Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-24 / 95. szám

6 •MEGYEI TÜKÖR" SZERDA. 2002. ÁPRILIS 24. Dehény emlékére rendezett kiállítás A főkapitány az uszodából siet az értekezletre Lukács, a sportos tábornok A köztársasági elnök, Mádi Ferenc adta át a dandártábornoki kinevezést. Fotó: MTI Lukács János, akit Mádi Ferenc köztársasági elnök hétfőn lép­tetett elő dandártábornokká, minden napját az uszodában kezdi. Nem véletlenül él ilyen sportos életet Csongrád megye rendőrfőkapitánya. Évtizedek óta életének fontos része a sport. Ifjú korában számos si­kert ért cl kézilabdásként, s a napi hajtás is megköveteli a jó fizikai erőnlétet. - Tábornok úr, ön egy közel 1300 fős bűnüldözői apparátus első embere. Hogyan osztja be napját ahhoz, hogy minden feladatot időben meg tudjon oldani1 - Rendőri munkám hivatalo­san reggel fél 8-kor kezdődik, amikor is értekezleten hallgatom meg az ügyeletes tiszt jelentését, pontos .képet alkothatok arról, mi is történt Csongrád megyé­ben az elmúlt 24 órában. Befut­nak hozzám ilyenkor valameny­nyi város legfontosabb rendőri információi, tájékoztatnak he­lyetteseim, a hivatalvezető, meg­beszélést folytatok a sajtórefe­rensünkkel, s természetesen már reggel rangsoroljuk a legfonto­sabb tennivalókat is. Elárulom: soha nem tartok nagyon hosszú értekezletet. Már csak azért sincs erre szükség, mert rendkívül jól képzett vezetői gárda dolgozik fő­kapitányságunkon, s mi fél sza­vakból is megértjük egymást. - No meg, gondolom, azért sem időzhet sokat egy irodá­ban, mert ezernyi helyen vár­nak még Csongrád megye főka­pitányára. - Valóban akad tárgyalnivaló bőven. Hét elején például megvi­tatjuk a személyzeti ügyeket, van, amikor Budapestre kell utaznom, máskor hozzám je­lentkeznek be a legkülönbözőbb, megoldásra váró kérdésekben. Részt veszek a bűnügyi kabinet, a gazdaságvédelmi tanácsadó testület ülésein, s munkám nél­külözhetetlen eleme, hogy folya­matosan kapcsolatban legyek a megyei főügyészéggel, a bíróság­gal, a büntetés-végrehajtással, a vám- és pénzügyőrséggel. Emel­lett nagyon fontosnak tartom a határ menti együttműködés ápo­lását is. A munkarend szerint fél 4-kor elköszönhetnék a kapi­tányságtól, de ha a napi felada­tok úgy alakulnak, természetes szó sem lehet ilyen korai búcsú­ról. S ki ne felejtsem a vezetői ügyeleteket. Gyakran vállalok ilyet, s évek óta én vagyok szolgá­latban karácsonykor. Roppant egyszerű ennek indoka. Úgyis minden halaszthatatlan ügyben engem keresnének, hát akkor miért ne ünnepeljenek kollégáim családi körben. - Ennyi elfoglaltság mellett beszélhetünk-e egyáltalán ar­ról, mikor pihen a főkapitányi - Jut arra is idő. Nekem a legkel­lemesebb kikapcsolódás az, ha családom körében lehetek. Felesé­gemmel - aki a szentmihályi Gár­donyi Géza Altalános Iskola igaz­gatóhelyettese - többnyire három gyermekünk programjához igazít­juk sajátunkat. Rendszeresen ki­látogatunk például Levente fiunk asztalitenisz-versenyeire, figye­lemmel kísérjük Lilla lányunk eredményeit, ő az úszósportban jeleskedik. S örömmel vesszük, hogy Lóránt fiunk a lovaglást ked­velte meg. Ha pedig még mindig marad néhány, lazításra felhasz­nálható óra, akkor azt olvasással, zenehallgatással töltöm. - No és sporttal. Mert, ugye, igaz az a hír, hogy Csongrád megye rendőrfőkapitánya min­den napját a uszodában kezdi 1 - Pontosan így van, napi egy órán át úszom, mert ez megfele­lően formában tart, s frissen kezdhetem a munkámat. A sport egyébként is mindig életem fon­tos része volt. Előbb a Debreceni Dózsa első osztályú kézilabda­csapatában jászottam, majd a Szegedi Volán játékosa voltam. Rengeteg élvonalbeli meccsen léptem pályára, nyertem csapa­tommal bajnoki bronzérmet, há­romszor Magyar Kupát, indul­hattam a BEK-ben, a KEK-ben. A kézilabdától máig nem tudtam elszakadni, a Tisza Volán SC el­nökségi tagjaként tevékenyke­dem. BÁTYI ZOLTÁN Az alföldi festészet legneme­sebb hagyományait követte a földeáki születésű, Makón és Hódmezővásárhelyen élt De­hény Lajos. A fiatalon, még a művészi kiteljesedés előtt el­hunyt tragikus sorsú festőre most egy kiállítással emlékezik a makói József Attila Múzeum. Dehény Lajos 1906-ban született Földeákon, az ottani iskolaigazga­tó fiaként. Maga is pedagógus, rajztanár lett, de az alkotási vágy is fűtötte. Makón, majd később Hódmezővásárhelyen egyaránt aktív résztvevője volt a helyi mű­vészeti életnek. Több önálló kiál­lításon mutatkozott be, országos tárlatokra hívták, kepeit keresték. A negyvenes évek elején-közepén már sikeres festőként tartották számon. Feleségével - aki gyakran felbukkan modellként képein - és három fiával még a második világ­háborút követő első néhány évben is viszonylagos jómódban élt. Ebben az időben a nagy alföldi festők hagyományait követte. Különösen akvarelljeiről szóltak elismerően a kritikusok. Mint a nemrégiben megnyílt makói kiállítás anyagából is ki­tűnik, képein szívesen festette meg az alföldi tájat. Portrék, csendéletek és aktok ugyancsak szép számmal akadnak az alko­tások között. Arra azonban már nem kapott lehetőséget a sorstól, hogy művészete kiteljesedhes­sen. A baloldali fordulat éve után uralkodóvá vált szocialista rea­lizmus sematikus stílusához nem tudott és nem is akart alkal­mazkodni, ráadásul egyre súlyo­sabbá vált szívbetegsége. Utolsó éveit Makón töltötte óraadó tanárként és szakfelügye­lőként. Képeit ekkor már nem keresték, így családjára a nélkü­lözés nehéz esztendei köszöntöt­tek. Fiatalon, negyvenhat évesen halt meg. Művészetét vallásos meggyőződése miatt halála után sem becsülte meg az akkori poli­tika, csak később fedezték fel új­ra értékeit. A kiállításhoz, mely a művész halálának ötvenedik évfordulója alkalmából nyílt meg, három fia gyűjtötte össze a képeket. SZABÓ IMRE Dehény Lajos olajfestményei és akvarelljei május közepéig látha­tók a makói József Attila Múzeumban. Fotó: Karnok Csaba Elérkezett a várva várt pillanat: mostantól 5 héteil ét hetente egy hűséges előfizetőnkre rákacsint a szerencse! Felejtse el a lapból kivágható szelvényeket, a postaköltséget és minden egyebet! Hetente egy alkalommal közjegyző előtt, számítógép segítségével előfizetőink közül kisorsolunk egy szerencsés nyertest, aki hazavihet 30 OOO forintot a Magyar Külkereskedelmi Bank megtakarítási számláján. minden héten csütörtökön. A heti nyertes nevét a sorsolást követő pénteki Délmagyarországban és Délvilágban közöljük. £ V*v A játék együttműködő partnere: •MKB­6720 Szeged, Kölcsey u. 8. Tel.: 62/420-000 • Fax: 62/421-892 Délmagyqrország és Déliilág ...hogy otthon legyen! A játék résztvevői hozzájárulnak nevük és címük, valamint a nyeremény átadását megörökítő fotó közléséhez. A nyereménysorsoláson kizárólag azok a háztartások, intézmények és vállalkozások vesznek részt, melyek a sorsolás időpontjában érvényes Délmagyarország- és Délvilág-előfizetéssel rendelkeznek. A nyereményeket készpénzre nem váltjuk. A nyerteseket postai úton is értesítjük. A nyereményjátékban a Lapcom Kft. - Délmagyarország Kiadó dolgozói és közvetlen hozzátartozóik nem vehetnek részt. Bővebb felvilágositásért hívja munkatársunkat a 06-80/821-821-es, ingyenesen hívható telefonszámon. v Vivendi Telecom Hungary Kinek ajánljuk? • Kezelő internetezőknek , * • Azoknak, akik nem lógnak túl sokat a neten • Azoknak, akik otthoatffíOnkára vagy munka után használják az intjffietet Miért? • Inteflíéf fíozzáléres akár már bruttó 900 Ft tói • Egyszerű kapcsolódás az internetre • Igénybe vehető a telefonszolgáltatód áttal kínált internet kedvezmény A legjobb választás kezdőknek •Az akció a 2002 április 30-ifl megrendett előfizetésekre érvényes

Next

/
Thumbnails
Contents