéni választókerületek területét szavazókörökre osztják. Minden szavazókörhöz tartozik egy szavazóhelyiség, ahol a szavazókörben lakó választópolgárok szavazataikat leadhatják. A szavazókörök településenkénti számát, sorszámát és területét a helyi választási bizottság vezetője állapítja meg. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy az egy szavazókörhöz tartozó választópolgárok száma 600 és 1200 között legyen. Minden településen legalább egy szavazókört kell létrehozni akkor is, ha az ott élő választópolgárok száma 600 fő alatt van. Ha egy településen két vagy több szavazókört alakítanak ki, a választási iroda vezetőjének ki kell jelölnie azt a szavazókört (szavazóhelyiséget), ahol a településen élő, de lakóhellyel nem rendelkező választópolgárok (hajléktalanok) szavazataikat leadhatják. A szavazókörök száma 10 ezer 843. Minden szavazókörben szavazatszámláló bizottság működik, amelyet a helyi önkormányzat képviselő-testülete választ, valamint a jelöltek (pártok) által delegált tagokból áll. A szavazatszámláló bizottság gondoskodik a szavazóhelyiségben a rend fenntartásáról, ellenőrzi a szavazni kívánók személyazonosságát és választójogosultságát, s szükség esetén elmagyarázza a választópolgárnak, hogy hogyan kell szavazni. Az urnák lezárása után a bizottság megszámolja a szavazatokat, s megállapítja a szavazókörben a választás eredményét. Erről jegyzőkönyvet készít, amelyet a helyi választási iroda eljuttat az egyéni, valamint a területi választási bizottsághoz. Forrás: Belügyminisztérium központi adatfeldolgozó, nyilvántartó és választási hivatal