Délmagyarország, 2002. április (92. évfolyam, 76-100. szám)

2002-04-11 / 84. szám

4 H I R D E T E S CSÜTÖRTÖK, 2002. ÁPRILIS 11. A Filharmónia Kht. kamarabér­leti sorozatában ma este fél 8-kor Meszlényi László vezényletével a Musica Parlante Kamarazenekar ad koncertet. Szólistaként a Szegedről elszár­mazott Márffy Gabriella hegedű­művész, a berni szimfonikusok tagja lép fel. A szegedi konzerva­tóriumban végzett, jelenleg a frankfurti egyetemen tanuló To­kodi Gábor gitárművész jóvoltá­ból a zenekarban megszólal a ba­rokk kor kedvelt pengetős hang­szere, a theorba is, amely először szerepel szegedi együttesben. A koncert műsorán ritkán hall­ható barokk művek szerepelnek, többek között két Vivaldi-hege­dűverseny, Locatelb Esz-dúr con­certo grossója és Telemann Don Quixote szvitje. A hangversenynek a szegedi konzervatórium ad otthont, a nagyteremben csendül majd fel a barokk muzsika. RENAULT thaJLkx Beleülhettek a harckocsikba Vásárhelyen Külföldi diákok a laktanyában Ont mindenki boldognak látja Új Renault Tbatia. Négyféle feiszereltségi szint. Vezető- és utasoldali légzsák, szervokormány . ABS". 510 literes csomagtér, megújult külső és belső formatervezés. Széles motorválaszlék: T.4, 75 LE-s, 1.4, IfA 98 LE-s. 1.5 dCi 65 LF-s, 1.6, 16V 105 LÉ-s. Várjuk, márkakereskedésünkben Új Renault Thalia. Döntsön okosan - vezessen boldogan! "Authentique Plus szinttől alaptétereltség "széria a.Dynamique szinten , www.renault.hu MOLNÁR AUTÓHÁZ KFT. 6728 SZEGED, DOROZSMAI ÚT 8. TELEFON: (62) 420-062 Magyarországon tanuló külföl­di diákok jártak tegnap a vá­sárhelyi lövészdandárnál. A diákok szemmel láthatóan él­vezték a harckocsikba való be- és kimászást. Nevetgélve kapasz­kodtak meg a járművek tetejéből kiálló kampókban, gránátvető nyílásokban, nyitott fedelekben, és bólogatva próbálták irányítani a löveg csövét a lövésztorony szűken mért irányítófülkéjében. A kirendelt katonák a BTR-ek, T72-esek mellett állva mutogat­ták, mit tud egy ilyen jármű, és hogy mi mire való egy harcko­.csin. Nehezen lehetett zavarba hozni őket: elmondták, hogy hány évesek a harckocsik, mek­kora a maximális lőtávolságuk, és akár százzal is mennek mű­úton - de simább terepen is meg­tesznek 80 kilométert óránként. A lövészdandár egyébként is szívesen fogadta a külföldi diáko­kat. Tabiné Darabos Anna fő­hadnagy szerint természetes, hogy bemutatták a laktanyát: „Ok Magyarországról tanulnak, ez a látogatás pedig nagy mérték­ben hozzájárul ahhoz, hogy a magyar honvédségről szerzett eddigi ismereteiket szélesítsük, és elősegítsük egy pozitív kép ki­alakulását". Riondel Mélanie és de Mesnil­dot Mathilde Franciaországból érkezett, mindketten ösztöndí­jasként tanulják a magyar nyel­vet és kultúrát. A diákok egyéb­ként - udvarias gesztusként ­magyarosan használták a nevü­ket. Mindkettejük szerint a tech­nikai bemutató volt a nap legiz­galmasabb programja. Egyetér­tettek abban, hogy otthon soha nem jutottak volna ilyen eszkö­zök közelébe, úgyhogy nagyszerű élményként élték meg a látoga­tást. A magyar katonák szívé­A diákok vidáman vették birtokukba a lövészdandár harcjárműveit. Fotó: TésikAttila lyessége meglepte őket, hiszen nem vártak ilyen nyílt fogadta­tást. Mélanie meg is kérdezte, hogy az egymás mellett sorakozó járműveknek itt a helyük, vagy csak az ő kedvükért hajtottak a gyepre. Amikor a csoport vezető­je biztosította az utóbbiról, el­csodálkozott. „Már vendégeskedtünk a cso­porttal a szegedi biológiai kutató­intézetben, a Pick-múzeumban, a városházán, egy óvodában, szó­val olyan helyeken, ahová amúgy nem jutnának el egyszerű turis­taként" - emlékezett vissza Durst Péter, a hungarológia tan­szék oktatója, aki a magyart mint idegen nyelvet tanítja az egyetemen. A rövid, de tartalmas programok egy olyan szeminári­um keretében zajlanak a magyar kultúra bemutatása. Az amerikai Ryan Sweeneyt az hökkentette meg, hogy ilyen jól beszélnek a magyar katonák an­golul. Kawamata Yuka egyene­sen Japánból került Szegedre, szintén egy egyetemi ösztöndíj segítségével. Már otthon is ma­gyart tanult, a szigetországban ugyanis a magyar külön szak­ként választható az egyetemisták számára. A mosolygós, szem­üveges lányt nem ragadtatták el különösebben a látottak. „Ná­lunk nem kötelező a katonaság - magyarázta akcentusos, de jol érthető magyarsággal. Japánban idegenkednek a háborútól." In­dokként a második világháborús atomtámadásokat hozta fel. Egy ifjú olasz hölgyről, CinanW Romináról közben kiderült, hogy régi vágya katonának len111' Megkérdeztünk, hogy komolyan gondolta-e, amit mondott. legkomolyabban!" - mondta. Ép­pen ezért minden tetszett nekt amit látott. SZALONTAI ATTILA Barokk koncert A rendelők értékét csökkentette a profilkötöttség Harminchat orvos vásárolt Elhunyt Hofi Géza A szegedi önkormányzati ren­delőkben dolgozó háziorvosok március 31-éig dönthettek ar­ról, hogy megvásárolják-e ren­delőjüket. Március 31-éig kaptak határidőt Szegeden az önkormányzati tu­lajdonú rendelőkben dolgozó há­ziorvosok, valamint körzeti fog­orvosok, hogy nyilatkozzanak: megvásárolják-e rendelőjüket. Nem kínálták eladásra az 1994 után épült, illetve a körúton be­lül levő rendelőket. Hoffner István, az adásvételi tárgyalásokat bonyolító IKV Rt. munkatársa a végeredményről elmondta: Szegeden 38 ingatla­non található háziorvosi rende­lő. Megvételre az 1994 után épült, illetve a körúton belüliek kivételével valamennyit felaján­lották, s 14 ingatlant vettek meg. Ez összesen 34 rendelőt jelent, s ezeket 36 orvos vásárolta meg. A megvásárlásra felajánlott in­gatlanok, rendelők és az orvosok száma közötti különbség abból fakad, hogy egy-egy ingatlanon több rendelő működik, s egy-egy rendelőn több orvos is osztozik. A rendelők forgalmi értékét 30 százalékkal csökentették a pro­filkötöttség okán, s 60 százalék­kal a szükséges felújítások költ­ségei miatt. A legdrágább rendelő négyzetmétere 50 ezer forint, a legolcsóbb pedig 20-30 ezer fo­rintos négyzetméteráron kelt el. Ladányi Márta, a szegedi ön­kormányzat egészségügyi osztá­lyának vezetője kérdésünkre el­mondta: azoknak az orvosok­nak, akik máricus 31 -éig döntöt­tek a rendelővásárlás mellett, 10 A betegeket nem izgatja a rendelővásárlás. Fotó: Káinok Csaba éven belül - 3 éves türelmi idő után - kamatmentesen kell kifi­zetniük a vételárat. Az önkor­mányzati rendelők megvásárlá­sára a továbbiakban is lehetőség van, de akkor már kedvezmé­nyek nélkül. Inkább az egy- vagy kétszemé­lyes rendelők orvosai látták hosszú távon hasznosnak, hogy megvásárolják munkahelyüket. A döntést a rendelők állapota nagyban befolyásolta. Az orvo­sok többsége azért nem határo­zott a vásárlás mellett, mert a rendelők zöme rossz állapotban van, s milliós nagyságrendű költ­séggel újítható fel, amit sokak szerint nem kompenzál a vétel­árból engedett 60 százalék. Akik nem éltek a vásárlási le­hetőséggel, okként egyebek kö­zött azt jelölték meg, hogy az adott ingatlanon egyszerre töb­ben rendelnek, s a közös tulaj­donból számos sajátos probléma adódhat. Erre van ellenpélda is: a Debre­ceni utcai rendelőt megvásárol­ták, noha több orvos dolgozik ott, s egy patika is üzemel. Nem vette meg viszont a Ko­rondi utcai épületet az ott dolgo­zó négy fogorvos, három gyer­mekorvos, három felnőtt-házior­vos és nőgyógyász. Az EU- csatlakozás után a ren­delőknek - építészetileg és fel­szerelését illetően - az európai uniós normákhoz kell igazodni. Ez a 2005-ig teljesítendő elvárás is sokakat elriasztott a vásárlás­tól. Ott például, ahol a rendelő az emeleten van, liftet kell beépíte­ni, a mozgáskorlátozottak szá­mára feljárót, külön mellékhelyi­séget kell biztosítani, s az uniós országokban elvárt felszerelése­ket kell beszerezni, stb. A továbbra is a város tulajdo­nában maradt háziorvosi rende­lők felújításátát, illetve átalakítá­sát is el kell végezni 2005-ig, hi­szen azokra éppúgy vonatkoznak majd az EU- szabványok, mint a saját tulajdonúakra. KALOCSAI KATALIN „Ki né mond a növömet!" ­borzolta szemöldökét Rúzsa Söndör. Az ország pedig (mert hogy akkoriban még bizony az egész ország száját tátva bámulta a televíziót, ha Hofi Géza humo­rát kínálta a műsor) hasát, fotel­jét markolászta hatalmas viga­dalmában. A szegedi vidéken élők talán nadrágjukból is kiug­rottak a nagy röhögéstől, hiszen ha valahol, hát itt a Tiszának partján mindenki tudta, mekko­ra telitalálat volt, amikor Hofi a műszempillás parasztlányokat, Váci utcai divat szerint sminkelt betyár szeretőket, no meg a na­gyon bika külsejű teheneket fel­vonultató filmsorozaton köszö­rülte a nyelvét. No de Hofi (eredeti nevén Hoffmann Géza, született 1936. július 2-án) nem csak Rúzsa Söndörös betyárkodást végezte ki a humor nyilaival. Parodizálta a táncdalfesztivált éppen úgy, mint Odüsszeuszt, de leginkább a gulyásboldogságú nagy magyar valóságot. Műértő ítészek szerint fantasztikus sikerének titka a közönséggel kialakított szoros kapcsolatban, a minden pillanat­ban és szituációban szállított po­énokban, a politikai humorban rejtezett. Más úgy fogalmaz: azért tapsolták egy-egy műsorát (Hofélia, Eleiem bére) sok száz előadáson át, mert ő volt „A Ho­fi". Provokatív, szellemes, utá­nozhatatlan. Igen, csak volt. Hofi Géza Kos­suth-díjas, Jászai Mari-díjas, ki­váló és érdemes művészt, szín­művészt és humoristát 2002. áp­rilis 10-ére virradóra álmában ér­te a halál. Aki tudja, földi bajokra nincs jobb gyógyír a nevetésnél, Hofi Gézát soha nem fogja elfe­lejteni. BÁTYI ZOLTÁN A művész az utolsó szegedi előadásán. Fotó: Karnok Csaba

Next

/
Thumbnails
Contents