Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-02 / 76. szám

KEDD, 2002. ÁPRILIS 2. • AKTUÁLIS­3 Győztesek, vesztesek KOVÁCS ANDRÁS Piros, fehér, zöld, ez a magyar föld! - vágja ki büszkén a négy és fél éves gyerekember, miután a felnőtt kifogy a varázsigékből. A papíron addigra már szerepel a csiribí-csiribá, a hókuszpókusz, meg az abrakadabra, de kellene még. Erre jön húsvétvasárnap délelőttjén a piros-fehér-zöld. Ez nem varázsige, ez inkább mon­dóka, világosítom fel a nagybetűkkel ismerkedő kisembert, majd megkérdezem: miről jutott eszébe ? Mutatja a lehaMtott televí­ziót, s valóban, az egyik magyar közszolgálati csatomán nyugta­tó hangú istentiszteletet közvetítenek, s a rendező hosszan időzik egy kokárdát viselő, fáradt-büszke, ősz hajú asszonyon és gyak­ran vissza is tér rá a kamera. ' Nemrégiben az óvodában a gyereknek is kitűzték a nemzeti­szín szalagpt, akkor taníthatták meg a mondókára, amelyet most varázsigeként próbál elsütni, nehogy kifogyjunk az írnivalóból. Amúgy nagyon megsértődött, amikor másnap már nem enged­ték viselni a kokárdát, mondták, elmúlt az ünnep. így persze meg­kérdezi, a néni akkor miért hagyhatta meg ? Öreg már és elfelej­tette levenni a nagykabátjáról - próbálom kivágni magam, de ez nem igaz, így mindjárt javítok is. A néni nagyon, de nagyon sze­reti a magyar földet, azért hordja még sokkal az ünnep után is. Amikor a közszolgálati televízió közérdekű közleményként kezdte sugározni a miniszterelnök országértékelő beszédeit is szer­vező egyesület felhívását, miszerint a választások második fordu­lójáig kokárdát viseljen minden nemzeti érzelmű magyar - el­kezdődött valami. Kolléganőm egyenesen zavarban volt, amikor a nagyobbik kormánypárt vezetőjének szegedi kampánynyitójá­ról tudósított, „csaknem kinézett a színházból az a sok kokárdás" - emlékszik vissza. Amilyen jól választották meg a narancsot egykor fiatalok ­amikor úgy kezdődött a parlament, hogy minden képviselő ka­pott egyet, s ezzel senkit sem akartak megosztani -, olyan vitat­ható a kokárda. Polgárok és nem polgárok országából kokárdások és kokárda nélküliek országa lettünk néhány hétre. Kitűzni, kitűzetni valamit, ami megkülönböztét - erről egészen rassz él­mények is megmaradtak a huszadik század közepéről. És persze az sem mindegy, mi van a hajtókán, mert a piros, a fehér és a zöld nem lehet csak az egyik oldalé. Ott tartunk, hogy a választások után győztesek és vesztesek lesz­nek, s nem kizárt, egészen kicsi különbség dönt majd. Foci­öltőzőkben, ahol korábban a nőkről és a sörről beszéltek a büdös zoknik fölött, most csapattársak feszülnek egymásnak Szépíró kezd politizálásba tizenöt esztendőnyi semlegesség után, racionális fogad úgy nagy tétben az egyik oldal győzelmére, hogy a másik­ra szavaz. És mindannyian szeretik a magyar földet. Mint ahogy az a fekete ruhás bácsi is, aki a nyugtató hangú mi­sét celebrálta húsvétvasárnap délelőttjén a televízióban, s akinek kivillant a kokárdája a sötét köpeny alól, amikor mindkét kezét felemelve kért áldást valamennyiünkre. szerelő Rt. nyerte meg nyi beszerzési eljáráson. A MASZER Rt. több szegedi céget is foglal­koztatott alvállalkozóként, illetve beszállítóként. Egyik ilyen alvállalkozó a Koop­Szer Kft. A cég ügyvezető igazga­tója, Kiss Tibor április 3-ára sajtó­tájékoztatót hívott össze „A fővál­lalkozó csődbe juttatja a szegedi vállalkozókat" címmel. Kiss Tibor előzetesen csak annyit mondott lapunknak, hogy a MASZER Rt. 20 millió forint körüli összeggel tartozik cégének. A szegedi alvál­lalkozókat és beszállítóikat csőd fenyegeti, hiszen az összes tarto­zás szerény becslések szerint is megközelíti a százmilliós nagy­ságrendet - áll a tájékoztató meg­hívójában. így várható, hogy az érintett szegedi cégek képviselői is megje­lennek a sajtótájékoztatón. Kiss Tibor annyit még elárult: nem ar­ról van szó, hogy a MASZER Rt. sohasem akarja kifizetni őket, egyszerűen csak az időt húzza. ­A számlákat különböző indokok­ra hivatkozva visszaadják, indok­lást azonban nem fűznek hozzá, tárgyalni pedig nem hajlandók a miértről - tette hozzá az ügyvezető igazgató. Kiss szerint a körbetar­tozás miatt csőd fenyegeti a sze­gedi alvállalkozókat és beszállí­tóikat. A MASZER Rt. vezérigazgatója, Koi László már tudott a tervezett sajtótájékoztatóról, amikor meg­kerestük. Elmondta: csak olyan tartozásuk van, ami pótmunkából ered, s azt azonnal kifizetik, amint a beruházó átutalja a pénzt. Koi közölte, hogy a Koop-Szer Kft.­vel az összes lejárt tartozásuk rendben van. A szegedi cégnek egy számlája van még hátra, ami 16 millió forintról szól, de azt áp­rilis 11 -éig kifizetik. A vezérigaz­gató megjegyezte: ott lesznek a sajtótájékoztatón. - Gondolko­dom azon, hogy ha a Koop-Szer Kft. megtartja a sajtótájékozta­tót, beperlem a céget jó hírnév megrontásáért. SZ. C. SZ. Hepatitisfertőzöttek kártérítése Azok a hepatitis C-vel fertőzött be­tegek, akiknek a fertőzés miatt kár­térítést is megítéltek, havi 12 ezer forintos életjáradékra is számíthat­nak. Azonban valószínűleg csak azok kapnak kétmillió forintos ál­lami kártérítést és havi 12 ezer fo­rintos életjáradékot, akik gyógyké­szítményekkel, és nem vérátöm­lesztéssel kapták meg a hepatitis C fertőzést. Sőt közülük is csupán azok, akik veleszületett vérzékeny­ségben szenvednek, és a HVC­fertőzést 1992. július 1. előtt kap­ták meg. (Ennek, vagyis az utóbbi megkötésnek az a magyarázata, hogy 1992. július l-jétől a véradó állomásokon a hepatitis C vírus je­lenlétét vizsgálják a vérben. | Azok, akik műtét során, vagy más módon fertőződtek meg a májat rendszerint károsító, legrosszabb esetben máj­zsugort, és halált okozó hepatitis C­vel, nem számíthatnak kártérítés­re. - Egyelőre nem kaptunk hivata­los, írásos értesítést arról, kiknek jár a kártérítés - mondta Ábrahám László. A szegedi ügyvéd több ügy­fele nevében élt kártérítési igénnyel, emellett életveszélyt okozó testi sér­tés miatt tett feljelentést, mivel úgy gondolja, a vérkészítmények nem megfelelő szűrése miatt a közel­múltban is többen fertőződtek meg hepatitis C-vel, például nyitott szívműtétnél. Egy ilyen esetről már lapunk is beszámolt: egy idős sze­gedi asszony azt állítja, hogy tava­lyi szívműtétje alatt fertőződött meg, ezért 5 milliós kártérítést kö­vetel, és emellett büntetőfeljelentést is tett. A vérátömlesztés során használt vérkészítmények egy egészségügyi miniszteri állásfoglalás alapján nem minősülnek gyógyszernek, szem­ben azokkal a készítményekkel, amelyekkel a vérzékenységében szen­vedőket kezelik. így a vérátömlesz­tések során okozott egészségkároso­dás miatt kártalanítás jogilag meg­alapozottan nem igényelhető - fo­galmazott Ábrahám László. Az ügyvéd szerint az állam kár­talanítási kötelezettsége akkor is fennáll, ha a hepatitis C fertőzés az előírásoknak megfelelően kezelt vérkészítménnyel került be a beteg szervezetébe. A HVC-vírus ugyan­is a fertőzöttség bizonyos szakaszá­ban nem mutatható ki teljes bizton­sággal K.B. Az alvállalkozó pénzét kéri, a fővállalkozó perrel fenyeget Botrány a rácsokon kívül Útvám, vagy biztonsági előírás Csőd fenyegeti azokat a helyi cé­geket, amelyek a Szegeden nem­régiben átadott új fegyintézet építésében vettek részt, mert a fővállalkozó nem fizeti ki a tar­tozását. Legalábbis ezt állítja Kiss Tibor, az egyik alvállalkozó. A budapesti fővállalkozó ezzel szemben azt mondta lapunknak: csak olyan tartozásuk van, ami pótmunkából ered, azt azonban napokon belül kiegyenlítik. A Szegedi Fegyház és Börtön, vagyis a Mars téri Csillag zsúfolt­ságát enyhíti az az új fegyintézet, amit március 5-én adott át ünne­pélyes keretek között Dávid Ibo­lya igazságügyi miniszter. A Do­rozsmai úti objektumban a legszi­gorúbb európai normák szerinti elhelyezést tudják biztosítani az előzetesen fogva tartottaknak. Az épületet, amely korábban is fegy­intézetként szolgált, szinte telje­sen átalakították. A munkálatok tavaly nyáron kezdődtek. A rekonstrukcióban és korszerűsítésben nagyobbrészt szegedi cégek vettek részt. Az Igaz­ságügyi Minisztérium finanszíro­zásában és a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnokságának irá­nyításával megvalósuló 700 mil­lió forintos beruházást a buda­pesti székhelyű Magyar Epület­dett madárvilág bemutatása kiváló­an illeszkedett az óvodákban és is­kolákban mind hangsúlyosabb kör­nyezeti nevelés programjához"­mondta. Rendszeressé váltak a nyílt túrák is, amelyekre a helyszínen jelentkez­hettek az érdeklődők. A tizenöt­húsz fős csoportokat a madarakat és növényeket bemutató vezetők kalauzolták a 2—4 órás kirándulá­son, amelynek során a nemzeti park kutatóházának kiállítását is megte­kintették. Az utóbbi időben évente már 6-10 ezer látogató járta be a Fe­hér-tavat. „Hogyan kérhetnénk egy iskolás csoporttól több ezer forintot?" - tet­te föl a kérdést Tajti László, aki a Szegedfish Kft. igazgatója által föl­sorolt veszélyforrások egyikét sem tartja komolynak. A vízbeesés gya­korlatilag lehetetlen, mert az úttól nádasok választják el a tavakat; a tú­raösvény csak egy ponton kereszte­zi a ldsvasutat; a csoportok jövete­lét eddig is bejelentették, így a va­dászatok időzítésével korábban sem volt semmi baj. A tárgyalások folynak, a nemze­ti park megállapodásra törekszik, de javaslatait eddig sorra elutasította a Szegedfish Kft. NYILAS PÉTER Fotó: Karnok Csaba Az átadás ünnepi pillanatai. Borsos óradíjért ügyel a Fehér-tó­ra látogató csoportok biztonságá­ra a terület bérlőtulajdonosa, a Szegedfish Kft. A nemzeti park saját túraútvonalát sem használ­hatja ingyen. Idén egy iskolás csoport akár 24 ezer forintot is fizethet azért, hogy közelről lássa a Fehér-tó madarait. Januártól csak kutatók látogathat­ják szabadon a természetvédelmi területet, a csoportosan túrázók mellé óradíjas kísérőt rendel a terü­let bérlőtulajdonosa, a Szegedfish Kft., amely „üzembiztonsági okok­ra" hivatkozva vezette be az új rend­szert. Hétköznap óránként 3 ezer fo­rintért, hétvégén dupla órabérért, 6 ezer forintért „vigyáznak a tavak közt járók testi épségére". Sztanó fános, a Szegedfish Kft. ügyvezető igazgatója egy tavaly ki­adott miniszteri rendeletre hivatko­zik, amikor elmondja: üzemi terü­leten kötelező a biztonsági előírások betartása. „Igaz ugyan, hogy eddig még sem­milyen baleset nem fordult elő, de jobb megelőzni a bajt. A Szeged­fish Kft. a tórendszer több tavából is halászik, s a halakat tizenkét kis­vasútszerelvény szállítja; a sínek között pedig sohasem fölösleges az Fehér-tó, madarakkal. A védelem bére. óvatosság - arról nem is beszélve, hogy akadtak már látogatók, akik köveket dugtak a váltóba, s kis hí­ján kisiklatták a vonatot..." „Területünkön folyamatosan ri­asztjuk, s alkalmanként vadásszuk is a halakat pusztító kormoránokat. Senki sem örülne, ha söréteső hul­. lana a nyakába" - folytatta az indok­lást az igazgató. Hozzátette még, hogy a túraútvonalak a halastavak mentén vezetnek, s előfordulhat, hogy egy óvatlan látogató bele­pottyan a vízbe. Fotó: Miskolczi Róbert A 48 órával korábban bejelent­kező csoportokat a kísérők megóv­ják minden veszélytől. Óradíjukat Sztanó úr nem tartja magasnak. „Harminc fővel számolva, fejen­ként csak száz forintot fizet a láto­gató; egy rövid túra pedig nem nyú­lik hosszabbra egy óránál. Egészen másképp Játja a helyze­tet Tajti László, a Kiskunsági Nem­zeti Park Igazgatóságának termé­szetvédelmi őrszolgálati vezetője. A kilencvenes évek első felétől szer­vezi a fehér-tavi nyílt túrákat. „A vé­Politikai hirdetés Létbiztonság Jogbiztonság Velünk az ország!

Next

/
Thumbnails
Contents