Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-13 / 86. szám

SZOMBAT, 2002. ÁPRILIS 13. •KAPCSOLATOK 5 Kilenc nap alatt nem váltották meg a világot Munka nélkül a ruhagyár Fák dőltek ki a viharban Szegeden, a Gyevi temetőnél buszmegállóra zuhant ez a kidőlt fa. Fotó: MiskolcziRóbert Csongrád megyében lapzártánkig nem okozott jelentős károkat tegnap az esetenként nyolcvan kilométeres széllökésekkel kisért vihar. MUNKATÁRSUNKTÓL Három fát döntött ki az erős szél - tudtuk meg Huszár Tibortól, a Csongrád Megyei Tűzoltó-parancsnokság ügyeletesétől. Hódmezővásárhelyen a maroslelei úton fordult ki egy fa, ami az út menti árokba zuhant, de gallyai akadályozták a forgalmát. A tűzoltóság szakemberei levágták az ágakat. Szegeden a Gyevi temetőnél és a Széchenyi téren dőlt ki fa a szélviharban. A temető sírjai közt gyökerező és a József Attila sugárút felé boruló fa egy buszmegállóra zuhant, de szerencsére sem a járdán, sem a megállóban nem tartózkodott senki. A Széchenyi téren, a bírósággal szemközti oldalon, a járda mellett tört ketté egy százévesnél is idősebb hárs törzse. Az öt-hat tonnás faóriás a parktükör füvébe dőlt, így sem a járókelők, sem a közelben parkoló autók nem sérültek meg. A Szegedi Közterületfenntartó Kht. szombaton délelőtt szállítja el a fát a térről. Tegnap viharos erejű, időnként 20 méter/másodperc sebességű szél fújt - tájékoztatta lapunkat az Országos Meteorológiai Szolgálat szegedi állomásának munkatársa. Átlagosan 12-17 m/s (72 km/óra) sebességgel söpört végig a szél a városon. ATHfex Kft. április 2-án került birtokon belülre a Szegedi Ruhagyárban. Folyamatos munkát májustól ígér. A felszámolás alatt álló Szegedi Ruhagyár Rt. termelőüzemének megvásárlása óta két hét, összesen kilenc munkanap telt el. Az üzemből szállingózó hírek szerint az asszonyoknak azóta is alig van munkájuk, a legutolsó információ arról szólt, hogy a szabászat teljes egészében áll, a szalagok közül pedig csak egy dolgozott. Akadtak olyan napok, hogy az asszonyok bementek a gyárba, néhány óra alatt befejezték azt a munkát, amennyi felhalmozódott, és utána haza kellett menniük. Juhász Péterné, a gyár szakszervezeti titkára azt mondta, a közel 300 dolgozóból körülbelül negyvenen már felhasználták az évi szabadságukat. Amikor ugyanis nincs munka, a dolgozókkal kivetetik a szabadságukat. A szakszervezeti titkár szerint még tárgyalások folynak a 70 fős jogi állomány sorsáról. Az is elképzelhető, hogy a jelenleg gyesen lévő kismamáktól megkérdezik, vissza szeretnének-e jönni, s ha nem, kifizetik számukra a végkielégítést. Ódor Zsolt, a Trifex Kft. ügyvezető igazgatója a helyzettel kapcsolatban azt mondta el, ennyi idő alatt nem tudtak csodát tenni. Azt követően, hogy március 29-én aláírták az adásvételi szerződést, és április 2-án birtokon belülre kerültek a ruhagyárban, gőzerővel kezdték el a tárgyalásokat a lehetséges új megrendelőkkel. Elismerte, hogy a gyár nem működik teljes kapacitással, ám hozzátette: a ruhagyár olyan választás előtt állt, hogy vagy bezárják, vagy az új tulajdonosok segítségével megpróbál új életet kezdeni. Ezen tevékenykednek most. „Ha egy helyzet három év alatt romlott el, akkor nem várhatjuk azt, hogy egyik napról a másikra minden jóra fordul" - tette hozzá. Az igazgató arról is beszámolt, hogy - mivel az április már valószínűleg elveszett - májustól kapcsol teljes fordulatszámra a cég. Máris szerződéskötés előtt állnak német megrendelőkkel, akik májustól szeptemberig a ruhagyár kapacitásának felét lekötik. Az átvétellel kapcsolatban elmondta: rengeteg a tennivaló, új munkaszerződéseket kell írni a dolgozók számára, miközben azt is elemzik, hogyan csökkentsék a költségeket. Arra a kérdésre azonban, hogy kárpótolják-e azokat a dolgozókat, akik már az összes idei szabadságukat kivették, még nem tudott választ adni. De hozzátette:- ezt a kérdést talán nem neki kellene feltenni, hanem a felszámolónak. Megkérdeztük Ecsedi Károlynét, a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének alelnökét, vajon az ország többi ruhagyárában folyamatos-e a termelés. Az alelnök elmondta, a múlt héten még a cégek háromnegyede állt, a dolgozókat kényszerszabadságra küldték, mostanra azonban újra termelnek. Ennek az volt az oka, hogy szezonváltáskor rendszeresen kifutnak a régi termékek, az új megrendelések pedig csak később érkeznek. A szegedi helyzet azonban most nem illik ebbe a sorba. FEKETE KLÁRA Összehangolták a szervátültetéseket Csongrád megye gyümölcsöseit tönkretették az elmúlt napokban a hajnali fagyok. A termelők a falugazdász-irodáknál kilincselnek, hogy bejelentsék kárukat az állami támogatás reményében. A szántóföldi növényeknek nem ártottak az éjszakák. Az elmúlt napokban mínusz négy és mínusz hat fok körüli volt a hőmérséklet hajnaltájban, de volt, ahol mínusz nyolc alá húzódott a hőmérő higanyszála. E szempontból a legkeményebb talán az elmúlt hét vége volt. Több falugazdásszal beszélve megtudtuk: a gyümölcsösöktől idén nemigen várhatnak termést a gazdák. Szinte száz százalékban elfagyott az őszibarack, a cseresznye, a meggy és a dió. A szilva hetven-kilencven százalékban semmisült meg, az alma - fajtájától és a virág nyílottságától függően - ötven-száz százalékban. Talán a később nyíló fajtákban bízhatnak még az almáskertek tulajdonosai. A pusztulás arányai nagyjából az egész megyében a fent leírtaknak megfelelőek. A megye egyes területeire persze nem a gyümölcstermesztés, hanem inkább a zöldségkertészet jellemző. Ilyen terület Makó és térsége is. A szántóföldi növényekben - talán a spárgát kivéve - nem okozott komolyabb károkat az elmúlt napokban a hajnali hidege. A szántóföldi zöldségek a viszonylagos szárazság miatt egyelőre nem keltek ki és a földben átvészelték a mínuszokat, a kalászosok pedig néhány órányi fagyot kibírnak. Az ehhez hasonló időjárás különben nem rendkívüli. A tönkrement növényeket most azért viselte meg ennyire a hajnali lehűlés, mert a nagyon enyhe március miatt korán nyíltak ki a virágok. Most az ment tönkre, ami a téli hideget átvészelte és ami ezek után is virágzik, annak sok éjszakát kell még túlélnie. A májusi fagyok csak ezután jönnek. SZABÓ IMRE Csiki László írónak és Térey János költőnek adták át tegnap a Szegedi Várban az idei Tiszatáj-díjakat. MUNKATÁRSUNKTÓL Baka Istvánnak, Sütő Andrásnak és Grezsa Ferencnek ítélték oda először a tíz évvel ezelőtt alapított Tiszatáj-díjakat, s a névsor azóta a magyar irodalom hasonló rangú alkotóival bővült - emlékeztetett a tegnap délutáni díjátadó ünnepségen Gyuris György, a Tiszatáj Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az idei első kitüntetettet, Csiki Lászlót Olasz Sándor, a folyóirat főszerkesztője köszöntötte. Az 1944-ben Sepsiszentgyörgyön született író, költő, műfordító 1969-ben publikált először a Tiszatájban, amelynek azóta is megbecsült szerzője. 1984-ben települt át Magyarországra, műveiben szakít a romantikus Erdély-mítosszal, a kisebbségi lét megalázó, pátosztól mentes, szuggesztív bemutatására törekszik. A másik díjazott, Térey János művészetét Szilasi László irodalomtörténész méltatta: „A Térey-versek invokációi és történetei - se veled, se nélküled - állandó vitában élnek együtt egymással. Összeférhetetlen figurák, gyökeresen eltérő logikák, különböző idők, ellentétes beszédmódok, egymást kizárni igyekvő retorikák súrlódnak folytonosan egymáson. A súrlódás, mint valamiféle zene. Ennek a kívánt, de részleteiben tervezhetetlen zenének az előállítódása, megtörténése. És ez a történés, mint az olvasó invokációja, megszólítása, jóakaratú fel- és meghívása. Ez a Térey-vers. Hiszen egy versben talán semminek sem kell történnie. De jó, ha a vers maga válik történéssé." A Tiszatáj-díjakat Ott József, a megyei közgyűlés alelnöke adta át, a két alkotó írásművészetéből Borovich Tamás színművész és maguk a szerzők adtak ízelítőt. Pászti Ágnes még kéreti magát Kávéház Népszámlálás 2001 címmel az Eötvös-kollégiumban tartják hétfőn este fél 7-től a Közéleti Kávéház következő estjét. Vendég: Lakatos Miklós, a KSH népszámlálási főosztályának helyettes vezetője. Beszélgetőtársa Klonkai László megyei igazgató. A szántóföldi vetések átvészelték a hajnali hideget Megyeszerte elfagytak a gyümölcsösök A kitüntetettek: Csiki László írd és Térey János költő Átadták az idei Tiszatáj-díjakat Csiki Lászlónak (balról) Ott József megyei alelnök nyújtotta át az elismerést. ' Fotó: Scbmidt Andrea Régiónkban 44 vesebeültetés történt az elmúlt évben, jelenleg, a nyilvántartások szerint körülbelül 170-180 beteg vár a mindennél fontosabb új vesére. Négy megye, Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok intenzív osztályainak orvosai és műveseállomásainak munkatársai, mintegy kétszázan vettek részt a Szegeden tegnap megrendezett dél-magyarországi transzplantációs szimpóziumon. A szegedi sebészeti klinika, régiónk transzplantációs centruma azzal a céllal szervezte a találkozót, hogy a szakemberek megismerhessék a január 15. óta működő Hungarotranszplant szerepét és működését a hazai szervátültetések koordinálásában. Az agyhalál beálltát, s a szervkivételre alkalmas donort a kórházak a Hungarotranszplantnak jelentik, s innen értesítik a szervátültető központokat a különböző szervek kivételének, illetve beültetésének lehetőségéről. A transzplantációs centrumokban dolgozó Hungarotranszplant munkatársak gondoskodnak az adott szerv(ek) beültetésére alkalmas betegek gyors felkutatásáról. Marofka Ferenc, a szegedi sebészeti klinika adjunktusa elmondta: január közepe, a Hungarotranszplant felállítása óta ugyan még kevés idő telt el, de már tapasztalható némi emelkedés a szervbeültetések számában. A dél-magyarországi régió szegedi transzplantációs központjában egyelőre csak veseátültetést végeznek, de nem egyszer segédkeznek más szervek, máj, szív kivételénél. A szegedi központban tavaly 44 vesebeültetést végeztek; áprilisban, szeptemberben, októberben és novemberben donor hiányában egy ilyen műtétre sem kerülhetett sor. Az utóbbi években a legtöbb szervátültetés az országban 1997-ben volt, ezt követően csökkenés következett, majd ismét emelkedés tapasztalható. Magyarországon a hatályos jogszabályok alapján életében mindenki rendelkezhet szervei kivételének megtiltásáról. Az erről szóló nyilatkozatot az Országos Transzplantációs Nyilvántartás 24 órás szolgálatához kell eljuttatni. Tiltó nyilatkozat hiányában a hozzátartozó beleegyezése nélkül is eltávolítható a szerv az agyhalottból. Ezt a rendelkezést ma még kevesen ismerik. A dél-magyarországi régióban jelenleg 170-180 beteg vár új vesére. K. K. Pászti Ágnes, Póda Jenő és Bartha László a Zodiákusból kilépve, ahol két órán át tárgyaltak. Fotó: Karnok Csaba Több mint két órát tárgyalt tegnap Bartha László fideszes képviselőjelölt és Póda Jenő, a miniszterelnök biztonságpolitikai főtanácsadója Pászti Ágnessel a visszalépésről, a megbeszélésük egyelőre nem vezetett eredményte. MUNKATÁRSUNKTÓL Megtudtuk: a Centrum Párt állva maradt jelöltje egyelőre kitart korábbi elhatározása mellett, azaz indulni kíván a szegedi 3-as egyéni körzetben a második fordulóban. Pénteken Szegeden, egy belvárosi étteremben, a Zodiákusban találkozott Pászti Ágnes, Bartha László és Póda Jenő. A centrumos képviselőjelölt a megbeszélést követően lapunknak elmondta: tárgyalópartnerei kérték, lépjen vissza a FideszMPP-MDF, egészen pontosan Bartha László javára. Pászti közölte, miután megkérdezi pártás jelölttársait, kedden ad végleges választ. Bartha László a találkozó után nem sokkal sajtótájékoztatót tartott a Fidesz szegedi székházában. Itt újságírói kérdésre válaszolva a képviselőjelölt nem cáfolta, hogy találkozott Pászti Ágnessel. Mint mondta: „annyi történt, hogy megittunk egy kávét, és közben beszélgettünk". A Centrum Párt politikusa a szegedi 3-as számú egyéni választókerületben induló MSZP-s jelölttel, Botka Lászlóval már korábban tárgyalt telefonon a második fordulós lehetőségekről. Botka tudomásul vette, hogy indulni kívánok a második fordulóban - tájékoztatott Pászti Ágnes.