Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-18 / 90. szám

CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 18. •VÁLASZTÁS 2002* 9 Fotók: Schmidt Andrea készülten várja az újabb vasárnapi erőpróbát. Közölte, hogy a nyilvánosság kizárásával tartott keddi főpróbán az informatika hibátlanul teljesített. Egyebek mellett szólt arról is, hogy vasárnap este az interneten folyamatos tájékoztatást adnak a szavazatösszesítésről, és ennek során a 386 képviselői hely megoszlását a parlamenti patkó formájában is bemutatják majd. IGAZOLÁSOK Az OVB módosította az igazolással való szavazások tárgykörében múlt héten kiadott állásfoglalását. Az OVI ugyanis arról tájékoztatta a testületet, hogy jelentős nehézségeket okoz a választási apparátus számára ennek ellenőrzése. Az OVB korábban azt írta elő, hogy utólag ellenőrizni kell az igazolással szavazó, s a második forduló előtt lakcímet váltók esetében, hogy az első fordulóban részt vettek-e eredményes szavazásban, a jelölt megválasztásában. Az OVB rögzítette, hogy jogszerűtlen lenne, ha ugyanaz a személy két jelöltre is szavazhatna költözése miatt. Megállapították azt is, hogy mindazok, akik fiktív lakcímbejelentés alapján szavaznak, bűncselekményt követnek el. Az eddigi adatok alapján az OVI munkatársa tíz körülire becsülte azoknak a számát, akik kétszer szavaztak. A választásra jogosultak részvételi aránya régiók szerint* (százalék) Megnevezés 1990 1994 1998 * Az első forduló adatai alapján Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen: Hat körzetben szavazunk a hét végén Az idei országgyűlési képviselő-választás második fordulója április 21-én, vasárnap lesz. Külön értesítést nem kapunk, de abban a szavazókörökben voksolhatunk, amelybe az első fordulós meghívó szólt. Csongrád megyében - Hódmezővásárhely, Mártély, Mindszent és Székkutas település kivételével április 21-én, vasárnap mindenhol lesz szavazás. A választás második fordulójára már nem küldenek újabb értesítést a szavazás helyéről és idejéről. Most vasárnap mindenki ugyanabban a szavazókörzetben adhatja le voksát, ahová az első fordulóra várták. Ideiglenes tartózkodási helyükön csak azok szavazhatnak e napon, akik már az április 7-i, első választási fordulót megelőzően igazolást kértek ehhez állandó lakóhelyük önkormányzatától. A második fordulóban - az előző alkalomhoz hasonlóan - reggel 6-tól este 7 óráig tartanak nyitva a szavazóköri fülkék. A mostani, második fordulóban csak egyéni képviselőjelöltekre lehet szavazni azokban a választókerületekben, ahol az első fordulóban érvényes volt a szavazás - azaz a választópolgároknak több mint a fele szavazott -, de egyik jelölt sem kapta meg a szavazatoknak több mint a felét. A második választási forduló érvényességének előfeltétele, hogy a szavazáson a választópolgárok több mint egynegyede részt vegyen. Ha a lehetséges három politikus aspiráns közül bármelyik időközben visszalép, helyébe másik jelölt nem léphet. Képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szintén a második forduló után osztják ki a mandátumokat az országos listáról. A töredékszavazatok alapján kiosztják az országos listán elérhető mandátumokat, amelyekhez az országos listán szereplő jelöltek a bejelentés sorrendjében jutnak hozzá. Április 7-én mintegy 5,7 millióan járultak az urnákhoz, a több mint 8 millió választásra jogosult állampolgár 70,53 százaléka. Időhiány vagy érdektelenség ? Az alföldiek igen lusta voksolók A választási kampány idején a pártok ajánlatai mellett az is elhangzik: szavazni márpedig el kell menni. MUNKATÁRSUNKTÓL Polgári öntudat ide vagy oda, tény: nyugati szomszédaink többségében a választáson való részvételi arány jóval nagyobb, mintegy 70-90 százalékos. Mint az a táblázatból kitűnik, Magyarországon a rendszerváltás utáni három országgyűlési választás első fordulójában a szavazásra jogosultak alig több mint hatvan százaléka élt a voksolás jogával. Mindhárom választáson az átlagosnál nagyobb mértékben vettek részt a közép-magyarországi és a közép-dunántúli választók, míg az Alföld északi és déli részén élők egyaránt passzívak maradtak. Bár az állampolgári jogait mindenki egyformán gyakorolhatja, úgy tűnik, a tudatosság az anyagi helyzettől, a képzettségtől és a tájékozottságtól is függ. A szavazók aránya azokban a térségekben emelkedik az országos átlag fölé, ahol fejlődőképes és jól működő a gazdaság, magasabb az egy főre jutó GDI) és kedvezőbb a háztartások jövedelmi helyzete. A dél-alföldiek nem büszkélkedhetnek politikai aktivitásukkal: az adatok alapján a legérdektelenebb embereket tömörítő régiók versenyében mi állnánk a dobogó második fokán. Az OVB elejét vette a választási migrációnak Vasárnap második forduló A választási folyamat az alkotmányos és a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően zajlott és zajlik most is. Ezt Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság (OVB) elnöke jelentette ki azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyen az országgyűlési választás második fordulójával összefüggő tudnivalókról szóltak. Az elnök hozzátette: mindez nem jelenti azt, hogy a választási folyamatban nem kerültek felszínre olyan problémák, törvénysértések, amelyeket ki kell vizsgálni a választási szerveknek. BUDAPEST (MTI) Ficzere Lajos elmondta: az OVB az elmúlt hetekben mintegy száz panaszt tárgyalt, 18 állásfoglalást adott ki. Ezek száma jóval nagyobb a négy évvel korábbinál. Ennek ellenére azonban a Legfelsőbb Bíróság idáig mind a 13 ügyben helytállónak tartotta az OVB határozatát, amely ellen panaszt nyújtottak be. Ficzere Lajos az OVB állásfoglalásai közül néhányat kiemelve szólt arról, hogy e döntéseikkel elejét vették a választási migrációnak, annak, hogy egyesek az első forduló után lakcím-változtatással a második fordulóban ismét szavazzanak. Elősegítették azt is, hogy a pártok delegáltjai lehetőség szerint azonnal megkapják a szavazatösszesítések jegyzőkönyvét. Egy MIÉP-es panasz kapcsán pedig az OVB elrendelte az első fordulóban igazolással szavazók (43 ezer ember) számítógépes ellenőrzését, hogy kiszűrjék az esetlegesen kétszer szavazókat. Az Országos Választási Iroda (OVI) előzetes adatai szerint 10 körül van ezek száma, a végleges helyzetről az OVB csütörtöki ülésén számol be az iroda. Rytkó Emília, az OVI titkárságvezetője kijelentette, a választási iroda a legjobb tudása szerint mindent megtett azért, hogy tökéletes feltételeket teremtsen a második fordulóhoz. Ismertette azt is, hogy a 131 választókerületből 119 helyen két jelölt, 12 helyen pedig 3 jelölt, összesen 274 jelölt verseng a képviselői mandátumokért. Tudatta azt is, hogy vasárnap este 9-10 óra között várhatók az előzetes végeredmények. Rytkó Emília beszámolt arról, hogy az OVI vezetőjének utasítására a választási irodák a helyben szokásos módon (plakát, szórólap, kábeltévé, hangosbemondó stb.) tájékoztatják a választókat arról, hogy hol, mely választókerületekben lesz ismét voksolás. Tudatta azt is, hogy vasárnap csakúgy, mint két héttel korábElső szavazók az első fordulóban. ban reggel 6-tól este 7-ig szavazhatnak az érintettek ugyanazokban a szavazókörökben, ahol korábban. Emlékeztetett rá, hogy a szavazáshoz ezúttal is szükség van a személyazonosító és a lakcímigazolványra. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szavazólapot a választó előtt kell lepecsételni és azt a borítékba helyezve kell az urnába dobni. Kitért arra is, hogy a papírból készült szavazófülkéket mindenütt csak kiegészítő jelleggel alkalmazzák majd a fafülkék mellett. Megjegyezte: a szavazást követő három napon belül bárki megtekintheti a helyi választási irodán a választás végeredményét tartalmazó jegyzőkönyvet. Deményné Kertész Krisztina, az OVI informatikai felelőse tájékoztatást adott arról, hogy a választás informatikai háttere felA választó és az urna. Választási eredmények, anno: számok és százalékok Olvad a választásban részt vevő pártok száma. De nem csak ezért érdemes összevetni az április 7-ére kitűzött választások előtti három szabad országgyűlési képviselő-választást jellemző számsorokat. 1990. március 25. és április 8.: A több mint negyven év óta az első szabad többpárti parlamenti választásokon 30 párt indított jelöltet, 12 tudott országos listát állítani. A választásra jogosultak száma 7 822 764 fő volt. Az első szabad választás első fordulójában 65,10 százalékos, a másodikban 45,54 százalékos volt a részvétel. A pártlistákra leadott szavazatok alapján 6 párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb akkor az országosam összesített érvényes szavazatok 4 százaléka volt): Magyar Demokrata Fórum 24,73 százalék, Szabad Demokraták Szövetsége 21,40 százalék, Független Kisgazdapárt 11,73 százalék, Magyar Szocialista Párt 10,89 százalék, Fiatal Demokraták Szövetsége 8,95 százalék, Kereszténydemokrata Néppárt 6,46 százalék. A második forduló után kialakult végeredmény: a szavazatok száma alapján az MDF 164, az SZDSZ 92, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 21, a KDNP 21, az Agrárszövetség 1 mandátumhoz jutott. Rajtuk kívül 6 független és 4 többpárti támogatottságú képviselő került még be a parlamentbe. Az országgyűlés 1990. május 2-i alakuló 'ülésén - a frakciók létrejötte kissé átalakította a mandátumok elosztását. 1994. május 8. és 29.: A második szabad parlamenti választásokon több mint 20 párt indított jelöltet, 15 párt tudött országos listát állítani. A választásra jogosultak száma 7 959 228 fő volt. Az első fordulóban 68,92 százalékos, a másodikban 55,11 százalékos volt a részvétel. A pártlistákra leadott szavazatok alapján ismét 6 párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb akkor már 5 százalék volt)": Magyar Szocialista Párt 32,99 százalék, Szabad Demokraták Szövetsége 19,74 százalék, Magyar Demokrata Fórum 11,74 százalék, Független Kisgazdapárt 8,82 százalék, Kereszténydemokrata Néppárt 7,03 százalék, Fiatal Demokraták Szövetsége 7,02 százalék. A második forduló után az MSZP 209, az SZDSZ 69, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20, az Agrárszövetség 1, a Liberális Polgári Szövetség-Vállalkozók Pártja 1 mandátumot kapott. Az országgyűlés 1994. június 28-i alakuló ülésén vált véglegessé a pártok részesedése a mandátumokból. 1998. május 10. és 24.: A harmadik szabad választásokon 20 párt indított egyéni-jelöltet, és 12 tudott országos listát állítani. A választásra jogosultak száma 8 062 708 fő volt. Az első fordulóban 56,26 százalékos, a másodikban 57,01 százalékos volt a részvétel. A pártlistákra leadott szavazatok alapján 5 párt került be a parlamentbe (a bejutási küszöb ismét 5 százalék volt): Magyar Szocialista Párt 32,10 százalék, Fidesz-Magyar Polgári Párt 28,38 százalék, Független Kisgazdapárt 13,41 százalék, Szabad Demokraták Szövetsége 8,11 százalék, Magyar Igazság és Élet Pártja 5,64 százalék. A második forduló után az 1998. június 18-án összeült új országgyűlésben lett végleges a mandátumok eloszlása. A pártok támogatottságának változása 1998-hoz képest, területi listás szavazatok alapján