Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-23 / 94. szám

KEDD. 2002. ÁPRILIS 23. •ÉP TESTBEN" 9 veszélyei MTI Brit közlekedésbiztonsági szakemberek szerint a gépkocsivezetés közbeni mobiltelefonálás veszélyesebb még az ittas vezetésnél is. A telefonáló gépkocsivezetők sokkal lassabban reagálnak a váratlan nehézségekre, hosszabb fékútra van szükségük, mint a forgalomra összpontosító társaiknak vagy az ittas vezetőknek állapította meg a brit közlekedéskutató laboratórium által Londonban közzétett jelentés. Az intézetben önkéntesek által végzett tesztvezetések egyértelműen bizonyították, hogy egy óránkénti 110 kilométeres sebességgel haladó gépkocsivezetőnek telefonálás közben több mint 14 méterrel hosszabb fékút kell a megálláshoz, mint egy olyannak, akinek nem köti le a figyelmét a beszélgetés. Az alkohol befolyása,alatt vezetőhöz képest is 30 százalékkal lassúbb a telefonáló sofőrök reakcióideje, az említett sebesség esetén 10 méterrel hosszabb fékút kell egy telefonáló gépkocsivezetőnek, mint ittas társának. A probléma megoldását egyáltalán nem segíti a hand-free szettek felszerelése a gépkocsikban, mivel nem csak a telefon kézben tartása, hanem maga a beszélgetés vonja el a gépkocsivezetők figyelmét a forgalomtól, az útjelektől. A kutatók ugyanakkor megállapították, hogy a gépkocsi utasával folytatott beszélgetés kevésbé befolyásolja a vezető koncentrálását. Nagy-Britanniában a közlekedési szabály nem tiltja az autóvezetés közbeni telefonálást, de egyre többen sürgetik a tilalom bevezetését, mivel keserű tapasztalatok támasztják alá, hogy igazak a felmérések, amelyek szerint minden harmadik gépkocsivezető vezetés közben rendszeresen telefonon intézi mindennapos dolgait. Hatékony a magyar járványügy vagyunk A NYUGATI 0RSZAG0KBAN - ELS0S0RBAN A LEGFEJLETTEBBEKBEN, PÉLDÁUL NAGY-BRITANNIÁBAN - FONTOLGATJÁK NÉHÁNY, EDDIG RENDSZERESÍTETT VÉDŐOLTÁS MEGSZÜNTETÉSÉT. ÍGY KERÜLT SZÓBA AZ ÚGYNEVEZETT MMR-0LTÁS, AZAZ A MUMPSZ, A KANYARÓ ÉS A RÓZSAHIMLŐ ELLENI OLTÁS SZÜNETELTETÉSE IS. HOGYAN MŰKÖDIK HAZÁNKBAN A VÉDŐOLTÁSI RENDSZER? Évek óta folyik a vita: szükségesek-e a kötelező védőoltások csecsemő és kisgyermekkorban, vagy elégedjünk meg a tiszta környezet, a mindenhol kitűnő személyi higiénia és a jóltápláltság védőhatásaival? Az Egészséges nemzetért népegészségügyi programrészletesen foglalkozik hazánk járványügyi helyzetével, és megállapítja, hogy a fertőző betegségek, és ezen belül a védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek számának csökkenése egyike a magyar közegészségügy legnagyobb sikereinek. Tehát a mi védőoltási rendszerünk, ismert körülményeink és a fokozódó bevándorlási tendencia ellenére hatékonyan működik. logos tehát a kérdés: ezt a hatékonyan működő rendszert szabad-e a külföldi kísérletezések és az ottani közegészségügyi körülményeken alapuló eredmények miatt megváltoztatni, esetleg csökkenteni az eddig alkalmazott védőoltások számát? A gyakorló orvos szempontjából egyértelmű a válasz: Isten őrizzen meg bennünket a változtatástól! Természetesen a folyamatos és eddig is alkalmazott módosítások ezután is elkerülhetetlenek, részben a tudomány fejlődése, részben a fokozódó migráció miatt. A másik érv működő hazai rendszerünk megőrzése mellett az, hogy közegészségügyi viszonyainkat, környezetünk tisztaságát, saját személyi higiéniánkat nem lehet összevetni a magyarnál jóval gazdagabb és fejlettebb országok állapotával. Nálunk a bejelentett fertőző betegségek több mint felét gyomor-bélrendszeri fertőzések adják, amelyek a kellő tisztasággal megelőzhetőek lennének. Hazánk járványügyi helyzete európai összehasonlításban is jónak mondható. Az elmúlt években jelentős, nagy influenza járvány nem volt, köszönhetően a térítésmentes védőoltások népszerűségének. A HIV-fertőzések száma évente 70 körül van, ami az Európai Unió átlagánál kedvezőbb. Óriási sikernek könyvelhető el, hogy a környező országokban észlelt némely régi és igen veszélyes fertőző betegség (diftéria, kolera) nem érte el hazánkat. A vírusos májgyulladások száma örvendetesen csökkent, hasonlóan a Haemophylus influenzae kórokozó által okozott betegségek számához. Összességében elmondhatjuk, hogy a jelenlegi helyzetfenntartása és fejlesztése, részben a járványügyi felügyelet hatásosságának növelése és a védőoltások ésszerű bővítése látszik alapvető célunknak, nem pedig a sikerrel alkalmazott védőoltások megszüntetése. A jelenleg alkalmazott védőoltásaink biztonságosak, oltási szövődményekről elvétve hallunk. Az oltás helyén keletkező duzzanat, bőrpír, fájdalom, láz, mozgáskorlátozottság esetleges, néhány óra múlva, illetve egy-két nap után elmúlik. DR. LAV1CSKA KÁLMÁN Külföldön a legtöbb turista hasmenést és májfertőzést kap védőoltással KÜLFÖLDÖN KÜLÖNFELE BETEGSEGEK LESELKEDNEK AZ UTAZÓRA: A FÉREGFERTŐZÉSTŐL KEZDVE A BŐR LEÉGÉSÉN ÁT EGÉSZEN A KÖZLEKEDÉSI BALESETEKIG SZÉLES A SKÁLA. A HOSSZABB ÚTRA INDULÓK MÉG IDŐBEN FELTÉTLENÜL KÉRJÉK Kl HÁZIORVOSUK TANÁCSÁT ÉS A SZÜKSÉGES GYÓGYSZEREKET ÍRASSÁK FEL. Oly mértékben megnövekedett az emberek és a magukkal hurcolt betegségek mozgása és forgása a világban, hogy ez az egészségmegőrzésben és védelemben új kihívásokat teremtett. Dr. Ternák Gábor a Baranya Megyei Kórház orvosa a nemrégiben tartott csongrádi orvos-továbbképző konferencián részletesen beszélt a turistaútra indulók egészségügyi védelméről és a külföldről behurcolt betegségekről is. Előadása nyomán szólunk néhány fontos tudnivalóról. Évente körülbelül 700 millió ember utazik javarészt a Föld trópusi országaiba. Ebből közel egymillióan folyamatosan járják a világot. Az utóbbi években turisták mellett megnőtt a háború vagy gazdasági katasztrófa miatt menekülők száma. A tendenciára jellemző, hogy az utazások sebessége rendkívül fölgyorsult az elmúlt félévszázadban, a világ bármelyik részéről 36 órán belül el lehet jutni bárhová. Naponta egymillió-négyszázezer ember lépi át a nemzetközi határokat. A magyar határőrök például öt-tízezer illegálisan érkezőt „gyűjtenek be", akik csak átutaznak az országon, és korábban nem estek át átfogó szűrővizsgálaton. A háborúból - Afganisztánból, Bangladesből - menekültek testileg és lelkileg betegek, hiányos a táplál• Fotó: Kantok Csaba kozásuk és gondozásra szorulnak. Az Afrikából és Ázsiából érkezőknél a trópusi betegségek és az AIDS fordul elő leggyakrabban. Magyarországról évente több millióan utaznak külfödre, ahol különféle betegségek leselkednek az óvatlan turistákra: a féregfertőzésektől kezdve a bőr leégésén át egészen a közlekedési balesetig széles a skála. Á statisztikai adatok szerint százezer turistából (csak!) öt betegszik meg - leggyakrabban hasmenést és májfertőzést kapnak. Ugyanis a fejlődő országokban e betegségek sokkal nagyobb valószínűséggel támadnak. A betegség forrása többnyire az ottani ivóvíz, a kagyló vagy más helyi csemege. Főként az afrikai országban sokan kapnak maláriás fertőzést. Célszerű a szúnyogokat elriasztani, avagy szúnyoghálóban aludni. (Bár oda is bebújhat egy-egy „élelmes" példány!) Aki külföldi útra, legfőképpen valamelyik trópusi országba indul, feltétlenül kérje ki háziorvosa tanácsát és a szükséges gyógyszereket írassa fel. Sárgaláz ellen nagyon hatékony a védőoltás. A Távol-Keleten előfordulhatnak olyan lázas betegségek, amikre nehéz felkészülni. Gyakori, hogy a légkondicionáló berendezés szórja szét a kórokozókat. Utazás előtt ajánlott tetanuszoltást kérni, ugyanis több távoli országban - Indiában, Fülöp-szigeteken, Nepálban sok veszett kutya rohangál az utcákon. Jó tudni, influenza nemcsak a mérsékelt égövi országokban, hanem például Pápua-Új-Gineában is betegít. Ezekben a forró éghajlatú országokban nyáron gyakorta tombol a járvány. Másik veszélyforrás az aviáninfluenza, aminek a kórokozója csirkéről emberre terjed. A Távol-Keleten megint felütötte a fejét ez a járvány, ezért sok millió csirkét levágtak és azóta olcsó (külföldről származó) csirkehúst kínálnak Magyarországon is. Nem árt a fertőzésektől óvni magunkat idehaza sem, ha piacon, erdőben, hazai vagy ha távoli, külföldi úton járunk. Ugyanis megfelelő ellátás nélkül a legártatlanabbnak vélt influenzába is bele lehet halni. B. GY. GY. Az olívaolaj j ó a szívbetegeknek és csökkenti a koleszterint MTI PRESS Ahol olívaolajat használnak az étkezéshez, kisebb a szív- és érrendszeri megbetegedések veszélye. A tudósok az ismert tény háttér-okait is felderítették. Ha minden nap elfogyasztunk két evőkanálnyi olívaolajat, akkor ezáltal csökkenthetjük a koleszterinszintünket - ezt állítja az a tanulmány, amely az European Journal of Clinical Nutrition című szaklapban jelent meg. A kísérleti eredmények megmagyarázzák, miért fordulnak elö jóval ritkábban a különböző szívás érrendszeri betegségek azoknál, akik úgynevezett mediterrán étrenddel élnek (azaz sok gyümölcsöt, zöldséget, gabonát fogyasztanak, s szervezetük inkább telítetlen zsírsavakat kap például az olívaolajból -, mintsem húsokban található zsírsavat). Kísérleteiket a kutatók 16 egészséges, 25 és 65 év között lévő önkéntessel végezték: mindannyian napi 25 milliliter olívaolajat kaptak étrendjük kiegészítéseként több héten át, majd öszszehasonlították a kísérleti időszak előtt, s után vett vérmintákat. Azt tapasztalták, hogy az olívaolaj fogyasztása nyomán növekedett a vérben lévő antioxidánsok (így például a fenolok és az E-vitamin) aránya, valamint a telítetlen zsírsavak mennyisége. Ráadásul ezekkel a változásokkal párhuzamosan csökkent az oxidálódott koleszterin mennyisége. Köztudomású, hogy ez a vegyület tönkreteszi a vérereket és hosszabb távon szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához vezet. ORVOSVICCEK HOGYAN ELJUNK SZÁZHÚSZ ÉVIG? - Mit keresel, drágám? - Egy orvosi könyvet, az a címe: „Hogyan éljünk százhúsz évig?" - Ne keresd, mert tűzbe dobtam! Tudod észrevettem, hogy anyád elkezdte olvasni! KÉRDÉSAZ ASSZISZTENSNŐHÖZ - Hová küldjem a beteget? Hogy is hívják egyszerűen, ahol a reumás betegek mozgásterápiája történik? - Csúzda. EPEBAJ - Doktor Úr! Én úgy félek! A nagybátyámat is epebajjal kezelték és gyomorfekélybe halt bele! - Nyugodjon meg! Nálam ez nem fordulhat elő. Ha én valakit epebajjal kezelek, abba is hal bele. A stresszoldó és élénkítő s okol ádé A finom csokoládés palacsinta megnyugtatja a kedélyeket. (Fotó: Schmidt Andrea) Nemhogy ártalmas - kifejezetten jó hatással van szervezetünkre a csoki. Persze, csak ha mértékletesen fogyasztjuk. A csokoládéfogyasztás veszélyes, vagy éppen hasznos jellegéről már rengeteget írtak, s ez a kérdés mindig aktuális. Mivel a köztudatban sok-sok tévhit is él, a Destination Santé című francia internetes honlap összefoglalta a csokoládéfogyasztással kapcsolatos hasznos tudnivalókat. Kezdjük rögtön a legfontosabbak tényleg hizlal a csokoládé? Igen is, meg nem is. Száz gramm étcsokoládéban nagyjából annyi kalória van, mint 200 gramm sült krumpliban (körülbelül 500), azaz a fogyókúrázóknak valóban kerülniük kell ezt az édességet. De akinek nincs gondja a súlyával, annak a csokoládé mértékletes fogyasztása egyáltalán nem tiltott. Egyes állítások szerint a csokoládé növeli a koleszterinszintet. Ez nem igaz! Az étcsokoládéban nincs koleszterin, sőt: olyan vegyületeket tartalmaz, amelyek fékezik a más táplálékokkal a szervezetünkbe került koleszterin felszívódását. Az viszont igaz, hogy a csokifogyasztás stresszoldó, élénkítő hatású: olyannyira, hogy egyes kutatók már-már a gyengébb kábítószerekhez, például a vadkenderhez hasonlítják ezen édesség hatását. Ennek ellenére elég ritkán találkozni olyan személyekkel, akik - a kábítószer-függőséghez hasonlóan - „csokoládéfüggővé" váltak volna. Ilyen jelenség leginkább egyes nők esetében figyelhető meg a menstruáció előtt, amikor túlzott csokifogyasztással akarják levezetni stresszes helyzetüket. Végül még két másik hasznos jó tanács a francia szakértőktől: a csoki hozzájárulhat a migrén kialakulásához (akárcsak a fehérbor, ez is tartalmaz egy olyan vegyületet, a tyramint, amely segíti a fejfájás kialakulását), ellenben nem segít az elalvásban, sőt: mivel koffeint tartalmaz, inkább ébren tartja az embert.