Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-26 / 97. szám

• AKTUÁLIS* PÉNTEK, 2002. ÁPRILIS 26. Maroslelén neveigetik a macskabagoly-fiókákat Egy ártcri fa kivágása közben macskabagoly-fiókákat találtak a makói tűzoltók. A fiatal ma­darakat két maroslelei fiatal gondozza. A baglyokat a szak­ember szerint viszonylag köny­nyű visszavadítani. Három macskabagoly-fiókát gondoz Maroslelén Terhes Zsolt és Nagy Attila. A Rózsa utcai ház végén, az ól zsákokkal elfüggö­nyözött részén gyűjtik az erőt a fiatal ragadozó madarak. Gondo­zóik csirke- és pulykahússal, tol­lal etetik őket három hete, mióta a makói tűzoltók a Maros árteré­ben kivágták azt a fát, amelynek odvában a fészek volt. - Sajnos későn vették észre az odút, így az öt fióka egyike el­pusztult - mondja terhes Zsolt. - De a tűzoltók azonnal tudták, hová kell hozni az elárvult fióká­kat. A faluban többen is részt szoktunk venni a gencsháti ma­dárgyűrűző táborok munkájá­ban, és tanultuk, hogyan kell gondozni ezeket a jószágokat. A fiúk elmondták, hogy a fió­kák gyorsan fejlődtek, a legna­gyobb - amely tojó volt - egy óvatlan pillanatban el is repült. A három madár ügyében hama­rosan felveszik a kapcsolatot a A Szegedi Vadasparkkal, mert a visszavadításra csak szakember képes. Nagyon sok védett állatot hoz­nak be, madarakat és emlősöket, fiókákat és megsérült felnőtt ál­latokat egyaránt - tudjuk meg Veprik Róberttől, a Szegedi Va­daspark gyűjtemérly-felügyelőjé­től. - A hozzánk kerülő baglyokkal általában nincs probléma, ezeket - a sasokkal, más ragadozókkal ellentétben - viszonylag köny­nyen vissza lehet adni a termé­szetnek. Persze tudni kell, ezek­nek a fiókáknak nem egyszerűen arra van szükségük, hogy tele le­gyen a bendőjük: a hús mellett tollra, csontra is szükségük van ahhoz, hogy a csontjuk fejlődjön. Gondot egyedül az jelenthet, ha túlságosan hosszú ideig vannak emberközelben, és hozzászok­nak a gondozójukhoz. Az ilyen jószágokat nehéz, de nem lehe­tetlen visszavadítani. Több, erre specializálódott szakember is dolgozik az országban, rendsze­resen kicseréljük tapasztalatain­kat - meséli Veprik Róbert. A va­dasparkban többnyire napos csi­bével, fiatal egérrel, patkánnyal etetik a fejlődő madarakat, de kapnak vitaminokat is. Van egy röpdéjük, ahová visszatérhetnek, de meg kell dolgozniuk a táplálé­kért, és ittss szinte nem is látnak embert. B. A. A Nemzetiben és Szegeden is játszik a pécsi színidirektor A tizedes meg a többiek NÉPDALKÖRÖK ORSZÁGOS MINŐSÍTÉSE A Csongrád Megyei Közművelő­dési Tanácsadó Központ a deszki Faluház és a Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége közremű­ködésével minősítést szervez a Csongrád megyei népdalkörök és népzenei együttesek részére. Az eseményen 23 csoport vesz részt. A rendezvény időpontja április 27., szombat 13 óra. Helyszíne: deszki Faluház (Deszk, Tempfli tér 8.) SZEPESI ATTILA KÖSZÖNTÉSE Zsoltárok - kantáták - titkos hangszerek címmel rendeznek irodalmi estet pénteken, 18 órá­tól az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Házban Szepesi At­tila József Attila-díjas költő 60. születésnapja tiszteletére. Az ün­nepelttel Ilia Mihály Széchenyi­-díjas irodalomtörténész, egyete­mi tanár beszélget. Közreműköd­nek: Beslin Anita és Kiss Ernő. NÉPTÁNCOSOK DESZKEN Deszken, a faluházban rendezték meg a IV. Maros menti fesztivált, vagyis a néptáncosok versenyét. A zsűri megosztott első helyet adott ki a mórahalmi Fülemüle és a deszki Letye-petye csoport­nak. Második díj nem volt. A harmadik pedig az ásotthalmi Móra-csoport lett. Fotó: Karnok Csaba TERMÉSZETTUDOMÁNYI VERSENY A hatodik alkalommal rendezték meg a szegedi Kodály Téri Álta­lános Iskolában a városi termé­szettudományi versenyt. A sze­gediek mellett domaszéki, üllési és szatymazi általános iskolák vettek részt rajta. Összesen 22 intézményből 180 tanuló neve­zett. A hatodikosok között első lett a Ságvári Endre Gyakorló Ál­talános Iskola, második a Gárdo­nyi Géza Általános Iskola, a har­madik pedig a Tabán Általános Iskola. A hetedikesek versenyé­ben az első helyen végzett a Ta­bán, második a makkosházi, harmadik a Tisza-parti iskola csapata lett. A nyolcadikosoknál első a Tisza-parti, második a Bé­ke utcai, a harmadik pedig a Ság­vári lett. Míg a zsűri a feladatla­pokat ellenőrizte, addig a diákok természettudományos előadáso­kat hallgathattak. HANGVERSENY A JÁTSZÓTÉRÉRT Jótékonysági hangversenyt ren­dez a Szegedi Soroptomist Club ma este 7 órakor a Király König Péter zeneiskola nagytermében. A koncerten a berni Soroptimist trió játszik klasszikus műveket fuvolán, klarinéton és zongorán. A belépés ingyenes, a helyszínen adományokat gyűjtenek az új­szegedi Liget játszótérre. A Pécsi Nemzeti Színház igaz­gatója, Balikó Thmás játssza Sinkovics Imre egykori legendás filmszerepét A tizedes meg a többiek színpadi változatában. A nagyszínházban mától látha­tó előadást Korognai Károly rendezte. Pincért, cukrászt, szakácsot keresnek Hansági: állásbörze A pontgyűjtés és a végső győzelem előtt a részt vevő általános iskolá­sok előadásokat hallgathattak meg. Tajti László, a Kiskunsági Nem­zeti Park természetvédelmi őrszolgálatának vezetője a madarakról, a parkról beszélt. Emellett a diákok számos érdekességet tudhattak meg a magyarországi barlangokról. A hagyományokhoz híven, a ver­seny végén minden csapat elültetett egy almafát. A csongrádi Vincze Annamária a Sárgarigó 1. nevű csapatban ver­senyzett. - Azért választottuk ezt a nevet, mert a sárgarigó lett az idén az év madara - árulta el a 8. osztályos lány. Annamari szereti a termé­szetet, az állatokat, ezért is nevezett be a versenyre. Legtöbbet a ma­darakról és a különféle közetekről tudott. A nyolc elétett kőből hétre azonnal rávágta, hogy micsoda. A szegedi „Pattogatott kukoricák" az első három helyre várták ma­gukat. A ságváris Zsíros Viktória szerint Beretzk életrajza volt a legne­hezebb. - Biológiából, kémiából és fizikából jó vagyok, ezzel nem is volt semmi gond, de a bonyolult adatokra visszaemlékezni... - mond­ta Viki. A tíz levélből két társaival nyolcat azonosítani tudott. A dóci Bürgés Zsófiát a földrajz érdekli a legjobban. A Zergék ezért a kőzctfelismerésben jó hasznát vehették. A kilenc állomásból csak kettőben nem tudtak maximális pontot szerezni. - A teaféléket nem sikerült meghatározni, valamint a számítógépes feladatban kicsit összekevertük a nemzeti parkokat - mesélte. Az öttömösi csapat erősségét, Gagát, azaz Pikó András Gáspárt Tor­nyai Kinga és Volford Bettina segítette. - Gaga éjjel-nappal kirándul, tagja a környezetvédelmi szakkörnek, egyszóval otthon van a bio­szban - nevetett Betti. Azért a lányokat sem kellett félteni. A fantá­ziadús Homoki Hangyalesők nevet felvett csapat hölgyei a számító­gépes játékban voltak a legjobbak. Az egész napos versenyt végül a pusztaszeri általános iskola csapata nyerte meg. A második helyen a mórahalmiak, a harmadikon pedig a röszkeiek végeztek. K.T. Nem nehéz megjósolni: kassza­siker lesz a szegedi társulat új produkciója. Korognai Károly né­hány évvel ezelőtt Pécsett már megrendezte a darabot, akkor is Balikó Tamás játszotta a főszere­pet. A pécsi direktor nem isme­retlen a szegedi közönség előtt, egy évtizeddel ezelőtt Don Jüan volt a nagyszínházban, majd a szabadtérin is fellépett. Rendez is, a szegedi operaénekesek közül többen évről évre visszatérő ven­dégek pécsi produkcióiban. Az elmúlt hetekben különösen zak­latott volt az élete, hiszen miköz­ben felesége, Hegyi Barbara és kislányuk, Rozi Budapestre várta haza, Szegeden próbált, Pécsett pedig a színházát irányította. Közben a Nemzeti Színházban is fellépett, ahol Schwajda György rendezésében Sebastiant alakítja A viharban. Hogy lehet egyszerre ennyi mindent csinálni? - Igazá­ból csak a színészet egyszemélyi felelősség - mondja mosolyogva Balikó Tamás, aki Budapestről megérkezve csak kávészünetnyi pihenőt tart, máris siet a szín­padra. - A rendezés már kollek­tív alkotás, az igazgatást pedig kifejezetten csapatmunkának te­kintem, noha vezetőként egy személyben vagyok felelős a négytagozatú, 320 főt foglalkoz­tató pécsi színházért. Bevallom, az elmúlt két-három hetem kü­lönösen nehéz volt, de kitűnő munkatársaim segítettek átvé­szelni. Másfél hónap telt el az új Nemzeti megnyitása óta, lassan belakják a színészek az épületet. - Átjárja valami bizsergés az em­bert, amikor ott játszik. Magyar színész 170 éve nem élhette át azt az élményt, hogy a telek ki­alakításától kezdve végigkövet­hesse egy teljesen új színház fel­építését. A Nemzeti hatemeletes épülete monumentális, nagysze­rű, de azt is el kell ismerni, nagy hibákat követtek el a színházte­rem, a nézőtér kialakításakor. Mégis csodálatos ott játszani. Mi Balikó Tamás a főszerepben. még akkor kezdtük A vihar pró­báit, amikor kétezer ember dol­gozott az építkezésen. Pallókon kellett átmennünk, hogy bejus­sunk a színházba. Tanulságos volt figyelemmel kísérni, hogy az utolsó hónapokban szinte ro­mantikus építkezési láz tört ki. Ebben a pillanatban nem tudom még megítélni, hogy a megszüle­tett előadások objektíven, min­denféle prekoncepció nélkül vizsgálva milyen értéket képvi­selnek. A kritika üti-vágja a pro­dukciókat. Mindannyian le va­gyunk nullázva, akik ott dolgo­zunk. Bizonyos kritikusi lobbi úgy tekint ránk, mint a szakma és a haza elárulóira. Ugyanakkor telt házakkal mennek az előadá­sok, szeptemberig nem lehet je­gyet kapni, és minden este ün­neplésbe torkollik. Valószínűleg egyik fogadtatás sem reális. Kis időnek el kell telnie ahhoz, hogy helyükre kerüljenek a dolgok. Fotó: Schmidt Andrea A tizedes meg a többiek né­hány éve már szokatlanul nagy szériában ment Pécsett. - A film­élmény csábítja be a nézőket a színházba. Egyszerűen kíváncsi­ak rá, milyen a legendás film színpadi változatban - mondja erre Balikó Tamás. - A siker titka a játék maga. Bár a történet is modellértékű, hiszen sajátos végjáték bontakozik ki előttünk. Egy konfliktusokkal teli, bármi megtörténhet szituációban lát­hatunk különböző archetipikus figurákat. A darabot nem tekin­tem klasszikus irodalmi alap­anyagnak, inkább helyzetgyakor­latok sorozata. A színészi játék, a metakommunikatív eszközök és a humor sokszor többet ér a szö­vegnél. Magas szakmai felké­szültséget követel ez az előadás. Izgalmas feladat új partnerekkel, más helyzetben újra életre kelte­ni a tizedest. H. ZS. Állásbörzére várták tegnap dél­előtt a Hansági Ferenc iskola di­ákjait. A 11 éve működő szegedi vendéglátó-ipari és idegenforgal­mi szakközépben 380 nappali és 220 esti tagozatos diák tanul. ­Az első állásbörze célja, hogy a gyerekek megismerhessék a ve­lük szemben támasztott igénye­ket, valamint tájékozódhassanak az elhelyezkedési lehetőségekről - tudtuk meg Keverné Mészáros Erika igazgatónőtől. Egy alapítvány által létrehozott Hanságiban pincéreket, szaká­csokat, cukrászokat és idegenfor­galmi szakembereket képeznek. Az intézmény fennállása óta mintegy 50 osztály végzett már. Az utolsó évesek többé-kevésbé el tudtak helyezkedni. Minden évben más és más szak a sláger. Pincért, máskor meg szakácsot kerestek a munkáltatók. A tegnapi börzén a Csongrád Megyei Munkaügyi Központ munkatársai ismertették a pá­lyakezdők lehetőségeit. Ezután több étterem, szupermarket, uta­zási iroda, cukrászda képviselői­vel beszélgethettek a hanságisok. K.T. Bőven akadt érdeklődő. Fotó: Schmidt Andrea Dóci környezetvédők lesték a hangyákat Tizedik alkalommal adott otthont a dóci általános iskola a Beretzk Péter komplex környezetvédelmi versenynek. A neves szegedi orvosról, ornitológusról, a „Fehér-tó atyjáról" elnevezett vetél­kedőre tíz csapat nevezett. A madarak gyorsan megnőttek a három hét alatt.

Next

/
Thumbnails
Contents