Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-19 / 91. szám

PÉNTEK, 2002. ÁPRILIS 19. •MEGYEI TŰKOR" 9 PULITZER-DÍJAK A Pulitzer-díjat elnyerők érmet és pénzt is kapnak, de az összeg eltörpül az erkölcsi érték mellett, hiszen a kitüntetettek között olyan nagyságok szerepelnek, mint John Steinbeck, Ernest Hemingway vagy John F. Kennedy. Az idén Pulitzer-díjakkal a szeptember 11 -i terrorcselekmény-sorozat feldolgozóit ismerték el. Például a The New York Times szerkesztősége hét díjat kapott. Magyarországon 1991 óta ítélik oda a Joseph Pulitzer Emlékdíjakat. A pályadíj összege: kategóriánként 300 ezer forint és 1000 dollár. E kitüntetést a magyar származású Paul A. Fabry és a Magyar Hitelbank Rt. alapította. HENRY FORD Az amerikai autómérnök és autógyáros, Henry Ford első benzinmotoros kocsiját 1893-ban készítette el, majd 1899-ben létrehozta a saját autóit tervező detroiti vállalatot. Az 1903-ban beindított Ford Motor Company - Galamb József ötlete nyomán először alkalmazta a modern tömegtermelés szerelőszalag-technikáját a híres T-modellnél. Foglalkozott repülőgép- és traktorgyártással is. Pulitzer József a makói kereskedő fia Amerikában sajtómágnás lett A sajtó atyja: morális erő a nyilvánosság Isteni szikra: kiállítás a Móra Ferenc Múzeumban A makói Galamb József és a Ford T-modell Emléktábla a szobortalapzaton Magyarságát soha nem tagadta meg, egyszer haza is látogatott. Ő volt az amerikai kongresszus első magyar származású tagja, nevét emléktábla őrzi a New York jelképének számító Szabadság-szobor alján: az ő kezdeményezésére indult sikeres gyűjtés a talapzat költségeinek fedezésére. Hatalmas vagyonának nagy részét is jótékonysági célokra adományozta. Pulitzerben tisztelik az amerikai modern hírlapírás atyját, aki azt vallotta: „a sajtó legfőbb küldetése nem csupán a hírközlés, hanem a közszolgálatiság". Alapelve volt a pontosság, a megbízhatóság és a függetlenség - anyagi és politikai értelemben egyaránt. Pulitzer szerint „a világon a legnagyobb morális hatóerő a nyilvánosság", szabad sajtó nélkül nem létezhet igazi demokrácia. Éppen ezért végrendeletében kétmillió dollárt hagyott a New York-i Columbia egyetem újságírói karának megszervezésére, mivel a zsurnalizmust nemcsak szakmának, hanem hivatásnak tekintette. Az általa létrehozott alapítvány kamataiból osztják 1917 óta minden évben a Pulitzer-díjakat, az újságírók legnagyobb és legirigyeltebb kitüntetéseit. VT. Isteni szikra címmel kiállítássorozatot rendez a szegedi Móra Ferenc Múzeum. Az első tárlat ma nyílik: a T Ford autót tervező, makói születésű Galamb József munkásságát ismerheti meg a közönség. A magyarok - a világ népességén belüli arányuknál sokkal jelentősebb mértékben - hozzájárultak az emberi fejlődéshez. Szűkebb hazánknak is van mivel büszkélkednie: elég itt Szent-Györgyi Albert nevét említeni: ő az egyetlen olyan tudós, aki magyarországi, pontosabban a szegedi egyetemen végzett kutatásainak elismeréseként vehette át a Nobel-díjat. A Móra Ferenc Múzeum Isteni szikra címmel kiállítássorozaton mutatja be azokat, akikre büszkék lehetünk. Az Isteni szikra című kiállítások között az első: Galamb József és a Ford T-modell, azaz egy világraszóló karrier bemutatása. A tárlatot ma 16 óra 30 perckor a szegedi Móra Ferenc Múzeumban Halmágyi Pál, a makói József Attila Múzeum igazgatója nyitja meg. A makói József Attila Múzeum gyűjteményéből válogatott kiállítás május 26-áig tekinthető meg. Galamb József 1881 -ben született Makón. Érdeklődése a műszaki pályák felé vonzotta, így 1896-tól a szegedi Fa- és Fémipari Szakiskolában tanult, majd Budapesten, az Állami Felsőipariskolában. Itt fejezte be tanulmácégként Ford-lerakatokat, szerelőműhelyeket működtettek Magyarországon, így például Makón és Békéscsabán. Utolsó magyarországi útja alkalmával előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész Egylet székházában, és filmet is vetített a Ford-gyártmányokról. Galamb József a világ egyik legnagyobb autógyártó konszernjének nyugdíjas főmérnökeként 1955. december 4-én, 74 éves korában, Detroitban hunyt el. A szegedi kiállítás Galamb József életének és munkásságának állít emléket. A tárlaton láthatók többek között a mérnök által használt eredeti tárgyak: egy colstok, egy bőr irattáska, családi fotók és feljegyzések; Ford-katalógusok; Ford-makettek. A makói születésű amerikai sajtómágnás, Pulitzer József, avagy Joseph Pulitzer az újságíróknak adható legmagasabb szakmai kitüntetés, a Pulitzer-díj alapítójaként világhírű lett. Pulitzer József 1847. április 10-én született Makón, elszegényedett kereskedőcsaládban, és Budapesten végezte tanulmányait. Ő maga nem a hivatal, hanem a katonai pálya iránt vonzódott, de hiába. Gyenge egészsége, rossz szeme miatt, sorra elutasította az osztrák hadsereg, a francia idegenlégió és az angol gyarmati hadsereg. Semmiből lett sajtóbirodalom nyait és lett - mai fogalmaink szerint - üzemmérnök. A Monarchia haditengerészeténél 1901-től szolgált műszaki altisztként. Innen származott Galamb József ismeretsége Horthy Miklóssal, a későbbi kormányzóval. Leszerelése után egy ideig Hódmezővásárhelyen, majd Aradon, a „Magyar Automobil Rt. Arad" cégnél dolgozott. Ösztöndíjjal 1903-ban ment Németországba tanulmányútra, itt hallotta, hogy 1904-ben az Egyesült Államokban, Saint Louisban autó-világkiállítás lesz. így aztán Galamb az USA-ba utazott, és először New Yorkban, majd Pittsburgh-ben vállalt munkát. Az autókiállítás olyan nagy hatást tett rá, hogy elhatározta, Amerikában marad. A Éord céghez 1905-ben lépett be Galamb József. A Ford Művek és Galamb József neve a Ford T-modell révén kapcsolódott elválaszthatatlanul össze. A T Ford tervezése 1907-ben kezdődött, és 1908. október 1-jére készült el az autó. Az egyszerűen kezelhető, megbízható konstrukció és a kedvező ár annyira megnyerte a vevők tetszését, hogy a típust 1927-ig gyártották. Ugyanilyen sikert aratott a farmerek között a szintén Galamb József által tervezett Fordson traktor. A kiállításon több színes katalógus mutatja be a T-modell különböző variációit. A bemutatott traktorkezelési utasítások között még orosz nyelvű példány is akad. Galamb József 1911-től 1932-ig többször is hazalátogatott. Testvéreivel együtt, családi Tizenhat évesen hajófűtőként vándorolt ki Amerikába, ahol még éppen részt vehetett a polgárháború utolsó szakaszában. Lőporfüstöt azonban itt sem szagolt és az elsők között kapta meg az obsitot. Számos mesterséget kipróbált, volt sikertelen öszvérápoló, bálnavadász és temetőgondnok, végül újságírónak állt. A St. Louis-i német nyelvű Westliche Posthoz szegődött el, a közönség hamar megkedvelte színes, érdekes írásait. Idővel egyre nagyobb részesedést vásárolt az újságban, végül tulajdonos lett. Fokozatosan felvásárolta és egyesítette a város lapjait, és 1878-ban már a tulajdonában lévő Post-Dispatch volt a környék legolvasottabb lapja. 1869-ben kapta meg az amerikai állampolgárságot, nem sokkal később pedig Missouri állam parlamentjébe választották. Lövöldözős újságíró és politikus Liberális-republikánus képviselőként azzal tűnt ki Pulitzer, hogy egy szóváltást követően az ülésteremben rálőtt vitapartnerére - mivel azonban a dolog a Vádnyugaton történt, megúszta pénzbírsággal. A párt összeomlása után demokrata lett és halála végéig az is maradt. St. Louisból 1883-ban távozott, mert nem volt hajlandó pisztolypárbajt vívni azzal a kollégájával, aki lelőtte lapjának vezércikk-íróját. A szemét és életét féltő Pulitzer a fenyegetések és a közmegveMakón emlékeznek a város nagy szülöttjére, Pulitzer Józsefre. tés elől New Yorkba költözött. Itt megvásárolta a csőd szélén tántorgó The World című újságot és a város legnépszerűbb és legjövedelmezőbb sajtótermékévé tette. A The World egyszerre volt népszerű tömeglap és minőségi elitújság, amelyben mindenki megtalálhatta, amit keresett. Volt benne oknyomozó írás, önreklám, magas színvonalú politikai vezércikk, botrány és szenzáció egyaránt, sőt 1883-tól képregényeket is közölt. Megesett, hogy egyik újságírónője felvétette magát a helyi kórházba, hogy aztán leleplező cikket közölhessen az ott uralkodó tűrhetetlen állapotokról. UgyanakFotó: Kamok Csaba szó két sajtómágnás árban és minőségben is sorra egymás alá kínált, sokak szerint döntő szerepük volt az 1898-as spanyol-amerikai háború kirobbantásában. Pulitzer romló látása és gyöngülő egészsége miatt 1887-től fokozatosan visszavonult újságjainak napi szerkesztésétől, de megtartotta az irányítást. Élete végére szinte teljesen megvakult, megtépázott idegrendszere a legkisebb zajt sem tudta elviselni. Előbb csak egy nagy ház belsejébe húzódott vissza, majd egy hajóra költözött, és itt élt 1911. október 29-én bekövetkezett haláláig. kor az érdeklődés fokozása érdekében 1889-ben Verne nyomán meghirdették a 80 nap alatt a Föld körül versenyt. A győztes végül 72 nap alatt teljesítette a távot. Recept a népszerű tömeglapra Pulitzer hevesen és olykor tisztességtelen eszközökkel küzdött a Hearst-birodalom lapjaival, a nem túl nemes verseny eredménye lett a „sárga" sajtó. A név onnan ered, hogy a lapokat a jobb eladhatóság érdekében feltűnő sárga papírra nyomtatták. A szenzációkra vadáA T Ford autó egy példánya a budapesti Közlekedési Múzeumban látható; egy fölújításra váró kocsi pedig a makói diákok keze nyomán születik újjá. Fotó: Gyenes Kálmán Galamb József érdeme az új sebességváltó és a szerelőszalag megalkotása is.